Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07-08 / 263. szám
János, Várkonyi János, Virág Éva. Nem bántak elég körültekintően a szervezők az elhunyt tanítványokkal, így nincs kép a művészetszervező és alkotó Párzsa Jánostól, a nonfiguratív úton messzire eljutott É. Kovács Józseftől, valamint Szujó Zoltántól; Gaburek Károly képei megtalálhatók a tárlaton, de a katalógus szerint tizennégy évesen végezte el az Ipar- művészeti Főiskolát. Ugyancsak téved a katalógus An- tovszki János kirakatrendezővé lett tanítvány adatainak jelölésénél, amikor helytelenül a Mokos mester halála utáni időkre helyezi a szabadiskolában töltött éveit. A Túrkevén élő Bácskai Bertalan vagy a Stockholmban textiltervező Gaál Ilona mellett elképzelhetően vannak még, akik kimaradtak a tárlatból. Mindazonáltal pozitív dolog volt — ha kissé zsúfoltan is — megrendezni a kiállítást, egyfelől a tisztelgés, másfelől a város képzőművészeti önbecsülése szempontjából is. A vizuális kultúra nagy személyisége alkotói invenciókat indított útra — s az elvetett mag beérett. Cs. Tóth János A reneszánsz jeles művészeiről szóló életrajzainak egyikében Vasari a következőket írja: „Botticelli pedig, miután teljesen ennek a művészetnek szentelte magát, olyan ügyesen követte és utánozta mesterét, hogy fra Filippó megszerette és úgy megtanította festeni, hogy Sandro nemsokára olyan tökélyre jutott, amit senki sem tételezett fel róla.” Két fontos szereplő kell tehát a művészek oktatásához, az ifjú tehetség és a mester, aki bevezeti tanítványát a szakma rejtelmeibe. Az idézett kor óta könyvtárnyi teória került forgalomba a művészetoktatás célravezető módjairól. A Mokos József és tanítványai címet viselő tárlat rendhagyó megnyitóján a jelenlévő kiállítók arról vallottak, milyen sajátos metodikával tanította őket a mester. Foglalkozásain a rajztudásra helyezte a hangsúlyt, de megtanította a memóriarögzítést; kizökkenést a civil látásmódból és olyasféle biztonságot adott a hasábok rajzoltatásával („kockológia” néven illette) a tanítványoknak, mint a muzikalitáson belül az abszolút halEzüst György: Lovak A legtöbb tanítvány Budapestről jött Békéscsabára lás. Az ötvenes, hatvanas években különösen nehéz volt az ő „városképi jelentőségű” karakterével alkotóként egzisztálni Békéscsabán. Az általa vezetett szabadiskola ugyanis egy olyan oktató-nevelő szentély volt, amelyben a növendékek baráttá, segítőtárssá váltak, azon túl, hogy a világ jelenségeit másként szemlélték. A máig ható módszerek elsajátításán túl zenével, irodalommal, sakkal és legfőképpen személyisége ráhatásával nevelte körének tagjait. Nagyon jó volt együtt lenni vele, bár erős kritikai érzékkel rendelkezett, vallották utólag a felnőtté és neves alkotókká vált képzőművészek. Vonzott az intellektusa, a szellemisége is. Tanítványai által beletartozik nemcsak a város, hanem a magyar művészeti élet szellemtörténetébe. Nincs még egy olyan kiszolgáltatott alkotó, mint a képzőművész, a világnak szánt gondolatait egy üres vászon vagy papírlap, esetleg egy marék agyag segítségével kell megteremtenie. Embert, helyzetet, tájat, filozófiát, vágyat és álmot ábrázol, helyez elénk a képzőművész, miközben szellemi kultúrát hoz létre. Gondoljuk csak el mennyire fontos, hogy ebben a magára hagyatott helyzetben a felnövekvő nemzedék kíváncsiságát szenvedélyes és hiteles mesterek végezzék. Számos jóhírű képzőművészt említhetnénk, akik külső vagy belső tulajdonságaik miatt sajnálatosan befolyásolták a rájuk bízott nebulókat. Hihetetlenül nehéz megtalálni — s csupán érezni lehet — azt az egyensúlyt, aminek következtében a tanítvány kellő ismeret birtokába jut, de saját alkotói tehetsége is kibontakozik. A művésszé érett alkotók festményeit, grafikáit, üvegszobrait látva a képzőművészeti szabadon szólás Hyde parkjává avató- dott a Munkácsy Mihály Múzeum. Vérbeli alkotóművésszé tudtak válni tanítványok és jelentős életművet hoztak létre egyenként, de a tárlat arról győz meg bennünket, hogy együtt is komoly művészi teljesítmény munkásságuk. A lírai és geometrikus absztrakt művelőitől a látott valósághoz közeli felfogáson át, a képzőművészet határterületein dolgozó (építész, pedagógus...) személyiségekig, sokféle egyéniség található a kiállítók között. Természetesen számosán vannak, akik nem választottak olyan pályát, ahol a vizuális ismeret a munkájukhoz szükséges, ám az ő esztétikai érzéküket, világszemléletüket is meghatározta a szabadiskola. A közös ingermezőben eltöltött évek megsokszorozódnak, hiszen mára már művészeket oktató tanárokká lettek a csabai ifjak közül többen. Az egykori növendékek közül volt, aki az USA-ból, Norvégiából, de legtöbben a fővárosból érkeztek a tárlatra, hogy a különös megnyitó kapcsán néhány gondolatot elmondjanak. A tárlaton szereplő művek közrebocsátásáért köszönet illeti a műbarátokat, akik a Mo- kos-képek örömteli tulajdonosai. Az emlékkiállításból kitűnik, milyen markánsan képviselte a festőművész Mokos József a nagybányai iskolát. Alapos szakmai felkészültség birtokában alkotott, éppen ezért aránylag kevés szabad utat nyitott egyéni hajlamainak. A magyar természetfestés erős művészegyéniségei hatottak pályája kibontakozására, ebből építette tovább saját művészetét. Képei nagyvonalú és hibátlan kompozíciók. A természetes színek a maguk frissességében, lendületességében jelennek meg a vásznakon. Ez a kolorisztikus érzékenység' találkozott optikai tantételeivel, így tudott következetes maradni akkor is önmagához, amikor tetszetős elméletek irányváltásra késztettek sokakat (például szocreál). A szerkezeti ötletesség és a látvány elevensége adja képei örökérvényű értékeit. A tanítványok neveinek betűrend szerinti felsorolásából az avatott olvasó ráismerhet hírnevessé vált alkotókra, de találkozik kevésszer hallott nevekkel is: Balázs Irén, Be- reznay Péter, Bohus Zoltán, Borbola László, Ezüst György, Fajó János, Gubis Mihály, Héjjá Mihály, Kiss Ernő, Lonovics László, Lukoviczky Endre, Mayerhoffer Miklós, Mengyán András, Molnár Antal, Orvos András, Petrovszki Pál, Romvári Etelka, Salamon György, Sáli Róza, Sallai Lajos, Cs. Uhrin Tibor, Vágréti Gubis Mihály: Triptichon II. Héjjá Mihály: Skägen Cs. Uhrin Tibor: Tisztelet Mokos Józsefnek Mokos iskolája: szentély
