Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16-17 / 13. szám

KÖRKÉP 1993. január 16-17., szombat-vasárnap Iskolák kézfogója? 25 éves évforduló Gyomaendrődön a Katona Jó­zsef Művelődési Központban január 16-án, szombaton jubi­leumi ünnepségre kerül sor. A Körösmenti Szövetkezeti Néptáncegyüttes ekkor ün­nepli fennállásának 25 éves évfordulóját. Délután 16 óra­kor nyitják meg az együttes történetét bemutató kiállítást. Beszédet mond: Bőm Miklós koreográfus. Fél 5-től a jubile­umi együttes ad műsort, mely előtt dr. Frankó Károly polgár- mester köszönti a néptánc­együttest. Három a pályázó Hárman nyújtottak be pályá­zatot a Gyulán működő me­gyei kórház gazdasági igazga­tói tisztsége elnyerésének re­ményében. Tegnap meghall­gatták a pályázókat, ám a hatá­rozatlan időre szóló kineve­zésről a megyei közgyűlés dönt majd január 29-ei ülésén. A testület — a szociális és egészségügyi bizottság véle­ményezése után — ekkor te­kinti át kórháza helyzetét is. Pályázat a gázvezeték építésére Szerdán délután rendkívüli testületi ülést tartott Szegha­lom önkormányzata. Ezen döntés született arról, hogy a város gázellátását szolgáló gázvezeték kivitelezésére pá­lyázatot írnak ki, egyben meg­kezdik a lakossági igények fel­mérését is. Asszonyi ütleg Családi perpatvar borzolta a kedélyeket január 7^én T. M.- ék sarkadi otthonában. A vita odáig fajult, hogy az asszony egy meglehetősen „alkalmas” eszközt ragadott a kezébe, s jól helyben hagyta élete párját. A férfi olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy életveszé­lyes állapotban szállították kórházba. Az MDF mást akart Sajnálattal vettük tudomásul Békéscsaba Megyei Jogú Vá­ros képviselő-testületének ja­nuár 14-én hozott döntését, melynek értelmében társadal­mi alpolgármester látja el a továbbiakban a humán terület teendőit. Megítélésünk szerint a megyeszékhely közoktatásá­nak, szociálpolitikájának, egészségügyének, sportjának és közművelődésének a fel­ügyeletét társadalmi megbíza­tásként felelősségteljesen el­látni nem lehet. Az MDF békéscsabai szer­vezete éppen ezért ítélte fon­tosnak a főállású alpolgármes­teri tisztség megtartását, melyre jelöltet is állított. Legi­tim frakcióvezetőnk, dr. Kere­kes Attila álláspontunkat a közgyűlésen előterjesztette, de a képviselők többsége ezt nem vette figyelembe. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy Molnár György formai­lag ugyan az MDF tagja, de mivel a saját szervezete által meghozott döntéseket magára nézve sorozatosan nem fogad­ja el, így gyakorlatilag nem tartható sem MDF-es önkor­mányzati képviselőnek, sem MDF-es alpolgármesternek. Az MDF BÉKÉSCSABAI SZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGE (Folytatás az !.. oldalról) erényt. Az oktatás reformel­képzeléseiben 6-8 osztályos középiskolák létrehozásáról is gondolkodnak. Az 5-ös számú általános iskola és az egész­ségügyi gimnáziumi rész kö­zött — egyelőre pontosan meg nem határozott — szoros együttműködés alakulna ki. Az egészségügyi gimnáziumi rész fokozatosan átkerülne az 5-ös épületébe. A folyamat 6 tanterem építését követelné meg. Ennek megvalósítása hozzávetőleg 40 millió forin­tot igényelne. Egyeztettünk a két iskola pedagógusaival, igazgatóival is. Központi for­rásokra, esetleg a Bay Zoltán Alapítvány támogatására is számítunk. —Megmarad-e a gimnáziu­mi oktatás a szakközépiskolá­ban? — Elképzelhető, hogy 1-2 évig csak 1 gimnáziumi osz­tályt indíthatnak, s területileg széttagoltan kell működniük. A legegyszerűbb a gimnáziu­mi oktatás megszüntetése len­ne. De a testület „fázik” attól, hogy romboljon.-— Mintha éppen ez történt volna az Erkel Gimnázium ese­tében. — Ez tévedés. Ez nem a testület elsődleges indítékain alapuló döntés volt: az erők — a törvény, az egyházi igények — egy irányba mutattak. Ügy döntöttünk, hogy az egyházi mellett kell egy világi gimná­zium is a városnak. A testület óriási áldozatot hozott érte.-—Mármint az Erkelért?-— Igen, azért, hogy az Erkel tovább éljen. Éppen az erkeles tanárok kérték, hogy mielőbb következzen be a szétválás, biztosan érezzék magukat. — A tulajdonjog gyors át­adása miatt nem kerülnek hát­rányba a: egyházi gimnáziu­mért számításba vehető támo­gatás megszerzésében ? — Nem presszióban gondolkodunk. A felek közötti megegyezést a tárcaközi bi­zottság bizonyára méltányolja majd. Valószínűleg meghall­gatásra talál 128 milliós igényünk. —De mikor? — Reméljük, hogy az idén. A testület állásfoglalásaiból kell kiindulnunk A parlament a tervezett 1 mil­liárd helyett 3 milliárdot sza­vazott meg erre a célra.-—Mire költik a pénzt? — A törvény szerint a kár­pótlás során létrejött oktatási nehézségek megoldására kell fordítanunk. — Talán már három iskola is tervezget... — A mai helyzetben a testület állásfoglalásaiból kell kiindulnunk: az Erkel jelenle­gi épületének fejlesztését hagytuk jóvá. Kérdés, hogy a kialakult helyzethez kapcso­lódó egyéb feladatokat hogyan tudja megoldani a város. Az 5- ösben két tanterem is felszaba­dítható. Az ottani pedagógu­soknak ez a fejlesztés szakmai perspektívát is kínál.-—Lesz igazgatóválasztás ? — A bizottság nem jutott el ilyen feszültségfokozó lépé­sig. A két igazgató közösen keresi a jövőt. Ezek az iskolák az országos reformtörekvé­sekhez igazodva egy korszerű oktatási modell megvalósítá­sához láthatnának hozzá. * ¥ ★ A gyulai iskolaügy(ek)ben is el kell jönnie egyszer a meg­békélésnek. Ha már a nyo­masztó gondok elől me­nekülni kell, jobb azt eló're haladva tenni. Amiről most szó van, ilyen megoldásnak tetszik. Várható, hogy lesz­nek még ez ügyben szenvedé­lyes viták, de végre mégis­csak esélyét látni a szülóLet, tanárokat, s lassan az egész várost felkavaró bújócska megszűnésének. Kiss A. János TÁJÉKOZTATÓ Szeghalom Város • • Önkormányzati Képviselő-testülete 1993. január 19-én délután 18 órai kezdettel a városi polgármesteri hivatal (Szeghalom, Szabadság tér 4—8.) I. em. 45. sz. tanácskozótermében I közmeghallgatást tart, melynek keretében tájékoztatás hangzik el a város vezetékes földgázhálózatba való bekapcsolása érdekében tett eddigi intézkedésekről, annak költségkihatásairól. Ez alkalommal kerül ismertetésre az önkormányzat 1993. évi költségvetési koncepciója is. A képviselő-testület kéri a város lakosságát, hogy a közmeghallgatáson minél nagyobb számban megjelenni és véleménynyilvánításukkal annak eredményes munkájához hozzájárulni szíveskedjenek. VÁROSI KÉPVISELŐ-TESTÜLET Élhetünk-e bűntudat nélkül? Korunk kérdéseire keressük együtt a választ! — címmel a Szarvasi Értelmiségi Kör tar­tott vitafórumot, amelyre ven­dégül dr. Hasznos Miklóst, a Kereszténydemokrata Nép­párt alelnökét, a Pofosz MUSZ ’56 elnökét hívták meg. A résztvevők a városháza nagy­termében emlékeztek meg a doni ütközet áldozatairól. Ezt követően dr. Hasznos Miklós beszélt korunk kérdéseiről. Elsőként arról szólt az elő­adó, hogy élhetünk-e bűntudat nélkül a Kárpát-medencében, amikor évtizedeken keresztül a bűnös nép jelzőt ragasztották ránk. Kiemelte, hogy a magyar nép nem bűnösebb és nem hit­ványabb, mint bármely más nemzet fia. Élhet emelt fővel és nem kell, hogy igyekezzék Európához csatlakozni, mert mindig is Európa szerves ré­szében élt. A rendszerváltásról és a pri­vatizációról elmondta, hogy bár a régi rendszer önként átadta a politikai hatalmat, mégis megteremtette annak gazdasági lehetőségét, hogy kézben tartsa az ország irányí­tását. A privatizáció nem az egyszerű emberek kiváltsága, hanem a volt nómenklatúra embereié, állapította meg az előadó. P. J. „Parasztügy” Orosházán Dr. Zsíros Géza, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, dr. Szabó Lajos, a par­lament mezőgazdasági bizott­ságának tagja és Varga Zoltán országgyűlési képviselő rész­vételével tartottak tájékozta­tót Orosházán, a pártok házá­ban pénteken este. — Nem pártoskodni aka­runk, itt a földről lesz szó — mondta Makai Sándor, a helyi fölrendező bizottság elnöke, majd átadta a szót dr. Zsíros Gézának, aki szólt a szilvesz­teri szavazási procedúráról, ahol az átmeneti szövetkezeti törvényhez beadott módosító indítványt, határozatképtelen­ség miatt, nem szavazta meg az országgyűlés. — Ilyen fontos a pa­rasztügy! De nem elképzelhe­tetlen, hogy az idén még lesz alkalom a termelőszövetkeze­ti üzletrészhez való hozzáfér­hetőséghez — mondta, majd két hitellehetőségre (reorgani­zációs és egzisztenciahitel) hívta fel a figyelmet (mindket­tőnél működik a garanciaa­lap), amit állami tulajdon vá­sárlására vehetnek fel a gaz­dák. Hogy a tavaszi vetések­hez lesz-e elég pénz? A válasz igen, de vigyázzanak a terme­lők a szerződéskötéseknél! CS.I. Harmincéves a Hűtoház Jelentős ünnepségre gyűltek össze tegnap délután a Hútőház (mára Bé­késcsabai Hűtőipari Rt.) jelenlegi és egykori dolgozói: az új vezérigazga­tó, Kolarovszki Mihály visszaemlé­kezésével áttekintették az 1962-ben alakult üzem történetét, s előrevetí­tették jövőjét is. Kezdetektől a magyar tartósító­ipar egyik meghatározója volt a vál­lalat, a hetvenes évektől pedig az or­szág egyik legkorszerűbb hűtőháza. Története során sok technikai új­donsággal szolgált, s ma már termé­kei megtalálhatók minden magyar család asztalán. Üzleti kapcsolataik a kontinens csaknem minden orszá­gára kiterjednek, de jelen vannak az arab, a japán és az amerikai piacon is. A privatizációs folyamatot eddig elbocsátások nélkül hajtották végre, s terveik már az új kor elvárásaihoz igazodnak. L.M. Múlt idők pillanatai Reprodukciónk az Oláh Ezékielt és Kiss Zsófiát megörökítő fotóról készült fotó: kovács Erzsébet Tanyasiak címmel Szabó B. Gábor 1970 és 1986 között készült szociofotóiból nyílt kiállítás tegnap délután a Békés Megyei Könyvtárban. Megnyitót mondott dr. Zsíros Géza országgyűlési képviselő, majd Zahoránszky Ferenc, a Művészek a tanyavilá­gért mozgalom elnöke köszöntötte az alkotót és a kiállítást. Szabó B. Gábor a Fővárosi Közgyűlés Humanitás Civitatis Alapítványa különdíját nyerte el a Kisebbségi lét különleges helyzete, örömei, nehézségei című pályázaton kiállítása anyagá­val. Nyolcvan fotója február 10-éig tekinthető meg. „Féltem, fáztam, mentem, mentem...” (Folytatás az 1. oldalról) „— Keresztülmentem a töl­tésen és a szántókon keresztül bukdácsolva elindultam — meséli. — Sötét lett, csak a hó világított. Nem tudtam, hol já­rok, azt hittem, hamarosan ha­zaérek. Nem így történt. Egész éjjel féltem, fáztam és csak mentem, mentem. Nagyon rossz volt. Reggelre elfárad­tam és a köd miatt továbbra sem tudtam, hol vagyok. Azu­tán már csak estem-buktam. Egyre jobban fáztam és éhes is voltam. Amikor nem bírtam tovább menni, olyankor el­buktam és pihentem egy kicsit. Egy néni rámtalált, nem vol­tam egészen magamnál. Arra emlékszem, hogy biciklin ül­tem, mentünk valahova, de én közben már aludtam. Hétfő délelőtt kerültem haza.” Azt talán mondanom sem kell, hogy a szombat esti beje­lentés után a rendőrség keresni kezdte a kisfiút. Vasárnaptól egyre többen kutatták. A tűz­oltók ellenőrizték, nem ful- ladt-e a csatornába. Majd ha­tárőrök bevonásával folyt a te­rep átvizsgálása. Hétfőn reg­gel újabb nagyszabású akcióra készültek, amikor megérke­zett a hír, hogy előkerült Sa- nyika. A történet röviden: egy bél­megyeri asszony, akinek a falu környékén tanyája volt, vasár­nap késő délután a jószágok etetése után, a tanyától nem messze rábukkant az ott fekvő kisfiúra. Hazavitte, megetette, megmosdatta majd lefektette a teljesen kimerült gyereket. Hétfőn reggel azután szólt a helyi rendőröknek, akik azon­nal értesítették vésztői kolle­gáikat. Szerencsére Sanyika nagyobb baj nélkül megúszta a kalandot, mely rosszabbul is végződhetett volna. Szeren­csére azon az éjszakán enyhült az előző napok kemény hide­ge. Az élet ösztönétől vezérelt kis legény ezért nem fagyott meg. „— Nagyon rossz volt, de csak magamat okolhatom mindenért. Az biztos, hogy so­káig nem vágyok majd a fo­lyón csúszkálni.” Gila Károly „DÚSGAZDAG BÁNYA A TAPASZTALÁS, MELY­BŐL SOK EMBER ÉLETKINCSET ÁS.” _______ ______ _____(Petőfi Sándor) S áréként szarífva Nem szeret a hazám A statisztika szerint 1991-ben harminc-, 1992-ben ötven­ezer diplomás honfitársunk hagyta el hazánkat, hogy valamely más, távoli országban keressen boldogulási le­hetőséget önmaga és családja számára. Az adatok olvas­tán elszomorodik az ember, ám komolyan megrendül akkor, amikor közvetlenül is találkozik az elvándorlás megfogalmazásával. ,,Nem akarom a gyerekeimet nyomorogni látni” — mondta egy negyvenes diplomás ismerősöm, három tehet­séges gyermek édesanyja, akinek ugyancsak diplomás férje jelenleg munkanélküli. Húsz évvel ezelőtt nulláról indultak, tanultak, mindvégig keményen dolgoztak, hogy emberhez méltó életet élhessenek. Ráadásul a közéleti tevékenységtől sem sajnálták az idejüket, s ma kilátásta­lannak látják a jövőt. Az egyik gyerek ellátását egy rokon család vállalta magára, mert mind a hármat már nem tudják etetni. Mélységes elkeseredésükben úgy látják, ha ennek az országnak nincs szüksége rájuk, akkor bár­mennyire is táplálták magukban évtizedeken át hazaszere­tetüket, miután a vonzalom egyoldalúvá vált, niáshol keresik a boldogulást. Közben honatyáink a parlamentben a médiatörvényről vitatkoznak... Lenthár Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom