Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
O BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1992. november 9., hétfő Együtt a gyerekekkel Kossuth neve... Virágok a II. világháború áldozatainak emlékművén, Kétsopronyban Szerkesztő Szőke Margit Telefon: 327-844 és 362-110 A falu adta... Doboz. — A dobozi önkormányzat 250 ezer forint támogatásban részesítette a nemrégiben, 14 fővel megalakult helyi önvédelmi csoportot. Ugyancsak segítette — 200 ezer forinttal — a Petőfi Sportegyesületet. Nem futotta viszont az erőből az Előre Sport Clubra, így — bár megértik a klub nehéz anyagi helyzetét— nemet mondtak a támogatásra. Fut a suli Békéscsaba. — Novemberben egészségnevelési hónapot rendeznek a 9. számú általános iskolában. Oszályfőnöki órák, változatos sportrendezvények, fejtörő vetélkedők, egészségnevelési programok lesznek ebben az időszakban. November 10-én délután 15- től 16 óráig „Fut a suli” akciót rendeznek, a szponzoráló Ag- ro-Stop fehér pólóiban fut majd több, mint 200 gyerek. Ruhagyűjtés Újkígyós. — A település cserkészei háromszáz ruhát gyűjtöttek a székelyeknek és a csángóknak, akik nagy örömmel fogadták az adományt. A Uj helyen a háztartási bolt Újkígyós. — Végre új helyre költözhetett a háztartási bolt, az eddigi szűk és sötét helyről egy pár méterrel arrébb korszerű, világos helyiségben rendezkedhettek be. Húsbolt Újkígyós. — Második húsboltját nyitotta meg a közelmúltban a Petőfi utcában a Korcsok Bt. Bővülő szeretetotthon Újkígyós.—A Szent Erzsébet szeretetotthon 10 szobával egészül ki — előreláthatólag — karácsonyra. Jelenleg a tetőtéri beépítés folyik, ahol egy- és kétszemélyes szobákat alakítanak ki. Többen is várakoznak arra, hogy elfoglalhassák helyüket az otthonban. Az oldalt írta Bede Zsóka, Béla Vali, László Erzsébet és Szőke Margit. A fotókat Kovács Erzsébet készítette Történt, hogy 1991 decemberében, a „Maci-karácsony” alkalmából a volt VLTD és a La Fontaine tagjaiból megalakult egy gyerekeknek szóló zenét játszó együttes. Egyszeri előadásra... Aztán mégis együtt maradtak, és februárban bemutatták, majd megyeszerte nagy sikerrel adták elő Őfelsége, Nyulambulam című darabjukat. A csabai Narancs Klubban a „New Lambulam” címet adományozták nekik, s a hattagú zenekar úgy gondolta, akkor már legyen nevük magyarosan: Nyulambulam. Az együttes vezetője Kucsera Norbert és hetedikként velük tart a bábos Lenkefi Péter. Beszélgetésünk apropója, hogy október 22-én, a megyei művelődési központban bemutatták új darabjukat, a Lúdas Matyit. Ismét nagy sikerrel és immár teljesen saját zenével... (Az első darabban ugyanis még szerepeltek a legismertebb magyar gyermekdalok és egy Vitéz László- betét, amelyet még Kemény Henrik tanított Lenkefi Péter apjának...) — Újat akartunk hozni a műfajba — mondta Péter. — Véleményünk szerint túl nagy a távolság a gyerekek és az előadók között. Ráadásul a tévé, rádió, a lemez által már ismertek a műsorok, mire eljutnak hozzájuk. Teljes élményt szeretnénk nyújtani a bábszínház, a gyermekszínház és a zenekar eszközeinek ötvözésével. Mindig élőben. Soroltak példákat, mint lettek a gyerekek műsoruk részesei, amint keresték a Lúdas Matyi történet alatt a nézőtéren eldugott „gyógyfüvet” Döbrögi kínjaira, mint utánozták a kisfiúk a balta, a kislányok a fűrész hangját a tálján mesterek kérésére és mindig derekasan kiszámolták a visszaverendő 25 botütést... Elsősorban megyebeli előadásokra készülnek, mondta el Norbert. Kistelepülésekre is szívesen mennek. Budapesten több előadásuk lesz, Aradon december 10—13-áig nemzetközi bábfesztiválon képviselik Magyarországot, tavaszra erdélyi turnét vállaltak. Jövőre, a X. Nemzetközi Bábfesztiválon részt vesznek a Napsugár Bábegyüttes Hüvelyk Matyi produkciójában. Öt dalt írtak hozzá és a zenészek is közreműködnek. Nem akármilyen nevet visel Kétsoprony polgármestere, dr. Kossuth László. — Gondolom, jónéhányan tudakolták már, áll-e és miféle rokonságban Kossuth Lajossal? — Való igaz, sokan megkérdezték... Nagyon büszke vagyok a nevemre, de semmi több. Akkor kérkedhetnék vele, ha azt a sok mindent, amit Kossuth Lajos csinált, én tettem volna... Tudvalevőleg az ő gyermekeinek nem születtek gyermekei. Egyik halálos ágyán nősült, a másik nem házasodott meg, a harmadik leá- nyi ágon sem született utód. Úgy mondanám, egy családból származunk, az általam ismert családfa az 1200-as évektől kezdődik. —Mikor tudatosult Önben a rokonság? — Úgy 13—14 éves lehettem. A biztatást nagynénémtől kaptam. Apám is úgy volt vele, mint később én: szerette a nevét, de többet ez nem jelentett. Nagynéném, Kossuth Klára viszont nagy Kossuth-kutató volt, aki kapcsolatban állt a múzeumokkal, jó barátja a monoki Kossuth Múzeum igazgatójának, Zsuffa Tibornak. A levéltárakba szabad bejárása volt. Én is elmentem vele néhány múzeumba, de igazából csabai lévén pesti nagynénémmel nemigen tudtuk tartani a kapcsolatot. A helybélieknek persze nem talány a kérdés: a Fekete-Körös holtága, a Vargahosszai főcsatorna rontja a levegőt — és a közérzetet —, amely négy kilométer hosszúságban szeli át a falut. Az 5 ezer lelket számláló nagyközség számára hosszú ideje gond a vízutánpótlás megoldatlansága, illetve a csatorna mezőgazdasági célú hasznosítása. A közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható holtágnak kettős funkciót szánnának tehát — a belvízelvezetést és az öntözést —, amennyiben megteremtődnének a rehabilitáció anyagi feltételei. Az önkorMegy a találgatás Újkígyóson, hogy az épülő víztorony mennyit mozdul ki alapjaiból, lesz-e a településnek „Kígyósi ferdetomya”? Gajda Béla, a Compack Rt. munkatársa bölcsen mosolyog: — Természetesen semmi baj nem történhet. Igaz, az alvállalkozó az alapozásnál nem megfelelő betont használt, Békéscsabán, a Kétegyházi úton három éve létezik kutya- menhely. Ingyenesen látják el az állatokat, melyeket oda bárki elvihet és onnan elhozhat. Sintértelep mindenütt van, de kutya- és cicamenhely alighanem csak ez az egy a megyében. Egy kis jóakarattal, szervező munkával ezekben az intézményekben létre lehet hoz— És akkoriban hogyan érzett? — Talán egy kicsit többre tartottam magam, de aztán rájöttem, csak az ember teremtheti meg magának, ami... — Oriz-e családja valamilyen személyes történetet, relikviát Kossuthtól? — Emlékszem, a háború előtt volt három kristálypoharunk, mindegyikbe egy-egy aranypénz öntve. Csörgött az aljukban és nem volt szabad hozzájuk nyúlni. Ezeket, összesen négyet, ősöm, Losonc kapitánya kapta Kossuth Lajostól, amikor a szabadság- harc alatt menekülni kellett. Megőrizte a kabátja aljába varrva. Egy poharat a nagynéném a múzeumnak ajánlott, a mi három poharunk eltűnt a háború alatt. Még nagy Kos- suth-rajongó volt apám ikertestvérének a lánya, Kossuth Ibolya. Ő is múzeumoknak ajándékozta a relikviákat, így nálunk emlék nem maradt. —Más híres ember is tartozott családjukhoz? — Dédanyám, Krúdy Aloj- zia édestestvére volt Krúdy Gyulának. A Kossuth—Krúdy közös címer úgy tudom megvan még nővéremnél Békéscsabán. Családunk tisztes polgári család volt, a bohém, mulatós Krúdy Gyulát nem sokra becsülték. De ez akkor volt... Nekem sok könyvem van tőle és írásait szeretem. mányzati vezetők a közelmúltban közös gondolkodásra, kiútkeresésre hívták a vízügyi szakembereket, illetve a körzet országgyűlési képviselőjét, Pásztor Gyulát, s megállapították, központi segítség nélkül nem lehet szó rehabilitációról. A novemberben Dobozon megtartandó vízügyi napok újabb alkalmat adnak majd a téma felvetésére — sőt, a résztvevők helyszíni szemlén is meggyőződhetnek a csatorna állapotáról —, amellyel remélhetőleg egy újabb lépéssel kerülnek közelebb a falubeliek számára oly’ fontos probléma megoldásához. ezért történt, hogy már megkezdődött a toronyépítés, amikor kiderült az, hogy kezdhetjük az erősítést. — Igaz, hogy megdőlt valamelyest? — Mértük a dőlésszöget, nincs elmozdulása a toronynak. —Az erősítés teljesen biztonságoslesz? — Háromszoros biztonságos... ni a menhelyet — állítja Szilágyi Éva, a Békés Megyei Állatvédő Egyesület elnöke. A kutyák, cicák ellátását a kezdetektől segíti Békéscsabán a Bamevál és alkalmasint a tejüzem, a kenyérgyár. Adományokat is kapnak, melyeket az állatok gyógyszerezésére, műtétéire, a menhely körülményeinek javítására fordítanak. Saját díszlet, jelmez, zene, bábjáték. A képen balról jobbra a Lúdas Matyi stábja: Vitéz Zoltán, Vrbovszki Zoltán, Baranyai János, Lenkefi Péter, Skorka Zoltán, Vitéz László és elöl Kucsera Norbert Ebben a városban nem halhat éhen senki Békéscsaba megyei jogú város 1992-ben több mint 136 millió forintot fordít szociális célra. A pénzt a szociális intézmények működtetésére és segélyezésre használják fel. Az önkormányzat rendszeres, rendkívüli, szociális és nevelési segélyt biztosít, támogatja a hajléktalanokat, az első lakáshoz jutókat, különböző összegeket fordít a kamatemelés ellensúlyozására, a gyermekétkeztetésre, a házi szociális, a területi gondozásra, szénutalványokat juttat és még sorolhatnánk. A szociális és a nevelési segélyekre ebben az évben 63 millió forintot, a többire várhatóan 38 millió forintot fordítanak. — A szociális terület az, ahol a pénz sohasem elég, de az összeg hatékonysága fokozható — mondta kérdésünkre Pap János polgármester. — Például sok településen ingyen biztosítják a gyerekeknek a tankönyvet. Véleményünk szerint ez épp elfedi a szociális gondokat. Mi az iskoláknak adjuk a pénzt, ők differenciáltan kedvezményeket nyújtanak a gyerekeknek. Ez vonatkozik a tankönyvre és az étkeztetés támogatására egyaránt. Hisz a pedagógusok tudják megmondani a legpontosabban, ki szorul segítségre. —Mennyire objektív a segélyezési rendszerük, megbízhatóak szempontjaik? —Nem könnyű eldönteni, kit tekintsünk rászorulónak, másrészt mennyire szélesen ismert, hogy a gondokkal az önkormányzathoz lehet fordulni. Ha valaki például a törvényben előírt minimumnyugdíjnál kevesebbet kap, jogosult támogatásra. De az, hogy családja segíti-e vagy éppen ő a gyerekeit, mert munkanélküliek lettek, nehezen követhető. A helyzet emellett szinte havonta változik. Jeleznek a szociális gondozók, családsegítők, a nagycsaládos és nyugdíjas-egyesületek, és vannak nagy százalékban egyéni kérelmek a polgármesteri hivatal szociális irodáján. A jövedelmekről igazolást kérünk és környezettanulmányt végzünk. Erről elmondanám, hogy egy korábbi rendelkezés szerint értesíteni kellett a segélyezendőt az időpontról. Előfordult azonban, hogy npmcsak a tévéjét, a bútorait is lehordta a közös tárolóba. így most már értesítés nélkül látogat el a tanulmány készítő. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a krízishelyzetbe került eladja nehezen megszerzett bútorát... Inkább mérlegeléssel, az életmódon keresztül igyekszünk valóságos képet szerezni. A város körzetekre osztása ehhez támpont. Nemcsak a rászoruló deríthető így fel, hanem az is, hogy a segélyezett valóban ruhát vesz-e a gyereknek, vagy eladja féláron a szénutalványt. Egyébként a természetbeni juttatást szeretnénk erősíteni. —Növelhetőa szociális keret? —Az állami pénzeket az idén pályázatok útján 15 millió forinttal növeltük. Napirenden van a szociális és a költségvetési törvény: várhatóan 178 millió forint fölött lesz az az összeg, amit a költségvetéstől kapunk. Ez 42 millió forinttal több. Viszont új feladat is van, a pluszpénz erre aligha lesz elegendő. A szociális törvénytervezet úgy szól: azok a családok, akiknek lakással kapcsolatos terheik összjövedelmük 30 százalékát meghaladják, valamilyen segítségre igényt tarthatnak. De ki tudja ma megbízhatóan megmondani, mennyi egy család jövedelme? Ahhoz, hogy hatékonyan segélyezhessünk, pontos információk kellenek. Aki támogatást vár a közösségtől, az igenis nyújtson a valóságnak megfelelő adatokat a személyiségi jogokat tiszteletben tartó, felesküdött alkalmazottnak. Mint beszélgetésünkkor kiderült, a szociális helyzet javítására számtalan elképzelés létezik. A szálak el- és visszavezetnek a szociális gondoskodáshoz. A lényeg azonban: Békéscsabán nem halhat éhen és nem fagyhat meg senki. Felvételünk Kétsoprony határában készült. Mint a Rákóczi Tsz lovászaitól megtudtuk, nem a maguk, nem a szövetkezet földjét szántják, hanem egy hobbikért tulajdonosáét. A Rákóczi Tsz ezt bérmunkában végzi, ahogyan máskor is volt rá példa Mi rontja a levegőt Dobozon? Dől vagy nem dől a víztorony? Sintértelepból menhelyet!
