Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

O 1993. január 18., hétfő NAGYVILÁG Lf ¥ MES MEfiVEl HIREAP H1RÍPLIS/ Nyilatkozat Az RMDSZ kongresszusán nagy előrelépésnek tekint­hető, hogy végre el mertek jutni az autonómiakérdés, megfogalmazásához, ki­mondták, hogy annak több­féle formáját vállalják és azokat békés formák között kívánják elérni. A nyilat­kozat értelmében nem pusztán a kisebbségi jogok gyakorlásáról van szó, ha­nem a romániai társadalom egészét érintő problémák felvetéséről is. ♦ Ezek megoldása az itt éló' magyarság számára is fon­tos. Ennek a gondolatnak a kinyilvánításával példát is adhatnak másoknak. Hi­szen amíg a román nép de­mokratikus jogrendszere nem épül be a társadalom tudatába és gyakorlatába, addig a magyarság sem számíthat európai szintű bánásmódra. ,, M. K. RMDSZ-kongresszus A programról szóló határozat- tervezetek általános vitájával folytatódott vasárnap a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség harmadik kongresszu­sa. Ezután kerül sor az új szö­vetségi elnök megválasztásá­ra, akinek mandátuma két év­re, a következő kongresszusig szól. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. A püspököt az udvarhelyszéki RMDSZ- szervezetek javasolták, de csak kötetlen formában be­széltek erről, hivatalosan nem tárgyaltak vele az elgondolá­sukról. Utalt arra, hogy dönté­sében nem a külső tényezők befolyásolták, hanem az olyan jellegű megfontolások, mint például az, hogy elnöki mun­kájának gyakorlati összehan­golása püspöki tevékenységé­vel nehézségekbe ütközne, ami bizonyos egyházi ellenál­lást is kiválthatna. De elsősor­ban azt tartotta szem előtt, hogy jelenleg nem látja szük­ségesnek e szerep vállalását a szövetség életében. A püspök visszalépése nagy valószínűséggel arra vezet, hogy Markó Bélát, a marosvá­sárhelyiek jelöltjét fogja meg­választania kongresszus a szö­vetség elnökévé. A kongresszus délután elfo­gadta a programnyilatkozatot, majd a szervezeti szabályról szóló határozattervezetek részleteit vitatták meg. Megfigyelők szerint a kongresszus mérsékelt, átgon­dolt állásfoglalásokat dolgoz ki, amely a reális, ugyanakkor kezdeményező politikát hir­dető erők túlsúlyát mutatja a szövetségen belül. A sokkal radikálisabban és nem min­denben az eddigi keretek kö­zött továbbhaladni kívánó erők elszigetelődtek. A kongresszus azért döntött a „nemzeti kisebbség” foga­lom mellett, mert ez szerepel a legtöbb nemzetközi kisebbsé­gijogi okmányban. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tilta­kozott az ellen, hogy az RMDSZ most megszavazott programjából hiányzik a területi autonómia követelésé­nek megfogalmazása. Visszatér Gorbacsov? Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök vissza akar térni az aktív politikai életbe, és kész politi­kai funkciót vállalni. Minder­ről a hatalomból több mint egy éve eltávozott politikus be­szélt a Der Spiegel című német hetilapban. A Gorbacsov-korszaknak nincs vége, igazán csak most kezdődik. Oroszország főnix­madárként fog feltámadni a hamuból — mondta Mihail Gorbacsov. Keményen bírálta riválisát, Borisz Jelcint, egye­bek között azt vetve a szemére, hogy nem mentes a „cári visel­kedésmódtól” és hogy „neo- bolsevizmust” gyakorol. — Borisz Jelcin és Jegor Gajdar kormányzása a lakos­ság többségét szegénységbe taszította. Módszereik neo- sztálinisták. Politikai hazáját Mihail Gorbacsov az ellenzéki Ál­lampolgári Szövetségben he­lyezte el. — Ott vannak politi­kai híveim, akikkel kapcsola­tokat is ápolok. Jelcin elkövet­te azt a nagy hibát, hogy meg­szakította a párbeszédet a szö­vetséggel — közölte az inter­júrészletben. Módosul a japán békealkotmány Mijadzava Kiicsi japán kor­mányfő szerint országának tartózkodnia kell a katonai ak­ciókban való részvételtől, még abban az esetben is, ha azokat az ENSZ-határozatok alapján nemzetközi erők hajtják vég­re. A japán kormányfő ezt az­zal összefüggésben fejtette ki, hogy egyre több politikus ja­vasolta: módosítsák a háború után született japán békealkot­mányt. Mijadzava Kiicsi úgy vélte, hogy Japánnak nem sza­bad feladnia eddig követett politikáját. Újévi fogadás Vatikánban II. János Pál pápa szombaton a Szentszékhez akkreditált nagykövetek előtt mondott beszédé­ben nyomatékosan sürgette a nemzetközi kö­zösséget, hogy ne fogadja el az erővel történő területfoglalást, és az annak nyomán kialakított kész helyzetet Boszniában. A 145 nagykövet szokásos újévi fogadásakor a pápa kijelentette, hogy a boszniai agresszióval szemben mutatott közömbösségük valójában bűnös mulasztás. Félreérthetetlenül megismé­telte, hogy ilyen esetekben kötelező a beavatko­zás: az államoknak nincs joguk az emberiesség nevében közömbösséget tanúsítani. — A nemzetközi közösségnek határozottan ki kellene mutatnia politikai akaratát, és nem elfogadni az erővel történő területfoglalást, sem pedig azt a teljes eltévelyedést, amelyet az etnikai tisztogatások jelentenek... Boszniában egész Európát megalázzák... A közömbösség bűnös mulasztás. Az agresszort meg kell állíta­ni — hangoztatta. A pápa támogatólag szólt a Szomáliái segély­akcióról és beavatkozásról, ugyanakkor alig ejtett szót Irakról, holott két évvel ezelőtt erőtel­jesen elítélte a háborút és a bombázásokat. Az államoknak nincs joguk az emberiesség nevében közömbösséget tanúsítani A nyelvhasználat a nemzeti önazonosság része Maffiavezér börtönben Az olasz hatóságok szomba­ton szigorú őrizet mellett az ország egyik legbiztonságo­sabb börtönébe, a római Re- bibbia fegyházba szállították Tota Riinát, a szicíliai maffia pénteken elfogott vezetőjét. Megerősített őrizet vigyáz rá ott is, kamerákkal éjjel-nappal szemmel tartva őt. Törékeny tűzszünet Megbomlani látszik az a töré­keny tűzszünet,* amely a decemberi népképviselő kongresszuson született Bo­risz Jelcin elnök és ellenzéke között. A hét végén az Állam- polgári Szövetség vezetői már nyíltan is kimondták: az elnök Jelcin és hívei nem tartják be a végrehajtó és a törvényhozó hatalom egyezségét. A két fél támadásainak csapásiránya az április 11-re kitűzött népsza­vazás, amely gyakorlatilag ar­ról hivatott dönteni, hogy az új alkotmány a Jelcin szorgal­mazta elnöki vagy az ellenzék által pártolt parlamenti köztársaság alapjait vesse-e meg. A szomszéd országok közötti nemzeti érdekek tiszteletben tartására alapozott együttmű­ködés ugyanúgy elengedhetet­len Románia Európába való politikai, gazdasági és kulturá­lis integrálásához, mint az or­szág belső demokratizálása; mindkettő a Demokratikus Konvenció programjának szerves része — mondotta Emil Constantinescu, a kon­venció elnökjelöltje. A konvenció már bebizo­nyította, hogy saját keretein belül olyan együttműködést tud létrehozni egy demokrati­kus program alapján, amely tiszteletben tartja a benne részt vevő egyes erők programját és függetlenségét. Áz, hogy Er­dély megyéinek többsége az én elnökjelöltségemet támo­gatta, bizonyította, hogy meg­értették a demokratikus prog­ram jelentőségét, mely lehető­vé teheti mind a román több­ség, mind a magyar kisebbség törekvéseinek megvalósítását, megőrizve szoros gazdasági, kulturális és politikai együtt­működésüket, elkerülve azt, hogy megsértse akár a több­ség, akár a kisebbség érzéseit. A magyarság nyelvhaszná­latával kapcsolatban Emil Constantinescu leszögezte, hogy azt a nemzeti önazonos­ság szerves részének tekinti. Ösztönözni, fejleszteni kell minden olyan helyzetben, amely nem árt a népcsoportok közötti együttműködésének „Aláaknázott tárgyalások” A jugoszláv kormány fegyve­res provokációval, Szerbia el­leni katonai támadással és a békefolyamat aláaknázásával vádolta meg a boszniai fegy­veres erőket. Szombaton tar­tott ülésén a kormány azt állí­totta, hogy a boszniai muzul­mán erők „alá akarják aknáz­ni” a boszniai rendezésről fo­lyó genfi tárgyalásokat. A jugoszláv kormány sze­rint nem lehet véletlen, hogy a támadásokra éppen a boszniai berendezkedésről szóló genfi megállapodás után és az azt szentesíteni hivatott boszniai szerb parlamenti döntés előtt kerül sor. Vasárnapra virradóan to­vábbra is heves harcok dúltak a bosznia-hercegovinai fronto­kon. A szerb tüzérség lőtte Bi- hac térségét, ahol mintegy 250 ezer ember él. A város és a környező települések épülete­iben súlyos károkat okozott a négy napja tartó heves ágyú­zás. Tüzérségi összecsapások voltak Hercegovinában is. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. — közölte. Hadianyag-raktár Hatalmas hadianyag-raktárra bukkantak szombaton a Szomáliá­ban lévő amerikai katonák a helyi lakosok segítségével; 30 bunkerben mintegy 1000 tonnányi lőszert és fegyvert — köztük föld-levegő rakétákat, valamint 225 kilogrammos bombákat — találtak. A telep valószínűleg a Szomáliái hadsereg egyik régi rejtekhelye lehetett, de egyes klánok is szerezhettek maguknak innen „utánpótlást”. Wurfer Gyula kanadai levele Abortusz és euthanasia A tévé, a rádió, az újságok november óta szinte csak az abortusszal és az euthanasiá- val foglalkoznak. (Bizonyára tudják, az euthanasia azt je­lenti, hogy a gyógyíthatatlan beteget az orvos a hozzátarto­zók, illetve a beteg kérésére átsegíti a másvilágra.) Az USA Michigan államában egy Hack Kevorkian nevű orvos már vagy fél tucat betegen al­kalmazott euthanasiát. Egy öngyilkos gépet szerkesztett, ezen van egy gomb, amit a beteg — ha véget akar vetni a szenvedéseinek — megnyom és az intravénás injekció per­ceken belül végez vele. Az injekciót a valóságban dr. Ke­vorkian adta be. Mindez nem volt büntetendő cselekmény Michigan államban. Újabban azonban hoztak egy törvényt, amely az idén lép életbe. E szerint az öngyilkossághoz segítséget nyújtók bűntényt követnek el. Kevorkian kije­lentette, hogy ő továbbra is segíteni fog a gyógyíthatatlan betegeken. Kanadában, British Colum­biában egy nő elment a bíró­ságra engedélyt kérni, hogy az orvosa segíthessen neki ön­gyilkosságot elkövetni, mert gyógyíthatatlan beteg. Gyó­gyíthatatlan betegsége utolsó fázisában van, nagy fájdal­makkal. A bíróság elutasította a ké­rést. A feministák fellebeztek a nő nevében, mert nézetük szerint mindenkinek joga van bármikor meghalni. Ez emberi jog­A feministák radikálisak, nem ismerik el sem az állami, sem az egyházi törvényeket. Saját törvényeik szerint élnek. A fent említett gyógyítha­tatlan asszonyt, akinek két gyermeke van, megkérdezték: ha engedélyt kap arra, hogy orvosi segédlettel öngyilkos legyen, mikor lesz öngyilkos? Azt felelte, hogy 1993 márciu­sában vagy májusában, akkor amikor kész lesz a halálra. Az abortuszt és az euthana­siát az állam azért nem enge­délyezi, az egyház pedig azért ellenzi, mert visszaélések le­hetnek. Különben is, az élet kioltása minden körülmény között bűntény. Kétségtelen, az abortusz és az euthanasia jogilag gyilkosságnak is te­kinthető. Csak a valóság gyak­ran bonyolultabb a jognál. Rekviem egy komphajóért Néhány esztendeje egy kami- onos riportkörúton vettem részt, mely során Svédország­ba is eljutottam. Emlékeze­temben még mindig eleven a lengyel és svéd partok közötti hajóút. Most, amikor a Jan He- weliusz tragédiája járja be a világot, az emlékképek külö­nösen foglalkoztatnak: ezzel a komphajóval, a szerencsét­lenség útvonalán keltünk át oda is, vissza is Swinoujscie és Ystadt között. „Hatalmas rácsos feljárón kapaszkodunk felfelé, a hajó gyomrában állunk le. A ko­csik szorosan pihennek egy­más mellett, a szerelvényeket leláncolják. Az utolsó kamion is megáll mögöttünk, tompa puffanással csukódik a hajó hátsó ajtaja, s máris megindul rakományával — 24 vagon­nal és 12 kamionnal — a Balti tengeren a svéd partok felé. A norvég építésű, lengyel üzemeltetésű Heweliusz mo­torja egykedvűen zakatol, a hullámok nyaldossák a hajó testét, miközben egyre távo­lodnak a parti fények. A fedél­zeten a kezembe nyomják a 13-as kabin kulcsát. A három lépés hosszú, két lépés széles fülkében ketten leszünk. Az ajtó mögött két automata mentőmellény pihen, egyiket fél is próbálom. Ez mindenki­nek kötelező előírás. — Remélem nem kell majd — villan át rajtam. Az utastérben egy „H” ala­kú folyosóról tizenhat, kétsze­mélyes szoba nyílik, az étte­remmel szemben a konyha, tőle jobbra a kantin, mö­göttünk a nyitott folyosó. A hajó himbálódása, a gépek egyhangú zakatolása, no» és a fáradtság álomba ringat. Visszafelé ismét a Heweli- usszal jövünk. Újra a 13-as kabint kapom. A fedélzeten a járműveket karvastagságú láncokkal kikötik, felfújják a légzsákokat is. Vihart jelez a meteorológia. A tenger köz­ben egyre háborog, ugrál a hullámokon a hatalmas hajó­test. A fürdőszoba nyitott ajta­ja sejtelmesen, nyikorogva leng. Borotválkozni csak úgy tudok, hogy fél kézzel kapasz­kodom. A hullámok fel-fel csapódnak a korlátig, kis idő múlva tejfehér ködben hala­dunk. A három emeletnyi ma­gas fedélzetről alig lehet látni a vizet. A nyílt tengeren hajó­zunk, s ’hajnalban kötünk ki Swinoujsciében. Valakik, a magyarok közül a komphajó­ról beszélgetnek. — Ez egy olyan biztonságos építésű komp, hogy nem érheti baj ... — mondják. Sajnos, az élet nem őket igazolta. Szekeres András Befejeződött a mentés Szombaton már nem folytat­ták a keresést a mentőalakula­tok a rügeni tragédia esetleges túlélői vagy áldozatainak holt­testei után. Az előző napi ered­ménytelen kutatás a még re­ménykedők szemében is bizo­nyossá tette: az eltűnt szemé­lyeket már nem tudják fellelni, valószínűleg az elsüllyedt len­gyel komp, a Jan Heweliusz belsejében rekedtek. A szakemberek szerint a ha­lálos áldozatok száma 54; 39 holttestet halásztak ki a ten­gerből, kilenc személyt élve mentettek ki. A többiek eltűn­tek. A kompon 63-an vagy 64- en tartózkodhattak. A kimentettek a csak len­gyelekből álló személyzethez tartoznak. Szemrehányások érik őket, mert állítólag sor­sukra hagyták az utasokat és csak nekik volt olyan különle­ges hőszigetelő öltözékük, amelyben több órát is ki tudtak bírni a jeges vízben. Andrzej Milczanowski len­gyel belügyminiszter büntető­jogi felelősségrevonást helye­zett kilátásba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom