Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
HÍREK 1993. január 19., kedd Békés megyei „LEG”-ek A legelső Békés megyei legek könyve címen adja ki kötetét Vitaszek Zoltán békéscsabai újságíró, aki arra vállalkozott, hogy összegyűjti a megyei legeket. Olvasóink mór a könyv megjelenése előtt is böngészhetnek az érdekességekből. — A leggyakoribb büntetés a férfiaknál a botozás, á nőknél és a gyerekeknél a korbácsolás volt a XVIII. század utolsó harmadában. Nem egyszer 100-200 botra vagy korbácsra ítélték a vádlottat, aki az ütéseket meghatározott időközökben, részletekben kapta meg. Jóval ritkábban szabtak ki pénzbírságot — ezt nyilván a pénzszűke magyarázta. A helytartótanács 1785. évi rendelete szerint is a parasztokat pénzbüntetés helyett botozással kellett sújtani. — A legelső iparos céhek Békéscsabán a XIX. század elején alakultak. Az első önálló a csizmadia céh volt, amely 1817 márciusában kapta meg kiváltságlevelét. Még ugyanebben a hónapban megérkezett a tímár és szíjgyártó, majd a következő évben a szűcs céh, továbbá a kovács, lakatos és kerékgyártó egyesült céh szabadalmi levele. E század második negyedének elején Csabán összesen 284 iparosember volt. — Az iskolai céllövészet-oktatás legelőször az 1909/10-es tanévben volt kötelező, rendkívüli tantárgy. Például a csabai gimnáziumhoz a helyben állomásozó 101. gyalogezred kötelékébe tartozó Barray Jenő főhadnagyot osztották be oktatónak. A foglalkozásokon három-négy altiszt és egy ügyeletes tanár segédkezett. — A megye második újratelepülése utáni legelső címere 1724-ből való, ugyanis a réginek sehogyan sem tudtak a nyomára bukkanni. Az 1724-es címer egykori leírása: „Békésvármegyének czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs. Ennek jobbik felében, kék mezőn s hármas zöld halmon hátulsó lábaira ágaskodó arany oroszlány áll, vörös nyelvét kitartva, kétfelé osztott farkát magasra emelve, mely jobb lábában hegyén koronával ékeskedő kardot, baljában három búza kalászt tart. A paizs balfelében zöld mezőben három ezüst szalag, mely a vármegyét keresztülfolyó három Köröst (fehér, fekete, sebes) jelenti. Magát a paizst nyílt arany korona fedi. Foszladék mindkét oldalról arany.” Az oroszlánt Lövenburgnak, az újratelepülés utáni legelső főispánnak a címeréből vette át a vármegye. Azt írja az álmoskönyv... Az éjjeli látásoknak, jelentéseknek, álmoknak magyarázata és értelme: Lovat fehéret látni, öröm 54; Lovat holtat látni, nyereség, s igen jó esztendő 60; Lóháton nyargalni valamit kihirdetni, jó 68; Lovon feketén járni, harag 86; Lovon fehéren járni, jó szerencse 43; Lovat vereset látni, nagy vigasság 55; Lovat megnyuzottat látni, ellenséged örül 54; Lovat haragost, ki hámban áll, fékemlőinél fogva megfogni, tisztbéli embert, a ki gonoszodat kívánja megbékéltetni 9; Lopni azoknak hitetlenségét jelenti a kikkel lakói 44; Lóra magasra hágni, örvendezés 84; Lőni ha magad lősz, jó szerencse, dolgaidban sok nyereség 61; Lövést látni, semmire nem jó 67; Ludat látni, tisztesség 57; Lúd húst enni, nagy haszon egészségesnek 28. (Az ..Egyptomi Álmoskönyv az 1231 -dik kiadás szerént mellyben az álmok jelentésén kívül számok is találtatnak, hogy azokkal a’ Lotteriában kiki szerentsét próbálhasson.) Új stílű lakótelepi vámpír A világ leghosszabb autóalagútja A világ leghosszabb autóalag- útját tervezik létrehozni Norvégia nyugati, hegy vidékes részén. Hossza 17 és 24 kilométer közötti lesz attól függően, hogy milyen mélységben végzik el majd az út építését. Ám a legrövidebb változat esetén is világcsúcs születik, ugyanis az eddigi leghosszabb alagút — a svájci Alpokban húzódó Szent Gotthárd-alagút — mindössze 16,3 kilométeres. A tervezési munkálatokat a következő két évben befejezik. Még sok megoldandó probléma van, így például az autóalagút biztonságának kérdését, de nem kisebb gondot jelent a hatalmas földalatti út szellőztetése. Utóbbi probléma áthidalására kétféle elképzelésük van a norvég tervezőknek: vagy építenek egy ezerméteres szellőztető járatot, amelyen keresztül folyamatosan tiszta levegőt áramoltatnának az alagútba, vagy pedig közvetlenül a föld alatt légtisztító berendezéseket helyeznének el. A svájci Szent Gotthárd- alagútat négy szellőztető járattal látták el, de az Alpok alatt vezető földalatti utat jóval több gépjármű használja, mint a most tervezett norvégiait valaha is fogja. A svájci alagúton ugyanis naponta megközelítőleg 10 000 gépjármű halad át, míg norvégiai párján az autó- forgalom mértéke aligha fogja meghaladni a napi ezres határértéket. Cenzúrázott hadtörténelem 7. Partizántámadás 1943. február 22-én érkeztünk be Romnijba, végső menetcélunkba, miután kerek 600 kilométert meneteltünk a Dontól. A hadsereg-parancsnokságon már várt a „Nyílt parancs”, mely szerint azonnal indulnom kell Budapestre. Velem jön természetesen hűséges „csicskásom”, Csornai Sándor honvéd is. ■ Másnap, a századtól való el- búcsúzás után a szánkó egészen a vasútállomásig vitt bennünket. A pályaudvar-parancsnokságon elmondták, hogy délfelé indul egy német teherszerelvény, de csak Bah- macsig közlekedik, ott majd át kell szállnunk Kijev felé. Felszálltunk Csornaival a vonat postavagonjába, ahol már néhány német katona várta az indulást. Egy őrmester elmondta, lesz este 10 óra is, mire Bahmacsba érünk, mert a partizánok több helyen felrobbantották a síneket és még javítják a pályát. A német őrmester szavaiból ítélve érhet még bennünket valami kellemetlenség, míg Kijevbe érünk. A német őrmester szavai eszembe juttatták egy régebbi szerencsés partizán-kalandunkat. Még szeptember végefelé történt, hogy futárpostát kellett vinnem hátra a VII. hadtestparancsnokságra. A csukott személygépkocsiban rajtam kívül csak a gépkocsivezető tizedes és legényem, Csornai ült. Talán 50-60 kilométeres sebességgel haladtunk a hepehupás úton, amikor az útmenti csalitos homokbuckák felől két lövés dörrent váratlanul. A gépkocsi nyitott ablakán át hallani lehetett a lövedékek fütyülését. A gépkocsi- vezető ösztönösen lassított, én rákiáltottam: — Gázt! Gyorsan! Tovább! — és jól elkáromkodtam magam. A wanderer megugrott. Szerencsére több lövés nem esett. A tizedes feje tetejére tolta sapkáját, Fújt egy nagyot, majd megszólalt: — Hát ezt megúsztuk! Bizony, ha a partizán vagy a partizánok pontosabban céloztak volna, aligha mondhattam volna el ezt a kalandot... Vonatunk többször megállt, már éjfél is elmúlt, amikor végre Bahmacsba értünk. A kerekek váltókon kattogtak át, a szerelvény lassított. Hirtelen a kerekek csattogását is felülmúló géppuskasorozatok, ágyúlövések voltak hallhatók. Német katonák fegyverük után kapkodtak, az őrmester felém fordulva magyarázta: — Partizánok! Megtámad- tákavonatot! Jó lesz vigyázni! Ha a vonat megáll, legjobb le- szállni és fedezéket keresni! A vonat azonban nem állt meg, lassan haladt tovább. A fegyverropogás, kézigránátok robbanása, mintha kissé távolabbról hallatszott volna. Pár pillanat múlva a vonat megállt. Leugráltunk, és egy nagyon romos épület előtt találtuk magunkat, melyből enyhe fény szivárgott ki. Kiderült, hogy Bahmacs állomásépülete előtt vagyunk. A pályaudvar-parancsnokságon megtudtam, hogy a vasútállomás nyugati kijáratát érte a partizántámadás. Kifutott egy páncélvonat a vasútbiztosító egységek támogatására. A köd leple alatt visszavonuló partizánokkal a tűzharc egyre távolodott, majd nemsokára csend lett. Reggelre kiderült, hogy csak kora délután indulhatunk tovább Nyezsin felé, majd onnan, ki tudja mikor, Kijev felé. A felrobbantott síneket helyre kell állítani. A kora délutánból késő délután lett, amikor egy másik német szerelvény kidöcögött velünk Bahmacsból. A partizánveszélyes területen át nem valami kellemes érzések közepette késő este értünk Nye- zsinbe, mely ugyancsak nagy vasúti gócpont volt, számtalan vágánnyal. Ideérkezésünkkor már itt is partizánriadó volt. Nagy szerencsénkre a német vasútirá- nyítók éppen indítani készültek egy gépkocsikkal megrakott hosszú szerelvényt, nehogy — mint mondták — elkapják a partizánok itt az állomáson, azonnal indul Kijev felé. Megengedték, hogy Csornaival felkapaszkodjunk az egyik oldalfalak nélküli vagonra, ennek „ára” két csomag Memphis cigaretta volt, de megérte. A hatalmas füst- és gőzfelhőt eregető mozdony, mint valami nagy fekete, dühös szörnyeteg lihegve, fújva, sisteregve elindult. Csornaival nagy nehezen elhelyezkedtünk a tehergépkocsi kerekei mögött. Egymás mellé feküdtünk és két pokróccal bugyoláltuk be magunkat, majd lefújt bennünket a jeges szél a vagon platójáról. A hosszú vonat szinte fúrta magát előre a sötét éjszakába, a fontos az volt, hogy haladtunk. Időnként fényszórók világították be a környéket, a vasútbiz- tosítás éberen őrködött. Néha hosszú szerelvények dübörögtek el mellettünk ellenkező irányból, megrakva harckocsikkal, ágyúkkal. Vitték az utánpótlást a front felé... (Folytatjuk) Bártfai Szabó László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: hírek, időjárás, útközben 4.30: Reggeli krónika 8.20: Mindennapi tudomány 8.30: Hangszemle 9.05: Napközben 11.05: Válogatott perceink 11.35: Hrabal: Házimurik — X/2. 12.00: Déli krónika 12.30: Vendég a háznál 12.50: Külpolitikai figyelő 13.05: Ki nyer ma? 13.15: Falurádió 13.30: A római katolikus egyház félórája 14.05: Klasszikusok mindenkinek 14.55: Versek 15.05: Kossuth-klub 16.00: Délutáni krónika 16.15: Mindennapi gazdaság 16.30: Zenefórum 17.05: Magyarországról jövök... 18.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.25: Jó éjszakát, gyerekek! 19.35: Összeállította: Károlyi Amy 20.05: Népi táncmuzsika 20.30: Határok nélkül 21.05: Kossuth-klub 22.00: Késő esti krónika 22.30: Fórum — kultúráról 23.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Napindító 8.05: Sportreggel 8.20: Rivaldafényben 8.50: Helykereső 9.00: Hírek, időjárás 9.05: Zene-szó 10.55: Gordiusz plusz 11.00: Hírek, időjárás 11.05: Napóra 12.00: Nóta-só 12.45: Időjárás- és vízállásjelentés 13.00: Hírek 13.05: Nagy nevettetők 13.30: Filmzene 14.00: „Mindenki másképp csinálja...” Közben: 15.00: Hírek, időjárás 16.00: Csúcsforgalom 17.00: Hírek, időjárás 17.05: Napóra 18.00: Rockhullám 18.30: Helykereső 19.00: Hírek, időjárás 19.05: Kamasz-panasz . 19.35: Magyar tájak dalaiból, táncaiból 20.00: A karosszékben: Juhász Ferenc 20.40: Zenés játékokból 21.00: Hírek, időjárás 21.05: Blues 21.35 : Mit üzen a rádió? 22.00: Rockpanoráma 22.30: AI DiMeola együttese játszik 23.00: Hírek, időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10—4.20: Napforduló Közben: 4.03—4.20: Cigánynóták BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel 9.05: Pódium 10.00: Hírek, időjárás 10.05: Elfeledett irodalom? 10.20: A kamarazene kedvelőinek 11.00: Zenekari muzsika 11.40: Országok, tájak zenéje 12.00: Hírek, időjárás 12.05: Hangverseny délidőben 13.00: Éneklő Hét, Veszprém, 1992 13.48: Hangszerszólók 14.00: Hírek, időjárás 14.05: A Varázshegy 15.12: Zenekari muzsika 16.00: Hírek, időjárás 16.05: Neked szól! 16.35: Versenygyőzteseink 17.00: Folyóiratok és problémák 17.50: Zenei publicisztika 18.00: Hírek, időjárás 18.05: Verdi: A trubadúr Közben: 19.45: Teleobjektív 20.00— 20.05: Hírek, időjárás 20.52: Zenekari muzsika 21.50: József Attila minden verse 22.00: Hírek, időjárás 22.05: Új Magyar Zene a Rádióban 23.00: Nevek ürügyén 24.00: Hírek, időjárás 0.05—2.00: Magyar előadóművészek felvételeiből TV1 5.40: Falutévé — adótippel 6.00: A Reggel 8.30: Közjáték 8.35—12.05: Napközi Benne: 9.00: Teli Vilmos 10.00: Friderikusz-show 11.20: Játék 12.00: Hírek 12.05: Képújság 16.00: Délutáni egyenleg 16.10: Amerikai krónikák 16.35: Képújság 16.45: Cimbória 17.00: Megveszem ezt a nőt 17.30: Napközi 17.50: Pénzvilág 18.00: Clinton-ország belülről 18.45: Jamie és a csodalámpa 19.05: Szerencsekerék 19.35: „Veletek vagyok mindennap” 20.00: Híradó 20.30: Telesport 20.40: Vakhit. Amerikai tévéfilm — II/l. 22.15: Közjáték 22.20: AKTuális 22.45: Sportvarázs 0.25: Híradó 0.30: BBC-híradó TV2 6.00— 10.00: Napkelte 16.05: Műsorismertetés 16.10: Korforduló 16.50: Dominó 17.00: Híradó, időjárás 17.05: Civil kurázsi 17.30: Pif és Herkules 17.41: Elektor kalandor 17.46: A nevem: Nyisztor György 18.00: Híradó 18.10: Regionális híradó 18.25: Műsorajánlat, időjárás 18.30: Zöldpont 19.05: Repülőorvosok. Ausztrál tévéfilmsorozat 20.00: Műsorajánlat 20.05: Stúdió ‘93 21.00: Felkínálom... 22.00: Esti egyenleg 22.20: Időjárás 22.25: A tudomány határain 22.45: Soros-napok a Merlinben. Az Amadinda együttes és Kocsis Zoltán hangversenye John Cage műveiből Moziműsor BÉKÉS, KORONA 7-kor: Túl az Operencián (m. b„ sz„ am.). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA 4-kor: Milyen finomak a fehérek (sz., fr.—ok); 6 és 8-kor: Sose halunk meg! (sz., m.). BÉKÉSCSABA, PHAEDRA KAMARA 7-kor: Milyen finomak a fehérek (sz., fr.—ol.). GYULA, PETŐFI 6 és 8 kor: Boys fin. b„ sz., am.). GYULA, PETŐFI KAMARA fél 7 kor: Téli mesélsz., fr.)*. KONDOROS, ALKOTMÁNY fél 7- kor: Jöttem, láttam, beköltöztem... (sz., am.). OROSHÁZA, SZIVÁRVÁNY 5 és 7-kor: A nagy postarablás (sz., m.)*. ÚJKÍGYÓS, NEMZETI 7-kor: Gladiátor (sz., am.). Sáskajárás Kelet-Afrikából érkezett sáskák milliói árasztották el Sza- úd-Arábiát és az illetékesek szerint még sűrűbb sáskarajokra lehet számítani az elkövetkező két hónapban. Mint a dzsiddai központú Sáskakutató Állomás vezetője közölte, a sáskák első hulláma november 17-én, a második pedig december 27-én érkezett, de az invázió folytatódik — erősítette meg. A sáskák minden alkalommal 21, egyenként 3 négyzetkilométer kiterjedésű rajban érkeztek. Az állatok ivarérettek voltak és útközben párosodtak. Az első invázió nyomán új rovarok keltek ki a petékből és a hatóságok most azok elpusztításán fáradoznak. A hivatalos közlés szerint a sáskainvázió eddig nem okozott jelentős kárt a mezőgazdaságnak, mert idejében felvették a harcot a rovarok ellen. A következő két hónapra várt sáskarajok azonban mélyebbre hatolhatnak be az ország területére. 1988-ban óriási sáskarajok lepték el Szaúd-Arábiát és a szomszédos országokat az Arab-félszigeten. A Kelet-Af- rikában időről időre fellángoló fegyveres konfliktusok megnehezítik a szakértőknek, hogy felkutassák a sáskák te- nyészhelyeit.
