Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1992. december 16., szerda OBÉRÉS MEGYEI HÍRLAP MINDENT BELE Madonna, a „felderítő” Ő a világ leghíresebb asszonya. És a legvitatottabb egyéniség. „Szex” című könyve és videoklipje, az „Erotica” felborzolja a kedélyeket. Filmje, a „Body of Evidence” már azelőtt botrányosnak lett kikiáltva, mielőtt a mozikba került. — Miért készítette el „Sex” című könyvét? A korbácsok, láncok, kések, szegecsek tö­mege olyan benyomást kelt, mintha katalógust készített volna a bordélyházak vendé­gei számára. Vagy karrierjé­nek új lökésre volt szüksége? — Ostobaság. Tíz éve már, hogy az asszonyok önbizalmát próbálom erősíteni. És amit ki akarok fejezni: testiségünket nem kell szégyellni. Vágyaink, szexuális fantáziánk ugyanúgy hozzánk tartozik, mint az evés és ivás igénye. A szűklátókörű­ség, a szexizmus és a fajgyűlölet alapja a félelem. Az emberek megijednek az újtól, az ismeret­lentől és én szeretném nekik elmondani, hogy ne féljenek. Ha az emberek tisztában lenné­nek önmagukkal és tudatalatti énjükkel, ha életük nagy részét nem azzal kéne tölteniük, hogy igazi énjüket leplezzék, a világ sokkal jobb lenne. Tudom, na­gyon idealistán hangzik — de én hiszek benne. — Hogy az ember megsza­baduljon ezektol a gondola­toktól, nem kell pornót csinál­ni. Csattanója szerint: a sze­xuális elnyomás szerencsét­lenséget, boldogtalanságot szül. A másik oldalon viszont ott van az abortusz, ott van­nak a leányanyák és ott van az AIDS. Ez lenne az újfajta sza­badság? — A forradalmak először mindig a negatívumokat hozták a felszínre. A franciák és a guil­lotine. A németek és az idegen- gyűlölet. Ezek olyan szaka­szok, melyeket át kell élni és le kell küzdeni. — A ’60-as évek elveivel érvel: minden megengedett. — Ez távol áll tőlem. A fele­lőtlen magatartást soha nem bo­Az asszonyok önbizalmát próbálja erősíteni csátom meg. Kétségbe vagyok esve, ha emberek megsebzik egymás lelkét. Amit a világnak szeretnék elmondani az az, hogy el kell fogadjuk a másfajta érzéseket is. Homokosok és leszbikusok, dominánsok és be­hódolok — nekünk, kívülállók­nak ehhez semmi közünk. A döntő az, hogy az érintettek élni tudjanak anélkül, hogy megüs­sék gyereküket vagy a kutyáju­kat, így vezetve le elfojtott ér­zelmeiket. —A Body of evidence című filmje egy szado-mazochista viszonyról szól. A fiatal­asszony szeretkezés közben öli meg öregedő szeretőjét. Ez azokra a tinédzserekre emlé­keztet, akik 8—10 horrorfil­met halmoznak össze egy-egy hétvégére. Ahogy a természet a szeméttől fog megfulladni, úgy fog a mi lelkünk az ilyen ócska filmektől elpusztulni. Amire nekünk szükségünk van, az a megújulás, a méltó­ság, a remény. — Shakespeare-nél is tucat­jával halnak a szereplők. Simo- gatásváltás a zöld mezőn nem elegendő egy drámához. Azzal, hogy erőszakot ábrázolok, fel akarom rázni az embereket. Erőszakos világban élünk. Semmi értelme becsukni a szemünket. —Beszédében, fényképein, fdmje történetében minden­holjelen van a brutalitás, ami­nek semmi köze a klasszikus értelemben vett katarzishoz. Talán elmondhatjuk, hogy egyfajta kényszert érez arra, hogy nézőit sokkolja? — Ezt az újságírók találták ki. Rosszindulatukban még azt sem veszik észre, hogy van mondanivalóm. Hogy a .kö­zönséget elbűvöli az üzene­tem. A mi generációnk új utat keres. Én a felderítő szerepét játszom. Én próbálom megta­lálni azt az utat, melyen végig lehetne menni. —Ön a pofozóember szere­pét is játssza. Talán senkit nem gyűlölnek úgy a popvi­lágban, mint magát. Eltekint­ve Sinéad O’ Connortól. — Én nagyon megértem őt. Mindketten katolikusok va­gyunk, mindketten hívők. A ró­mai urakkal azonban óvatosab­ban kellett volna bánnia. — Milyen kapcsolata van Istennel? — Az Isten bennem van. A fejemben, a szívemben, a han­gulataimban velem van, ha éne­kelek, ha szeretek. O nekünk ajándékozta az érzelmek palet­táját, hát fogadjuk el. Önvád nélkül, ez a legfontosabb. Mindegy kivel fekszem le, jó ember maradok. És ha az embe­rek azt hiszik, hogy disznókkal fetrengek... hát csak higgyék. — Ez a tartalma következő könyvének? — Nem, nem bukom a pa­rasztudvarok állataira. Madonna nevetésben tör ki. Valószínűleg észrevette a meg­könnyebbülést az arcomon. ABC-Europress Rocknyár ’92 Listavezető a U2 A „szezon” végeztével a pop­ipar szervezői és producerei összesítést készítettek az év koncertjeiről és azok — anya­gi — sikereiről. Eszerint a lis­tát az ír U2 vezeti, akik az extravagáns ZOO Tv-tuméval — melynek részleteit a Ma­gyar Televízió is közvetítette — több pénzt kerestek, mint bármelyik másik rockbanda. Hetven fellépésük alatt 63,8 millió dollárt „zenéltek össze”, míg a második helyen a Metallica végzett: 53 kon­certjükön 32,3 millió dollár volt a bevétel. A harmadik ze­nekar ugyancsak a keményebb műfajt képviseli: a Guns’N Roses 36 fellépésén 29,1 mil­lió dollárra tett szert. Őket a ’60-as évek sikerze­nekara, a Greatful Dead köve­ti, mely — legalábbis Európá­A popbiznisz tapasztalatait a politikában is lehet hasznosíta­ni. A nyugati demokráciákban, éppen a fiatalabb korosztályok megnyerésére, gyakran veszik igénybe politikai célokra a különböző együtteseket, nép­szerű sztárokat a kampányme­nedzserek. Legutóbb az ameri­kai elnökválasztásnál tapasztal­hattuk, hogy Clinton győzelmét egyengették popzenészek. így lesz ez minden bizonnyal ná­ban — meglepetésnek számít. 45 koncertjük 27 millió dollárt hozott, és nem sokkal marad le mögötte a már ugyancsak nem igazán fiatal Neil Diamond sem, aki 63 koncertjén 25,8 millió dollárt „énekelt össze”. A hatodik és hetedik helyen megasztárok következnek: a Genesis és Elton John 23,4, illetve 23 millió dolláros bevé­tellel. A 10-es listát Hammer (18,4 millió), a Lollapalozza (17,2 millió) és Bryan Adams (14,8 millió) zárja. A statisztikák azonban nem egészen objektívek, hiszen például Eric Clapton a 12. he­lyet foglalja el, de csak 32 kon­certet adott ebben a szezon­ban, azokon viszont minden jegy elkelt. A színes bőrű rapp- mester, Hammer többet kere­sett, de 100 fellépése volt, és lünk is, már csak azért is, mert a választási kampánymenedzse­rek már tanulmányozzák az amerikai elnökválasztás ta­pasztalatait. Az SZDSZ például az elmúlt évek egyik legsikeresebb pop­menedzserét nyerte meg a maga számára. Demjén Ferenc, azaz Rózsi kitűnő szervezője, pop­menedzsere értesülésünk sze­rint „átigazolt” a politikába. Rózsa István Magyar Bálint se­ezek közül mindössze három­nál tették ki a megtelt táblát. „Jó nyár volt” — nyilatkoz­ta Ben Liss, az észak-amerikai koncertszervező szövetség igazgatója. „Nagyszerű volt látni, hogy olyan idősebb elő­adók is megőrizték népszerű­ségüket, mint Jimmy Buffett (16. hely), Bonnie Raitt vagy James Taylor. A fiatalok közül jó üzletnek ígérkezik a Faith No More és a Pearl Jam.” Az elmúlt év legjobban ke­reső zenekara, a Greatful Dead egészségügyi okokból kény­szerült megszakítani őszi tur­néját, de még így is igencsak elöl végeztek. Nem így a Wil­son Philips énekestrió, akik­nek azért kellett abbahagyniuk a koncertkörutat, mert nem keltek el ajegyek. A vesztesek közé sorolják az amerikai szupersztárt, Bruce Springsteent is, aki a 11. helyen végzett, és ezzel nagy csalódást okozott a koncert­szervezőknek. gítőjeként már ott bábáskodott Pető Iván pártelnökké választá­sánál is. Rózsi helyett Iván, pop helyett politika. Minden bi­zonnyal lesznek hasznosítható tanácsai a sportcsarnokokat megtöltő kitűnő popmene- dzsemek a politikusok számára, miként ő is magára szed majd tapasztalatokat a popmozgalom számára. Legközelebb a Pira­mis-koncerttel bizonyít, aztán jöhetnek a választások. Végül is egy jó menedzser olyan, mint a jó kereskedő: mindegy, hogy mit kell eladnia, a végeredmény a fontos, vagyis minden akkor jó, ha a portéka jó áron elkel. Rózsi helyett Iván Popmenedzser a politikában Elton John 39 millió dollárral vezet Legjobb száma ezután szü­letik meg? Nem valószínű, hogy a pénz­hiány vezette Elton Johnt egy szerződés megkötéséhez, mindenesetre tény, hogy a Warner—Chapell Music ki­adó nyújtotta ajánlat 39 millió dollárt hoz a brit szupersztár konyhájára. A szerződés értel­mében az elkövetkezendő 12 év alatt megírandó John— Taupin-dalok joga a kiadóé, ezért viszont Európa legna­gyobb összegű szerződését kí­nálja fel. Ez meg sem közelíti az ame­rikai szupersztárok szerződé­seinek összegét. Madonna vagy Michael Jackson például öt évre kap 60 millió dollárt, de — az Egyesült Államokban igencsak népszerű — Prince .teljesítményét „mindössze” 19 millió dollárra értékelték. A Warner—Chapell Music mintegy 900 ezer dal megje­lentetésével a világ legna­gyobb zenei kiadója, és 1974 óta rendelkezik az Elton John—Bernie Taupin páros slágereinek jogával. A kiadó történetének legnagyobb összegű szerződésével feltéte­lezhetően nem fognak mellé, hiszen a brit énekes-zongoris- ta-zeneszerző minden egyes száma — 23 év óta! — fel­került a slágerlistákra. John és szövegíró kollégája szerint ez a rekordösszegű szerződés annak a bizonyíté­ka, hogy a kiadó hisz közös jövőjükben, és abban, hogy a legjobb szám még ezután születik meg. FEB R-GO csavargók Rajongóikból lett zenészek kí­sérik Szikora Robit, a népsze­rű szerző-énekest azon az or­szágos turnén, amely decem­ber elsején indult és egy nagy szilveszteri utca-házibulival zárul újév hajnalán. Az új R-GO stílus — ahogy ezt Szikora Robi az ABC-Eu- ropressnek elmondta — „hea- vy-csikidám” szafari elemek­kel, kiemelt ritmuselemekkel, két dobfelszerelés közremű­ködésével. A népszerű együt­tes előadja majd a legújabb nagylemezének sikerszámait, az így jáccom én a rock and rollt című albumból, de ízelí­tőt adnak következő nagyle­mezük zenei anyagából, a Ka­landorok, csavargókból. A jö­vő év elején Szikora Robi és csapata „robbantásra” készül, a világ egyik legtekintélye­sebb lemezcége köt velük szerződést. Nem halandzsa, tartalmas rap A hátulgombolós Kris Kross nagy ugrása Nyár elején robbant a slágerlis­ták élére két amerikai iskolás­fiú, a Kris Kross duó. A két rap- dinamit, a tizenkét éves Chris Smith és a tizenhárom éves Chris Kelly Ameri ka-szerte „Jump” (Ugorj!) című számuk valóban élre ugrott a Billboard listán, majd debütáló lemezük, a „Totally Krossed Out” köz­vetlenül Def Leppard mögé, a második helyre került. A két atlantai hetedikest nem érte vá­ratlanul a siker. — Tudtam, hogy befutunk, csak azt nem sejtettem, hogy ilyen hamar — nyilatkozta Smith. Valóban csupán három hét telt el a jégpályákon való zenélés és az Arseninóban tar­tott koncert között. A fiúk sokat köszönhetnek menedzserüknek, a 19 éves Jermaine Duprinek, akivel egy üzletközpontban találkoztak először. Tornacipőt akartunk venni — meséli Smith, amikor megláttuk Jermaine bandáját (a Silk Tymes Leathert, akiket szintén Dupri menedzsel) és odamentünk autogrammot kérni. Jermaine fölfigyelt ránk: Olyan feltűnően öltöz­ködtek, hogy nem lehetett nem észrevenni őket — mondja Dupri, aki két éven át alakítot­ta a duó image-át. A fiúk ko­rábban is buggyos, bő cuccok­banjártak, de Dupri ötlete volt, hogy fordítva hordják a ruhá­kat, amúgy — mondhatnánk — hátulgombolósan. Ez a di­vathóbort azóta széles körben hódít az US A-ban. A táncot viszont ejtették, hogy Dupri nyelvtörő szöve­gei nagyobb hangsúlyt kapja­nak. — Ez tartalmas rap, nem halandzsa — mondja Smith. Dupri pedig siet hangsúlyozni, hogy az érdem a fiúké: — Nem szeretném, ha úgy tűnne, hogy a két Chris csak bábu. Ez nem így van, remek kis fickók, egyéniségek. A karriertörténet méltó mó­don folytatódott: a fiúk sikeres nyári turnét tudhatnak maguk mögött. Ha netán valakikben felmerülne a kérdés: miként lehet hátulgombolt farmerban vécére menni, idézhetem Smith válaszát: — Nem gond, mert ezek olyan bő nadrágok, hogy egy­szerűen csak letoljuk, nem kell gombolkozni.” Tornacipő-vásárlás közben figyeltek fel rájuk Hasonlíts Elvisre! A világon számtalanszor rendeztek már versenyt azok kö­zött, akik öltözködésükben, hajviseletükben, mozgásukban a nagy sztárt, Elvis Presleyt utánozták. Képünkön egy hason­más, Elvis-emlékek között

Next

/
Oldalképek
Tartalom