Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

1992. november 4., szerda MINDENT BELE BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A vadonban a helyzet változatlan Nem költöznek a bokorból Ifjabb Erdei Imre az üvegbeváltást készíti elő Békéscsabán, a Franklin utcá­ban nemrégiben már átadtak szociális bérlakásokat a rászo­rulóknak. Kolléganőm azt kér­dezi, hogy az évek óta a sze­méttelep környéki bokrokban kialakított fólia- és rongyvis­kóban élő Erdeiék, valamint Medovarszkiék vajon miért nem juthattak emberibb körül­mények közé? Tényleg, miért nem? Telefon a rendőrségre Virág István alhadnagynak — aki régi ismerőse a bokorla­kóknak, szinte már a „gyám­juknak” tekintik —, és indulás a vadonba. Először Medovarszkiékhoz „csengetünk be” és a fémhor- dó-kutyaházban sziesztázó, Zsálya névre hallgató négylá­bú riad fel elsőként. Aztán Zsuzsa asszony, majd a gazda is kikecmereg a fólia alól. Vi­rág urat arról faggatják, hol volt ilyen sokáig, hogy feléjük sem nézett. Amikor a költö­zésről kérdezzük őket, csak le­gyintenek. Nem is tudtak ar­ról, hogy szociális lakások vannak, de idejük (!) sincs utá­najárni ilyesminek. így hát ne­kivágnak immár harmadik telüknek a szabad ég alatt, és a szeméttelepen keresik meg a napi betevőre valót. Sparheltet már beszereztek, hogy azért a hideggel valamiképp meg- küzdejenek. Úgy tűnik, re­ménytelen vállalkozás őket rá­beszélni, hogy változtassanak. A közelben lévő Erdei-lak felé vesszük hát az irányt, hogy megnézzük, nekik mi­lyen terveik vannak télire. If­jabb Erdei Imrét találjuk „ott­hon”, aki követte édesapját a vadonba. Éppen üvegmosás­sal foglalatoskodik, hogy a be­váltásból majd pénzhez jus­son. Elmondása szerint ők sem készülnek fedett helyre. (Apja már negyedik telét kezdi a mostoha körülmények kö­zött.) nek gépi forgácsoló a szakmá­ja, de az apja rendőrnek ajánla­ná be legszívesebben. Amikor Virág úr mosolyogva felvilá­gosítja, hogy ahhoz némi tanu­lásra is szükség lenne, „hűház - va” elveti az ötletet. Szó esik aztán „holmi” személyi iga­zolványról is, ami azonban csupán régi emlékeket idéz fel Erdei Imrében. A munkához visszatérve végül kiböki, hogy legszívesebben kőműves mel­lé állna be segédmunkásnak. Búcsúzik, és újra belemé­lyed az üvegmosásba. Nem­csak az üvegek tisztulnak vi­szont, hanem a kép is. Neveze­tesen, hogy a vadonban a hely­zet változatlan. % Nyemcsok László Zsálya kutyát csitítja gazdája A hűtő nem hűt, de szekrény Kiderül, hogy az ifjú Erdei­Fóliával a tél ellen? FOTÓ: FAZEKAS FERENC Rocklegendák: Bob Dylan „Kéttucat” egy nagy zenész életéből Bob Dylan a rockkultúra egyik leg­sokoldalúbb alakja. Ezen írás célja összefoglalni tetteiből és a róla kerin­gő legendákból a legismertebbeket. Művei elemzése helyett (érdemes lenne azt is megírni) bemutatni Bob Dylant, az embert. 1. Bob Dylannek nehéz gyerekko­ra volt, már 12 évesen dolgoznia kel­lett. Első gitárját egy vak utcai ze­nésztől kapta. Vándorcirkuszokkal bejárta az államokat. Ebből egy szó sem igaz. Ezt a legendát ő költötte magáról pályafutása elején, hogy hi­telesnek látsszon. 2. Bob Dylant valójában Robert Allen Zimmermann néven anya­könyvezték 1941-ben Duluthban (Minnesota, USA). Középosztálybeli zsidó kereskedőcsaládban látta meg a világot. 15 évesen Harley Davidsont kapott. Középiskolai zenekarban kezdett zenélni. A példaképe akkor Little Richard volt. Érettségi után a minneapolisi egyetemen tanult to­vább. 3. Bob Dylan Minneapolisban töb­bet látogatja a művésznegyedet, mint az egyetemet. Százával tanulja a da­lokat. Egy-két dollárért már vállal fellépést, csak szerepelhessen. 4. Bob Dylan 1961-ben New York­ba költözött. Folk-és bluesklubokban lépett fel. Lemezstúdiókban ismert énekeseket kísér gitáron, szájharmo­nikán. 5. Bob Dylan első lemeze 1962 februárjában jelent meg. A felvétel költsége 420 dollár. Az első évben elkelt vagy 5 ezer darab belőle. De ez őt nem izgatta. Egy folkzenei lapban megjelent legújabb vérse: Blowin in the Wind (Hallgasd mit fúj a szél). 6. Bob Dylant az Ifjúsági Magazin 1966-ban mint bátran politizáló osz­tályharcost mutatja be. Ezzel megad­va a jelzést a hazai pol-beat mozga­lom beindításához. Míg a magyar pol-beatesek építőtáborokban vádol­ták az imperializmust, azalatt Bob belülről, a helyszínen énekelte a visszásságokat bíráló dalait. Volt is elég kellemetlensége belőle. 7. Bob Dylan sok dalt írt Joan Baeznek, a balos politikai kiállásáról híres gyönyörű hangú énekesnőnek. Sok közös koncertet adtak. Elterjedt a pletyka, hogy összeházasodnak. 8. Bob Dylan 1965 novemberében megházasodott. Feleségül vette Sara Lowdness fotómodellt. Négy gyer­mekük született. A válás 1977-ben Dylant lelkileg és anyagilag nagyon megviselte. 9. Bob Dylan az 1965-ös newporti folkfesztiválon elektromos gitárral és rockbanda által kísérve lépett fel. Emiatt rajongóinak milliói fordultak el tőle. De megnyert olyan milliókat, akik a rockos hangzást várták. 10. Bob Dylan 1966-ban motor­balesetet szenvedett. Hajszálon múlt, hogy életben maradt. Két évig ki sem mozdult otthonról. Házának alagso­rában berendezett stúdióban új dalok tucatjait próbálta a Band együttessel. A felvételek kiszivárogtak és kalóz­lemezek lettek belőlük. 1968-ban tért vissza. 11. Bob Dylan New-Yorktól 100 mérföldre, Woodstockban lakott, de mégsem lépett fel a fesztiválon. In­kább érettségi találkozóra ment. 12. Bob Dylant 200 ezer néző látta a Wight-szigeti fesztiválon. Honorá­riuma több mint 75 ezer dollár volt. Dalonként körülbelül 4500. 13. Bob Dylan „Blood on the Tracks” című 1974-es lemezét beso­rolták a rockzene húsz legjobb alko­tása közé. 14. Bob Dylannek annyira megtet­szett a Dire Straits első lemeze, hogy azonnal felhívta Mark Knopflert és meghívta gitározni a „Slow Train Coming” című album felvételére. 1979-ben Grammy-díjat kapott érte. 15. Bob Dylan „Tarantula” cím­mel regényt írt. A kritika felmagasz­talta. Az olvasók félretették, mert ol­vashatatlannak találták. 16. Bob Dylan és a vallás kapcsola­ta külön tanulmányt érdemelne. Volt, hogy szinte tüntetett szüleitől örökölt hitével. Később kikeresztelkedett és készített több, a keresztény hitből ih­letet merítő lemezt. A nyolcvanas évek közepére kiírta magából a hitél­ményt. Azóta hitetlen ateista. 17. Bob Dylant a mozinéző láthatta a Koncert Bangladesért, Az utolsó valcer és a Pat Garrett és Billy a Kölyök című filmekben. 18. Bob Dylan 2-3 évenként meg­újul. Mire a közönség megszokná egyik arcát, ő már új dologgal rukkol elő. A folkénekesből dühösen politi­záló dalos lett, majd countryzenész- ként hódított. Eljátszotta az elektro­mos rockzenész, a hittérítő, a közön­ség elől bújkáló művész és a szu­persztár szerepét. 19. Bob Dylan szerzeményeit ren­getegen feldolgozták és lettek híre­sek általa. Egy kuriózum: a Blowin in the Windet még Marlene Dietrich is lemezre énekelte. 20. Bob Dylan utánzóinak, követő­inek se szeri, se száma. Hatása érző­dik többek’között Donovan, Bruce Springsteen, Mark Knopfler, Eric Clapton, sőt még a Beatles pályafutá­sának egyes szakaszain is. 21. Bob Dylan, Jeff Lynne, George Harrison, Tom Petty és Roy Orbison 1987-ben lemezt adtak ki Travellin Wilburys néven. A 3. számú LP-t már Roy Orbison halála után készítették, helyét nem pótolták. 22. Bob Dylan Magyarországon egyszer lépett fel, 1991-ben. A Kis­stadion csak félig telt meg. A régi dalait olyan új felfogásban játszotta, hogy alig lehetett rájuk ismerni. A siker mérsékelt volt. 23. Bob Dylan a legutóbbi lemeze­in ismét visszatért a 70-es évek elején megmutatott formájához. Az új dalai sodró lendületű rock és blues hang­zásban szólalnak meg. Az akusztikus gitár, szájharmonika kíséret manap­ság kuriózumnak számít. 24. Bob Dylan elmúlt 51 éves. Mint zeneszerző, mint költő és mint előadóművész beírta nevét a husza­dik század művészettörténetébe. Szilágyi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom