Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02-03 / 1. szám

RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1993. január 2-3., szombat-vasárnap Földről Kétsopronyban Január 4-én 18 órakor a földren­dező bizottság megbeszélést tart a kétsopronyi művelődési házban, ahová várják a kárpót­lásra jogosultakat. Kárpótlásra kerülnek majd a 2-es (Békési út melletti) és a 32-es (Fiala csár­dával szembeni) táblák. Magasabb járulék A januári munkabérek után már magasabb munkanélküli­ségi járulékot fizetnek a mun­kaadók és a munkavállalók a növekvő számú munka- nélküliek ellátása érdekében. A munkaadók a bruttó kerese­tek szerint 5 százalék helyett 7, a munkavállalók 1 százalék helyett 2 százalékot kötelesek fizetni. A bevételnövelő intéz­kedéseken kívül a kiadásokat is csökkentik. A munka- nélküliek ellátásának maxi­mális ideje másfél évről egy évre csök-ken. A változás sze­rint a munkanélküli negyed­évig az átlagkereset 75 száza­lékára, háromnegyed évig 60 százalékára tarthat igényt. A törvény módosításával az ellá­tás alsó határa — amennyiben az átlagkereset ennél nem ala­csonyabb — 8600 forint, felső határa a járadékfolyósítás első részében 18 ezer forint, a má­sodikban 15 ezer forint. A mi­nimálbér jövőre 9 ezer forint lesz. Módosulnak a vámszabályok Módosulnak a vámeljárás egyes szabályai. Ezeken belül a bérmunka címén behozott vámárukra megerősítést nyer — az általános szabályokban már meglévő mentességeken felül — a vámbiztosíték nyúj­tása alóli mentesítés. A teher­gépjárműként kedvezményes vámtétellel vámkezelt gépko­csik a vámkedvezményt csak a jármű tehergépjárműkénti üzemeltetése esetén élvezhe­tik. A 6 évesnél idősebb sze­mélygépkocsi és a 8 évnél ré­gebbi gyártású haszongépjár­mű, valamint a sérülés miatt üzemképtelen — akár 6 évnél fiatalabb — gépjárművek csak a közlekedési és környezetvé­delmi hatóságok előzetes en­gedélye alapján vámkezelhe­tők forgalomba helyezés cél­jából. Egyébként csak alkat­rész céljára lehet a járművet vámkezelni. Az utas- és aján­dékforgalomban a jelenlegi 5000 forintról 8000 forintra emelkedik a vámmentes keret, míg a 14 éven aluli utas ked­vezménye 1000 forint helyett 2000 forint lesz. Ismét országos lesz a Nap Tv Ismét országosan nézhető lesz a Nap Tv adása január 4-étől, erősítette meg csütörtökön az MTI kérdésére válaszolva Pe­ták István, a Tv2 intendánsa. A Tv2 vezetője elmondta: a Magyar Televízió második programja szerződést kötött a Nap Tv Kft.-vei, hogy a vállal­kozás a jövő év elejétől Napkel­te címmel készít reggeli műsort a Tv2 számára. így a Nap Tv adása, amely lényegét tekintve változatlan formában jelentke­zik majd a továbbiakban is az egész országban ismét látható lesz hosszabb szünet után. Peták István közölte még azt is, hogy a nézők a Napkelte műsorát hét­köznapokon 6 órától 10 óráig láthatják, szombatonként pedig 6 órától 8 óráig. Fejlesztésből felszámolás Tbrzó született A suszter otthon kopácsoljon! A környék lakói tiltakozó levelet írtak az önkormányzatnak FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Felháborodással vegyes kese­rűséggel telefonált egy békés­csabai kedves olvasónk: — Segítsenek! Megszüntetik a Kulich lakótelep egyetlen ci­pészműhelyét. Itt nagyon sok idős ember lakik, akik nem tudják megfizetni a mai cipő­árakat, de a gyerekeknek sem győzik a szüleik új cipővel pó­tolni a még megcsináltatható régit. Egyre többen kény­szerülnek rá a javíttatásra. Ho­va hordjuk ezután a cipőinket? Felkerestük a bezárásra ítélt kis műhelyt, ahol már csak arra várt Herczeg Ferencné rész­legvezető és Kiss Géza cipész­mester, hogy a p«lcokon árvál­kodó néhány megjavított cipőt elvigyék a gazdáik. A műhely­ben már mindent összecsoma­goltak, a berendezés és a szer­számok elszállításra készen álltak halomban. —Miért szüntetik meg önö­ket, nem volt megfelelő a for­galmuk? — Azzal itt soha nem volt baj — válaszolt Herczegné —, nekünk mindig sok kuncsaf­tunk volt. Viszont az áraink miatt a nyereségünk éppen Január 1-jétől megújul a jár­művezető-képzés és vizsgáz­tatás rendszere. Az elmúlt idő­szak romló baleseti statisztikái miatt az oktatásban nagyobb hangsúlyt kap a közlekedési szabályok ismerete és a gya­korlati tudnivalók. így a vizs­gán 25-ről 50 kérdésre emel­kedik a KRESZ- és vezetésel­mélet számonkérése, míg a megfelelési arány változatlan marad. A műszaki (szerkezeti és üzemeltetési) ismeretek he­lyett a tantárgyanként eddig is szereplő, ám elhanyagolt biz­tonsági ellenőrzés és üzemel­tetés tárgyból kell majd gya­korlati vizsgát tenni. A vezetés során a jelöltnek meg kell is­merkednie a lehetséges közle­kedési helyszínekkel is, így 14 órát kell sűrű városi forgalom­ban, 4 órát országúton és 2 órát éjszaka vezetni. A vezetési gyakorlati vizsga két részből áll majd, a jármű­kezelési és a forgalmi vizsgá­ból, amelyeket külön-külön értékelnek. A 10 perces rutin­vizsga egyszerűbb és könnyebb feladatokbl áll majd mint jelenleg, a 40 perces for­galmi vizsga viszont alapo­sabb lesz. Az 1992. december 31-éig levezetett órák, elért vizsgaeredmények az újévben is érvényesek lesznek, ám ja­nuártól csak az új rendszerben és az új díjjal lehet vizsgázni. A befizetett vizsgadíjak pót­csak arra volt elég,, hogy a fenntartási költségeket előál­lítsuk. — Miért zárják be mégis a műhelyt? — Erre pontos választ a fő­nökünk tud adni, mi ugyanis a Körösvidéki Cipészszövetke­zet részlege vagyunk. Felhí­vom önnek, beszéljen vele — s máris Zahorán János, a szö­vetkezet elnöke jelentkezett a vonal végén. — Miért zárják be sorra a részlegeiket, hiszen vitathatat­lanul szükség van rájuk. — Megkaptuk az önkor­mányzat tájékoztatását az 1993-as bérleti díjakról. Esze­rint jövőre 180 ezer forintot kellene kifizetnünk a Ka­zinczy utcai részlegünkért, az idei díj tízszeresét. Valamikor számtalan üzletünk volt nem­csak a városban, de a megyé­ben is. Januártól a békéscsa­baiak már csak a Kinizsi utcá­ba hozhatják a cipőiket javít­tatni, s a megyében mindössze Gyulán és Békésen maradt egy-egy részlegünk. —Ha önök nem tudják ezt az üzletet fenntartani, akkor egy befizetéssel egészíthetők majd ki. Az „elsősegélynyújtás és közlekedési egészségtan” tárgy formálisan elkülönül a járművezető képzéstől és a Magyar Vöröskeresztnél tett sikeres vizsga igazolása lesz az elméleti vizsgára bocsátás feltétele. A népjóléti miniszter 31/ 1992. (XII. 19.) NM rendelete értelmében 1993. január 1-jétől a közúti járművezetői jogosít­vány megszerzésének feltétele: a jelentkező az Országos Men­tőszolgálat által előírt közúti el­sősegély-nyújtási ismeretekből sikeres vizsgát tegyen. Az erről szóló igazolást a Magyar Vö­röskereszt fővárosi, megyei szervezetei adják ki — tudatta a Magyar V öröskereszt. A vizsgára való sikeres fel­készülés érdekében ugyanitt közúti elsősegély-nyújtási tan­folyamokat is indítanak, melye­ket a Budapesti Mentőszervezet és a Vöröskereszt oktatói tarta­nak. A tanfolyam és a vizsga anyagát a Magyar Vöröskereszt kiadásában megjelent, dr. An­dies László: Alapfokú és közúti elsősegély című tankönyv tar­talmazza. A közúti gépjármű- vezetők képzésével foglalkozó iskolák, tanintézetek, munka- közösségek kérésére a vöröske­resztes oktatási kabinetek kihe­lyezett tanfolyamokat és vizs­gákat is szerveznek. vállalkozó cipész sem képes rá. Kik fogják megsarkalni elkop­tatott cipőinket? — Egyetlen megoldást lá­tok. A cipészek otthon, a saját házukban — ez a legolcsóbb — alakítanak ki majd maguk­nak műhelyeket.-—Önökkel most mi lesz?— kérdeztem Herczegnét, mi­után elköszöntem az elnöktől. — Én valószínűleg munka- nélküli leszek — válaszolta szomorúan —, pedig itt telt el az életem. Huszonöt éve va­gyok a szövetkezet alkalma­zottja kis fizetésért, mert min­dig fejlesztésre kellett a pénz. Valamikor kiváló szövetkezet voltunk, és most itt tartunk. A kollégámnak talán lesz mun­kája a Kinizsi utcában. Hogyan tudnánk mi ezen a helyzeten segíteni? Az önkor­mányzat is úgy boldogul, ahogy tud. Nekik a bérleti dí­jak bevételi forrást jelentené­nek (ha a vállalkozók meg tud­nák fizetni), s ebből fedezhet­nék a kiadásaikat. A suszter pedig mehet vissza az otthoni kaptafához... Lenthár Márta „Petőfi” Hamburgban A világ tengereit, óceánjait já­ró magyar hajók legénysége jó hangulatban búcsúztatta az 1992-es esztendőt—közölte a Mahart tengerhajózási ügyele­tese. A flotta zászlóshajója, a Vörösmarty matrózai az Újvi­lágban, az amerikai Nolan ki­kötőjében töltötték el az év utolsó perceit. A Petőfi óceán­járó személyzete a németor­szági Hamburgban szilveszte­rezett, és hamorosan útnak in­dul rakományával. A Radnóti „utasai” a kongói Pointe Noi- re-ban horgonyon szilveszte­reztek, a Csokonai és az Ady nevű hajó legénysége menet­ben ünnepelt. Az Ady néhány nap múlva fut be a magyar hajók északi anyakikötőjébe, Amszterdamba. A Bodrog a spanyolországi Avillés felé hajózik, a Körös az algériai Annaba kikötőjében várako­zik. „FOGADD EL AZ OKOS INTÉST, AZ IGAZSÁGOT, A TÖR­VÉNYT ÉS A BECSÜ­LETESSÉGET! EZEK ADNAK AZ EGYÜ- GYŰEKNEK OKOSSÁ­GOT, AZ IFJÚNAK IS­MERETET ÉS MEG­FONTOLÁST.” (A példabeszédek könyve) Kétszer annyi kérdés KRESZ-ból Megújul a járművezető-képzés és vizsgáztatás Nem fogadták el a médiatörvényt Az Országgyűlés csütörtök­re virradó éjszaka, 2 óra után igen szavazat nélkül, 122 nem szavazattal, 170 tar­tózkodás mellett nem fogad­ta el a rádióról és a televízióról szóló törvényt. A végszavazást megelőzően az alkotmányügyi bizottság elnöke, a kulturális bizottság elnöke és a törvényjavaslat előterjesztője, Balsai István igazságügyi miniszter egyöntetűen úgy vélte: „torzó” született, olyan törvényszöveg, amely a valós életben megva­lósíthatatlan. Ezt tükrözte a szavazás is, amelyben senki nem voksolt a törvényjavaslat mellett. Kisebb vitát váltott még ki, hogy a néhány, már elfogadott, kétharmados szótöbbséget igénylő cikkely a törvény „elvetélése” ellenére életképesnek tekinthető-e. A kormánykoalíció képvi­selőcsoportjainak vezetői, dr. Kónya Imre, dr. Szabó János és Csépe Béla csütörtökre vir­radó éjjel a következő, általuk aláírt közleményt juttatták el a Magyar Távirati Irodához: „A Magyar Rádió és a Ma­gyar Televízió politikai befo­lyástól mentes, közszolgálati feladatainak megfelelő műkö­dését biztosító törvény kéthar­mados többséget igénylő ren­delkezéseinek elfogadását az ellenzék megakadályozta. Azokat a javaslatokat — köztük saját indítványaikat — szavazták le az ellenzéki kép­viselők, amelyekről a két évig tartott egyeztetés eredménye­ként az Országgyűlés Kulturá­lis Bizottságában végre teljes egyetértés alakult ki. Önleleplező az a magatartá­suk, amellyel a pártatlan tájé­koztatás garanciáit biztosító és az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére irányuló tör­vény megszavazását a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezető pozícióinak megszer­zésétől tették függővé...” Az Országgyűlés december 31-én, nem sokkal hajnali fél négy után, csaknem 19 órás szerda-csütörtöki munkanapot teljesítve befejezte idei tevé­kenységét. Az ülés levezető el­nökei kísérletet tettek a tárgyso­rozatban még szereplő négy tör­vényjavaslat határozathozata­lára, de a szövetkezeti átalaku­lási törvény módosításáról szó­ló jogszabály végszavazása előtt kiderült: már nincs esély arra, hogy helyreállítható le­gyen a T. Ház határozatképes­sége. Szabad György így ünne­pélyesen elköszönt a jelenlé­vőktől, s berekesztette az ülést. Itt a főállású anyaság A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, december 30-án elfogadott törvény létrehozott egy új ellátási formát, a gyermeknevelési támogatást. Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya, illetve külön kormányrendeletben meghatározott esetben az az apa, aki a gyermek születését, örökbefogadását megeló'zően 180 nap (a társadalombiztosí­tási törvényben meghatározott) biztosítási idó'vel rendelkezik, és saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel, feltéve, hogy a legfiata­labb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de a nyolcadik életévét még nem haladta meg. A gyermeknevelési támogatás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (ez most 6000 forint), de ebből nyugdíjjárulékot kell fizetni. A támogatás folyósításának idő­tartama ugyanis szolgálati időre jogosít, vagyis „beszámít a nyugdíjba”, ahogy kevésbé hivatalosan mondjuk. Nem állapítható meg gyermeknevelési támogatás, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát (most 18 000 forintot) meghaladja, vagy ha a kérelmező más ellátásban már részesül. Az igényt az állandó vagy ideiglenes lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz lehet benyújtani. A támo­gatás időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkát is lehet végezni, de a munkaidő nem haladhatja meg a napi négy órát. A népjóléti miniszter kivételes méltányosságból további két évvel meghosszabbít­hatja a támogatás időtartamát vagy akkor is megítélheti azt, ha a legnagyobb gyerek már nagykorú, de nappali tagozaton tanul. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. S. Á. Saraiéira szorítva Újévi köszönet Most aztán tényleg sarokba szorítva éreztem magam, amikor pénteken délben hívogatni kezdtem azokat a helye­ket, ahol szilveszter ide vagy oda, dolgozni kellett. Régi szokása ez a lapoknak, így próbálnak megemlékezni azok­ról, akik kénytelenek munkával ünnepelni az újévet. Elő­ször a postánál próbálkoztam, de az éjszakai csúcsban dolgozók reggel hétkor már hazamentek. A kórházakban is megtörtént a váltás, ahogyan a szociális otthonokban is. Ez utóbbiról jut az eszembe. Az egyik szociális otthon vezetője elmondta, hogy a karácsonyi megemlékezésekből ők idén is kimaradtak. Pedig sok idős embert ápolnak, akiket az ünnepekre sem lehet hazavinni. Vagy azért, mert olyan az állapotuk, vagy azért, mert nincs hova vinni óikét. Most bepótolom elmaradásunkat, s biztos vagyok benne, hogy új hiányokat okozok. Egyetlen megoldás maradt: köszöntőm mindazokat, akiknek munkával kellett tölteni a szilvesztert, akik lehetővé tették, hogy biztonságban, a megszokott szolgáltatásokat élvezve búcsúztathassuk 1992-t, s köszönt síik 1993-at. Mindnyájunknak pedig azt kívánom, hogy béke legyen, megszűnjék az éhezés és fázás, a munkahelyért való aggó­dás, s hogy érdemes legyen hinni a demokráciában, a képességek és tudás értékében, általában az emberben. Súlyos kívánságok ezek, s ha már kettő megvalósul belőle, nem hiába fohászkodtam. Úgy legyen... B.S.E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom