Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

tRÉKRS MEGYEI HlRLAJ­Az oldalt írta és szerkesztette: Ménesi György Levélcím: 5830 Battonya, Hunyadi u.llO/A Telefon: Battonya, 310 Régiónkért A Magyar Befektetési és Fej­lesztési Részvénytársaság re­gionális fejlesztési társaságo­kat kíván létrehozni. Ezek a társaságok hosszú távú hitel- nyújtással, tanácsadással, ga­ranciavállalással támogatnák a gazdaságilag elmaradott tér­ségek kisvállalatait, vállalko­zóit és önkormányzatait. Me­zőhegyes városa 100 ezer fo­rint tőkével kész belépni a Dél- Magyarországon létrehozan­dó fejlesztési társaságba. Bútorbolt nyílik A moziépületben lévő nagy­termet és az ehhez tartozó ki­egészítő helyiségeket is bérbe vette az önkormányzattól a Bessenyei Bt. A vállalkozók bútorboltot kívánnak nyitni a város központi helyén lévő épületben. A bajtársakért A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének mezőhegyesi szervezete 10 ezer forint támo­gatást kapott az önkormány­zattól. A 28 fős tagság célul tűzte ki a második világhábo­rúban elpusztult áldozatok ne­vének felkutatását. A támoga­tást az utazási és a levelezési költségek fedezésére kapták a volt hadifoglyok. „Benzinpénz” A város önkormányzata—ha­sonlóan az idei évhez —jövő­re 200 ezer forinttal támogatja a helyi rendőrőrsöt. Az össze­get a városatyák azzal a felté­tellel szavazták meg, hogy fel- használására kizárólag Mező­hegyesen kerülhet sor. Megy is, marad is A város képviselő-testülete dr. Szabóné dr. Veszély Judit háziorvos munkaviszonyát 1992. december 31-ei ha­tállyal saját kérésére meg­szüntette. Az indok: elköltö­zés. A népszerű „Judit doktor­nő” továbbra is szoros kapcso­latban marad a helybeliekkel, képviselő-testületi tagságát megtartja. A fele sem kevés! Mezőhegyesen 1041 személy- gépkocsit, 7 db autóbuszt, 127 db tehergépjárművet, 156 pót­kocsit, 9 (!) db motorkerék­párt,! db lakókocsit, 13 db sát­ras utánfutót tartanak nyilván. Az egyéb adóköteles jármű­vek száma 98. A tulajdonosok november 10-éig összesen 3,87 millió forint gépjármű­adót fizettek, az összeg 50 szá­zaléka a helyi önkormányzatot illeti. MEZŐHEGYES ÉS KÖRNYÉKE Fegyelmezett adózók Az idén a mezőhegyesi önkor­mányzat háromfajta helyi adót vetett ki. Ezek a következők voltak: iparűzési adó, magán- személyek kommunális adója és vállalkozók kommunális adója. A város lakosságának leg­szélesebb rétegét érintő adó­nem a magánszemélyek kom­munális adója, ez 1992-ben 2447 főt érintett. A helyi adó­rendelet alapján 280 fő eseté­ben mérsékelték a megállapí­tott összeget. Méltányossági kérelmet öten nyújtottak be, ebből három volt indokolt. Az adózók többsége időben eleget tett fizetési kötelezettségének, a letiltás eszközével (59 ezer 812 Ft értékben) 75 esetben élt a polgármesteri hivatal. Némi zavart okozott az átutalási be­tétszámlával rendelkezők ese­tében az, hogy az OTP az első félévi adót március 15-éig nem emelte le a számlákról, és nem utalta át az önkormány­zatnak. A „technikai hiba” ter­mészetesen nem érintette hát­rányosan a számlatulajdono­sokat. Végül is 1992. novem­ber 10-éig az eredetileg 2,2 millió forintra tervezett kom­munális adóból több mint 2,1 millió került a város kasszájá­ba. A másik két adónem a ma­gánvállalkozókat, a jogi szemé­lyeket és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat érinti. Mezőhegyesen 19 adófi­zetésre kötelezett jogi személyt és 160 magánvállalkozót tarta­nak nyilván. Az általuk befize­tett adóelőleg a következőkép­pen oszlik meg: 4 millió 417 ezer forint vállalkozói kommu­nális adó és 7 millió 984 ezer forint iparűzési adó. Ez utóbbi némileg még növekedhet, hi­szen a MÁV és a V-Modell Ruházati Kft. — átmeneti pénzügyi nehézségek miatt — még nem rendezte második fél­évi adótartozását. „Az 1992. évi adóhatósági tevékenységünk során különö­sebb probléma nem merült fel... A vállalkozók előlegbefizetési kötelezettségüknek kényszer- intézkedés nélkül eleget tettek” — állapította meg Kiss Lajosné adóügyi csoportvezető novem­ber 30-án a képviselő-testület­nek készített beszámolójában. A kombinát nagyvonalúsága a múlté Mi lesz a pedagógus földdel? A képviselő-testület novem­ber 24-ei ülésén megvizsgálta a közelmúltban önkormányza­ti tulajdonba került 52 hektár belterületi földingatlan hasz­nosításának lehetőségét, to­vábbá döntött a korábban álla­mi tartalékként nyilvántartott 29 hektárnyi pedagógus illet­ményföldről is. A belterületi földeket az ön- kormányzat a helyi lakosság­nak kiskerti, illetve nagyüze­mi művelésre kívánja tartósan bérbe adni. Ez utóbbi esetben a bérleti díj várhatóan 1 Ft 50 fillér lesz négyzetméteren­ként. (A mezőgazdasági kom­binát is hasonló bérleti díjat számít föl az általa bérbe adott földekért: hektáronként 15 ezer forintot.) Az általános művelődési központ pedagógusainak illet­ményföldje a várostól távol, a 43-as majorban és az úgyneve­zett Rajta-erdőben található. Ezeket a földeket korábban a kombinát művelte, egy-egy pedagógus „tiszta haszna” évente a 20 ezer forintot is elérte. Most a pedagógusok választhatnak: vagy maguk művelik, vagy egy jelképes dí­jért, aranykoronánként 11 kg búzáért bérbe adják a földjüket a kombinát utódjának, az 1993. január 1-jével megala­kuló részvénytársaságnak. Van persze egy harmadik le­hetőség is, ez az általános isko­lai pedagógusok végleges le­mondása az illetményföldről. Az igazsághoz tartozik, hogy a szakmunkásképző és szakkö­zépiskola tanárai sohasem ré­szesültek ebben a juttatásban. Mostani kérésüket is elutasítot­ta az önkormányzat, mondván, hogy ilyen alapon a köztisztvi­selői, illetve a közalkalmazotti réteghez tartozók közül bárki igényt tarthatna a város tulajdo­nába került földekre. Utak, járdák A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy jövőre a Rózsa Ferenc és a Rákóczi utcában folytatják az útépítést. E két utcából az úgynevezett újtelepi rész könnyen megközelít­hető, ezért is fontos a beruházás. A tervek szerint az útalapokat cukorgyári mészkősalakból készítik, a költségekre 3 millió forintot biztosít az önkormányzat Ugyancsak folytatódik a járdaépítés is jövőre, felvételünk néhány héttel ezelőtt készült a városellátó szervezet dolgozóiról Megegyeztek A Battonyai Állami Zeneiskola hosszú évek óta működteti kihe­lyezett tagozatát Mezőhegye­sen. Az állami támogatást (a me­zőhegyesi tanulók után járó „fejkvótát” is) abattonyai önkor­mányzat, illetve a battonyai ze­neiskola kapja. Az intézmény ebből fedezi többek között a ta­nárok útiköltségét, továbbá a ta­gozatfenntartásával kapcsolatos egyéb kiadásokat. Holló László igazgató a közelmúltban levéllel fordult a mezőhegyesi képvise­lő-testülethez. „Kiszámoltuk az energiafogyasztás költségeit, ennek összegét 1993-tól kezdve átutaljuk a mezőhegyesi önkor­mányzat számlájára” — írja a battonyai iskolaigazgató. Közös busznak... A szakmunkásképző iskola au­tóbuszának fenntartása az intéz­ménynek csaknem évi egymillió forintjába került, a busz haszná­latából származó bevétel viszont alig haladta meg a félmillió fo­rintot. Az elöregedett, műszaki vizsga előtt álló járművet az ese­tek 67 százalékában az AMK, il­letve a Mezőhegyesi Sport­egyesület használta. A képvise­lő-testület nem lát lehetőséget a veszteség maradéktalan átválla­lására, az autóbusz használati dí­jának emelését javasolta Csaná­di István igazgatónak. Még nem aktuális! Tavalyhoz képest az általános iskolai