Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12-13 / 293. szám
1992. december 12-13., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON iRÉKÉS megyei hírlap Gazdaképzés a ssheuií -ban 20/a. terítés és a kínálás titkai Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap délutánonként (ismétlés szombaton reggel) jelentkező gazdaképző sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelőse dr. Böő István Békés megyei állatorvos. A korai malacbetegségek megelőzésének lehetőségei Malacaink életét születéstől a választásig számos betegség veszélyezteti. A két leggyakoribb: Kólihasmenés Ez a régebben kizárólag nagyüzeminek számító betegség ma már a kisgazdaságokban is általánossá vált. Leginkább 2—5 napos korban jelentkezik, de nem ritka már az első napi megbetegedés sem. Utóbbi súlyosabb, mert gyorsabb lefolyású. Alomról alomra általában nem terjed, de egy almon belül igen. Azokban az udvarokban, ahol gond van a higiéniával, ahol nem megfelelően almoznak, szinte minden fialás után jelentkezik. Előhasi kocák, nagyüzemből kihelyezett kocák utódain és a téli időszakban gyakoribb. A született malac környezetében mindig jelenlévő kólibak- tériumok okozzák akkor, ha egyidejűleg hajlamosító körülmények is vannak. Az újszülött veleszületett szopási ösztöne révén a köldökzsinór elszakadása után azonnal az anya testfelületét, ellési váladékait, a padozatot stb. nyalja. Az elhúzódó ftalások miatt a szülőút hosszabb ideig nyitott, ezért a malac sokszor már ott fertőződik, így nem ritkák az első napi megbetegedések sem. A malacok egymástól és az anyjuktól is szájon át fertőződnek, a beteg malac pedig bélsarával több millió kórokozót ürít. így már érthető, családon belül miért terjed olyan gyorsan a kólihasmenés. A beteg malacok nem szopnak, összebújnak, bágyadtak, szőrük borzolt, fénytelen, a bélsár híg, sárgásfehér, sárgászöld, buborékokat tartalmaz. A nagy folyadékveszteség miatt a bőr ráncos, a szemek beesettek, fényük megtört, üvegszerű, végül kiszáradás miatt az állat elpusztul. A betegség — ha időben jelezzük — viszonylag jól gyógyítható, de mindenképpen a megelőzésre törekedjünk! Megelőzésként a fertőzési források és a hajlamosító tényezők csökkentése a cél. Ügyeljünk — különösen a vemhesség utolsó hónapjában — a koca felkészítésére, hogy minél nagyobb biológiai értékű, minél életképesebb, ezáltal minél ellenállóbb malacok szülessenek. (Folytatjuk) Fedezékbe a díszcserjéket! Az örökzöld levelű, gyakran mutatós virágokat is bontó, mediterrán eredetű cserjék nehezen viselik a tél megpróbáltatásait. A narancsra, mandarinra, citromra és más citrusfélékre csakúgy mint a babérra, a maszlagra, a leanderre és a kínai mályvacserjére pusztulás vár, ha már a keményebb hidegek beköszönte előtt nem kerülnek fagymentes, zárt helyre. „Tél tábornok” ellen a legjobb fedezék az olyan pince, veranda, lépcsőház, folyosószakasz, fűtetlen szoba, ahol a hőmérséklet egész télen fagypont fölött van, de 10—12 foknál nincs melegebb. Egyáltalán nem baj, ha sötét a helyiség, esetleg védenceink egyáltalán nem kapnak fényt — csak arra ügyeljünk, ha minél fényszegényebb a telelőhely, annál alacsonyabb és egyenletesebb legyen a hőmérséklet. A fényszűke miatt ugyan elveszíthetik leveleik egy részét, de ez kisebb baj, mintha a kelleténél nagyobb meleg miatt vézna hajtások fejlesztésére használják föl a tavaszi fejlődésükhöz szükséges tápanyag-tartalékaikat. A túlságosan terebélyesek vissza is kurtíthatok felére-harmadára, esetleg tövig is. A termetes, idősebb cserjék legjobban faládában, dézsában vagy kádban tarthatók. A téli költöztetéskor azonban ezeket ne tegyük közvetlenül a padozatra, hanem alátétfákra, hogy az esetleg fölösleges öntözővíz el tudjon szivárogni a tartóedény alsó nyílásain. Fontos, hogy ügyeljünk arra: növényeink csak annyi vizet kapjanak, amennyi meggátolja földlabdájuk, illetve gyökérzetük teljes kiszáradását. A fejlődésüket serkentő műtrágyázást — tehát a tápoldatot, a műtrágyát, a lombtrágyát — mellőzzük. Dk. Komiszár Lajos Az eredetileg mediterrán éghajlatot kedvelő' növényeinket ne felejtsük telelő' helyükre vinni! fotó: lehoczky pétf.r Ejnye-bejnye vagy nyakleves? Tíz tanács „komisz kölykök” szüleinek A büntetés tanítómester, a tudat lámpása — mondják a pedagógia klasszikusai. Csakhogy roppant nehéz ezt a lámpást használni, azaz úgy alkalmazni feddést, fenyítést, hogy tanulságot adjon, neveljen és jó irányba igazítsa a gyermek lépteit. Szabványok nincsenek, de szabályok, a gyakorlatban jól alkalmazható elvek igen. Ezekből gyűjtöttünk tízet csokorba. 1. „ítélethirdetés” előtt számoljunk 10-ig, 20-ig, ha kell 100-ig is, mert sohasem haraggal, hanem szeretettel kell megszabni a csínytevés, a rosszalkodás árát. 2. Csak olyan szabályok áthágásáért jár büntetés, amelyeket a gyerek már ismer; a játékszabályokat tehát előbb meg kell tanítanunk — csak utána kérhetjük számon betartásukat. A „meglepő” büntetés rendszerint igazságtalan. 3. Egy rosszalkodásért, ko- miszságért kizárólag egyszer büntessünk, s ha a kis vétkes megbűnhődött, vegyük úgy, hogy tiszta lappal indul. 4. Súlyos pedagógiai „műhiba”, ha olyasmit büntetünk, amit korábban elnéztünk, netán dicsértünk. 5. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a büntetés álljon arányban az elkövetett vétséggel. A túlságosan enyhe büntetés hatástalan, a túl szigorú pedig könnyen konok ellenállást, szembeszegülést szül. 6. A bűn és bűnhődés időben legyen közel egymáshoz; a késleltetés éppen a legfontosabbat, a nevelő, megelőző hatást csökkenti. 7. A „visszaesés” a gyerekek esetében is súlyosbító körülmény! Ha valamilyen komiszságért, szófogadatlan- ságért első esetben elég a fed- dő szó, másodszor már kevés, harmadszor pedig biztosan hatástalan. 8. Kerüljük a testi fenyítést; fizikai fájdalom okozásával a legritkább esetben lehet a gyerekek tudatára, eszére, szívére hatni. Adódhat néha olyan helyzet, hogy elcsattan egy nyakleves — nem tragédia, ha az anyai, atyai kéz nemcsak ölel, simogat, hanem egyszeregyszer józanít is. 9. Az őszinte megbánás a „komisz kölyök vádlottak” esetében is enyhítő körülmény ! (A szülői szem többnyire csalhatatlanul fölismeri, b ogy valóban őszinte-e a meg- bánás.) 10. A büntetés módja, formája alkalmazkodjék a gyer- n iek életkorához: ami egy kis- is kolásnak kemény, szigorú „ etorzió”, egy tizenévesnek esetleg semmiség... Dr. Kecsmár Ilona, FEB A terítés apró szabályainak betartásával minden különösebb felhajtás nélkül szebbé, elegánsabbá varázsolhatjuk az asztalt Még két hét, és itt a karácsony. Ilyen tájt minden háziasszony rengeteg vendéget fogad. De nem mindegy, hogyan, s milyen körülmények között. Ezzel kapcsolatban szeretnénk néhány jó tanácsot adni. Nagyobb ebéd, vacsora menüjének összeállításakor feltétlenül gondoljuk végig, hogy a meghívottaknak mi a kedvenc ételük, mi az, amit ismereteink szerint nem szeretnek, s van-e köztük olyan, akinek diétáznia kell... A terítésnek vannak apró fogásai, szabályai, amelyek különösebb „felhajtás” nélkül is szebbé, vonzóbbá varázsolják az asztalt. A hófehér da- masztabrosz nem alapkövetelmény, de arra ügyeljünk, hogy mintás tányérok alá egyszínű abrosz kerüljön — és fordítva. A színes papírszalvéták barátságosabbá, hangulatosabbá teszik az asztalt és magát az étkezést is. A teríték felrakását célszerű a tányérok elhelyezésével kezdeni; távolságuk egymástól legyen legalább 60, az asztal szélétől pedig 2—3 centi. Ezután jöhetnek az evőeszközök: a tányér jobb oldalára kerül a leveses kanál, öblével fölfelé, majd az előételhez szükséges kiskés, utána a halkés, végül — a tányérhoz legközelebb — a nagy kés. A kés éle mindig a tányér felé nézzen! A villának a tányér bal oldalán a helye: kívülre a kisvilla, utána a halvilla, végül a nagyvilla; valamennyinek a hegye fölfele néz. Az asztal közepe felé, azaz a tányér mögé jön a kis- kanál, a fagylaltkanál, a gyümölcskés, a desszertvilla. „Szabott” helye van a poharaknak is. A vizespohár — amiről a legnagyobb italválaszték esetén se feledkezzék el a ház asszonya — a nagy kés hegyéhez kerül. Ettől balra sorakozhat a fogyasztás sorrendjében az aperitif, a boros- és a pezsgőspohár. Ami a kínálás menetrendjét illeti: elsőként valamilyen hideg előétellel szolgáljunk a vendégeknek. Ezután következhet a leves, majd pedig a meleg előétel. Ezek egyike sem túl nagy adag, mert ezután jön a meleg főétel, no és az utána tálalandó sajt (amit a franciák a desszert előtt, az angolok a desszert után kínálnak), valamint az édesség vagy gyümölcs. Az étkezés záróakkordja a kávé vagy a tea. Ha vacsoravendégeink vannak, számoljunk azzal, hogy késői órában a kávé már nemigen kelendő, ha kínáljuk, mindenképp tejjel, tejszínnel szervírozzuk, ami csökkenti a koffein élénkítő hatását. (szoma) Ferenczy Europress Koszorúk karácsonyra A karácsony közeledtével egyre több ház bejárati ajtaján találkozhatunk szebbnél szebb koszorúkkal, melyek igen hangulatossá, ünnepivé varázsolják a komor ajtókat. Ezek a koszorúk készülhetnek fenyőből, szalmából, textilből. A virágüzletekben készen lehet ugyan vásárolni, de sokkal olcsóbb, ha házilag készítjük el őket. Az alábbi modell elkészítéséhez már ősszel kell gondolnunk a karácsonyra, hiszen különféle szárított növények, termések szükségesek hozzá. Az üres mákgubó természetes színével vagy festve fontos kelléke a koszorúnak. Az elszáradt mezei virág, a sétáink alkalmával gyűjtött dió, mogyoró, gesztenye vagy makk szintén ügyesen felhasználható. A virágboltokban kapható kész szalmakoszorúra drót segítségével tudjuk rögzíteni a terméseket. Az oázisba (könnyű tűzőhab), mely jóval A koszorú készítésénél ügyeljünk a színek harmonizálására puhább, mint a szalmából készült koszorú, könnyedén szúrhatjuk a termések és virágok szárát, lehetőleg úgy, hogy egy csoportba kerüljenek a színben harmonizálók. Színes szalaggal, gyertyával egyszerűen tudjuk ünnepi hangulatúvá varázsolni. M.K. A koszorú kellékei: mandula, makk, dió, mákgubó, gesztenye, különféle mezei és száraz virágok, valamint színes rpasni
