Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-31-1993-01-01 / 307. szám

írékes MEGVEI HlRLAP­KÖRKÉP 1992. december 31.-1993. január 1., csütörtök-péntek o A szabadáras szolgáltatások is Január 1-jétől változnak az úgynevezett szabadáras kate­góriába tartozó postai szolgál­tatások díjtételei is, átlagban 16,5 százalékkal lesznek ma­gasabbak. A szabványméretű 20 grammos levél a szomszé­dos országokba 15 forint he­lyett 17 forintba, a távolabbi országokba 40 forint helyett 45 forintba kerül. Nem emel­kednek a külföldre küldendő levelezőlapok és képes levele­zőlapok díjai. Az átlagosnál jobban emelkednek egyes külön szolgáltatások díjai, pél­dául az utánvételi díj 10 forint helyett 20 forint lesz. Magányosok mulatsága A Magányosok Klubja decem­ber 31-én, ma 18 órától tartja szilveszteri mulatságát Békés­csabán, a Balassi nagytermé­ben. Az Elektroház ajándéka A tegnap a békéscsabai Jókai Színházban az Elektroház ajándékműsora jegyében telt el. Délelőtt a Piroska és a far­kas című meseelőadást néz­hették meg a meghívott gyere­kek. S hogy miért az ajándék­műsor? A kérdésre Zsibrita Pál, a békéscsabai Elektroház cégvezetője a következőket mondta: — A mai világban sok gyer­mek él nehéz anyagi körülmé­nyek között. Nekik, a csabai és a vidéki iskolák tanulóinak hirdettük az előadást. Az örömbe üröm is vegyült: az egyik csabai iskola 120 jegyet kért, de mondtuk, csak 80-at tudunk adni. Végül innen négy gyermek jöttél... Az előadást egyébként több mint háromszázan látták. És még többen jöttek el este az ötven ajándék sorsolási ün­nepségére. A Jókai Színház művészeinek musical-csokra után megkezdődött, igazán feddhetetlen körülmények között a szelvények kihúzása. Az ajándéksorsjegyek mind­Biztosítékok helyett fogyatékosságok Az egyik nagy pillanat a színpadon: a kislány kihúzta a következő szelvényt. A sorsolás tisztaságáról mindenki meggyőződhetett egyike egyenlő eséllyel vett részt a főnyereményért folyta­tott szerencseversenyben. Ugyanis elsőként a tűzpiros Daihatsu gépkocsi szelvényét húzta ki di. Pap János polgár- mester. A sorsjegy száma: 024174. Egyelőre tulajdono­sának személye titok ma­radt, hisz a sorsolás pillanatá­, , .FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER ban senki sem jelentkezett ér­té... Lapzártakor még tartott a sorsolás, igen értékes készülé­kek találtak gazdára. A nyertes szelvények listáját lapunk 2-ai száma közli. A nyereménye­ket január 4. és február 4. kö­zött vehetik át a szerencsések az Elektroházban. ^ Sarkad tiltakozik A sarkadi térségben igen sok munkahely szűnt meg az el­múlt egy-két esztendő alatt, nem csoda, hogy a munka- nélküliek számaránya is ma­gasabb az átlagosnál. Többek között ezért is igyekezett min­dent megtenni Sarkad, hogy településükön a munkaügyi hivatal gyulai kirendeltsége kihelyezett ügyfélfogadást tartson. így a Sarkad térségi munkanélküliek pénzt, időt, energiát spórolhattak meg, hi­szen a rendszeres és kötelező megjelenésekre nem kellett bebuszozniuk Gyulára. A „jó­lét” azonban, úgy tűnik, nem tartott sokáig, hiszen a megyei munkaügyi hivatal nemrégen jelezte a sarkadi önkormány­zatnak, hogy meg kívánja szüntetni ezt a gyakorlatot, mert „a sarkadi városházán nem olyan komfortos az ügy- félfogadási lehetőség”. A sar­kadi képviselők azonban úgy döntöttek, ez nem elfogadható magyarázat a megszüntetésre, ezért levélben is tiltakozni kí­vánnak a munkaügyi hivatal döntése ellen. (Folytatás az 1 .oldalról) rozott törvényi feltételek ese­tén garanciát kívántunk volna a törvénybe építeni. Ezeket a módosító indítványokat a par­lament kormányzópárti több­sége nem fogadta el. — Nekem egyébként az az általános meglátásom, hogy a kormány a módosító javasla­tok kapcsán nem politizál jól. Nagyobb számú képviselő többféle oldalról képes egy kérdést megközelíteni, és ha a módosító javaslatainkat elfo­gadnák, a törvények minden bizonnyal jobbak volnának. Hónapokkal vagy évekkel ké­sőbb már senki sem emlékezne rá, hogy egy-egy javaslat kitől származott, de a törvény jó lenne. Ezzel az ellenzék a kor­mánypártok malmára hajtaná a vizet. De ehelyett azt kell folyamatosan tapasztalnunk, hogy a módosító javaslatain­kat szinte presztízsből utasít­ják el a kormánypártok, s ezzel — szerintem — saját maguk ellen dolgoznak. — Ennek a törvénynek az esetében nem arról van-e szó, hogy a pénzhiány miatt nem támogatták a javaslatokat? — Ez egyfelől igaz. De mi nem is álltunk elő soha irreális szociális követelésekkel. Mi magunk is azt mondjuk, hogy az szociális demagógia. De A kormány nem politizál jól egy törvénytől azt várjuk el, hogy kiszámítható legyen. Ha tudom, hogy mennyi pénzem van, akkor ahhoz igazítom a szabályokat, de azok a szabá­lyok garantáltak legyenek. — Milyen új és jó dolgokat tartalmaz a törvény? — Eredmény, hogy törvé­nyi formában történt meg azoknak az ellátási formáknak az újrafogalmazása, amik gya­korlatilag már eddig is működ­tek. Egyetlen igazán új elem van benne, ez a gyermekneve­lési támogatás. De itt is alap­vető gondunk volt az eredeti­leg 270 napos, majd 180 na­posra megszavazott szolgálati időhöz kötéssel, hiszen azt mondjuk, hogy azok az anyák, akik képzettségüknél fogva vagy pedig a saját lakó­helyükön kialakult munka- nélküliség miatt «nem tudtak elhelyezkedni, ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe. Ráadásul az új ellá­tási forma csak olyan anyára vonatkozik, aki legalább há­rom kiskorút nevel, és a legki­sebb három és nyolc év közöt­ti. A másik új dolog az önkor­mányzatok törvénybe foglalt lehetősége, hogy a saját képükre formálják a törvény feltételein és keretein belül a helyi szociálpolitikát. Ehhez azonban mi az anyagi lehető­ségeket előreláthatóan nem tartjuk elegendőnek. — Surján miniszter úr azt mondta a szavazás előtti zár­szavában, hogy ez a törvény csak első lépcsője egy 3 -4 éves szociálpolitikai reformfolya­matnak. Ön hogyan látja a to­vábbfejlődés lehetőségét? —Túl nagy fejlesztési lehe­tőségeket látok, ugyanis na­gyon sok minden kimaradt eb­ből a törvényből, például a fo­gyatékosok, a családi pótlék, a gyes. Szerintünk a két és fél éves előkészítés során össze lehetett volna foglalni egyet­len törvénybe az elvégzendő szociálpolitikai feladatokat. Búcsú a naptól - búcsú az évtói Ruttkai Éva-emlékdíj Hatodik alkalommal adták át a kiváló magyar színésznőnk emlékére alapított Ruttkai Éva-emlékdíjat, az azzal járó aranygyűrűt, valamint pénz­összeget a Vígszínházban. A díjat többségi szavazattal Ka­szás Attila színész nyerte el. A Ruttkai Éva-emlékdíj at a Vígszínház bármely művész­tagja (színész, rendező, dísz­let- és jelmeztervező) meg­kaphatja akár többször is, az év során nyújtott kiemelkedő mű­vészi teljesítményéért. Az em­lékdíj sorsa felett a társulat tit­kos szavazással dönt. „TUDÓS EMBEREK NÉLKÜL NEM KOR­MÁNYOZHATÓ A VILÁG.” (Martin Luther) Maratoni médiafutam A Magyar Televízió 1 milliárd forintos zárolt költségvetési támogatásának ügye szerepelt elsőként az Országgyűlés szerdai ülésének napirendjén. A kormány két előterjesztést nyújtott be, az egyik határozati javaslat, a másik az idei költ­ségvetés módosítását szolgáló törvényjavaslat formájában intézkedik arról, hogy a kor­mány a zárolt 1 milliárd forin­tot még az év vége előtt bo­csássa a Magyar Televízió ren­delkezésére. Az Országgyűlés 164 sza­vazattal 81 nem és 25 tartózko­dás ellenében elfogadta a szo­ciális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényt. Az előterjesztő tárca vezetője, Surján László vitaösszefogla­lójában kiemelte: e törvény megszületésével útjára indul­hat egy olyan, 3-4 év alatt vég­rehajtható szociálpolitikai re­form, amely a szociális tör­vénykezés folyamatába ágyazva lehetővé teszi a társa­dalom jövedelemszerkezeté­ben bekövetkező változásokat követni képes, új ellátórend­szer létrejöttét. A T. Ház 165 szavazattal, 3 ellenében, 80 tartózkodás mel­lett fogadta el — az eredeti előterjesztéshez képest lénye­gesen módosított — jogsza­bályt a földrendező és földki­adó bizottságokról. A rádióról és a televízióról szóló törvény határozathoza­tala során az Országgyűlés elérkezett az első, kétharma­dos többséget igénylő szöveg­részhez. Este, a szavazás ne­gyedik órájának végére a kép­viselők a benyújtott módosító indítványok felét bírálták el. A határozathozatalt minden körülmények között be akar­ták fejezni, lapzártakor a sza­vazás még tartott, a parlamenti zárást a hajnali órákra tervez­ték. Mezőgazdaság: jobb kilátások A jelenlegi adatok szerint a magyar mezőgazdaság ex­portból származó devizabevé­tele eléri a 2,6 milliárd dollárt —jelentette be Raskó György, a szaktárca államtitkára. A minisztériumi vezető az idei évet a várható jelentős devi­zabevétel ellenére is egy átlagos átmeneti évnek minősítette, és hozzátette: még legalább egy évtizednyi átmeneti időszakkal kell a magyar mezőgazdaság­nak számolnia. Hangsúlyozta: jövőre az ágazat kilátásai min­denképpen javulnak, mivel nö­vekszik a mezőgazdaság jöve­delemtermelő képessége. A serpenyőben: Méhkerék Ha valaki azt állítja, hogy Méhkeréken megállt az idő 1992-ben, az nem mond iga­zat. Az önkormányzat ugyanis egész évben azon fáradozott, hogy minél több problémát or­vosoljon a településen. így kerülhetett sor az általános is­kola bővítésére, ami összesen 7,6 milliót emésztett fel. Fej­lesztették a község úthálózatát is, amelyre csaknem 2 millió forintot költöttek. De nem le­het legyinteni arra a két kilo­méternyi új betonjárdára sem (Kossuth utca), amelyet szin­tén ennek az esztendőnek kö­szönhet a község. Az eredmények közé tarto­zik a 60 személy befogadására alkalmas önkiszolgáló ebédlő kialakítása. Megkezdték a bel­vízrendszer rendezését és a közvilágítás korszerűsítését is. Kifestették a polgármesteri hivatalt és az önkormányzat intézményeit. A mérleg serpe­nyőjében van az is, hogy az önkormányzat sok idős, rászo­rult embernek biztosított ked­vezményes étkeztetést az idén, az iskolás gyerekekének négy hónapig nem kellett étke­zési díjat fizetni, emellett tan­szer- és beiskolázási segélyt kaptak. Természetesen mindez nem a méhkeréki önkormányzat gazdagságán múlott, hanem a benyújtott és elnyert pályáza­tok sokaságán. Méhkerék re­méli, ebben 1993-ban sem lesznek szegényebbek. —RIA Sarakba szárítva / Álmodom Az év vége általában számvetésre késztet. Erről én már leszoktam. Az ember gyarló, ígérget magának, aztán min­dent folytat a megszokott mederben. Most úgy döntöttem, inkább álmodozom. Félre a napi gondokkal, az egyre durvuló politikai élettel, az állandóan emelkedő árakkal, a megtanulhatatlan gazdasági kiskapukkal, egymás kiját­szásával. Inkább elringatom magam, s arról álmodozom, hogy nagy a konyhám, amelyben kedvemre főzhetek, mert van rá időm és alapanyagom, kifestetem a lakásom, meglá­togatom a barátaimat, akikhez évek óta nem jutok el, három év alatt felgyülemlett szabadságom kiveszem és elutazom oda, ahol a madár sem jár, meghallgatom hó elején a kabarét és olvasok, olvasok, olvasok. Aztán arról is ábrándozom, hogy mégnyerem a lottó ötöst. Lakást veszek a gyerekeimnek, egy olyan autót a családnak, ami nem csak egy hengerrel megy, aztán a szülőknek, testvéreknek, azok gyermekeinek szerényen átnyújtok egy-egy milliót, a többivel pedig megvendége­lem romániai rokonaimat. Azt bizton tudom, hogy vállalkozásba pénzt nem fektet­nék be. Mert akkor azt is elveszteném, amim nincs. Mint már mondtam, én nem tudok megváltozni. Idegen nekem ez a világ, ahol csak a pénz beszél, persze abból, akinek van. Mindenkinek ajánlok egy kis szilveszteri álmodozást. Van olyan, mint alfaállapotba merülni. Nem ártunk vele senkinek, ellágyítja és megvidámítja a lelket, s egy kicsit boldogok is lehetünk. Csak arra kell vigyázni, hogy ne vegyük túl komolyan. „ B. Sajti Emese

Next

/
Oldalképek
Tartalom