tanulók létszáma 743- ról 721-re, a szakközépiskolá­soké 133-ról 122-re csökkent. Az elméleti oktatásban ré­szesülő szakmunkástanulók a múlt évi 563-hoz képest az idén már csak 483-an vannak. A lét­számcsökkenés következtében —a jelenlegi „fejkvótás” finan­szírozási rendszerben—a város egyre kevesebb állami támoga­tást kap iskoláinak fenntartásá­ra. Mivel a szakmunkásképzés és a szakközépiskolai oktatás nem tartozik a helyi önkor­mányzat kötelezően ellátandó feladatai közé, a legutóbbi kép­viselő-testületi ülésen felvető­dött, hogy a város ezt az intéz­ményét (továbbá hasonló okok­ból az utókezelő kórházat is) adja át működtetésre a megyei önkormányzatnak. Amikor dön­tésre került a sor, a képviselők Kassai Béla polgármester javas­latát szavazták meg: eszerint a két intézménynek „a megyei ön- kormányzat részére történő áta­dása még nem aktuális”. 1992. december 16., szerda Tartják a hátukat Mezőhegyesen sokan nem tudnak napirend­re térni a központi ABC ügye fölött. Az üzlet fénykorában csaknem minden helyi lakos igényét kielégítette, itt vásároltak a majori­ak, sőt még a környező településekről is jöttek szép számmal. Amikor új szelek kezdtek el fújdogálni, az áfész bérbe adta ezt a boltot is. A bérlő tönkrement, a polcok üresen tátongtak, az emberek úgy érezték magukat, mintha az államhatár túloldalára kerültek volna. Közben nőtt a munkanélküliség, a vásárlóerő drasztikusan csökkent. Aki itt újrakezd, az napról napra rosszabb pozícióból indul. Az emberek persze nem értik, hogyan fajulhattak idáig a dolgok. , ,Miért nem tesz valamit az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal?" —kérdezik indulatosan. A jelenség szinte általános. Gyakran tapasztalható, hogy minden rosszért a települések vezetőit, vezető testületéit teszi felelőssé a helyi lakosság. Megszűnik egy autóbuszjárat, nem lehet gázpalackot kapni, felemelik ennek vagy annak a szolgáltatásnak a díját—mindezekről természetesen csakis az önkormányzat tehet. ft , Valóban? N— _ „Mit válasszak?” Karácsony előtti hangulat az ÁMK előcsarnokában A nyugdíjas pedagógusokért A Pedagógusok Szakszerve­zete — az országos nyugdíjas tagozat kezdeményezésére — úgy határozott, hogy létrehoz­za a Gárdonyi Géza nevét vise­lő alapítványt. A kezdeménye­zés célja az évtizedeken át eredményesen tevékenykedő nyugdíjas pedagógusok és más közoktatási dolgozók anyagi támogatása. Mezőhegyesen a József Attila Általános Műve­lődési Központ alkalmazottai 8, az intézmény szakszerveze­ti bizottsága 2, a város képvi­selő-testülete pedig 10 ezer fo­rinttal támogatja az alapít­ványt. Humán labor Kímélendő a beteg embereket az utazás fáradalmaitól, a költ­ségektől és az időveszteségtől, az önkormányzat központi la­boratórium létesítését határozta el. Ez „a kombinát jelenlegi ál­lategészségügyi laboratóriumá­ban lenne elhelyezve, ahol je­lentős mennyiségű vizsgálómű­szer található” — írja előter­jesztésében dr. Sütneghy László képviselő. Az önkormányzat jövőre 500 ezer forintot biztosít a humán labor beindításához. Még meggondolhatják A volt mezőkovácsházi járás területén lévő önkormányza­tok többsége nem kíván belép­ni a Békés Megyei Vízmű Vállalatból megalakuló rész­vénytársaságba, ehelyett kis­térségi társulást kívánnak lét­rehozni mezőkovácsházi köz­ponttal. Mezőhegyes önkor­mányzata korábban kifejezte csatlakozási szándékát a „nagy részvénytársasághoz”, most azonban a képviselők megvizsgálják, hogy a két le­hetőség közül melyik kedve­zőbb a városnak. Autós csendélet Ezt az autóroncsot valamikor nyár elején fényképeztük le az Alkot­mány utcában. Nem hittük volna, hogy karácsony táján is ott találjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom