Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16-17 / 13. szám

0 1993. január 16-17., szombat-vasárnap-------------------------------------------[ CSALÁD - OTThW\-------------------------------------------------------­G azdaképzés a Obérés megyei hírlap-ban 22. Játszani is engedd Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján sugárzott gazdaképző sorozat állatte­nyésztési részét, melynek előadója és szakmai fele­lőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos volt. feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP- de mivel? A LEGO hasznos ajándék a gyerekeknek, fejleszti alkotó- készségüket, gondolkodásukat, kézügyességüket. S nem utol­só sorban a játékos kedvű szülők is szívesen beszállhatnak FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A fejés Talán kevesen tudják, hogy már időszámításunk előtt az egyiptomiak is kísérleteztek tejnyeréssel a bimbócsatomá- ba helyezett szalmaszálak, vé­kony csövecskék segítségével, s hogy az első fejőgépet 1936- ban Angliában szabadalmaz­tatták. A tejelvétel legtökéle­tesebb módja természetesen a borjú szopása: szopás közben a borjú szájában vákuumot lé­tesít, ugyanakkor nyelvével, szájpadlásával a bimbó tövé­től a végéig nyomóhatást is kifejt. Ezeket a hatásokat sem kézi, sem gépi fejéssel nem tudjuk tökéletesen pótolni, hi­szen például a borjú szája általi hőhatás hiányzik. Alapvetően két fejési mód van: kézi fejés, gépi fejés. Bár mára a kézi fejés telje­sen alárendelt jelentőségű, pár szóval mégis foglalkozunk ve­le az alábbiak miatt: — vannak kezdő, 1-2 tehe- nes gazdák, akik kézzel fej­nek; — a legmodernebb telepen is előfordul, hogy állatbeteg­ség, tőgygyulladás stb. miatt kézzel kell kifejni a tejet; —; vannak gépi fejésre al­kalmatlan tőgyalakulások. A tejet a tőgyből kézzel többféle módon is kifejhetjük: a) Marokfejéssel: a fejő a tőgybimbó tövét a mutató- és hüvelykujjával elszorítja, majd a többi ujj egymásutáni zárásával a bimbócsatomából a tejet kipréseli. b) Húzogató fejés. ej Bütyökfejés. Utóbbi- két módszer rossz, mert a tőgyet és tőgybimbókat károsítja. Attól függően, hogy a két kézzel fejő egyszerre me­lyik tőgynegyedeket feji, megkülönböztetünk : a) párhuzamos vagy páros fejést: a fejő egyszerre a két elülső, illetve a két hátulsó tőgynegyedet váltogatva feji. Ez a legmegfelelőbb módszer. b) egyoldali fejést. Barátságok nem aszerint köt­tetnek, hogy ki hódol acigaret- tázás káros szenvedélyének, ki nem. S ha a baráti társaság történetesen együtt tölt — va­lamelyikük otthonában — egy-egy kellemes estét, távo­zás után sokszor bizony vágni lehet a füstöt. A kellemetlen „utószagtól” persze viszony­lag gyorsan meg lehet szaba­dulni a hagyományos mód­szerrel, a szellőztetéssel. Hi­degebb téli napokon azonban a lakást alaposan lehűtő hosszabb szellőztetés megle­hetősen költséges mulatság. Ráadásul a függönyökbe és egyéb textíliákba beszívódott dohányszagtól egyszeri lég­cserével nem is igen lehet megszabadulni. A kellemetlen nikotinsza­got néhány szál gyertya gyúj­tásával semlegesíthetjük — ez azonban másfajta, nem min­denki által kedvelt illattal telíti a szoba levegőjét. Van viszont c) keresztben fejést. Gyakorlott fejő kézzel 1 óra alatt 6—7 tehenet képes meg­fejni. Kézi fejéskor az istálló­higiéniára különösen nagy gondot kell fordítani, mert a tej a nyitott fejősertárban mind az istálló levegőjétől, mind a kör­nyezettől szennyeződhet. A tőgyet a kézi és a gépi fejéshez egyaránt elő kell készíteni a következők szerint: 1. Munkahely előkészítése (trágyaelszedés, alom eligazí­tása). 2. Fejő tisztálkodása, beöl­tözése. 3. Fejéshez szükséges esz­közök kihordása, előkészítése. 4. Gépi fejésnél (mivel ma­gánállományoknál a sajtáros fejőgépek a leggyakoribbak, most csak ezzel foglalkozunk) a gép működőképességének ellenőrzése, beállítása. 5. Tőgymosás meleg (35— 40 °C-os) vízzel: ezáltal nem­csak a tőgyet tisztítjuk meg, de a hő- és érintés ingerével az állatot tejleadásra is kész­tetjük. Tőgymosó ruhával, szi­vaccsal végezzük, ha nincs fo­lyó vizünk, a vödörben a vizet gyakran cseréljük le! 6. Tőgytörlés masszázzsal együtt: a vizes tőgyet ruhával, szivaccsal vagy egyszer hasz­nálatos papírtörülközővel (legjobb) szárazra töröljük, a masszázzsal a tejleadást se­gítjük. 7. Első tejsugarak kifejése: az első tejsugarak baktériu­mokban gazdagabbak, felis­merhetjük a tőgybetegsége­ket, a fejőfogások segítségével elősegítjük a tejleadást. Az el­ső sugarakat ne a padozatra, ne az alomra, hanem az úgyneve­zett próbacsészébe fejjük (fe­kete vagy sötétfalú bármilyen edény jó), majd ezt megsem­misítjük! 8. Eddig a műveletek mind kézi, mind gépi fejésnél azo­nosak. Innentől kezdve: fejő­készülék felhelyezése. Kap­csolatot teremtünk az állat és a gép között. A fejőkészülék mellékhatás nélküli egyszerű, olcsó módszer is: tegyünk a szekrények tetejére, maga­sabb polcokra egy-egy edény­kébe kevés ecetet, s abba egy kis szivacsot. Utóbbi nemcsak a savanyú folyadékot, hanem a kavargó cigaretta-, pipa- és szivarfüstöt is fölszippantja. Oszlatható a „nikotinköd” úgy is, hogy egy nagyobb törülközőt benedvesítünk, s azt néhány percig a telefüstölt helyiségben lóbáljuk. A kellemes, friss szobaleve­gő érzetét egyébként nem csu­pán a sokat reklámozott — de nem éppen filléres—légfrissí­tő spray-k használatával ér­hetjük el. Tegyünk a szoba sar­kaiba (bútorok mögé, szek­rény tetejére vagy más takart helyre) egy-egy fenyőolajjal átitatott kis kendőt. Cserélni ritkán kell; diszkrét illatuk hosszú heteken át javítja a le­vegő és az ott tartózkodó köz­érzetét. — ÓTA — kézbevétele után a vákuumot bekapcsoljuk, majd a fejő- kelyheket bizonyos sorrend­ben a tőgybimbókra felhe­lyezzük. A felhelyezés sorrendje: — ha a tehén jobb oldalán állunk: bal hátsó, bal elülső, jobb elülső, jobb hátsó. — ha a tehén bal oldalán állunk: jobb elülső, jobb hátsó, bal hátsó, bal elülső. 9. Fejőkészülék eligazítása, tejfolyás megindulásának el­lenőrzése: az utolsó kehely felrakása után a készüléket kissé előre és lefelé meghúz­zuk. 10. Utófejés: mind a kézi, mind a gépi fejésnél meg kell csinálni, célja a minél tökéle­tesebb tőgykiürülés. Ez abból áll, hogy a tejfolyás csökkené­sekor a tőgyet megmasszíroz­zuk. 11. Fejőkészülék levétele: a vákuumot megszüntetjük, a legtávolabbi fejőkehelybe uj­junkkal levegőt engedünk, majd a készüléket a tőgyről levesszük. Ügyeljünk arra, hogy a levétel óvatos legyen, a fejőkelyhek az almot vagy pa­dozatot ne érintsék! 12. Kézi utócsepegtetés: a tőgy kifejésének ellenőrzését célozza. 13. Bimbóvégeken maradt tejcseppek letörlése, tőgybim­bók fertőtlenítése: a bimbók végeit kézháttal párszor vé­gigsimítjuk, majd a fertőtlení­tőszert a bimbókra perme­tezzük, illetve azokat fertőtle­nítő oldatba mártjuk. 14. A tőgy bőre kiszáradásá­nak megelőzésére közömbös tőgyzsírokat, tőgykenőcsöket használunk. A tej fizikai tisztasága, bél­tartalma mellett a benne lévő baktériumok, kórokozó csírák száma is meghatározza annak értékét, így felvásárlási árát is. A higiénikus tejtermelésnek és tejnyerésnek személyi és tár­gyi feltételei egyaránt vannak, utóbbihoz tartozik a fejőbe­rendezések megfelelő karban­tartása, tisztogatása. Ezekről, valamint a tej utókezeléséről — amennyiben lehetőségünk lesz rá — más alkalommal foglalkozunk. CIPŐBÖRZE! _______ C SIZMAVÁSÁR! Hölgyeim és Uraim! Majdnem féláron vásárolhatnak téli, tavaszi lábbelit, több ezer párás árukészlet. Háztartási vegyi áruk diszkontár alatt kaphatók! Január 18-án 10—18 óráig: Szeghalom, művelődési központ, Körösladány, művelődési ház, Okány, művelődési ház, Zsadány, művelődési ház. Január 19-én 10—17 óráig: Mezőgyán, művelődési ház, Körösnagyharsány, művelődési ház, Biharugra, polgármesteri hivatal. Január 20-án 10—18 óráig: Vésztő, művelődési központ. A gyerek számára a játék öröm, szórakozás, de egyszer­smind készülődés is a felnőtt korra. Szereptanulás, ügyes­kedés, versengés, feszültségek levezetése — egyszóval egyi­ke a legfontosabb és legkomo­lyabb foglalatosságoknak. A játékboltban a szülőknek könnyen nyílik a pénztárcá­juk. De mielőtt belefeledkez­nénk a játékvilág csodáiba, gondoljuk meg: gyermekeink­nek nem mindig az a legvon­zóbb és legkedvesebb, ami csillog, mindent tud és — drá­ga. Sőt... A jó játék cselekvésre kész­tet: minden érzékszervet mű­ködtet, figyelmet, odaadást igényel. Hasznosak a szerep­kört megjelenítő, jellemet fej­lesztő figurák, babák és egyéb apróságok. (Már a középkor­ban ott voltak a gyerekek ked­vencei között a katonafigurák, a lovagi tornák résztvevőit megszemélyesítő bábuk. II. Rákóczi Ferenc kisfiúként pél­dául agyagkatonákkal, lovacs­kákkal, kardokkal múlatta az idejét. A gyermek XIII. Lajos viszont legszívesebben babá­zott.) Sokszor a szépen becsoma­golt, dekoratív játék fölötti öröm csak percekig tart. Az óriási állatfigurák, az automa­tikus csodaszerkezetek, a szét nem szedhető „távolságtartó” játékok egyhamar lakásdísszé, gyermeki státuszszimbólum­má válnak. Igazi kedvencük pedig esetleg egy színes rongydarab, maguk készítette papírkivágás, egy-egy pergő kerekű filléres autó, netán üres doboz, búgócsiga vagy egy­másba rakható kocka. Minden olyasmi, amit képzeletük sok­féle tulajdonsággal fölruház­hat, amit saját akaratukkal mozgathatnak, irányíthatnak. A jó játék tehát nem elsősor­ban pénz, hanem értő szeretet és ötletesség kérdéssé. Ne olyat válasszunk, ami ideig- óráig leköti a gyerek figyel­mét, mert magától jár-kel, for­dul... hanem olyat, ami aktivi­zálja, foglalkoztatja eszét, ke­zét, fantáziáját. Ne legyünk túlságosan féltő őrei a házi rendnek — merjünk egyszerű szerszámokat, anya­gokat a gyerekek kezébe adni. Ha tehetjük, főként életkorá­nak megfelelő építő-korrekci­ós játékokat vegyünk. (Erre a célra kiváló és szinte a felnőtt korig, a „csúcstechnológiáig” terjed a választéka a LEGO- nak, amely fejleszti a pontos­ságot, az összpontosító kész­séget, a szín- és formaérzéket.) Ne sajnáljuk a pénzt jó festék­re, ecsetre, színes ceruzákra, s ne féltsük a gyerek kezét a gyurmától. A játszva tanulás oltárán csekélyke áldozat egy­két kis tál, tányér, pohárka és egy kevés liszt, só — a kicsik többségének értékesebb aján­dék, mint a több ezer forintos porcelánbabák vagy match­box kollekciók. Dr. Kecsmár Ilona, Ferenczy Europress Ne ess kétségbe a kétségbeeséstől! Mint mindennek a világon, a télnek is vannak előnyei és hátrányai. Sajnos a legtöbb ember inkább az utóbbiakat érzékeli, s mivel egy rendes tél három-négy hónapig is eltart, így a közepe táján, már egyre gyakrabban halljuk és mondjuk, hogy ennek soha nem lesz vége. Nyomasztónak éljük meg a ködöt, a hideget, bosszantónak a közlekedési nehézségeket, s a lel­ki terhek mellett a kabátunk sú­lyát is cipelni kell. Lehangoltak, kedvetlenek vagyunk, reggel nincs kedvünk elkezdeni a na­pot, s örömtelenségünket (ki­ki alkatának megfelelően) fo­kozott evéssel, ivással s egyéb pótcselekvésekkel próbáljuk ellensúlyozni. Ráadásul, ha mindezek mellé még valami veszteség is társul, akkor ké­pesek vagyunk kétségbe esni, megbetegedni, esetleg még valami visszafordíthatat­lan cselekedetet is el­követni. Mit lehet ten­ni a felsorolt tünet­együttes ellen, amit az orvosok legtöbb­ször csak úgy em­legetnek, hogy téli depresszió? Kér­désünkkel Szabóné dr. Kállai Klára klini­kai szakpszicholó­gust, a békéscsabai pszichológiai tanács­adó vezetőjét ke­restük fel. — Először is jó, ha rögtön tisztázzuk, hogy a téli depresszió nem beteg­ség, és egyáltalán nem azonos a depresszióval. A lelki­leg egészséges ember életében természetes a rossz hangulat, tehát nem beteg az, akinek télen rossz a kedve. A lehangoltságnak ebben az időszakban általában az az oka, hogy rövideb- bek a nappalok; reggel még sötét van, amikor elmegyünk otthonról és késő délután ugyancsak sötétben érünk haza; napközben többet látunk felhőt, mint napot; s a hideg elől behúzódunk a lakás falai közé. — Mit tehetünk a levertség ellen, hiszen ilyenkor vitaminokhoz sem jut az em­ber, s a többségnek mozogni sincs túl sok kedve, éppen a tél kellemetlen­ségei miatt. — Lelki szükségleteink ki­elégítésével is törődni kell. A léleknek ugyanúgy megvannak a maga táplálékai, vitaminjai, mint a testnek. A nyarat nemcsak azért viseljük el könnyebben, mert süt a nap, hanem a strandon például a barátainkkal is beszélgetünk napozás közben. Nagyanyáink télen összejártak a fo­nóba, de más alkal­makat is teremtet­tek a találkozásra, az együttlétre. In­duljunk el mi is, ^ha kívülről nem süt a nap, süssön belülről. Ne azt várjuk, hogy má­sok jöjjenek el hozzánk és kap­junk tőlük vala­mit. Adni sokkal nagyobb öröm, mint kapni. A magyar emberről tudjuk, hogy haj­lamos a búsko­morságra, ugyan­akkor az is közis­mert, hogy na­gyon jó humorér­zéke van. Vegyük elő ilyenkor ezt a nagyszerű adott­ságunkat, s máris oda a depresszió. Semmikép­pen sem szabad tehát kétségbeesnünk, ha télen esetleg huzamosabb időn át kedvetlenek va­gyunk, valószínűleg hamarabb elmúlik a rossz kedvünk, mint ahogy ránk köszönt a tavasz. Lenthár Márta Mélyponton A dohányfüst kifüstölése

Next

/
Oldalképek
Tartalom