Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-10 / 291. szám
Olvasó város A városi könyvtár igen népszerű Békésen: a 14 ezer kötetes gyermekkönyvtárnak 1800 gyermekolvasója van, míg a 70 ezer kötetes felnőtt könyvtárat 2 ezer 387-en látogatják rendszeresen. A könyvtárba csaknem 150-féle újság és folyóiratjár. Útépítés Muronyban több mint ezer négyzetméter felülettel elkészült a Tessedik utcában az aszfaltozott út a hozzá tartozó padkával, s mintegy 500 méter hosszúságban megépült a járda is, mely a közhasznú munkások kivitelezésében készült. Közmeghallgatás Nagyszénáson A község önkormányzati kép- viselő-testülete december 14- én 18 órai kezdettel közmeghallgatást tart a művelődési házban, ahol a lakosság véleményét kérik ki a jövő évi költségvetés kapcsán. Se por, se sár Elkészült Nagyszénáson a Petőfi utca régen várt szilárd útburkolata. A 4480 négyzetméter elkészítése 2 millió 684 ezer forintba került. A költségek egy része az útalapból került ki, más részét az önkormányzat költségvetése „bánja”Méltányosság Békésszentandráson a nagyközség képviselő-testülete méltányosság címén öt személynek adott ki közgyógyel- látási igazolványt. Az így kiadott okiratok után a hivatalnak 1465 forintot kell fizetnie személyenként a társadalom- biztosítás felé. Jubilál az IBUSZ Minigaléria Éppen egy esztendővel ezelőtt nyitották meg a gyulai Hétvezér utcai IBUSZ irodában az IBUSZ Minigalériát, amelynek egyik alapítója a kötegyá- ni Ungvári Mihály autodidakta festő volt. A képeiket itt bemutató és árusító 10-14 Békés és Csongrád megyei festőművész a jubileum alkalmából széles körű igényeket kielégítő alkotásokat vonultat fel a galériában, szolgálva ezzel a karácsonyra festményeket vásárló érdeklődőket is. Az eleki művelődési ház programjából December 12-én 15 órakor az eleki nagycsaládosok rendeznek karácsonyi ünnepséget. December 18-án 10 órakor a Nyulambulam együttes tart előadást, 15 órakor az eleki tátikások versengenek. Este karácsonyi diszkó lesz, mivel másnaptól kezdődik az iskolai téli szünet. December 19-én egész napos Ara'nykapu-vásár lesz a művelődési házban. csütörtök HAZAI TÜKÖR áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szép könyvek — féláron Karácsonyi ajándékképpen az üzletben forgalomba hozott könyveket féláron kínálja a tegnapi naptól egészen az ünnepekig Békéscsabán a Kner Nyomda Rt. „Iniciálé” nevet viselő' mintaboltja a Baross út 9—21 szám alatt. A karácsonyi mesekönyv például féláron 70 forint, de lehet válogatni a sokféle névnapi kötetből, szép, ajándék lehet a Szinyei-Merse nagykatalógus, az Osztrák—Magyar Monarchia díszkötésben, vagy a német és angol nyelvű szépirodalomi kötetek. Olcsó a díszcsomagoló papír is, egy ív 8—15 forint és igen nagy a kereslet az egységesen 6 forintos karácsonyi képeslapok iránt. A Henkel hosszú távra tervez Körösladányban, a Henkel-Me- takémia Vegyipari Kft. üzemében az idén több lépcsős fejlesztést hajtottak végre. Ez adta az apropót, hogy néhány dolgot megkérdezzünk Werner Rosenberg úrtól, aki a Henkel-Me- takémia osztrák ügyvezetője. —Rosenberg úr, hogyan lesz egy világszerte ismert nagy konszern társtulajdonosa egy magyar vegyipari szövetkezetnek, amely ráadásul az ország peremén van? — Az igaz, hogy Magyarország szélén van Körösladány, de földrajzi értelemben majdnem Európa közepén. Ha egy óriási körzőt leszúrunk itt és húzunk egy ötszáz kilométeres sugarú kört, mindjárt kiderül, milyen jó helyen is van a falu. Égyébként már közel két éve dolgozunk együtt a Metakémiá- val, jelenleg vegyes vállalatként, melyből 51% a Henkel részesedése. Ittlétünket hosz- szabb távra tervezzük, amit az is igazol, hogy jövőre szeretnénk a Metakémia részarányát is megvásárolni. —A mostani fejlesztések már ezt a koncepciót szolgálják? — Az idei beruházásokat a Henkel cég finanszírozta, így természetesen már a további fejlesztés része a két folyadéktöltő berendezés éppúgy, mint az automata szállítószalag. Ezzel még nincs vége, hiszen januárban ismét újdonsággal szolgálunk majd. —Apropó, újdonság. Tervez- e a Henkel a vásárlók számára valami új terméket piacra dobni? — Természetesen. Jelenleg többirányú fejlesztések folynak a Henkelnél, azonban két fő irányuk határozható meg. Az egyik, hogy a piacon lévő cikkeinket korszerűsítjük, a másik, hogy új termékkel jövünk elő. Mindkettőnél alapvető szempont, hogy környezetbarát legyen a termékünk. A jövő a koncentrá- tumoké, a Henkel is ez irányban tervezi a jövőt. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy kevesebb csomagolóanyag szükséges, bár a Henkel eddig is arról ismert, hogy a csomagolóanyagai újrahasznosíthatóak. —A termékeik eseténfontos a környezetvédelem. Mennyire döntő ez a körösladányi fejlesztések vonatkozásában? — Itteni beruházásunknál minden egyébként igen szigorú környezetvédelmi előírást betartunk, semmi veszélyt nem jelent a környezetre. Itt is a Hen- kel-jelmondat a mérvadó, amely úgy szól, hogy „Felelősség a következő generációért”. Ez számunkra is kötelező. Gila Károly Klubot alakítanak a volt táncosok Felvételünk a volt versenytáncosok nyitótáncairól készült a Hotel Fiúméban FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET December 5-én ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Békéscsabai Társastánc Klub. A három évtized során sokan táncoltak az együttesben. Szinte minden évben és minden osztályban voltak helyezett párosok. Az egykori táncosok, akik már nem gyakorolják a műfajt versenyszerűen, nyitották meg a jubileumi bálát a Hotel Fiúméban. Azon az estén sokan megnézték a régi fellépésekről készült filmeket. A hatvanas évek egyik eredményes párosa volt Németh Krisztina és Koka- vecz Mátyás. Nyolcadik osztályosokként kezdtek táncolni 1966-ban. EDÜ-selejtezőt nyertek Békésen, 1967-ben elsők az orosházi táncversenyen, 1968-ban a Savaria táncverseny első helyezettjei: 17 évesen Magyarországon az A osztály győztesei. — Rengeteget utaztunk, nemzetközi versenyeken vettünk részt — osztották meg velünk emlékeiket. — Nekünk remek szórakozás volt... Nem sokat gondolkodtunk azon, lesz-e formaruha, pénz. Nem mindig volt, de Szemenkár Mátyás, a művelődési központ akkori igazgatóhelyettese rendszerint előteremtette ami kellett. Kicsit azért éreztük, mostohábbak vagyunk, mint a néptáncosok. Ma is sok gyermek, fiatal táncol. Úgy tűnik, a társastánc népszerűsége marad, mert jönnek az igényes bálák, ahol illik tudni táncolni és az illemet ismerni. Mi, volt táncosok a jubileumi bál előtt néhányszor, péntekenként összejöttünk a Balassiban, elpróbáltuk a nyitó táncrendet. Már a második alkalommal minden jól sikerült. Hiába, a táncot soha nem lehet elfelejteni... A Békéscsabai Társastánc Klub volt versenytáncosai elhatározták, ezután havonta egyszer találkoznak a Balassiban. Klubjukat december 11- én, pénteken 18 órakor alakítják meg. (szőke) Olvasóink írják Válasz a Többet ésszel... című cikkre Tisztelt Zalai elvtárs! Ugye helyes a megszólítás? Már több cikkét olvastam és ezekből—mint a legutóbbiból—azt állapítottam meg, hogy Ön nem feltétlen a változás elkötelezett híve. Nem tudom a korát, de nyilván Ön az utóbbi 40 évet nem vagyon- és jogfosztottan élte át. Nyilván a napos oldalon lévőkhöz tartozott! Mert azért voltak olyanok is. Hiába mondják az SZDSZ-esek, hogy az elmúlt rendszerben mindenki egyformán szenvedett, és azért mindenkinek egyformán jár a 20 ezer forintos kárpótlás. Kérdem én, honnan veszi Ön, hogy az első kárpótlási törvényben (a nesze semmi, fogd meg jól) benne van a kisgazdapárt ’47. évi földtulajdon-visszaállítása? Hiszen még az MDF kárpótlási koncepciója sem érvényesült. A zöld bárók (a szakértők) nyomására Göncz Árpád még azt is alkotmányellenesnek minősítette. (Minő alkotmány, amely szerint a rablóit holmi nem jár vissza jogos tulajdonosának? ) Ón szerint hamis és félrevezető volt a gazdálkodni akaró hatszázezer földéhes parasztra hivatkozás. Nem tudom, ki hivatkozott erre? Mi a becsületre hivatkozunk! Arra, hogy a lopott (elrabolt) holmit minden jogos tulajdonosnak vissza kell adni. Ón nem így gondolja? Ón szerint hazug volt az az állítás, amely a termelőszövetkezeteket kolhozszerű képződményeknek minősítette. Nem tudom, élt-e Ön a kolhozok, ezeknek a bolseviszta rendszer legbolsevisztább intézményeinek alakulásakor? Szövetkezeteknek meri Ön nevezni azt, amibe a parasztságot gumibottal, fegyverrel, börtönnel, gulággal, sőt akasztófával fenyegetve kényszerítették az „önkéntes” szövetkezésre vagy földjének, tanyájának, egész jószágának és felszerelésének elhagyására. Nekem az önkéntes szövetkezésről más elképzeléseim vannak. Nem tudom, hogy képzeli Ön az Európába való menetelést a rablókkal, az orgazdákkal és gyilkosokkal az élen? Ön szerint hamis volt az elhallgatása és eltorzítása, hogy ezek a kolhozok harminc év alatt Európa élenjáró mezőgazdaságát hozták létre. Hogy mennyire és miért voltak élenjárók, azt most tapasztalhatjuk, mikor az állam bácsi levette a kezét róluk, hogy nem tudnak a saját lábukon megállni. A mezőgazdasági élelmiszerárak az égig szöknek. Ennek ellenére a kolhozok pénz hiányában nem tudnak vetni, egymás után csődöt mondanak, miután a zöld bárók (tisztelet a kivételnek) már mindent kiloptak. Jó volna tudni, ezek az élenjárók mennyit nyeltek el a 22 milliárd dollárból, amit most nekünk, a szürkéknek kell megfizetni. Ami pedig a kárpótlási és az átalakulási törvényt illeti, nem azt akarja mondani, hogy ezeket az ezeréves törvényhozásunk leg- szégyenteljesebb törvényeit a kisgazdák sugalmazták? Hogy ezeknek a kolhozoknak a szövetkezéshez semmi közük, azt az átalakulási törvény is bizonyítja. Mert ugyebár ha nincs szövetkezet, akkor nincs szövetkezeti vagyon sem. Hogyan keletkeztek ezek az úgynevezett szövetkezeti vagyonok? Az összerabolt paraszti tulajdonból és az állami támogatásból! Ha ebből a vagyonból jár az oda kinevezett és jól megfizetett zöld bárónak, akkor miért nem jár a volt és megrabolt tulajdonosnak az „apportként ” berabolt és egy fillért sem kapott vagyonért? Ez nem járult hozzá a szövetkezeti vagyon keletkezéséhez? Ami pedig a kárpótlást illeti, mi, parasztok sosem kértünk kárpótlást. Mert vajon ki és hogyan kárpótolhat minket és utódainkat a 40 évi jogfosztottsá- gunkért? Mi az elrabolt tulajdonunkat kérjük vissza. És amíg a magyar társadalom ezt nem érti meg, hogy a lopott tulajdon visszajár a jogos tulajdonosának, addig mi hiába beszélünk jogállamiságról, demokráciáról, mert attól mi sem áll messzebb, mint ez a morálisan teljesen tönkretett ország, ahol naponta történnek bank-, posta-, benzinkútrablások, fajüldözések, betörések, gyilkosságok és egyéb banditizmusok, és ez mindig úgy lesz, amíg különbséget teszünk rabló és rabló, orgazda és orgazda, gyilkos és gyilkos között. Medovarszky János, az FKGP ügyv. elnöke Visszhang A pemetefűcukorkáról Lapjuk 1992. november 10-ei számában ,,AhoI édes az élet” címmel ismertető cikk jelent meg a Békésen működőMedeSweet Kft.-ről. A cikk többször említi édesapául, Réthy Béla nevét is, de sajnálatosan olyan összefüggésekben, amelyek a valóságnak nem felelnek meg. Réthy Béla csabai gyógyszerész nevéhez fűződik a ,„pemetefűcukorka” feltalálása, elterjesztése és—üzemének államosításáig—folyamatos gyártása. Mivel az eredeti recept ára sem Réthy Béla életében, sem azt követően nem került senkinek átadásra, a MedeSweet Kft. terméke nem azonos az eredeti Réthy-féle ,,pe- metefűcukorká”-val. Az eredeti receptúrát a család őrzi, fenntartva a hasznosítás jogát. Réthy Imre, Budapest Filléres dolgaink... A gyermeknek kellene új szabadidőruha, s egy-két apróság az iskolába. Irány a román piac! A zoknit potom árért, a rágót egyharmadáért sikerült megvenni. Úgy érezzük, jól jártunk. Ám később kiderüï: a zokni nyúlik, mint a tészta, a rágó nem tölti be igazán funkcióját. Folyik a toll már az első használat után. A színes ceruza nem bírja ki a faragást. Kaptam egy kötényt nemrég a KGST-piacról. Szép piros, fekete pötyökkel. Mindjárt jobb kedvvel nyúltam volna a fakanálhoz... ha ki nem mostam volna e becses ajándékot. Valahogy összefolyt a piros a feketével... Azóta a párom is rájött, hogy „olcsó húsnak híg a leve”. Aranyi Erzsébet
