Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

1992. december 3., csütörtök HAZAI TÜKÖR DtíRLAP Mozgássérült gyerekekért A HIT Alapítvány képviselői, budapesti egyetemisták árusí­tanak képeslapokat megyénk­ben még ezen a héten. A kará­csonyi lapokból származó be­vételt mozgássérült gyerekek támogatására fordítják. „Kiskarácsony, nagykarácsony” A Békési Galériában (Széche­nyi tér 4. szám) december 4- én, pénteken délután három órakor nyílik a „Kiskará­csony, nagykarácsony” című kiállítás, melyen bemutatko­zik Marosán György gyertya­mártó, Balogh Irén és Hánis János gyékényfonó, Csüllög Terézia virágkötő mester, va­lamint Varga Orvos Valéria, Povázsai Rita és Varga Orvos Zoltán mézesbábosok. A kiál­lítást megnyitja Szendrei Esz­ter muzeológus. A bemutatott termékekből minden szomba­ton vásárt rendeznek. A kiállí­tás 1993. január 10-éig várja az éredeklődőket. Függetlenek! Konszenzusra törekszünk minden párttal és társadalmi szervezettel, de függetlenek vagyunk — jelentette ki nem­rég a Fidesz sarkadi alapszer­vezete a város közmeghallga­tási fórumán. A „Narancshéj plusz” alap­szervezetről ugyanis elterjedt a település politikai berkei­ben, hogy az valamelyik párt, nevezetesen az MSZP (esetleg az SZDSZ) utánpótlás szerve­zete. BHC-klub a Sárkányban A békéscsabai fogyasztó és testformáló szalon kezdemé­nyezésére már korábban is szerveztek szórakoztató fog­lalkozást hölgyeknek. Decem­ber 4-én, pénteken 18 órától a Vörös Sárkány kínai étterem­ben adventi koszorú és asztali- dísz-készítést, ünnepi asztal­terítést és ajándékcsomagolást tanulnak a BHC nőklub tagjai. (-----------------:--------------\ C UKORVÁSÁR! 50 kg-os 47,50 Ft/kg, 1 kg-os 50,— Ft/kg. Amíg a készlet tart! Komáromi Tamásné, Császártöltés, Keceli u. 24. Telefon/fax: (78) 43-111. Sárréti Tej Rt. békéscsabai üzeme felvételre keres felvásárlási instruktor munkakörbe mezőgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező munkatársat I Jelentkezés: Békéscsaba, Kétegyházi út 6., munkaügy. // Őszi reggel „Ezt hozta az ősz. ...A pompa ez, részvéttelen, derült, magába forduló tökéletesség.” fotó: kovács Erzsébet Könyvek Mikulásra A Bembo-Juventus Könyvszer­kesztőség a szeptemberben in­dított Én és Kata című sorozat most elkészült második kötete 25 ezer példányban jelenik meg. A mindennapi életből vett egyszerű történeteket, játékos feladatokat is tartalmazó köny­vecske sokat segíthet abban, hogy a kicsik megkedveljék az olvasást. Nem véletlen, hogy az oktatásban is használható olcsó kiadvány iránt sok vidéki iskola érdeklődött. A szerkesztőség igyekszik a legkisebb falvakba is eljuttatni az Én és Kata című sorozat köteteit, amelyekből összesen ötöt kívánnak megje­lentetni. A Bembo Könyvszer­kesztőség a Mikulásra megjele­nő könyveken túl a közeljövő­ben szándékozik kiadni egy vá­logatást erdélyi mesékből, vala­mint A világ legszebb meséi című könyvet is újabb kötettel akaiják bővíteni. Gyerekkoncert A Mikulás „puttonyában” a 100 Folk Celsius együttessel várja a gyerekeket arra a koncertre, amelyet december 5-én 15 órai kezdettel rendez a Békéscsabai Városi Sportcsarnok, Minden általános iskola óhaja A közlekedés ne veszélyeztesse az életet! Nem mindegy, hogy áthúzza-e a szülő a gyermekét az úttes­ten, ha pirosat mutat a lámpa vagy azt választja: az iskolá­ban szülői értekezleten közle­kedési veszélytérképet készít a tanítóval. Erre is, arra is van példa. Békés megye azonban komoly előmenetelt mondhat magáénak a közlekedésre ne­velésben — tudtuk meg a Bé­kés Megyei Pedagógiai Inté­zetben, ahol csütörtökön dr. Binder Károly, a Közlekedési Minisztérium főmunkatársa és dr. Kincses László, a pedagó­giai intézet igazgatója tartot­tak a témában előadásokat a minisztériumi kísérletben részt vevő iskolák pedagógu­sainak. 1989-ben a Közlekedési Minisztérium Békés, Hajdú­Bihar és Tolna megyében fo­gott a kísérletbe. Megyénkben 12 óvoda, 17 általános iskola és hat középiskola csatlako­zott a programhoz. Sebők Mi­hály, a pedagógiai intézet munkatársa és Busáné Szóm­ba th Erzsébet alsótagozatos szakértő elmondta, hogy azóta az általános iskolák közül mind többen akartak a prog­ramba bekapcsolódni. Végül mindenki belátta jelentőségét. A pedagógiai intézet kéréssel fordult a minisztériumhoz, hogy a megye minden iskolája részt vehessen a kísérletben. Megyénk élenjár abban, hogy szeptembertől minden általá­nos iskolában folyik ilyen ne­velés. Magyarországon a progra­mot párját ritkító egységben, az óvodától a pedagógusképző főiskolákig a minisztérium dolgozta ki, s adta mellé az eszközöket (oktatófilm, szép kiadványok, társasjátékok) in­gyenesen. Megyénkben Béké­sen az 1. Számú Általános Is­kola, amely kezdetektől részt vett a kísérletben, a bemutató tanítások színhelye. A közle­kedési nevelés általános beve­zetése előtt utolsó állomásként egy más megyével összegzik a tapasztalatokat. A közlekedést nem külön tantárgyként tanítják az isko­lákban, nem jelent plusz órát. A törekvés az, hogy a tanulmá­nyi sétáktól a legkülönbözőbb órákig felbukkanjon a téma, korosztályonként megfelelő ismereteket nyújtva. (szőke) Eremgyűjtoből éremgyártó A Szeghalomról elszármazott, gyerekkorában érmeket gyűj­tögető Esztergály Előd most Budapesten él és történelmi emlékérmek kiadásával, for­galmazásával foglalkozik a Tradorg-E Kft. ügyvezető tu­lajdonosaként. Nem is gondol­ná az ember, hogy manapság ezrével, tízezrével lehet eladni ilyen, a mindennapi életben haszontalan csecsebecsének tűnő tárgyakat, de Esztergály úr szavai nyomán megismer­hetjük a vevőkört. Kilencezer éremgyűtő van Magyarorszá­gon. Áztán az éremvásárlás befektetési forma is, főleg, ha nemesfémből készül a kis­plasztika. Az érem ajándéknak is kiváló, végül pedig az Egyesült Államokban, Kana­dában és Nyugat-Európában is tevékenykednek képviselői a cégnek. Aki vásárol, az jóté­konykodik is, mert a kft. a be­vétel bizonyos százalékát meghatározott alapítványok­nak utalja át, s így a határon túli magyarokat és a belföldi cserkészcsapatokat támogat­ják. Esztergály úr nyíltan és tu­datosan vállalja a magyar nemzeti érzés és a nemzeti jel­képek hangsúlyozását a téma­választásban, s ezt a belföldi és a külföldre szakadt magya­rok szemmel láthatóan meg­hálálják. A „Napjaink magyar történelme érmekben” sorozat emléket állított többek között a köztársaság kikiáltásának, a vasfüggöny lebontásának, Mindszenty bíboros, herceg- prímásnak, a magyar reformá­tusok világtalálkozójának, a megszálló szovjet csapatok ki­vonulásának, a pápa látogatá­sának, a magyarok világtalál­kozójának, Szent László ki­rálynak. A sorozat legújabb darabjáról, a „Trianon — 1992" éremről Esztergály úr a következőket mondta: — A Trianon-érem nem lóg ki a sorból. Trianon 1992-ben igenis aktuális politikai kér­dés. Szerencsére nem mi ma­gyarok kezdtük el feszegetni, hanem pontosan a kedvezmé­nyezett országok. Ez elsősor­ban Közép-Európának készí­tett érem, hiszen az én felfogá­som szerint a Trianon okozta problémákat nem felismerni és nem rendbe tenni oda vezet­het, hogy másutt is megismét­lődik, ami most a szerbeknél, horvátoknál folyik. 1992 bizo­nyította be azt, hogy Trianon még azok között a népek kö­zött is elhintette a gyűlölködés magvát, amelyeknek kedve­zett. Esztergály Előd nem csak igaz magyar, hanem igaz üzlet­ember is: cégének következő éremsorozata a világkiállítá­sokkal foglalkozik. „ : Visszhang Több realitást! Mint régi gazdálkodó, és mintegy 20 éves, mezőgazdasági szövet­kezetekben szerzett tagi és alkalmazotti tapasztalatokkal a hátam mögött szeretnék a Békés Megyei Hírlap 1992. november 19-ei számában a „ Többet ésszel” című olvasói levél egyes állításairól véleményt mondani. Véleményem szerint igenis több százezer paraszt szeretne egyénileg gazdálkodni saját vagy bérelt földön, viszont a szüksé­ges tőke hiánya, a mesterségesen szított gazdasági és politikai feszültségek egy részüket megtorpanásra kényszerítik. Az erőszakkal létrehozott szövetkezetek ha nem is mindenki számára, de a falusi lakosság egy részére ma is kényszerű életforma. Mi más választása lehetne a 32 éve drasztikus eszkö­zökkel £da beterelt, ma már nyugdíjas és megfelelő családi háttérrel nem rendelkező embereknek. Ezen túl kényszerűség azon fiatalok és középkorúak számára is, akiket abban a tudatban neveltek, hogy az „önkéntesen” létrehozott gazdálkodási formán kívül nincs más út, így az önálló gazdálkodás gondolatával csak most ismerkednek. Említi a levél írója az 1947. évi birtokviszonyok figyelmen kívül hagyását. Nos, a háborút követő3 évben ezen birtokviszo­nyok között a parasztság nagyban hozzájárult az ország felemel­kedéséhez és 1948-ra egy adófizető és jómódú parasztság élt az országban, birtoka méreteitől függetlenül. Az ezután bekövetke­ző politikai rendszer a parasztság üldözésével és kifosztásával aztán bebizonyította, hogy ezek a gazdaságok életképtelenek. A levélíró azon állítása, miszerint a földjük után kárpótlást igénylők 90%-a nem akarja megművelni földjét, alapos túlzás. Ellene szól fenti állításnak az a tény, hogy néhány helyen az árverések késése miatt, még a tulajdonbaadás előtt sokan bevetik a remélt földet. Tehát nem a kedvetlenség, hanem a kárpótlás végrehajtásának lassúsága miatt nem jutnak földhöz a jogosul­tak. Elhiszem, hogy a levél írója őszintén aggódik a termelőszö­vetkezetek jövőjéért. Szerinte vannak, akik a termelőszövetkeze­tek ellehetetlenítésére törekednek, és az ország egyetemes érdeke elleni bűnös kalandorpolitikát űznek. Ha vannak ilyenek, úgy látszik nem jutnak szóhoz vagy nem mernek megszólalni. Az 1990-es választások óta rádióban, tévé­ben és a sajtóban egyaránt a nagyüzemi mezőgazdaság méltatása kap elsősorban pódiumot, ahol a szövetkezetek szétverésének veszélyét is emlegetik olyan tollnokok és médiaszemélyiségek, akik egy napot sem töltöttek még termelőszövetkezetben. Bizton állítom, a téeszek gazdasági szétverése már az 1970— 80-as években elkezdődött. A szövetkezetek többségében hata­lomhoz jutott hierarchia felelőtlen pénzügyi gazdálkodása, a szövetkezeti vagyon megőrzése iránti közömbösség, az egoizmus uralkodóvá válása nagyban hozzájárult az 1987-88-ra kiala­kult pénzügyi-gazdasági helyzethez. Az addigi évtizedes vegetá­lás azért volt lehetséges, mert az évről évre nagyobb összegű külföldi hitelekből tudták a bajba jutott téeszeket különböző módon finanszírozni. Kedvenc szónoki fogás egyesek részéről a mezőgazdasági szövetkezetek támogatásának követelése, mert ha ezt nem kapják meg, ellehetetlenülnek. Felmerül a kérdés: a jelenlegi állami költségvetés helyzete mellett milyen forrásból? Félek, hogy az 1994-es választások után ezt a kisnyugdíjjal rendelkezők terhére valósítják meg. Végezetül az alábbiakban kívánom véleményem összefoglal- ni: A magyar mezőgazdaság boldogulását és vele az ország boldogulását elsősorban nem politikai és gazdasági koncepciók teremtik meg, hanem a tiszta erkölcs, szorgalom és takarékosság. Erre példa előttem a két háború közötti időszak, amikor elsősor­ban a parasztság szorgalma emelte fel ezt az országot az 1920- ban keletkezett mélypontról. Ne a támogatottságtól várjuk a felemelkedést — mivel támo­gatni csak a mások rovására lehetséges —, hanem a saját képességeinktől és a fentiekben említett erényektől. A magyar nemzeti jövedelem nem tesz lehetővé olyan elosztást, mint a nyugati országok pénzpolitikája. Amitől viszont félteni kell a magyar mezőgazdaságot, úgy hívják: bürokrácia. Ennek csápja­it kellene megnyirbálni, mielőtt megkeseríti a mezőgazdász életét. Varjú Lajos nyugdíjas 50 év óta várt kuriózum! TRIANON — 1992 EMLÉKÉREM Az érem nemcsak a példátlanul megcsonkított magyar, hanem minden érintett nemzethez szól. Kifejezve azt a tragédiát, amely 1992. évben elérte a kedvezményezett országokat is. Közép-Európa csak a TRIANON okozta feszültségek minden nemzet számára elfogadható feloldásával csatlakozhat Európához. Az egyedülálló technikai kivitelű — igen plasztikus, homoní és lyukas — érem adatai: ezüst 2800 Ft 31,1 gr, 925% finomság, 42,5 mm átmérő, díszdobozban; aranyozott 500 Ft 42,5 mm átméri!; bronzozott: 350 Ft, 42,5 mm átmérő; Az érmekhez hitelesítési okmány tartozik. Kérjen részletes prospektust! MEGVÁSÁROLHATÓ ÜTI .ETÜNKBEN: Budapest V. kér., Bárczy I. u. 10. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—17.30 óráig. Telefon: 137-2759. MEGRENDELHETŐ POSTAI UTÁNVÉTTEL: TRADORG-E Kft, H-1399 Budapest, pf. 722. Telefon: 176-4117. A postai utánvét költségét a megrendelő viseli. Ha az érem nem nyerte meg tetszését, akkor azt az átvételtől számított 10 napon belül visszavesszük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom