Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

iRÉKÉS megyei hírlap GAZDASÁG} 1992. november 26., csütörtök Zsíros Géza: „Nincs más út előttünk!” A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség közleménye Felhívás a társasház, családi ház, nyaraló vagy lakásbizto­sítással rendelkezőkhöz! A hivatkozott építményekre a lakosság által kötött biztosí­tások különböző okmányait — szerződések, kötvények — egyre gyakrabban hiányosan töltik ki a biztosítók. Az adat­hiányos biztosítási okmány megnehezíti a fogyasztó kár­igényének érvényesítését. Ezért felhívjuk a fogyasztók figyelmét, hogy épület- vagy lakásbiztosítási okmányaikon ellenőrizzék: — a feltüntetett alapterület (m2) nem kisebb-e, mint a va­lóságos érték az úgynevezett „alulbiztosítás” elkerülése ér­dekében; — „A kockázatviselés he­lye” című rovatba a biztosított ingatlan címét be kell írni (ak­kor is, ha az azonos a lakcím­mel). Tudjuk, az a legjobb biztosí­tás, amelyet soha nem veszünk igénybe, mégis javasoljuk: fo­gadja meg tanácsunkat. A kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt héten enyhén csök­kent a kárpótlási jegyek súlyo­zott átlagára a Budapest Érték­papír és Befektetési Rt. bizo­mányosi forgalmában — tájé­koztatta szerdán a broker cég illetékese az MTI-t. Az árfo­lyam mérsékelt csökkenésével együtt megugrott a forgalom. A november 20-ával végződő 47. héten címértéken számítva összesen 51 millió forint érté­kű kárpótlási jegy adás-vételé- ben közreműködött a BÉB Rt. A Sarkad térségi polgármeste­rek legutóbbi találkozójukra meghívták dr. Zsíros Géza or­szággyűlési képviselőt, a Par­lament mezőgazdasági bizott­ságának elnökét, hiszen a vi­déket leginkább a földdel kap­csolatos kérdések foglalkoz­tatják mostanában. Bevezető­jében az országgyűlési képvi­selő elmondta, hogy a legfon­tosabb, amit a földből élő ál­lampolgárokban tudatosítani kell, az az, hogy a rendszervál­tással nincs többé szövetkezeti vagyon, a föld az állampolgá­roknál van, s ez a tulajdon szent. Ezt a tényt követnie kell a jognak is — mondta —, még­pedig úgy, hogy a föld tulajdo­nosának mindig több joga le­gyen, mint a használójának. A mezőgazdasági bizottság el­szántan küzd azért is, hogy a helyi földrendező bizottságok hatósági jogkört kapjanak, ne állhasson fölöttük a polgár- mester vagy a tsz-elnök. A bi­zottsága nevében határozott ígéretet tett arra is, hogy mind­azok (lehet az magánszemély is!), akik erdőtelepítéssel kí­vánnak foglalkozni, jelentős támogatásban részesülnek majd. Ézek után a találkozón meg­jelent településvezetők kér­deztek. Nagy Mihály sarkad- keresztúri polgármester példá­ul azt, hogy kinek a kötelessé­ge megfizetni a földrendező bizottságok vezetőit, tagjait. Mint mondta, van olyan nap, hogy a keresztúri földrendező bizottság elnöke reggeltől es­tig a polgármesteri hivatalban dolgozik. Egyelőre az önkor­mányzat részesíti ezért anyagi elismerésben, de kérdés, ki fi­zeti ezt vissza az önkormány­zatnak, Zsíros Géza elismerte, ez valóban nyomasztó gond, mindenképp kérelmezni kel­lene a kormánytól az ellentéte­lezést. Nagy Mihály keserűen szólt arról is, hogy szeptem­berben, amikor a földművesek megvásárolták a vetőmago­kat,' még nem lehetett tudni, hogy erre hektáronként 1500 forint visszatérítés jár, ezért senki sem csináltatott számlát a vételről. Márpedig — mint utóbb kiderült — a támogatás csak számla ellenében jár. Most aztán megindult a fekete számlaadások hadjárata. Zsí­ros Géza ennél a kérdésnél hajthatatlan volt. Azt mondta, véget kell vetni a „zugkanok sétáltatgatásának”, s itt bizony csak a leigazolt búzavetők ré­szesedhetnek az 1500 forintos támogatásból. Kérdésként merült fel, hogy a részaránytu- lajdonosok földosztását ki felügyelje ott, ahol már a tsz is tönkrement. Ugyancsak Sar- kadkeresztúron gond az, hogy van olyan tábla, ahol négysze­res a túljelentkezés. Zsíros Gé­za szerint ha egyezséggel nem megoldható a dolog, akkor az egyetlen igazságos módszer a sorsolás. Szabó Lajos újszalontai pol­gármester a leromlott mező- gazdasági gépekről szólt, amelyekkel bizony nem vé­gezhető nyugat-európai mun­ka. Ezen kívül kifogásolta a parasztembertől elvárt renge­teg adminisztrációs tevékeny­séget is. Az országgyűlési kép­viselő mindezekre ekképpen válaszolt: — Az adminisztrációhoz sose fűlt a paraszt foga. Éppen ezért a megoldás a kistermelők szövetségének megalakítása volna. A szövetség aztán együttes erővel alkalmazhatna egy okos falusi kislányt köny­velőnek. A gépjeink sajnos olyanok amilyenek. A kicsiből kell elindulnunk, nincs más út előttünk. Viszont lesz majd hi­tel traktorvásárlásra, sőt 20— 30 százalékos kedvezmény is, amelyhez — feltehetően — pályázat útján lehet hozzájut­ni. M. M. Euromenedzser VÍZSZINTES: 1. Leesve tompa hangot ad. 7. Gally. 9. Integrált áramkör. 12. Kelet németül. 17. Észak-afrikai Or­szág. 18. Nem egészében tu­lajdonos. 21. Amerikai űrha­jók típusa volt. 22. Szóösszeté­telekben jelentése: mezőgaz­dasági. 23. Határozott névelő. 24. Igásállat. 25. Egészséges édesítőszer. 27. Szamárium vegyjele. 28. Maró anyag. 29. Angol drámaíró, Shakespeare ihletője (Thomas). 30. Meg­torló intézkedés. 33. Tagadó­szó. 34. Német zeneszerző (nevének jelentése: egynek, az egyiknek). 41. Hamburg vá­rosrésze („foglyai” egy híres film címe). 42. Pusztít. 43. Község Nagykanizsa alatt. 44. Fűszerez. 46. Ruhát tisztít. 47. Állókép. 48. Ittrium és argon vegyjele. 49. Becézett Zsig- mond. 50. Letakar. 51. Intéző bizottság. 53. Associated Press. 55. A másikat. 56. Fo­lyópartokat összekötő mű­tárgy. 57. Nem erre a helyre. 60. Idea, gondolat. 63. Koz­mosz. 65. Koros. 67. Ezen a helyen. 68. Követő, leszárma­zott. FÜGGŐLEGES: 1. Poli­etilén. 2. Közlekedési vona­lak. 5. Bácsika. 6. Mutatószó. 8. Gyom. 9. Európai nép. 11. Kettős msh. 12. Mű, latin röv. 13. Fűszeres. 14. Fosztóképző. 16. Japán drámai műfaj. 19. NaCl. 20. Lassan járkáló. 26. Becézett Zoltán. 27. Vörös­marty műve. 30. II. vh-s szov­jet repülőgéptípus. 31. A Ma- gas-Tátra csúcsa lengyel területen. 32. Vagy angolul. 35. Kérdő szócska. 36. Kiejtett msh. 37. Ezen a napon. 39. Testileg gyengén fejlett. 40. Szárított (gyümölcs). 45. Az osztás egyik tényezője. 50. Ál­lat kicsinye. 51. Á pénzen kívül ennek is mindig szűké­ben vagyunk. 52. Szív felőli oldal. 51. Varrószerszám. 56. Téli csapadék. 58. Mennyiségi egység. 59. Kutrica. 60. Meg­szólítás. 61. Latin és. 62. Múlt idő jele. 64. Vés. 65. ÉU. Beküldendő az Euromene­dzser menedzseri gondolko­dásmódot feldolgozó tréning- jének egyik alapgondolata: F.: 21. V.: 23., 38., F.: 4., 3., 15. V.: 11., 66. F.: 10. Beküldési határidő: 1992. december 5. Cím: Békés Me­gyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Az 1992. november 12-ei „Euromenedzser” rejtvény megfejtése: Legtöbben azért sikertelenek az életben, mert kis dolgokban kiemelkedőek. Reklámesernyőt nyertek: Bereczki Imre, Békéscsaba, Héder Mária, Medgyesegyhá- za, Hőgyes János, Zsadány, Miklya Györgyné, Békéscsa­ba, S. Nagy László, Szabadkí­gyós. Békekötés az igazi békéhez — 1. A kamuti művelődési ház kis­termében Vetési János, vala­mint Varga István, a földren­dező bizottság vezetője to­vábbra is intenzíven végzik munkájukat annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek ágazatvezetőivel, valamint Kasnyik Pál főagronómussal vitában állnak. Varga István, a földrendező bizottság vezető­je az éppen megérkező Püski János kertészeti ágazatvezető és Földesi István területi ága­zatvezetővel „tárgyalt” — aminek semmi eredményét nem láttam —, addig Vetési Jáhos higgadtan nyilatkozott. — A kamuti Béke Termelő- szövetkezetnek nincs elnöke, miben és miért nem tudnak megegyezni az ágazatvezetők­kel? — 1992. szeptember 3-án a fórum tagjai, valamint a téesz részéről négy ágazatvezető hosszas vita után megegyezett abban, hogy a kárpótlásra kije­lölt területek jegyzőkönyvé­ben foglaltakkal egyetért és azt akkor alá is írtuk. Ezzel a földrendező bizottság meg is alakult. Másnap reggel hivata­losan felszólítottuk a téesz ve­zetőségét, hogy a kijelölt föl­deken semmilyen értéknövelő munkát ne végeztessen. Itt meg kívánom jegyezni, hogy ezen a fórumon a kárpótlási hivatal képviseletében dr. Jámbor úr, valamint dr. Zsíros Géza képviselő úr is jelen volt — mondotta Vetési János. Visszatérve az előzőekhez, ez­zel szemben egyes táblában folytatták a talajmunkákat, egyszóval szántottak-vetet- tek. Szeptember 3-ától kilenc alkalommal kerestük fel a ter­melőszövetkezet ágazatveze­tőit, de részükről nem sikerült egyezségre jutni a kárpótlási földek irányában és most már úgy érezzük, hogy minden diplomáciai kapcsolat meg­szakad közöttünk. —És hogyan tovább? — Mi békés úton akartuk elrendezni a jegyzőkönyvben foglaltakat, hogy a továbbiak­ban aki bent szándékozik ma­radni a termelőszövetkezet­ben, azzal foglalkozzon a ve­zetőség, viszont aki magán- gazdálkodást akar és a földjét velünk kiméreti, az is megta­lálja számítását jövőjére vo­natkozólag. — Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ezek a parázs viták megegyező szavakká ala­kuljanak? — Sajnos már nem sok re­ményünk van rá, hiszen Kas­nyik Pál, a termelőszövetkezet főagronómusa november 6-án úgymond becsületszavát adta arra vonatkozóan, hogy no­vember 9-én reggel keressük fel őt személyesen a téesz iro­dájában és megbeszéljük az átadás-átvételi jegyzőkönyv­ben foglaltakat. Mi ezt meg is tettük, de csalódottan feláll­tunk és távoztunk, mert nem volt hajlandó velünk tárgyalni. Dr. Pásztor Gyula képviselő úr is azt mondotta, hogy folytas­suk a munkánkat, mert a me­gyében a kamuti Béke Tsz ve­zetői állnak legrosszabbul hozzá az átalakuláshoz vezető békés megegyezéshez, és ügyészségi vizsgálatot is kért a termelőszövetkezet ellen. A téesz azon van, hogy nekünk betartson, viszont a kárpótlási hivatal már 60 ezer aranykoro­na értékű területet kijelölt de­cember vége, illetve január elején árverésre. Ok ezt nem veszik figyelembe, valamint azt sem, hogy a kiválókkal szembeni törvényes rendelet­ben foglaltakat alkalmazzák. Mindezek ellenére az a cé­lunk, hogy újra összeüljünk, és egyik fél se kerüljön ki vesz­tesként, mert nem állhat meg az élet azért, hogy átalakulás történik. Bróda Ibolya Válság helyett termelést sürget a megyei agrárparlament Mint arról már hírt adtunk, a közelmúltban mintegy 400 fő részvételével agrárparlamen­tet tartottak Békéscsabán. Győrfi Károly, a Mezőgazda- sági Szövetkezetek és Terme­lők megyei szövetségének tit­kára adatok felsorolásával ér­zékeltette a megye mezőgaz­daságának helyzetét. Elmond­ta, hogy a korábban kimagasló eredményeket elérő mezőgaz­dasági szövetkezetek 10 szá­zaléka felszámolás alatt áll, 20 százaléka pedig annak határá­ra került. A termelés vissza­esése az idén negatív rekordot döntött. A búza átlagtermése a korábbi évek 5—5,5-tonnájá­val szemben 3,7 tonna volt hektáronként. Nagyarányú csökkenés várható a kukoricá­nál és a cukorrépánál is. Mind­ebben természetesen szerepe van az aszálynak is, amelynek enyhítésére — a kormány által ígérttel szemben — nem került sor a várt módon. Az adót csak a kár mértékének százaléká­ban mérsékli az állam, a többit be kell fizetni. A szövetkezetek átalakulá­sával kapcsolatban elhang­zott, hogy eddig 19 termelő- szövetkezetből alakult új típu­sú szövetkezet a megyében. Ezzel a téeszek 35 százaléká­ban eldőlt a jövő útja. A felszó­lalók több fontos kérdésre hív­ták fel a figyelmet. Az egyik, hogy Békés megyében 6 millió aranykorona értékű földet je­löltek ki kárpótlásra, amely meghaladja a 200 ezer hektárt. Az árveréseken eddig ennek csak töredéke került az új tu­lajdonosokhoz. A kárpótlásra kijelölt területek egy része a bizonytalanság és a téeszek anyagi gondjai miatt művelet­lenül marad. Az új tulajdono­sok nagyobb része a nagyüze­mi közös művelésben kívánja hagyni a földjét. Ennélfogva a földművelés lehetséges for­mája a bérelt földön történő szövetkezeti gazdálkodás. A termelés gerincét tovább­ra is a nagyüzemek jelentik, amelyek roskadoznak a terhek alatt, a farmergazdaságok gyors kiépítése illúziónak bi­zonyult. Itt az ideje egy szak­szerű, ideológiai korlátoktól mentes agrárpolitika kialakí­tásának. Ez elképzelhetetlen az agrárértelmiség vélemé­nyének figyelmen kívül ha­gyásával. Sürgetik az olyan törvények megalkotását, mint az agrárpiac szabályozása és a földhasználati viszonyok ren­dezése. Végül szorgalmazták olyan intézkedések meghoza­talát, amelyek legalább átme­netileg biztosítják az agrárter­melés folyamatosságát, a tö­meges felszámolást és a drasz­tikus termeléscsökkenés el­kerülését. T, TJ Törvényhozói szinten a kisvállalkozásokért (3) Folytatva az amerikai kisvál­lalkozásokról szóló sorozatot, hadd mutassam be az^ Észak­amerikai Egyesült Államok Képviselőháza kisvállalkozá- . sokkal foglalkozó bizottságá­nak hivatalvezetőjét, Joe So- bota urat. — Egy éve jártam Európá­ban, Csehszlovákiában, de csak olyan rövid időm volt, hogy az önök szép országába sajnos nem juthattam el. Min­denki, aki ott járt, lenyűgözve jött vissza Magyarországról, ezért én is keresem a lehetősé­get, hogy utamba ejtsem. — Az előző alkalommal az olvasók megismerhették a kis­vállalkozások közgazdasági környezetét. Kérem, beszéljen most nekik a kisvállalkozások politikai megítéléséről! — A törvényhozás munká­ját segítendő 22 bizottság mű­ködik, melyek közül egyik a mienk. Hat albizottságban foglalkozunk az elkülöníthető témakörökkel, bár ezek min­dig kölcsönhatásban vannak egymással. 1941 óta létezik ez a bizottság, szerepe 1974 óta állandósult. Végső soron ada­tokat gyűjt, tanulmányoz, ele­mez és végül javaslatokat ter­jeszt elő a kisvállalkozások ér­dekében más bizottságok és a képviselőház számára. — Néhány kérdésben az önök pártjai komoly véle­ményeltérésben vannak. Mi a helyzet a kisvállalkozásokról kialakult véleményekkel? — Egyöntetűen fontosnak és kikezdhetetlenül támoga­tandónak tartják a kisvállalko­zásokat. Amiben eltér a véle­ményük, az legtöbbször a kis­vállalkozásokra szánt összeg nagysága, illetve a költségve­tés felosztása. Bizottságunk az egyetértés létrejötte után a részletek kidolgozásával tud foglalkozni. Gyakorlatilag a kisvállalkozások támogatásá­nak törvényhozói területével foglalkozhatunk, míg a végre­hajtással kapcsolatos gyakor­lati teendőket a Small Busi­ness Administration végzi az erre rendelkezésre álló költ­ségvetési keretből. Albizottsá­gaink (export, környezetvé­delmi, szabályozási stb.) ugyanazt a témát a saját szem­pontjainkból vizsgálják és ter­jesztenek elő javaslatokat a hatékonyság érdekében. A „Business Development Sys­tems” albizottságnak például sok fonalat kell kézben tarta­nia, nagyjából a nyugdíjba vo­nult nagyvállalati vezérigaz­gatók önkéntes segítségnyúj­tásától kezdve az USA terüle­tén létrehozott körülbelül 700 kisvállalkozás-fejlesztési köz­pont munkájának áttekintésé­ig. Bizottságunk kétévenként egy átfogó jelentést készít. —Ebben a szférában jól el­válik a törvényhozói és a vég­rehajtói szerep. De hogyan jut el a tényleges segítség a vállal­kozókhoz? — A különböző programok különböző végrehajtó intéz­mények számára rendelkezés­re bocsátott költségvetési ke­retből kerülnek közvetlenül fi­nanszírozásra. Ilyenek a már említett Small Business Ad­ministration (SBA), a kisvál­lalkozás-fejlesztési közpon­tok (SBDC) stb. Van például az export felosztását támogató kölcsöntámogatási lehetőség is. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom