Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
1992. DECEMBER 1., KEDD Ára: 13,80 forint XLVII. ÉVFOLYAM 283. SZÁM A téesz rájuk akarja sózni a semmit? Élni pedig csak kell valamiből... fotó: lehoczky péter Kiváló részvényesek, névre szóló listák Gyulán Vajon ez a vagyon? Vasárnap este a Jókai Műveló'dési Házban jöttek össze a gyulai Munkácsy Tsz-ból kiválni szándékozók. Mára árverést hirdetett a szövetkezet: az Erkel Művelődési és Közösségi Házban a téesz által felajánlott vagyontárgyak kerülnek (kerülnének?) dobra. Ebből a kiválók is vehetnének, de csapdát sejtenek. Felajzottak és igazságot követelnek e kései órán. Szexesti közjáték Lányok, páros sztriptíz, erotikus boksz, leszbi-lányok játékai..., s mindezekhez még az év botránycsapata, a Pompadour együttes. A műsorba még jóformán bele sem melegedtek a vendégek, amikor közjáték zavarta meg az estet... (7. oldal) / Állandó készenlétben Mezőkovácsházán sokszor hallani olyan megjegyzéseket, hogy milyen jó a tűzoltóknak, mert egész nap „a lábukat lógatják, csak akkor van dolguk, amikor tűz van”. Hogy ez mennyire nem igaz, erről szól Szűcs István parancsnok. (5. oldal) Ülés 12 napirenddel Mára tizenkét napirendi pont megtárgyalását tűzte ki célul a sarkadi képviselő-testület. Közöttük olyan fontos kérdések is szerepelnek, mint a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat átalakulásával kapcsolatos döntéshozatal, azaz, hogy Sarkad aláírja-e a jogutód részvénytársasággal a szindikátusi szerződést. A tervek szerint szó esik majd a gyermekélelmezés helyzetéről, az élelmezési nyersanyag- norma emeléséről, valamint a városi önkormányzat 1992-es gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről, amelynek elemzése az 1993-as költségvetési rendelet-tervezet elkészítéséhez szükséges. — Nem kívánjuk, hogy a téesz összeomoljon — mondják. — A nagy üzemegységeket, a nagy gépeket nem is akarjuk megszerezni. A téesztagság 10,4 százaléka döntött úgy, hogy távozik. Ez kényszerpályára állította a szövetkezetét: a törvény szerint januárig rendezniük kell az elmenők sorsát, amúgy átalakulás helyett valóban a vég jön. Eddig csupán egy perben vitatott közgyűlést sikerült összeeszkábálniuk. Ezt a közgyűlést most sűrűn emlegették. Meg az előzményeit. Azt mondják a kiválók, hogy igyekeztek egyezségre jutni a szövetkezet elnökével. Személy szerint felsorolták: ki mit vinne ki. Az előzetes megállapodásoknak egy hátulütőjét látta az elnök: a közgyűlés másként is dönthet. A békés megoldás már a vagyoncsoportosító közgyűlésen veszni látszott, az október (Folytatása3. oldalon) Ki lesz a győztes? Az MDF legnagyobb ellenfele az MSZP lesz az 1994-es választásokon — mondta Antall József, a demokrata fórum első embere, miniszterelnökünk a hét végén. Nem tudom. Szerintem az MDF legnagyobb ellenfele kizárólag az MDF lehet, semmi és senki más. A kormány- koalíció vezető pártja négy év kormányzati hatalmat kapott arra, hogy megbirkózzék a feladattal, amelynek neve: Magyarország átvitele a túloldalra, az emberibb világba. S a feladat elvégzéséhez szükséges minden törvényes (!) eszköz birtokában mi más ellenféllel kellene számolniuk — természetesen a kihíváson túl —, mint önmaguk tehetségével, hitelével, tettvágyával, felkészültségével és emberségével. Meg aztán azzal a biztos kapaszkodóval, hogy a legfájdalmasabb műtétet, áldozatvállalást elviselik az emberek, ha látják a szenvedés értelmét, a gyógyulás reményét. Engem a lehetőség emberi vetülete sokkal jobban foglalkoztat. Ha ’94-ben kormányt alakíthatnak a szocialisták, akkor roppant kíváncsi leszek valamire. Mert emlékezzünk vissza, hogy a rendszerváltás mezsgyéjén 7—800 ezer tagja volt Magyarországon a kommunista pártnak. Teltek a hónapok, az évek és közülük nagyon sokan hihetetlen energiával borítottak, dűtöttek fátylat múltjukra, majd sokan valamelyik — rendszerváltás — utáni párt tagjaivá, pártolóivá váltak. Azt is tapasztalatom, hogy a hajdani élcsapat közül több hangadó került ki, akik a mostani MSZP-t következetesen „leutódpártozták, le- kommunistázzák”. Ellenben ők mindinkább hivatkoznak keresztény gyökereikre és ha tehetik, megjelennek a vasárnapi miséken. Szóval ha miniszterelnökünk ráhibázott, akkor vajon 1994-ben ezek az emberek mit csinálnak, hogy a hatalmi posztok ismételt szétosztásakor véletlenül se kerülhessenek hátrányos helyzetbe? És akkor ki lesz a győztes legközelebb? Lovász Sándor Csurka: „Nem vonom vissza a nézeteimet” Csurka István néhány hónappal ezelőtt megjelent tanulmánya megosztotta a Magyar Demokrata Fórumot és élénk lázba hozta a hazai, illetve külföldi közvéleményt. A hét végén Orosházán népes hallgatóság előtt szólt Csurka István arról, miként látja a pártpolitikai erőviszonyokat hazánkban. Ekkor volt alkalmunk az MDF alelnökétől néhány dolgot megkérdezni. — A tanulmánya megjelenésekor úgy nyilatkozott, hogy elérte célját. Vajon az azóta eltelt időszak hozott-e mást az ön számára? Hogyan értékeli tanulmányának hatását az MDF-en belül, az országhatáron belül és kívül? — A tanulmányom mindenképpen hatott a belső és külső közvéleményre. Akik olvasták, jótékonyan fogadták, s azokra mély benyomást tett. Akik nem olvasták, azok kritizálják, megvetik. Összességében ma is úgy érzem, hogy elértem célomat. Kimozdítottam a társadalmat a közönyből, soha nem volt olyan belpolitikai kérdés, amelyről annyit beszéltek volna, mint az én tanulmányomról. — Feladja-e saját nézeteit azért, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyben maradhasson? — Meggyőződésem, hogy tételeim visszavonására nem kerülhet sor, erre engem nem lehet rákényszeríteni. Az elképzelhető, hogy mint író egy- egy gondolatomat ma már másképpen látom vagy fogalmazom, de a mű lényegét tekintve tartalmilag nem változik. A közeljövőben kiadásra kerül egy könyv, amelyhez én írtam az előszót, tartalmazza a tanulmány szövegét teljes egészében, és nyolc olyan komoly elemző tanulmány is helyet kap a könyvben, amely minden oldalról igyekszik bemutatni írásomat. — Előfordulhat-e az, hogy az MDF-ben szakadás történik, és ön a híveivel külön pártot alakít? — A Magyar Demokrata Fórum soha nem volt olyan egységes, mint ma. Szó nincs szakadásról, pártunkban a különböző vélemények megférnek egymás mellett. Engem (Folytatás a 3. oldalon) Ritka vendég a T. Házban Csurka István ritka vendég a T. Házban, de tegnap délután megjelent az ülésteremben. Ez is jelezte, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió sarokba szorításának újabb fejezete lesz a téma. Kupa Mihály éppen Gyulán fejtette ki a múlt hét végén, hogy ha a médiumokkal kapcsolatban elfogynak a jogi érvek, akkor majd jönnek az anyagiak. Nem kellett sokáig várni: Bakó Lajos MDF-es képviselő a költségvetési bizottság vasárnap esti ülésén — a részletes vita lezárása után, a szavazás előtt egy nappal — benyújtott egy olyan módosító indítványt, miszerint a rádió és a televízió szűnjék meg, mint önálló költségvetési fejezet, és azokat sorolják a miniszterelnökségi fejezetbe. A költségvetés részletes vitáját hétfőn újra megnyitották. A kormánypárti képviselők, köztük Varga Zoltán és Markó István arról szóltak, hogy a kelet-európai fiatal demokráciákban a médiumok új, szinte kezelhetetlen hatalmi ággá nőtték ki magukat, kontroll nélkül, szabadon működnek. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió megsértik a köz- szolgálatiság alapelvét, erre válaszként akarnak ők bizonyos intézkedéseket, bizonyos lépéseket kikényszeríteni. Az ellenzékiek ostorozták a módosító javaslatot, hivatkoz- (Folytatása3. oldalon) Felmennek a miniszterhez A megye aláírja a szindikátusi szerződést Legyen-e a gyulai megyei kórháznak gyógyszertára vagy sem? Többek között ez a kérdés is napirendre került a megyei közgyűlés tegnapi ülésén, amelynek kapcsán Pálfi István megyei tiszti főgyógyszerész kifejtette: nem engedélyezi a gyógyszertár megnyitását, mert monopolhelyzetet teremt, korlátozza a szabad verseny lehetőségeit. Tóth Imre sarkadi képviselő a gyógyszertár megnyitását széles körű közérdekként említette, hiszen évente 50—80 ezer embert szolgálhatna ki. Véleménye szerint akár népszavazás is kiírható e témában, de egy másik javaslatát fogadta el a közgyűlés, amely szerint a miniszterhez fordulnak a megoldás érdekében. Ismét a közgyűlés elé került a Békéscsaba és a megye közötti együttműködés annak kapcsán, hogy a művelődési, ifjúsági és spor bizottság, illetve a város kulturális bizottsága állásfoglalásban rögzítette a legfontosabb pontokat. A békéscsabai közgyűlés reagálása azonban a megyeiek számára értelmezhetetlen volt, s egy kérésre a jelenlévő Pap János polgármester sem vállalkozott a háttér megvilágítására, mert — mint mondta — nem látta a szóban forgó előterjesztést. A megyegyűlés határozott a sarkadi szociális otthon támogatásáról, amelynek értelmében 5 millió forinttal járul a beruházáshoz, ennek fejében 12 férőhely feletti rendelkezést fenntartja. Régóta várt döntésre jutottak a képviselők, amikor megszavazták, hogy a közgyűlés elnöke, dr. Simon Mihály írja alá a vízmű vállalat részvény- társasággá alakulásához készült szindikátusi szerződést. Mint elhangzott, a tulajdonarány szerint már több mint háromnegyedes az aláírók tábora, így a szakértő, Hideg András reményt lát arra, hogy január 1-jétől elkezdje működését a részvénytársaság. L. E. A HARGITA INGATLANKÖZVETÍTŐ az alábbi lakásingatlanokat ajánlja megvételre: — Vécsey u. 22. I. emeleti, 2 szobás, 57 m2-es, irányár: 1 050 000 Ft — Lencsési út 56. IV. emeleti, 3 szobás, 64 m2-es, irányár: 980 000 Ft — Rezeda u. 4. IV. emeleti, 2 szobás, 64 m2-es, irányár: 1 000 000 Ft — Egyetértés u. 5. földszinti, 3 szobás, 77 m2-es, irányár: 2 550 000 Ft — Belvárosi, Körös-partra néző, 2 + fél szobás, egyedi gázos . lakás, irányár: 1 800 000 Ft — Kazinczy u. 31. I. emeleti, 2 + fél szobás, 106 m2-es, irányár: 2 300 000 Ft — Nagyréten 2 szobás, 800 m2-es telken melléképületekkel tanya, irányár: 2 650 000 Ft — Kulich-ltp. 19. IV. emeleten, 2 szobás + étkezős, egyedi gázos, felújított lakás, irányár: 1 100 000 Ft — Garai u. 6. 75 m2-es házrész + 50%-ban beépített tetőtérrel, kis kerttel + 16 m2-es fagyizó, irányár: 3 100 000 Ft — Rábai u. 16. 2 + 2 fél szobás, II. szinten, irányár: 1 500 000 Ft. Jk\>v Érdeklődni: Hargita plusz Kft., /|f]wy\ Békéscsaba, Irányi u. 2. hargita|ptbir Telefon: 327-971.
