Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
Tízforintos rablás BŰNÜGYEK-----------------g KÉS MEGYEI HlRLAp1993. január 18., hétfő Ha iszik, eljár a keze Megverte, megkéselte Vonatról szedték le a rendőrök Profi bűnöző a „vöröskeresztes aktíva” « Halált okozó testi sértés miatt ítélték el Vitáros Attilát, mint különös visszaeső, hat év fegyházbüntetést kapott. A fiatalember csupán huszonöt esztendős, garázdaság és főleg testi sértések elkövetésével azonban már több ügye is akadt az igazságszolgáltatással. Rendszerint ittasan verekedett, hol az édesanyját, hol a szomszédját bántalmazta. így aztán nála rendkívül egyszerű a képlet: ha felönt a garatra, agresszívvá válik, beleköt még az élő fába is, és... eljár a keze. Ám az igazsághoz tartozik az is: az orvosszakértői vélemény szerint a fiú nem tekinthető idült alkoholistának. Mindentől függetlenül az alkohol főszerepet kapott Attila magánéletében. Ezért is került legutóbb a bíróság elé. A történet akkor kezdődött, amikor a feleségével megismerkedtek. Az asszony sem vetette meg az italt, és ugyebár két borgőzös ember vitájából sok jó nem sülhet ki. Jelen esetben is ez történt. Attila gyakran szemrehányást tett asszonyának, mert a nő nem törődött a gyerekekkel. Attila pedig alaposan eltángálta a kisdedét elhanyagoló anyát. Azon az októberi napon a férfi szinte megállás nélkül, egész nap ivott. Bort, rumot és pálinkát fogyasztott nagyobb mennyiségben. Ráadásul aznap némi ügyes-bajos dolga akadt a bíróságon, ahol éppen könnyű testi sértés miatt folytattak ellene eljárást. Aztán jócskán összeszólalkozott feleségével, aki becsmérelte, sértegette Attilát. A férfi kiment a teraszra, egy darabig tűrte a szidalmakat, aztán nekirontott az asszonynak. Négyszer ököllel az arcába csapott, s a nő a földre zuhant. Olyan szerencsétlenül esett hanyatt, hogy agyrázkódást és zúzódások sorát szenvedte el. (Még a kemény burok bevérzését is megállapították később az orvosok, ami agybénuláshoz vezetett.) Még nem fejeződött be a történet. Attila fogott egy bálazsineget s fojtogatni kezdte feleségét, ám később felhagyott ezzel. Az asszony felkelt a földről, maradt még annyi ereje, hogy átmenjen a szomszédjához. Férjével együtt az egyik ismerősénél még poha- razgatni is akartak. Szíves vendéglátásban azonban nem volt részük, a szomszéd — látva ittasságukat, elzavarta őket. Otthon tovább folytatódott a csetepaté: a férfi megint verekedett, feleségét levetkőztette és a nemi szervét egy jókora késsel összeszurkálta. A sok vérveszteség következtében a nő elvesztette az eszméletét. Ekkor a férj felfogta, hogy mit tett, s gyorsan értesítette a mentőket. Bejelentése szerint az asszony „nő- gyógyászatilag vérzett”, és ő csupán később, amikor hazatért, fedezte fel válságos állapotát. Vitáros feleségén már nem tudtak segíteni, az agykárosodás miatt még a mentőautóban meghalt. A boncoláskor negyven sebet, horzsolást találtak az asszony testén. A férfi azonban nem érezte magát bűnösnek a tárgyaláson. Igaz, a veréseket beismerte, de a fojtogatásról és a késelésről hallani sem akart. A megyei bíróság az orvosszakértői vélemény és más bizonyítékok alapján bizonyítottnak látta a férfi bűnösségét. A Legfelsőbb Bíróság pedig helybenhagyta a büntetést. (k. p.) Két álarcos férfi az éjszakai órákban bemászott egy bartai idős asszony lakásának ablakán. Késsel megfenyegették a hölgyet, pénzt követeltek, majd kutatni kezdtek a lakásban. Mindössze tíz forintot találtak... A haramiák nem tudták, hogy a hölgy még nem vette fel a nyugdíját. Ezután lefogták a minden ízében remegő nőt és megerőszakolták. Távozásuk előtt ismét megfenyegették az idős asszonyt: megölik, ha értesíti a rendőrséget! Másnap reggel gyanús lett a szomszédoknak, hogy a máskor életvidám asszony hallgataggá vált. Addig-addig faggatták, míg zokogva elmesélte az éjszaka történteket. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrök kezdtek nyomozni az ügyben. A szerencsétlenül járt asszony az elkövetőkről nem tudott személyleírást adni, a nyomozók a sötétben tapogatóztak. Eltelt egy hónap, amikor az ügyben váratlan fordulat történt: a budapesti Bűnügyi Technikai Intézet nyomszakértői a vizsgálatra beküldött anyagmaradványokból megállapították, hogy azok T. Jánostól és M. Ferenctől származnak, akik tanyaszomszédai a nőnek... A rendőrség letartóztatta a gyanúsítottakat. N.P.J. A füzesabonyi rendőrök szerencsés fogása volt az a férfi, akit az indulás előtt a debreceni gyors lépcsőjéről szedtek le, amint éppen a taxiállomást célozta meg, hogy a lopott, majdnem százezer forintjával gépkocsin meneküljön. A férfi, aki idén tavasszal szabadult büntetéséből — kimerítette már majd’ az egész btk.-t — debreceni lakos, Balogh János Leventének hívják. Erőszakos közösülés bűntettétől a rablásig igen széles skála szerepel a lajstromán. Ezúttal a jótékony angyal szerepét játszotta el három füzesabonyi néninél, akikhez vöröskeresztes aktívaként kopogtatott be. Még jegyzetfüzetet is vitt magával, sűrűn rótta a hullámzó vonalakat a füzetbe, hogy az egyébként is gyanútlan és örvendő nénik azt higgyék, itt valami fontos munka folyik. Az „aktíva” a nyugdíjasszelvényt kérte, hogy ennek alapján segélyt utaljon ki a Vöröskereszt. A szelvény keresése közben Balogh János Levente észrevétlenül zsebre tette a szekrényben lévő takarékbetétkönyvet és némi — lepedő alá csúsztatott — készpénzt. A betétkönyvvel — rövid búcsúzás után — a helyi OTP-fiókba ment és kiváltotta a majd’ nyolcvanezer forintot. Miután a könyv bemutatóra szólott, semmi akadálya nem volt a pénzfelvételnek. Érdekes, hogy a pénzt átadó tisztviselő megjegyezte, hogy a férfi csíkos inget és nyakkendőt viselt, pocakos, középkorú férfi volt. Ë személyleírás alapján indultak el a rendőrök a füzesabonyi vasútállomásra, ahol elég nagy forgalom volt ugyan, de a csíkos ing és a lépcsőn való tétovázás mégis feltűnést keltett. Balogh János Levente a letartóztatás ellen nem nagyon tiltakozott. Van már gyakorlata ebben. Később elmondta, hogy Füzesabony ad hoc ötlete volt, nem is remélte, hogy ilyen gazdag zsákmánya lesz. Talán ez keverte meg annyira, hogy ne bujdosson valahol más helyen a rendőrök elől. Összesen három néninél járt, a másik kettőtől ezer, illetve kétezer forintot és egy vekkerórát( ! ) vitt el. Jélentősebb a vallomásának az a részlete, hogy a budapesti XIV. kerületben is járt néhány társával, hasonló ürüggyel bekopogtatva idős emberekhez. A XIV. Kerületi Rendőrkapitányságon már történtek bejelentések. A vizsgálat tart, Győri István főhadnagy várja a jelentkezőket és nagyobb óvatosságra inti azokat az idős embereket, akik idegeneket engednek be a lakásba. A takarékbetétkönyveket egyébként sem árt fenntartásosra váltani. (bende) Aranyat raboltak a fiatalkorúak Két fiatalember csöngetett be Szegeden egy idős hölgy lakásába. Díjbeszedőnek adták ki magukat, de a hölgy nem hitte el a mesét, nem engedte be lakásába a fiúkat. Ez egy cseppet sem zavarta őket, betörték az ajtót és pénzt követeltek a matrónától. Mivel ő nem volt hajlandó átadni semmit, átkutatták a lakást Cß kifeszítették a vitrines szekrényt is. Pechükre ott sem volt érték. Ezután a nőt az ágyra lökték, nyakáról letépték az arany nyakláncot, ujjáról lehúzták gyűrűjét, majd megfenyegették, hogy megölik. A haramiák tovább kutattak a lakásban és a'konyhában találtak még kétszáz forintot. Ezután, mint akik jól végezték dolgukat, eltűntek, később a hölgy értesítette a rendőrséget. A kitűnő személyleírás nyomra vezette a zsarukat és néhány napon belül a két fiatalkorú rendőrkézre került. A kihallgatást végző rendőrtiszt meglepetésére meglehetősen cinikus vallomást tettek. Látszott, egy cseppet sem bánják azt, amit elkövettek. Lehet, hogy így kezdődik a rablópalánták bűnözőkarrierje? A 39 éves dunaföldvári K. Vilmos már jó néhány éve élte közös életét 36 éves élettársával, Edittel. Van egy ötéves kislányuk is, aki aznap — szerencsére — nem volt otthon. Délidőben, mikor még jócskán Totyogott az ebédre szánt csirke a fazékban, összevitatkozott a két ember. Nem más volt a vita tárgya, mint az, hogy ki takarítsa ki a lakást karácsonyra? Mindketten mondták a magukét. Az ember így, az asszony úgy. Olyannyira nem tudtak megegyezni a szeretet ünnepére történő készülődésben, hogy K. Vilmos felkapott egy keze ügyébe kerülő jókora konyhakést és azon nyomban szíven szúrta az élettársát. Az ittas állapotban lévő férfi erre átszaladt a szomszédba, hogy felesége megsebesült, segítsenek. Az orvos azonban már nem tudott mást tenni, mint a halál tényét megállapítani. Hogy végül is ki takarította a lakást karácsonyra K.-éknál a tragédia árnyékában, senkinek sem jutott eszébe. A családfő már őrizetben várta az ünnepeket. (g. zs.) Szögbelövővel ölte meg a feleségét Végállomás a fogdában Véres afgán vita Két afgán egyetemi hallgató vitája szurkálással végződött. Jelen volt egy harmadik afgán is, aki hozzájárult a vita éleződéséhez, de személye ismeretlen. Az egyik fiatalember megkérte a másikat, intézze el útlevele meghosszabbítását. — Szívesen elintézem a hosszabbítást — mondta a hallgatótárs —, de ehhez száz (vagy ezer?) dollárt kell adnod. Itt kapcsolódott a beszélgetésbe az ismeretlen harmadik. — Nem szégyelled magad? — mondta nyilván afgánul. — Egy szegény társadtól kérsz pénzt? — Nem én kérem, hanem a követség — közölte a fiú, de már ingerülten. — Ha én spicli lennék, nekem is könnyű volna az intézés... — mondta a hosszabbítást kérő fiú. Szó szót követett. Majd előkerült a kés. Az egyik afgán leszúrta a másikat, a harmadik eltűnt. A bíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntettéért vonja felelősségre a késelő afgánt. A sértett azóta meggyógyult, elvett egy magyar nőt feleségül, az útlevelét meghosszabbították. (B.I.) Pálinkáért szúrta le a fiát A K. házaspárnak három gyermeke van. Mindhárom felnőtt már, elment a háztól. Amikor a szörnyű eset megtörtént, a gyermekek azt mondták: Szinte várható volt, hiszen szüleik veszekedései egyre sűrűbbek lettek. Tipikus jelenség: anya és apa immár nem tudtak sem magukkal, sem egymással mit kezdeni. Unatkoztak. Nyugdíjban voltak. Hiányzott a munka, a gyerekekkel való törődés. Talán anyagilag sem álltak a legjobban. Az egyik veszekedésnél a férfi már teljesen kiborult és megfenyegette feleségét: „Egyszer végzek veled!” Az asszony nem ijedt meg. Szájait tovább. —- Csak ölj meg nyugodtan. Úgyse mered... És így folytatták. Szemrehányások, sértegetések — egyszer csak előkerült a szögbelövő pisztoly. „Meglátod... Egyszer...” — Úgyse mered... És szó szót követett. Az asszony mosolygott és tovább feküdt a heverőn. Fölényesnek látszott. Lekezelőnek. A férfi odaszorította homlokához a pisztolyt. — Csak nyugodtan... — nevetett a nő, és nem tudni, józan eszénél volt-e még. A férfi meghúzta a ravaszt. Az asszony azonnal meghalt. Jött a halottszállító, jött a rendőrség. K. P.-t előzetes letartóztatásba helyezték. A vizsgálótiszt azt mondja: mintha K. P. megnyugodott volna. Higgadtan beszél, töredelmes vallomást tesz, nem tiltakozik a meghallgatás ellen. Mint aki végállomáshoz érkezett. Mintha nem lett volna más kiút és most következik a büntetés. A jogos, megérdemelt, de már nem ébred fel reggelenként úgy, hogy vajon mi vár rá a darázsfészekké vált otthonban. Az iharosberényi Orsósék kissé megkésve ünnepelték az új esztendőt. Kár, hogy ezen a nagy családi összejövetelen a nagykés is előkerült. A família már a reggeli órákban — szociális segélyből vett — pálinkával koccintgatott. Az öt liter tömény ital gyorsan elfogyott. Az idősebb Orsós Jánosnak egyszerre csak eszébe jutott, hogy az egyik vendég még hozott egy litert. Orsósné, hogy ne legyen további vita, előkotorta az utolsó üveget. Az idős Orsós szidalmazta a feleségét, amiért megpróbálta elrejteni. Az ifjabb Orsós János anyja segítségére kelt. Bár ne tette volna! Előkerült egy 25 centi- méteres konyhakés, amellyel a részeg apa mellbe szúrta a fiát, aki életveszélyes sérülésekkel került kórházba. A rokonok mindezt nem vették jónéven; az öreg Orsóst alaposan elverték. Az éppen arra tévedő körzeti megbízott vetett véget a csetepaténak. Idősebb Orsós János a megyei rendőrkapitányság vendégszeretetét élvezi. Talán egy fogoly bosszúja... Az ügyész iszik, mulaszt és korrupt? Vesztegetés alapos gyanúja miatt indítottak vizsgálatot egy miskolci ügyész, dr. Furmann Sándor ellen. A nyomozást a Debreceni Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatja. Azzal gyanúsítják az előzetes letartóztatásba helyezett ügyészt, hogy anyagi ellenszolgáltatásért egy őrizetes szabadlábra helyezésének elintézésére ajánlkozott. Miskolcon szakmai körökben nagy visszhangot váltott-ki az ügy. Ezen a területen dolgozó, de magukat megnevezni nem kívánó informátorainktól megtudtuk, hogy a 38 éves dr. Furmann Sándor több mint tíz éve van a pályán. Karrierje nem volt zökkenőmentes, magánéleti problémái kihatottak munkájára is. Ügyeit időnként elhanyagolta, az alkoholt sem vetette meg, és mindez már korábban arra ösztönözte főnökeit, hogy vizsgálatot indítsanak ellene. Az ügyész egyébként ha nem is fényűzően, de mindennapi létproblémák nélkül élt egy kétszobás panellakásban. Felesége szintén jogász. A hét végén a megyei főügyészt nem sikerült elérnünk. Dr. Furmann Sándor felesége elzárkózott minden nyilatkozattól. Informátorainktól megtudtuk, hogy amivel gyanúsítják dr. Furmann Sándort — tehát a vesztegetésre ajánlkozás —, a vád legenyhébb változata, de egyben a legnehezebben bizonyítható is. Elképzelhető ugyanis, hogy egy fogva tartott bosszúból vagy rosszindulatból „dobta fel” az ügyészt, ám az ilyen állításokat masszívan alá kell támasztani. Nagyon megalapozottnak kell lennie a vádnak, ha már az ügyész előzetes letartóztatását is elrendelték. Mindenesetre nagy érdeklődés kíséri a nyomozást és annak kimenetelét. (HORVÁTH) Takarítás helyett emberölés
