Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05-06 / 287. szám
MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM 1992. december 5-6., szombat-vasárnap Orlai Petries Soma Múzeum Mezőberényben Mint nyugdíjasnak több időm van arra, hogy mindent megszemléljek, hogy nyitott szemmel járjak, az újat, az értékest, a születőt számba vehessem és örvendjek is neki ! így találtam rá a Mezőberényi Orlai Petries Soma Múzeumra a Gyomai út 23-ban. A sematikus homlokzatot elhagyva a belső, szép, kellemes tornác, az ápolt kert után a belépőt öt impozáns kiállítóterem fogadja. A múzeum termeiben katonás rend. A tárgyakat vitrinek őrzik. A múzeum gyűjteményvezetője, Cse- te Gyula türelmesen, aprólékosan, szakszerűen kalauzol és magyaráz, felhívja a figyelmet arra is, amit az érdeklődő esetleg nem venne észre. Szinte éreztem, hogy minden egyes tárgy kedves, fontos a számára. Igazi lokálpatrióta beszélt belőle, érződött Mezőberény szeretete, bár a bölcsője nem Mezőberényben ringott. A múzeum gazdag anyaga egy éve állt össze. Közel 2000 darabból áll ez az igazi hely- történeti gyűjtemény. Hentz Lajos (mezőberényi, elhunyt tanár) magángyűjteményéből, szorgalmából nőtt ki és ő szeretett városára, Mezőberényre hagyta. Mezőberénynek jól kell sáfárkodnia ezzel a rendkívüli gazdagsággal, igazi értékkel, hogy valamennyi érdeklődő helyi lakó és kíváncsi vendég gazdagodjon, nevelődjön, művelődjön általa. Értékes, maradandó, szép munkát végzett Hentz Teréz pedagógus, Hentz Lajos testvére is, aki a hímzőköri tevékenységével, hímzési mintáival, érdekes motívumaival maradandót alkotott, s adott Mezőberénynek. A múzeum gazdag gyűjteménye három részre tagolódik: 1. népi kerámia anyag; 2. közel 800 kötet értékes könyv, lexikon; 3. gazdag, színes textíliák. Mint minden múzeumnak, ennek is vannak értékes, ritka, féltve őrzött kincsei, várostörténeti érdekességek: régi fotók, térképek, kerámiák, Miska-kan- csó, habán bokály, múlt századi butéliák évszámmal és érdekes egyéni szövegekkel. A régi mesterségek eszközei is láthatóak: tetőfedés, faragott, díszes faeszközök, mángorló, guzsaly, pásztor ízelítő a környék pásztoréletéből (borotvatartó). Érdekes textíliák, szőttesek, német, Mezőberény központja — régen szlovák, magyar viselet gazdagítja a sort. Különösen érdekes a „kakasos szlovák köd- mön”! Selyem vállkendők, házi szövésű parasztingek, régi pámavégek (szőrhímzések) is vannak. Megfogott a régi Mezőberény iskoláját bemutató tárló, amely a századvég és a második világháború közti időszakot tükrözi híven; íróeszközök, füzetek, könyvek. Nem lehet kihagyni a leltárból a szép mezőberényi festett bútorokat sem! De aki még eddig nem látott mennyezetes ágyat vagy saroklócát, falitékát, tulipános ládákat, ácsolt ládákat (szlovákul skrinya, magyarul szuszék,) az itt megtekintheti. De láthatnak még kalodát is, amellyel fenyítették az arra ítélt személyeket, a lázadókat, az engedetleneket! Megtekintve a gazdag termeket éreztem, hogy a múlt üzent, és az előttünk jártak megelevenedtek előttem. Századok lopóztak vissza e termekbe. Veres Péter író szavai tolakodtak elém: „Ki mit őriz, abból él!” A múzeum tervei között szerepel még „Petőfi Sándor Mezőberényben” címmel két bemutató terem létrehozása színes, gazdag néprajzi anyaggal. A múzeum csak ideiglenesen tart nyitva: kedden és csütörtökön 14—16 óráig. Az állandó és hivatalos, ünnepélyes megnyitást 1993. március 15-ére tervezik. Deák András ny. tanár — A múlt üzen A gazdag anyag egy éve állt össze Fontos felhívni a figyelmet arra, amit a látogató nem vesz észre A két kakas középen jellegzetes motívum FOTÓ: FAZEKAS FERENC Elnök lett a költőből „Az író dolga az, hogy írjon!” Magyar részvétellel megalakult Zürichben Lapkiadók kelet-európai fóruma Az amerikai székhelyű nemzetközi szervezet, a Freedom Forum World Center európai irodája tanácskozásra hívta Közép- és Kelet-Európa lapkiadó szövetségeinek vezetőit, hogy megvitassák közös problémáikat, tapasztalatot cseréljenek a térségben kialakuló szabad sajtót érő kihívásokról. A Zürichben megtartott tanácskozáson egyszersmind megállapodtak, hogy eszmecseréiket rendszeresítik, s e célból létrehozzák a Közép- és Kelet-Európai Lapkiadók Szövetségeinek Fórumát. Az érintett 12 ország — köztük Magyarország — képviselői szükségesnek látják, hogy a fórum segítse a közép- és kelet-európai újságokat az információk cseréjében, a felmerülő gondok megvitatásában. Ezek közé tartoznak a készülő sajtótörvények, valamint a lapelőállítás és -terjesztés időszerű kérdései. Az újonnan létrehozott fórum elhatározta, hogy negyedéves hírlevéllel segíti elő a tagországok tájékoztatását, rendszeres szemináriumokat és találkozókat tart a következő években. A 700 millió dolláros vagyonnal rendelkező Freedom Fórum, amelynek székhelye az egyesült államokbeli Arlingtonban van, 1935-ben alakult abból a célból, hogy támogassa a szabad sajtó, a szólásszabadság előmozdítására, valamint a lelkiismereti szabadság biztosítására tett erőfeszítéseket. FEB Azelőtt az írószövetség tisztújító közgyűlése mindig tartogatott némi politikai pikantériát, most viszonylag „csendben” zajlott az őrségváltás: leköszönt Jókai Anna, aki eddig az elnöki tisztet betöltötte, helyére Tornai József költőt választotta a többség. — Az író dolga az, hogy írjon, s egyegy ilyen társadalmi megbízatás évekre visszavetheti a tisztségviselők szakmai útját — mondta az új elnök. — Jókai Anna három évet áldozott a hivatali munkára, s közben egyetlen perce sem maradt az írásra. Ezzel a tudattal vállaltam el etisz-tet. —Értsem úgy: áldozatnak tekinti az elnöki hivatalt? — Lényegében igen. A prózaírók szigorú napirend szerint dolgoznak, ha ebből kizökkennek, hiába minden. Egy költő helyzete talán könnyebb, inkább tud szakítani néhány órát a munkára. Noha én is éppen olyan egocentrikus, önző ember vagyok, mint a többi író, szégyelltem, hogy senki sem akarja elvállalni az elnöki tisztet, így adtam be a derekam a felkérésre. Tornai József, az írószövetség új elnöke — Ha nem tévedek, ön az első' költő elnöke a szövetségnek... — így van. Még soha nem érte egyetlen pályatársamat sem ez a tisztesség. — Meg tudná-e fogalmazni elnöki ars poeticáját? — Szeretném kamara jellegűvé alakítani a szövetséget, ahol önként társulva alakulnak ki a szakmai vitafórumok, ahol ha össze is veszünk olykor, mégis mindenkit ugyanaz a közös cél vezérel. Ugyanakkor szeretném felvállalni az írótársadalom érdekképviseletét is, hiszen ma, amikor élet-halál harcát vívja a könyvkiadás, amikor napi megélhetési gondjaik vannak pályatársainak— nem lehet ezt a feladatot nem felvállalni. —A következő három évben feladja az írói hivatást? — Az írónak írnia kell, s mert a költők könnyebben lopnak időt az alkotásra, remélem nem fog beszáradni a toliam. Most kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert éppen egy prózai munkán dolgozom, filozófiai eszmélésem fejlődését igyekszem papírra vetni, s ehhez sajnos több időre volna szükségem. — Hogyan fogadta a családja az új megbízatást? — Megoszlottak a vélemények. A feleségem és az első házasságomból született lányom örült neki, másodéves egyetemista fiam csak azt kérdezte: ,Apa.jó ez neked?” (szémann) Ferenczy Europress A Művészetek—Társadalom oldalpárt Niedzielsky Katalin szerkeszti.
