Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-21 / 300. szám
O Mezőkovácsházi Munkaügyi Központ: információ Az oldalt szerkesztette: Halasi Mária Telefon: 68/81-011 Hír-mix Kondiklub Kaszaper. — A kaszaperi művelődési ház, gondolva a nők kondíciójára, minden hétfőn fél hattól kondiklubba várja az érdeklődőket. A klubnak 10-15 állandó tagja van, de alkalmanként is bárki csatlakozhat. Jelenleg 4 alapgép és jó néhány segédeszköz áll rendelkezésre, de szeretnék tovább gyarapítani a gépek számát. Mivel költség- vetésük nincs, ezért pályázatokból tartják fenn önmagukat és ebből finanszírozzák eszköz-, illetve más jellegű kiadásaikat Egyedülállóknak Mezőkovácsháza. — A művelődési központ az elmúlt évben kezdeményezte először, hogy a településen élő egyedülálló embereket meghívja és megvendégeli karácsony szentestén teával, süteménnyel. A tapasztalatok szerint a rendezvény tavaly igen nagy sikert arattot, így ez év karácsonyára is szerveznek hasonlót. Természetesen a tea és sütemény mellé kellemes zene, valamint családias hangulatú beszélgetés is társul. A progam 19 órától kezdődik és a hangulattól függően zárul. Búcsú az óévtói Kunágota. — A kunágotai művelődési házban december 28-án vidám, műsoros estre várják az érdeklődőket. A programban Ihos József és Dömsödi Farkas Bálint szerepel humoros összeállítással. A művelődési ház ezzel a programmal kíván szilveszter előtt úgymond óévbúcsúztatóként kedveskedni a falu lakosságának, amely egyben a ház utolsó program szerint szervezett műsoros estje. Találkozó Kaszaper. — Szép hagyománya van már a nyugdíjasklubok által szervezett különféle találkozóknak. A közelmúltban került sor Kaszaperen is egy összejövetelre, amelyet a helyi termelőszövetkezet ebédlőjében tartottak a környező településeken működő klubok meghívásával. A jó hangulatú, közel 200 személyt szórakoztató programban a kaszaperi klubtagok, a helyi általános iskolások és más klubok tagjai szerepeltek. A fotókat készítette: Kovács Erzsébet, Csicsely Ildikó MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE „Az Isten háta mögött három méterrel” Mezőkovácsháza. — A megfogyatkozott vidéki munkalehetőségek után akaratlanul is felkapjuk a fejünket, ha újabb munkahelyteremtő beruházásról esik szó. Külön figyelmet érdemel, ha mindez egy magánvállalkozás fő profilja. Szerencsére olyannal is találkozhatunk, mint amit Mezőko- vácsházán Kovalcsikné Benczúr Margit kötődőjében, varrodájában láttunk. Megkértük, meséljen a mintegy 20 asszonyt foglalkoztató kis üzemről: — Már évek óta kötögettem otthon. Először egy kis kötőgéppel kezdtem, majd fokozatosan „fejlesztettem” az 1 milliót érő kötőgépekig. Ezeken jelenleg két fiatalember dolgozik alkalmazottként, akik addig munkanélküliek voltak. A A magánvállalkozásban üzemelő mezőkovácsházi varroda 20 asszonynak, lánynak nyújt munkalehetőséget varroda épületét (volt Tüszi) az önkormányzattól vettem bérbe. Jó kapcsolatom a gyulai Giulio Rt.- vel (régi kötőipari vállalat), valamint az Orosházi Háziipar Kisszövetkezettel. Biztattak, különösen Gyulán, hogy „vágjak bele”, mint magánvállalkozó. Gyakorlatom nem, de energiám éppen elég volt a kitartáshoz—mert arra a bürokrácia útvesztőjében nagy szükség van! — hát megpróbáltam. Ma már tudom: kár lett volna kihagyni a lehetőséget! — mondja, majd rátér a konkrét munkára. Mint megtudjuk először maga gondoskodott megrendelésről, majd szerencséjére a gyulai Giulio Rt ajánlotta fel segítségét. Megrendelést, gépeket és sok jó tanácsot kapott. A dolgozók egy része korábban a Békötnél volt, mások otthon jószággal foglalkoztak, de „befulladt” a vállalkozás után munka nélkül maradtak. — Bevallom örömmel tölt el, hogy segíthetek másokon, mert az itt levő nők zöme egyedül keres a családban — teszi hozzá. Elmondja még, hogy kezdetben bizony nehezen ment a minőségi termelés, mindenki (vállalkozó és dolgozó is!) a saját kárán tanult. Mára oldottabb a hangulat, kölcsönös a segítség- nyújtás. Természetesen, mint minden kezdő vállalkozásnál itt is van fejleszteni való: jobb, speciálisabb gépek, állandó épületegyüttes. Továbbra is Gyulára dolgoznak, külföldi exportra és bíznak, hogy a jobb munkafeltételek előbb-utóbb a keresetekben is tükröződni fog. Margitka szívén viseli az asszonyok sorsát. Olyan egyéni „szociálpolitikai intézkedéseket” foganatosított, amely nem minden vállalkozónál tapasztalható. Terve; hogy ebédhozzájárulást fizet, Télapó-csomagokat osztott szét a gyermekes anyukák között, segít az olcsó élelmiszerek beszerzésében, rugalmas munkaidőt vezetett be és a dolgozók önköltségi áron vásárolhatnak ruhaneműt. A beszélgetés végén mondanivalóját így summázta:,, Nekünk, akik itt az Isten háta mögött 3 méterrel élünk, minden apró lehetőséget meg kell ragadnunk a boldoguláshoz.” Hobbiból foci! Napjaink magánvállalkozása a sportba is betört. Bizonyítja ezt a Mezőkovácsházán alakult, fiatalokból álló focicsapat, amelyet a Club ’91 néven üzemelő presszó és videokölcsönző vezetői. Zsiak János és Vanyó Tibor szponzoráltak. A csapat egyik tagját, Gigacz Norbertét kérdeztük a részletekről: —Mikor és milyen céllal jött létre a csapat? — Ez év szeptemberében alakultunk. Egyrészt, mert szeretünk focizni, másrészt tudjuk, hogy a mozgás nagyon fontos egészségünk karbantartására. Kispályán játszunk, egyelőre hobbiból és reméljük, hamarosan komolyabb eredményeket is fel tu- ♦ dunk mutatni. Első sikereink egyike például a mezőhegyesi kupameccs volt. — Milyen a csapatösszetétel? — Elég vegyes a társaság. Főiskolások, egyetemisták is vannak köztünk, egyébként 12- en vagyunk. Általában a hétvégeken edzünk. Ok az első fecskék, de reméljük, lesznek még, akik kedvet éreznek ehhez a sporthoz. A játék mellett munkánk egyik célja a tehetséges fiatalok felkutatása is. —Programok? —A mezőkovácsházi bajnokságon szerepeltünk, valamint a mezőhegyesi téli kupába neveztük be Club ’91 néven. Csicsely Ildikó A posta jövője? Végegyháza. — A postaigazgatóság szerint is életveszélyessé vált a végegyházi posta- hivatal. A hírek szerint lebontásra kerül a hozzá tartozó szolgálati lakással együtt, így az ott lakó jelenlegi postamesternek és családjának február tájékán ki kell költöznie a lakásból. Hol laknak ezután? Hol lesz a posta, amíg bontják az épületet? Építenek-e újat, milyen lesz és ott terveznek-e szolgálati lakást? — ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a lakosságot. Érdekes módon a várható tennivalókról sem az önkormányzatot, sem a postai dolgozókat nem tájékoztatta senki. Egyelőre a kérdés is költői marad? / En táncolnék veled! Mezőkovácsháza. — Nem is lehet szebb emléke egy igazi „kis hölgynek”, mint az első bál, amelyen bátran mondhatott igent a táncfelkérésnek, mert elvégezve a tánciskolát megtanulta a „leckét.” Mezőkovácsházán komoly hagyománya van a táncoktatásnak, különösen azóta, mióta Antali Zoltán táncpedagógus irányítása alatt formálódnak a nebulók kezdeti lépegeté- sei a zene ritmusához. December 25-én 17 órától tizenharmadik alkalommal kerül sor a művelődési központban az ez évi tánctanfolyam záróvizsgájára. A várhatóan közel 100 fős rendezvényen a kezdők mellett —szintén hagyományként — bemutatkoznak a versenytánccsoport párosai is. A fiatalok és idősek által egyarán közkedvelt programot minden évben karácsony első napjára szervezik, hogy minél többen megtekinthessék és szurkolhassanak fiaiknak, lányaiknak, családtagjaiknak. A mostani karácsonyra szervezett bál külön érdekessége lesz, hogy a zeneiskola tanáraiból alakult szalonzenekar szolgáltatja a talpaláválót. Tóth Szabolcs és Szabó Tímea kunágotai táncosok 1992. december 21., hétfő Ki kinek a szolgálatában? Akarva-akaratlan sokan válnak máról holnapra munkanélkülivé. Egyre kevésbé igaz az a porhintő magyarázkodás, hogy csak azok kerülnek az utcára, akik a munkájukat nem végzik el becsületesen vagy netán nincs meg a megfelelő iskolai végzettségük. Ma már ott tartunk, hogy a vállalatok, magánká- efték. béték, az esetleg munkál is ajánló cégek dúskálhatnak a „kínálatban”. Ismét érzékelhető a sógor, a koma, a jóbarát „akció”, vagy a „téged nem alkalmazlak, mert nem az én oldalamon állsz" válogatási formula. Nagy demokratikus világunkban a még meglevő munkahelyeken is fejét behúzva közlekedik a kisember, hátha valakinek esetleg éppen a két oldalra álló füle szúr szemet. A kiszolgáltatottság régóta nem tapasztalt csúcsokra tör. És ők vannak többen: a hallgatagok, a behúzott nyakútok, a félreállok. És egyre többen lesznek. Szomorú statisztika. De még szomorúbb az a tapasztalat, amikor ezek az amúgy is lesújtott, félretolt emberek azokban a hivatalokban (pl.: munkaügy, szociális osztály, gyermekvédelem, és még sorolhatnám) is kiszolgáltatottak. amelyek érdekeiket hivatott védeni. Sajnos egyre több helyről hallani: kihasználták a jóhiszeműségét, nem kapott megfelelő felvilágosítást, szándékosan vagy nemtörődömségből, de rossz ajánlatot kapott, visszaéltek emberi türelmével, dunán leszólták életmódját és feleslegesen szaladgáltatták hivatalból hivatalba. Mindez pedig nem pénz kérdése. Csupán egy kis odafigyelés, megértés, több türelem és a mai gazdasági helyzetben kiszolgáltatottak iránti nagyobb tolerancia. Talán jó lenne mélyebben elgondolkodni azon: való- . . jában ki kinek a szolgálatában áll? JaJbu- JLano-, Jóban, rosszban! Pusztaottlaka. — Gergely István és felesége, Gedó Rozália a közelmúltban ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját. A házaspárnak két lánya, egy fia és 6 unokája gratulált az ünnepi asztalnál, s köszönte meg a feléjük irányuló nagy-nagy szerete- tet. Rózsika néni élete nagy részét a gyermekek felnevelésének szentelte, de több évig dolgozott Újkígyóson az élelmiszeriparban is. Pista bácsi a helyi Medgyesbodzás—Pusztaottlakai Egyetértés Termelőszövetkezet kétkezi munkása volt egészen a nyugdíjba vonulásig. Gergelyük ünnepe Világháborús emlékmű Városunkban a Mezőkovácsházi Városvédők Körének, a Mezőkovácsházi Baráti Körnek és a Helytörténeti és Honismereti Szakkör kezdeményezésére született meg az elhatározás, hogy emlékművet állítsunk a II. világháború áldozatainak. A szervezőbizottság megkereste a Képző- és Iparművészeti Lektorátust, hogy az emlékmű elhelyezéséhez adjanak szakmai tanácsot. A lektorátus szobrász művészei a városunkban az Alkotmány és Árpád utca sarkán levő (iskola előtti) parkosított területet javasolták. Az emlékmű megvalósításához felkerestük Corvus-Kora Róbert kőfaragó művészt Lökösházán, aki a községükben a Szent Ist- ván-szobrot, Dombegyházán pedig a H. világháborús emlékművet alkotta, s vállalta, hogy ezt városunk részére is elkészíti. Az emlékmű fehér márványtömbből kerülne kifaragásra és a posztamensen (talapzaton) szintén ilyen márványba lennének bevésve az áldozatok nevei. Az emlékmű makettje hamarosan elkészül és megtekinthető lesz a Mozaik Áruház kirakatában. Eddig több mint 100 nevet kutattunk fel, de kérünk mindenkit, segítse a kuratórium munkáját az áldozatok neveinek megismerésében. Az emlékmű megvalósításához november 17-én alapítványt hoztunk létre. Az alapítók: Városi Önkormányzat Képviselőtestülete, Pannonliver Rt., Épszer Kft., Új Alkotmány Mgtsz. GMV Mezőkovácsházi Kirendeltsége, FKGP, MSZP. Az alapítványból emléktáblát helyeznénk el a reformátuskovácsházi templom falán, a helyi áldozatok emlékére. Az alapítvány önálló jogi személy, nyitott, a vagyonát a kuratórium kezeli, amelynek elnöke Her- jeczki Jószef. Számláját a Mezőkovácsházi Takarékszövetkezet vezeti, s a 263- 9831600261 számú számlára bárhol, bármekkora összeg átutalható, illetve befizethető. Kérjük, hogy erkölcsi és anyagi támogatásukkal segítsék elő e nemes cél megvalósítását. Bálint Ferenc • • Önerős gázprogram Gábortelep. — Ezen a közigazgatásilag Medgyesbodzás- hoz tartozó kis településen a lakosság régi óhaja teljesült, amikor a képviselő-testület döntése alapján év elején belekezdtek a gázprogram megvalósításába. Az önerős beruházásként vállalt gázfejlesztéshez az önkormányzat 1,5 millió forintot adott át a településnek az éves költségvetés terhére. A program első lépcsőjében először a fővezeték készült el, majd a település összes utcájában „elvezették” a korszerű fűtőanyagot. A lehetőséget kihasználva Gábortelep 236 lakásából mjntegy 140-en máris jelezték, hogy szeretnék beköttetni a gázt Mint a napokban hatottuk, ezen munkálatok a hét elején meg is kezdődtek, amelyet az időjárás függvényében szeretnének még ez évben befejezni.
