Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-28-29 / 281. szám

1992. NOVEMBER 28-29., SZOMBAT-VASÁRNAP Ára: 13,80 forint XLVII. ÉVFOLYAM 281. SZÁM KÉP A »EKÉS «El HÍRLAP hétvégi magazinja m 5-12. oldal Kár a benzinért! Kár a benzinért — leírom az első betűket és megremeg a kezem, elbizonytalanodom. Hiszen nem tudhatom, hogy a nyilvánosságra kerülő szavak nem fordulnak-e — akaratla­nul önnön — szándékaim el­len. (2. oldal) Jövőre kikupálódunk? A médiaharc kérdését igen­csak gyakorlatiasan közelítet­te meg Kupa Mihály pénzügy- miniszter tegnap délután a gyulai művelődési házban: ha a jog eszközei kifogynak, a kormány előveszi a másik esz­közt, a pénzt. (A részletek a 3. oldalon.) MOL-ajándék Füzesgyarmat képviselő­testülete a napokban hosszú vita után elfogadta az egész­ségügyi központ beszámoló­ját. Hamarosan új funkcióként a helyi orvosok végzik a B kategóriájú gépkocsivezetők orvosi vizsgálatát. Kijelölték a falugyűlés pontos dátumát, amely december 9-én lesz. Döntöttek abban, hogy belép­nek a „Három föld társaság”- ba, amelyet a Kunság, a Haj­dúság és a Sárrét alkotna, az 1996-os Expóra készülve. A szeghalmi ultrahangvizsgáló készülék vásárlását szolgáló alapítványra 100 forintot sza­vaztak meg. Kihasználva a kedvező lehetőséget, a régi Volga személygépkocsit új Ford Escortra cserélik le. Utol­sóként a MÓL Rt. pénzbeli felajánlásait ismertették a kép­viselőkkel, mely alapján kul­turális és sportcélokra össze­sen 140 ezer forintot adott a falunak. Ebből 70 ezret az óvo­da kap, 30 ezret a sportkör, 25 ezret pedig a művelődési ház, míg a rendőrség 20 ezer forin­tért benzint vásárolhat. G. M. Megszakadt tárgyalások Totális elnéptelenedés vagy szociális robbanás Az idén májusban a Megyei Művelődési Központ népmű­velőképzős hallgatói és Bé­késcsaba tanítóképzős diákjai a békés—bihari térség hét te­lepülésén tényfeltáró tábort szerveztek. Munkájuk ered­ményéről az érintett falvak — Biharugra, Geszt, Körösnagy- harsány, Mezőgyán, Újsza- lonta, Zsadány — vezetőit tá­jékoztatták csütörtökön Zsa- dányban. Néhány jellemző részlet az írásos anyagból: „A munka- nélküliek aránya a környező városokban lévő munkahe­lyek megszűnése és a válságu­kat élő tsz-ek miatt folyamato­san nő. A falvak népességmeg­tartó képessége csekély, öre­gedő települések.” A helyzet komolysága nem teszi túlzóvá azt a megállapítást, miszerint a térség alternatívája a totális el­néptelenedés vagy a szociális robbanás. A résztvevők regio­nális összefogást terveznek és mindenekelőtt felsőbb segít­séget várnának, hiszen önma- guktól nem képesek kilábalni a gondokból. (Folytatás a 3. oldalon ) Pénteken délelőtt a köztársasági elnök többek közt azt írta a kor­mányfőhöz intézett levelében: Sajnálattal vettem tudomásul, hogy az Ön által kezdeménye­zett többnapos egyeztető tár­gyalásunk megszakadt. Bízom abban, hogy az eddig megnyil­vánult kölcsönös kompro­misszumkészségünk átsegíti tárgyalásainkat a kritikus pon­ton. Továbbra sem zárkózom el attól, hogy az Ön kérésére a Magyar Rádió és a Magyar Te­levízió új elnökeit és alelnökeit még a médiatörvény előtt a kul­turális bizottság tagjai kéthar­madának támogatása mellett ki­nevezzem. Kenyértörés a csabai MDF-nél Kerekes Attila nem zárkózik el a tárgyalások elől Elnökváltás kenyértöréssel — összegezhetjük az MDF békéscsabai szervezetében jó ideje feszítő ellentétek végkifejletét, midőn Gálfy László elnök lemondása után az önkormányzati kollégium a „visszavonulást” választotta. Vajon mi rejlik a le­mondás mögött, hol, milyen pontokon követhetők a szervezeten belüli nézeteltérések? Előbb az ön- kormányzati kollégium ügyvivője, dr. Vécsei Lász­ló és Kesjár Mátyás mondja el véleményét a kiala­kult helyzetről, majd az új elnök, dr. Kerekes Attila nyilatkozik a „másik oldal” álláspontjáról. A lényeg talán ott fogható meg — mondják az önkormányzati kollégium képviselői —, hogy a szervezeten belül a párt nép­nemzeti irányzatának követői, a harcos, Csurka mellett politi­záló csapat kirekesztette a másként gondolkodókat, a centrumhoz, az Antall-vonal- hoz közel állókat. Ez abban is megnyilvánul, hogy az elnöki székét nyáron elfoglaló Gálfy Lászlót most nem választották meg küldöttnek a januári or­szágos gyűlésre (ő egyébként bizalomvesztésnek tekintette leszavazását, ezzel indokolta lemondását is). Helyette az új elnök, Kerekes Attila utazik a gyűlésre Takács Péterrel, aki az újonnan létrehozott alelnö­ki státusra kapott bizalmat. Az önkormányzati kollégium csa­pata úgy érzi, az új elnökség kierőszakolt személyi összeté­tele nem reprezentálja a szer­vezeten belül létező értékren­dek arányait. Azt pedig már végképp nem fogadják el, hogy a csabai MDF-ben csak a népnemzeti vonalat fogadják el. A kenyértörésre pedig azért került sor — fejtették ki —, mert a szavazások előtt a kol­légium részéről tárgyalási kí­sérleteket tettek olyan vezető­ség választására, amelyet min­denki elfogad, elismer, ám Ke­rekesék, indoklás nélkül min­denfajta kezdeményezést visszautasítottak. Ezek után a kollégium — a januári orszá­gos gyűlésig — nem kíván részt vállalni a szervezet mun­kájából, annál is inkább, mert fontos teendőik vannak a város közgyűlésében. Ráadásul, mint mondják, a Csurka-féle helyi irányzat erős nyomást gyakorol a 7 városatyára (pon­tosabban a hat kollégiumi tag­ra, a hetedik pedig dr. Kerekes Attila). Mindenképpen azt akarják, hogy a közgyűlésben a képviselők az MDF hivatalos politikáját jelenítsék meg, s ne a város érdekeit tartsák elsőd­legesnek. Ez ellen tiltakozva kifejezik szándékukat, hogy Békéscsaba közgyűlésében a (Folytatás a 3. oldalon ) Kultúrfölény Olvasmányélményekre hagyatkozva nekem úgy tűnik, hogy országunkban a régiek sem vitték túlzásba a kultúra támogatását. Kétségtelen viszont, hogy néha egyes vezető köröknek sikerült politikai tőkét kovácsolniuk „a magyar kultúrfölényból”. Ilyenkor aztán még az is megesett, hogy „látványosan növekedett a pénzeszközök kulturális célú felhasználása”. Hasonló növekedést ígértek 1990-ben az országgyűlési és a helyhatósági választások jelöltjei is. Lehet, hogy két választás között illetlenség ezt fölemlegetni, viszont muszáj. Muszáj, mert változatlanul működnek a régi reflexek. Összébb kell húzni a nadrágszíjat? Le kell faragni a kiadáso­kat? Az ilyen esetek többségében még mindig a kultúra húzza a rövidebbet. A következő választásokig — szerintem — nem is számíthatunk alapvető változásra. Akkor majd megint elhúzzák a mézesmadzagot a pedagógusok, a könyv­tárosok, a közgyűjteményiek, a színháziak és a többi kultúr- jóska orra előtt. És egy se fogja közülük azt mondani: „Köszönjük, ígéretekkel már tele van a padlás”. Meghallgat­ván a szép szavakat, visszatérnek saját világukba. A kultúra világába. Ez az igazi fölény, kultúrfölény! Ménesi György Nyilvánosan egy betiltott könyvről A megyei könyvtárban tegnap este megtartott vitafórumnak két pikantériája is volt. Egy­részt, meg lehetett vásárolni és dedikáltatni Mónus Áron be­tiltott könyvét, az Össze­esküvés: Nietzsche-i biroda­lom címűt, másrészt az az ön- kormányzati kollégium látta vendégül az írót, amelyhez a kiegyensúlyozott MDF-politi- ka hívei tartoznak, s épp a na­pokban határolódtak el a Csur­ka-vonal tói. Mindez azért volt igazán pi­káns, mert Mónus Áron hatá­rozottan kijelentette, ma egy magyar van, Csurka István, s őt tartja az ország vezetésére alkalmasnak. Egyet kifogásolt csak Csurka dolgozatában, azt, hogy az MDF—SZDSZ paktumot kényszerlépésnek nevezte, mert Mónus úr szerint az árulás volt. Könyvének részletes ismer­tetése mellett, amely a szabad­kőművesség világbirodalmi törekvéseit leplezi le, alapo­san lehordta a parlamentben Pavlov kutyájaként bólogató „elvtársakat”, akikhez termé­szetesen odaértette a szabad- kőműves liberálisokat, s le sem lehet írni, még ki minden­kit. Mónus úr a — francia nyel­ven is megjelent — könyve miatt több országban is perben áll, mindenesetre, tegnap este sikert aratott. B.S.E. Hírlapkézbesítők elismerése Hírlapkézbesítőket köszöntöttünk tegnap Békéscsabán, a Len- csési úti étteremben. A legjobbak között két színes televíziót sorsoltunk ki. Képünkön Bencsik Tamás (jobbról) békésszent- andrási kézbesítőnek gratulál dr. Tóth Miklós kiadóvezetó'. Háttérben a másik nyertes, Janovich Sándor kevermesi kézbe­sítő (cikkünk a 3. oldalon) fotó: kovács Erzsébet Nindzsának öltözött amazonok a bokrok között Zsarolás: aki jogtalan haszon- szerzés végett mást erőszak­kal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit te- gyen-ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz, bűncselek­ményt követ el. Sajnos az utóbbi időben egy­re gyakrabban hallani a fenti fogalomról, a rendőrségnek is meggyűlt a baja azokkal, akik ily módon kívánnak pénzhez jutni. De lássunk egy konkrét esetet, ami tragikomikus jelene­tei ellenére is nagyon komoly. Egy tótkomlósi és egy kasza­peri leányzó úgy határozott, hogy a kommandós filmekből tanultakat „átülteti” a szürke hétköznapok gyakorlatába. Ál­dozatuknak egy tótkomlósi vál­lalkozót szemeltek ki. Első gon­dolatuk az volt, hogy feljelentik az illetőt játékautomaták enge­dély nélküli üzemeltetése miatt. Az „isteni szikra” ezután pat­tant ki: megzsarolják, hiszen az úrnak van mit a tejbe aprítania! Ahogy azt a sztárok csinálják a mozivásznon, ők is újságok kivágott betűiből kreáltak leve­let, amelyben megfenyegették és utasították áldozatukat az alábbiakra: potom 1 milliót(!) vigyen magával egy tótkomlósi telefonfülkébe. A sértett értesí­tette a rendőrséget, majd eleget tett a lányok követelésének. A fülkében várta a továbbiakat. Egy női hang Orosházára, a régi posta elé invitálta az urat pénzé­vel együtt. A hang azonban is­merősen csengett a sértett fülé­nek, így a milliók érkezése he­lyett az adott időben és helyen a rendőrségi autó fékezett. A rendőrök — legnagyobb meg­lepetésükre — két nindzsának öltözött „királylányt” találtak a bokrok között, akik Rambo-ké- sekkel és gázspray-vel is felsze­relkeztek. A vérmes amazonok kitartanak eredeti állításuk mel­lett, miszerint ők csak ijeszteni akartak. A törvény azonban — nem ijesztgetésképpen — 2-től 8 évig terjedő büntetést is rájuk szabhat. Cs. I. msm ■M □ PEL ASTRA MÁR 1 099 OOO Ft-TÓL, MEG REN DELHETŐ OPEL - RUPESKY MÁRKAKERESKEDÉS SZEGED, FONÓGYÁRI ÚT 2-6. TELEFON: 24-800

Next

/
Oldalképek
Tartalom