Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-24-27 / 303. szám
O 1992. december 24-27., csütörtök-vasárnap KARÁCSONY A Meghajtó Fánál - Betlehemben Jeruzsálem! templom A háromkirályok karavánját turistabuszok váltották fel, tömjén és mirha helyett keményvalutát hoznak. De ugyanúgy Betlehembe tartanak, hogy a mondabeli jászol helyén emelt Születés Bazilikájában tisztelegjenek. Sorjáznak a lefelé kanyarodó lépcsőkön, hogy a tizenhat gyertyatartó sejtelmes fényében (hatot-hatot az örmény katolikusok, illetve a görögkeleti ortodoxok, négyet a római kato- likusok állítottak) megláthassák a padló ezüst csillagát: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est” — „Itt született Máriától, a Szűztől Jézus Krisztus” hirdeti a latin nyelvű felirat. Maga a templom, az egyik legrégebbi bizánci stílusú építmény, Betlehem két dombja közül az egyikre épült és csaknem nyolcszáz méterre van a tenger szintje felett, amit csak kiemel, hogy a közeli Holt-tenger Földünk legmélyebb pontja, négyszáz méterrel tengerszint — alatt... A történelem viharai elől nem tudott kitérni: első változata, amelyet Helena, Konstantin császár anyja építtetett 326- ban, két évszázad múltán a szamaritánus felkelésnek esett áldozatul. A középkor végén, amikor már az újjáépített Istenházát újították fel, személyesen IV. Edward angol király küldte a tetőborítást, ám a törökök nemsokára háborús célokra lefoglalták. A különböző keresztény egyházak sokáig vitáztak a születés pontos helyének megjelöléséről, de azután békésen megfért egymással a ferenciek Terra Sanc- ta kolostora, a görög ortodoxok csodálatos ikonosztázzal borított Szent Miklós oltára s az örmény katolikusok templomhajója. A templom korszerű egyháztörténeti jelentőséget is nyert, amikor 1964. január 6- án VI. Pál pápa, aki a római egyházfők közül először lépett a Szentföldre, a kereszténység szülőföldjére, éppen azon a napon pontifikáit misét és mondott beszédet ott, amikor a görög ortodoxok ünnepük Jézus születését. Erre az alkalomra Betlehembe érkezett I. Athinagorasz konstantinápolyi pátriárka is, akivel békecsókot váltottak, 1439 óta nem történt ilyen személyes találkozás az egyházfők között. A közeljövőben II. János Pál is szentföldi zarándoklatot tervez, erről is szó volt, amikor nemrég Peresz izraeli külügyminiszter a Vatikánban járt. A város eredeti neve Ephra- ta, vagyis a Termékeny volt, ehhez kapcsolódhat gondolatilag a Betlehem, amely annyit jelent, mint a Kenyér Háza. A mai Izrael területén még egy Bét-lehem található Galileá- ban, nem messze Názárettől, ahol Gábriel arkangyal hírül adta, hogy Máriának még a Józseffel történő egybekelése előtt a Szentlélektől fogant gyermeke születik. Voltak, akik ezt a Betlehemet tartották a születés valódi helyének, de teóriájuk rövid életűnek bizonyult. Az ókorban még szamárháton közlekedve sem volt gond a vándorlással, csak 1948 és 1967 között vált volna lehetetlenné, amikor Názáretet és Betlehemet a fegyverszüneti vonal választotta el egymástól. A Közel-Keleten s a Szentföldön ma is együtt él a biblikus hangulat ä kemény politikai realitásokkal. A pásztorok mezejénél (ahol az éjszakában a nyájat vigyázóknak megjelent a fényes betlehemi csillag) vagy a Tej Barlangjánál, amelynek szikláit, a legenda szerint a Jézust szoptató Szűz néhány lecsorduló anyatej- cseppje festette fehérre, időnként dzsipek húznak el járőröző katonákkal. Betlehemet palesztinok lakják, igaz nagy többségben keresztény vallá- súak, tehát a Hamasznak, az Iszlám szélsőségesek szervezetének felhívásai itt kevésbé találnak táptalajra. A bazáro- sok, az idegenforgalmi szolgáltatásokat végzők a turizmusból élnek, ha pedig nyugtalanság uralkodik a városban, elmaradnak a zarándokok és a kíváncsiak. A helyi egyetem diákjai ugyanakkor néma tüntetéssel emlékeztek az Intifada, a palesztin felkelés ötödik évfordulójára, nemrég december elején. Az egyensúly igencsak törékeny és sok múlik a rendkívül népszerű polgármester, Eliasz Freidzs személyén, aki képesnek mutatkozott a különböző ellentétek áthidalására. Betlehemben nincsenek fenyőfák. a Mindenki Karácsonyfája egy furcsa alakú, cédrusra emlékeztető, Csont- váry színeit idéző Meghajtó Fa a Születés Bazilikájánál. A szokásos díszítés nem maradt el, de az annyira óhajtott béke az idén is hiányzik a fa alól. Pedig valami megindult s mozgásba lendült, az áttöréssel még adós tárgyalások során, egy év alatt, három kontinens kilenc országában húsz békeértekezletet tartottak. Talán majd jövőre... Réti Ervin A keresztények emlékeznek A világ legnépszerűbb ünnepe A világ sok-sok ünnepe közül vélhetően a karácsonyt köszöntik a legtöbben, csaknem 2 milliárd katolikus és protestáns, illetve ortodox hívő emlékezik december 25-én Jézus Krisztus születésnapjára. A keresztények közül vatikáni számítások szerint mintegy 900 millió a római katolikus. Van olyan földrész, ahol nem ünnep a karácsony? — kérdeztük Gecse Gusztáv vallás- történésztől. — Az elmúlt 2000 évben a kereszténység minden földrészen megvetette a lábát. Ázsiában, amely a buddhizmus talaján áll, éppen úgy elterjedt ez a vallás, mint Afrikában, ahol iszlámok milliói élnek. Jézus Krisztus a kereszténység központi figurája, más vallások — kivéve az iszlámot, ahol jelen van ugyan, de ott Mohamed a legnagyobb próféta — meg sem említik. A buddhistáknál a névadó Buddha az istenként csodált és követendő, a hinduizmusban pedig sok-sok isten öltött testet, így Ráma, Krisna és a többiek. — Mit ünnepel karácsonykor a 200 milliónyi izraelita? — Az ünnep eredetében nagyon sok a közös vonás, valójában mind a kettő a téli napfordulóhoz kötődik. Jézus Krisztusban a keresztények arra a Messiásra, Megváltóra ismertek, akire a zsidók még mindig várnak. A zsidók karácsonykor hanuka ünnepét ülik, amely legalábbis külsőségeiben hasonlóságot mutat a karácsonyhoz, ugyanis mind a kettő a fénnyel függ össze. A keresztények a karácsonyt megelőző négy vasárnapon egyenként gyújtják meg az adventi gyertyát, karácsonykor pedig fényárban úsznak a templomok. À zsidók összesen nyolc gyertyát gyújtanak, viszont nem Krisztus születésnapjára emlékeznek, hanem a szereokiádok által meggyalázott templomuk újjáépítésére. — Mikortól ünnepli a világ karácsonyt? — Krisztus születése utáni első századokban egyáltalán nem ünnepelték, sőt magát a jeles születésnapot is elfeledték. A 4. század óta teszik ezt a napot december 25-ére, amikortól már érezhetően meghosszabbodnak a nappalok. A pogány Nap-kultusz ellentéteként választották a keresztények ezt a napot. Az új-kis- Nap születését, győzelmét az egész világ köszöntötte, ehhez „találták ki” az új tartalmat, Krisztus vélt születésnapját. Az ugyanis eléggé ismert, hogy Jézus azon a napon semmiképpen sem születhetett, nagy valószínűséggel több évvel korábban látta meg a napvilágot és nem a téli napforduló idején hozta világra Mária sem. — Miért ünnepük a palesz- tinai ortodoxok január 7-én karácsonyt? — Mert mint nevük is mutatja, ők hűségesen ragaszkodnak a múlthoz és nemcsak a tanokat, hanem a dátumokat illetően is. Számukra még az időszámítás előtt 44-ben készült, úgynevezett Julia- nus-naptár a mérvadó, amely már 1552-re tíznapos eltérést mutatott a valósághoz. A csillagászok javaslatát elfogadta Gergely pápa: korrigálták az évek során felhalmozódott eltéréseket, így került karácsony december 25-ére és így maradt meg egyes ortodox egyházakban január 7. Napjainkban már 13 napos az eltérés a Julianus- és a Gergely-nap- tár között. (szabó) FEB A háromkirályok trónfosztása Nem hárman voltak és nem királyok - mondja a csillagász Kevesen tudják, hogy mintegy másfél évezreddel ezelőtt a mainál jóval terjedelmesebb volt a Biblia. AIV. században ugyanis a patinás szövegekből mintegy száz evangéliumot kiselejtezett az egyház — nevezetesen azokat, amelyeket nem tudott hiteleseknek elfogadni. A történettudományok eredményei azonban arra utalnak, hogy a hajdani egyházi „cenzúra” hálóján nem akadt fönn minden meseszeréi, fantázia szülte elem, amely a hosszú évszázadok során rárakódott a keresztény hitvilág kialakulásának ősi eseményeire. A historikusok és a csillagászok például ma már meglehetős egyöntetűséggel állítják, hogy bármilyen megragadóan szép a háromkirályok története — valóságtartalma bizony megkérdőjelezhető. Bizonyosra vehető, hogy nem királyok voltak, s lehettek ketten, de akár féltucatnyian is... Mi az tehát, amit tudunk, mi, amit nem? — fordultunk Ponori Thewrewk Aurélhoz, az ismert csillagászhoz. — József Attila igazi karácsonyi hangulatot idéző költeménye ugyan ihletetten festi meg a „kedves három királyok”, Gáspár, Menyhért és Boldizsár zarándoklását az újszülött kis Jézushoz. AIV. században született Máté evangéliumából azonban pusztán annyit tudunk róluk, hogy bölcsek voltak és napkeletről jöttek. A régi keresztények csak a háromféle ajándékból, az aranyból, a tömjénből és a mirhából következtettek arra, hogy hárman lehettek. Nevük pedig a VI. század környékén bukkant fel — sa „keresztelésben” közrejátszott a tény, hogy akkor három földrész volt ismeretes. Gáspár Európa, Menyhért Ázsia és Boldizsár Afrika szimbólumaként kapott szerepet a történetben. — Akkor mégiscsak hárman lehettek? — Elvileg lehettek... De tudunk forrásokról, amelyek két, s olyanokról is, amelyek négy bölcsről szólnak. Az eredeti bibliai szöveg — s ez a legfontosabb — nem szól arról, hogy hányán voltak, csak arról, hogy napkeleti bölcsek, mágusok voltak. Más szóval olyan pap-csillagászok, akik asztronómiával és tanítással is foglalkoztak. Tudni kell, hogy már a Jézus születése előtti évszázadokban a tudományok tudományaként tisztelték az asztronómiát, s nagy rangja volt művelőinek, akik az égitestek állásából jövendöltek. Ilyen bölcsek följegyzései ékiratos agyagtáblákon maradtak ránk, időszámításunk előtt 7- ből például, amikor — vélhe- -, tőén a nyomaték kedvéért — ötször jegyezték ismételten föl: „A Jupiter és a Szaturnusz a Halak csillagképben.” — Miért volt ez különleges jelentőségű? — Mert a Jupiterben a király csillagát tisztelték; a Szaturnusz a zsidó nép bolygója volt, a Halak csillagkép pedig a születést jelképezte. A babiloni csillagjós papok szerint ha egy évben a Halak csillagképben találkozik a Jupiter és a Szaturnusz, az csak azt jelenthette, hogy megszületik a zsidók királya. Lehetséges, illetve nem zárható ki, hogy előre kiszámolták ezt a legnagyobb bolyó- együttállást. Ami egyébként valóban ritka égi jelenség, hiszen az időszámítás előtti 1800 és az időszámítás szerinti 400 között csak két ízben ismétlődött: 860-ban és 7-ben. Utoljára egyébként 1981-ben volt ilyen jelenség, s legközelebb csak 2238— 39-ben lesz hasonló hármas találkozó az égbolton. Szabó Margit, Ferenczy Europress
