Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

HAZAI KÖRKÉP 1992. december 10., csütörtök A vidéki Magyarországot is fel kell építeni! Habsburg Ottó és Bethlen István napjaink néhány sorskérdéséről Mottó: „A magyarok valamiképpen természetsze­rűleg értenek a parlamentarizmushoz... éppen olyan rosszul és éppen olyan jól viselkednek, mint mi az Európa Parlamentben.” Porsche-sebességű időnkben nem csupán a kifejezetten poli­tikai fórumként „jegyzett” ta­lálkozások jelenthetnek őszinte eszmecsere-alkalmat azokkal, akiknek véleménye kusza vilá­gunkban karfa gyanánt szol­gálhat). S talán nem is kellene a feltételes mód, amikor például Habsburg Ottóról és Bethlen Istvánról van szó. Ilyen volt az a könyvpremier is, amelyet a Te­van Kiadó szervezett Budapest­re. Ahol a sajtótájékoztatókon megszokott kérdéseken túl, iz­galmas napi politikai kérdések is szóba kerültek — természete­sen már csak amiatt is, mert az asztalfőn ülők aktív és higgadt alakítói, formálói közéletünk­nek. Szavuk az arra befogadó­készséget mutatóknak a „meg­nyugtatás” erejével hatnak, de remélhetően az e körtől messzebb állókhoz is eljutnak... Hogy is mondta bevezetőjé­ben Bethlen István parlamen­ter: Amikor Habsburg Ottó fő­herceg úr azt mondja, hogy „mi magyarok”, akkor emögött nem udvariasság rejlik, nem csupán kis országunk szeretete, hanem egy egész élet munkássága. O —különböző okokból —, hogy kissé diplomatikusan fogal­mazzak, nem volt Horthyék hí­ve, mégis—arra építve, hogy jó kapcsolat fűzte Roosewelthez — a legtermészetesebb módon működött együtt a rendszer kép­viselőivel, amikor arról volt szó, hogy Magyarország szá­mára a lehető legkedvezőbb fel­tételeket lehessen kialakítani a második világégés közben és után kötendő békekötések ide­jén, arra is építve, hogy jó kap­csolat fűzte Roosewelthez. Mint ahogy azzal sem igazán vádolható, hogy a kommuniz­musnak lett volna híve. Mégis igyekezett együttműködni a magyar kormány képviselőivel, amikor politikai-gazdasági té­ren kedvező pozíciók kialakítá­sáról volt szó Európábaű, a vi­lágban. És neki köszönhető az a majdnem csoda, hogy abban az Európa Parlamentben, ahol leg­alább annyit vitatkoznak, mint a mi parlamentünkben, ha nem többet, Habsburg Ottó elérte a magyar delegáció vezetője­ként, hogy a társult tagságról szóló szavazás során a szélső­baltól a jobboldalig, egyhangú­lag felvételünk mellett szavaz­tak! Talán nem túlzás: egy egész életmű tartalmas jele. Apropó, parlamentarizmus! Vajon a mienkét hogyan látja a sokat tapasztalt politikus? Le­het, hogy sokak számára megle­petés, ahogy erről Habsburg Ot­tó szólt: — Ismert, hogy Churchill miként vélekedett; vagyis az összes rossz politikai rendsze­rek között még a demokrácia a legjobb. Hálálkodjunk, hogy van parlament, hogy vannak pártok, hogy az ott ülők vitat­kozhatnak, majd azt mondtam civakodhatnak. A magyar kép­viselet az Európa Parlamentben jól dolgozik, ott vannak a bi­zottságokban, ami pedig a leg­jobban tetszik, hogy jóllehet a Habsburg Ottó strasbourgi ülésekre utazók itt­hon talán olykor élesen szem­ben állnak egymással, de ami­kor a legitim kormányt külföl­dön kell képviselni, egység van. Lehet, hogy túl sok szépet mon­dok, de az Európa Parlament vezetői között mind több az izzó magyarbarát. Ettől még elkö­vetnek hibákat a magyar or­szággyűlésben, de ki nem követ el hibát... Hasonlóan izgalmas kérdés, ha nem még izgalmasabb, vajon miként alakul(hat)nak a jövő­ben a magyar—szlovák kap­csolatok, különösen most, az „eredeti” állam szétválásával? — Január elsején Csehszlo­vákia sokkal távolabbra muta- tóan szűnik meg, mint azt akár pár hónapja is hittük volna. Úgy tűnik, Meciar elnök vezetése alatt a szlovák kormány nagyon messze megy... Politikailag, te­szem hozzá rögvest, mert gaz­daságilag ez már másképpen fest. Szlovákia igencsak függ a I Bethlen István csehektől, viszont úgy érzem, a cseh vezetés szabadulni akar Szlovákiától. Itt valami olyasmi szituáció alakult ki, mint annak idején Pakisztán és Banglades között. Akkoriban abban a tér­ségben háború dúlt, aztán India felszabadította a bangladesie­ket, de tudjuk, hogy mit jelentett ez a felszabadítás... Banglades kiválása az elmaradott pakisz­táni népet néhány napig nagyon elkeserítette... de később felesz­méltek: nekik is nagyon jól jön az a megmaradó pénz. amit ko­rábban Bangladesre költöttek. A megmaradó tőke aztán azt eredményezte, hogy az indiai szubkontinens egyik legjobban fejlődő térsége lettek — szem­ben a teljesen elszegényedő Bangladessel. Attól tartok —«- emiatt egy kicsit szomorú is va­gyok —, hogy ez következik be északi szomszédainknál is. Né­hány napja beszéltem egy veze­tő cseh politikussal, aki úgy vé­lekedett: a kényszer nagy úr, de közben a gazdasági elszepará- lódást szorgalmazzák. Szóval viharfelhőket látok gyülekezni. Bár bizonyos fokig érthető, úgy érzem a fiatal szlovák állam túl megy a nemzeti lelkesedésben, feledve a mindenhez alapot je­lentő gazdaságot. Nekünk Bős és a nemzetiségi kisebbségi ügy miatt sajnos várhatóan még sok problémánk adódik. Nekik is óriási szükségük van az euró­pai közösségre! Meg kellene érteni, hol is van Szlovákia igazi értéke és érde­ke. Amennyire lehetséges, fenn kell tartani Szlovákiával a jó viszonyt, hangsúlyozva a két kulcsponti kérdésben az állás­pontunkat: az erőmű nemcsak ránk nézve veszély, hanem az egész Kárpát-medencére, más­részt a szlovákiai magyarokkal becsületesen kell bánni! Hi­szem, hogy egy-két év múlva sok mindent újra át lehet gon­dolni közösen, elvégre többszáz éves közös életet nem lehet elfe­lejteni! Sokszor felbukkan a sajtóban a kisantant újjáélesztésének le­hetősége. Dr. Habsburg Ottó ez­zel kapcsolatban leszögezte: nem hiszi, hogy ennek komoly veszélye lenne. Már csak azért sem, mert egyik oszlopos tagja, az annak idején katonailag leg­erősebb Jugoszlávia megszűnt. „A szlovénekkel és horvátokkal pedig jó együttműködési lehe­tőségeket látok. Ugyancsak friss és személyes tapasztalat: a kevés magyarral rendkívül jól bánnak Szlovéniában. A máso­dik kérdés, hogy a cseh kor­mány magyarbarát! Ezt se fe­ledjük. A legdöntőbb azonban, hogy a közép-európai átalaku­lásban mi velük együtt a legtöb­bet tudtuk felmutatni, ami egy­fajta, jó értelemben vett vezető szerepet biztosíthat nekünk. Tudom, a legtöbben a saját bőrükön keresztül ítélik meg, hol is tartunk, de higgyék el, gazdaságilag is túl vagyunk a mélyponton, és ez a legfonto­sabb. Van bizalom irántunk, ami a hitelek szempontjából döntő lehet. Most sokan közbe­vághatnának: a német sajtó a napokban azt jósolta, hogy tel­jes jogú tagságunk áthúzódik a jövő évszázadra. Ne feledjék, a • maastricht-i szerződés előtt meg kellett nyugtami a parla­mentjüket... Szerintem jók a ki­látásaink és habár jósolni nem merek, de szerintem nem kell megvárnunk 2000-et. Táborszky László evangéli­kus esperes, püspökhelyettes arról érdeklődött: miként látja az egyházak szerepét a forrongó Európában? — Látja — kezdte válaszát Habsburg Ottó — mindjárt az jut eszembe: milyen jó, hogy a vidék is jelen van ezen a találko­zón. Pedig mennyire természe­tesnek kellene lennie! Sajnos elfelejtik a vidéket, a világkiál­lítás kapcsán is tapasztalom ezt. Ideje kitágítani a kört és elfelej­teni a centralizációt! Óriási le­hetőség rejlik a vidéki Magyar- országban, eleget járok szerte mindenfelé, hogy ezt nyugodt szívvel mondhassam. Ami a kérdést illeti, meglátásojn sze­rint az egyházak semmi mással nem pótolható missziót vállal­nak a politikai élet alakításában, és önkritika gyanánt is mon­dom, mi az európai unióban túl sokat foglalkozunk az anyagi vonzatú kérdésekkel és nagyon keveset a szellemiekkel. Az vi­szont biztató, hogy sokan meg­értették: szükség van a szellemi megújhodásra. Azt gondolom: a 21. század vagy nagyon vallá­sos lesz, vagy... nagyon nem. Közreadja: Fábián István Fotó: Lehoczky Péter Mi újság a Hungáriánál? „Keleti” autókra kedvezmény... Az utóbbi napokban egyre több helyről hallani, hogy a hazai biztosító társaságok alaptevé­kenysége veszteséges, kárkifi­zetéseik meghaladják a befize­tett díjakat. Sajnos ennek — minket érintő — következmé­nyei a különböző mértékű díj­emelések. Nemes Gyulához, a Hungária Biztosító Rt. Békés megyei igazgatójához adott te­hát a kérdés: lesznek-e díjeme­lések avagy „uram bocsá”, a díjcsökkentések. — Emeljük és csökkentjük is a díjakat. Az, hogy az elmúlt időszakban az alaptevékenység melyik biztosítónál mennyire volt eredményes, illetve veszte- _ séges, azt hiszem, nem az én feladatom kommentálni. Saját házunk táján maradva tény, hogy a Hungária Biztosító Rt. — mely 65 százalékban az Alli­anz német biztosító tulajdona —1991 -ben jelentős veszteség­gel zárta az évet, és bár a veszte­ség mértéke lényegesen csök­kent, az idén sem leszünk nyere­ségesek. A különböző módoza­tokat elemezve azt tapasztaltuk, hogy a veszteség fő forrása az elmúlt időszakban a casco biz­tosításokból származott. Emiatt társaságunk úgy döntött, hogy a régi casco biztosításokat—me­lyeknek árai az évekkel ezelőtti árviszonyokat tükrözték — fo­lyamatosan megszünteti és he­lyette sokkal szélesebb skálájú casco biztosítást vezet be. Éz a munka lényegében 1992-ben véget ért, és bízunk abban, hogy lassan helyreáll az egyensúly. Az elmúlt hónapokban egyéb­ként bizonyos „volt szocialista relációjú” gépkocsik casco biz­tosítási díjainál kedvezményt adtunk és a módozat gazdasá­gossági elemzése után várható­an a jövő évben további díjcsök­kentést alkalmazunk. A casco biztosítások mellett a második legnagyobb veszte­ségforrás az elképesztő mérték­ben megszaporodott betöréses lopás alapján kifizetett kár. Tes­sék visszagondolni, pár évvel ezelőtt hetekig beszédtéma volt egy betörés, ma sajnos minden­napos a milliós értékekre elkö­vetett betöréses lopás. Amellett, hogy a magunk eszközeivel mindent megteszünk a kármeg­előzésre, sajnos itt is bizonyos védelmi rendszerek megköve­telése mellett a díjemelés is el­kerülhetetlen volt. — Mi a helyzet a lakásbizto­sítások területén? — A biztosítási szerződés­ben foglaltaknak megfelelően 1993. januárjától végrehajtói­juk a lakásbiztosítások úgyne­vezett indexálását. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem egyszerűen díjemelést jelent, hanem azt, hogy a díjemeléssel egy időben növekedett az eset­legesen kifizetésre kerülő kárté­rítési összeg felső határa is. Lé­nyegében ezzel az intézkedés­sel a biztosítás értékállóságát kívánjuk megtartani. — A kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítás tudvalévő, hogy kormányrendeleten ala­pul. Lényeges változás lesz 1993. január 1-jétől ennél amó- dozatnál, hiszen ettől az idő­ponttól érvényesítésre kerül az úgynevezett bonus-malus rend­szer, vagyis a kármentes autóst díjkedvezmény illeti meg, míg a kárt okozó autóst pótdíj megfi­zetésére kötelezik. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatót a na­pokban postázzuk. — Hogyan fogadják a part­nereik a díjak változtatását? — Természetesen senki sem örül, ha valami holnaptól drá­gább. Nyilván a díjemelés miatt például a casco biztosításnál kezdetben jelentős állomány- csökkenésünk volt. Ugyanak­kor azt tapasztaljuk, hogy ügy­feleink többsége—a magasabb díj mellett is — ragaszkodik a casco biztosításhoz, hiszen az autók javítási költségei, az al­katrészárak lényegesen na­gyobb mértékben növekedtek, mint a biztosítási díjak növeke­dési aránya. — Üzleti ten'eik? — A jövőben jelentősen mó­dosítani kívánjuk a társaság portfolióját. 1994-ben a gépjár­mű-ágazatból már csak a bevé­telek 50, a vagyonbiztosítások­ból 30, az életbiztosításokból 20 százalékát reméljük. Ez azt je­lenti, hogy az eddig túlsúlyban lévő gépjármű- és egyéb va­gyonbiztosítások mellett növel­ni szeretnénk az életbiztosítá­sok számát. Ennek érdekében hamarosan újszerű élet- és bal­esetbiztosítási ajánlatokkal je­lenünk meg a piacon, reméljük, ügyfeleink megelégedésére. — Végül pedig engedje meg, hogy elmondjam: meg­győződésem, az emberek többsége úgy gondolkodik, hogy vagyonát óvnia kell, hi­szen ha kár éri, akkor a pótlás sokszor lehetetlen, de leg­alábbis nagy anyagi teherrel jár. Önmagáért beszél az a több mint 100 ezer biztosítási szerződés, melyet ma a Hun­gária Biztosító Rt. Békés me­gyei igazgatóságának dolgo­zói nyilvántartanak. (F.) (((f))))))l) A WIESTEL Rádiótelefon Kft. A békéscsabai bódéiéba szervizmérnököt keres rádiótelefon-készülékek javítására. Kö vetelménvek: — felsőfokú híradástechnikai végzettség (vezeték nélküli előnyben) — számítógépes alkalmazási gyakorlat — angol társalgási nyelvismeret — jó manuális készség — jó megjelenés — jó kommunikációs készség. URH rádiótelefonok területén szerzett forgalmazási jártasság és készülékjavítási gyakorlat előny. A rövid szakmai önéletrajzzal ellátott pályázatokat kérjük a vállalat békéscsabai irodájába eljuttatni. (5600 Békéscsaba, Gyóni Géza utca 21.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom