Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

1992. november 2., hétfő HAZAI TÜKÖR Münster grófot várják Mezőgvánban A Mezőgyáni Vadásztársaság nemrégen fogadta el az 1992—93-as vadászati ütem­tervet. Eszerint a vadgazdál­kodás eredményeként az idén is magvannak a feltételei a si­keres bérvadásztatásnak, ami gazdasági szempontból lét- fontosságú a társaság számára. Ebben a vadászati szezonban olasz kereső vadászokat és a német Münster gróf csoportját várják Mezőgyánban. A kül­földiek mellett egyébként a nem kevés társadalmi munkát végző itthoniak is tisztességes vadászati lehetőséghez jutnak. Praktikus és szép otthon Az „Év lakóháza” pályázaton dicséretet nyert családi ház FOTÓ: FAZEKAS FERENC Több jogosítvány A Mezőkovácsházi Gépjár­művezető-képző Munkakö­zösség ez év novemberéig 262 személynek biztosította a jo­gosítványhoz jutás lehetősé­gét, amely több, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt. Az új jogosítványtulajdono­sok jelentős része személy- gépkocsira, kisebb része me­zőgazdasági vontatóra, vala­mint segédmotorra szerezte meg a gépjárművezetéshez szükséges okmányokat. Pedagógusfórum A közelmúltban a kötegyáni általános iskola szakszerveze­te és az MSZP helyi szervezete pedagógusfórumra hívta Kó- sáné dr. Kovács Magdát, az MSZP országgyűlési képvise­lőjét. A fórumon részt vevő kötegyániak és a környékbeli települések pedagógiusai az aktuális közoktatás-politikai kérdések mellett elsősorban a vékonyodó szakszervezeti jo­gosultságokról beszéltek. Ag­gódásukat fejezték ki az isko­lai és az óvodai állami támoga­tások elvonásai miatt. Kritika­ként fogalmazták meg, hogy a kormány részéről közömbös­séget tapasztalnak a pedagó­gusok iránt. Közmeghallgatás Dévaványán Az elmúlt héten képviselő- testületi ülést és közmeghall­gatást tartottak Dévaványán. A kérdezők elsősorban az utak állapotát, telekmegosztási problémákat vetettek fel, de javasolták, hogy hét végén le­gyen egy plusz buszjárat Bé­késcsaba felé, mivel a diákok alig fémek fel a zsúfolt jára­tokra. Megtudhatták az érdek­lődők, hogy a falu telefonhely­zete előreláthatólag 1994— 95-re javul majd. A közmeg­hallgatás végeztével a testület egyéb ügyeket tárgyalt meg. Orosházán kedvezményes (30—50%-os) szobanövényvásár a Petőfi Művelődési Központban november 2—3—4-én (hétfőn—kedden— szerdán) 9—18 óráig. Már az első látásra meghök­kenti az embert egy lakóház Bucsa közepén. Az utcafront­ról először Csak az épület ke­rek formája, érdekes kerítése tűnik fel. Amikor azután a szí­vélyes házigazda, dr. Mile Sándor állatorvos beljebb in­vitál, a meglepetés folytató­dik. A kör alakú belső tér egy része a tetőig érő télikert, csu­pa üveg csupa fa varázslat az épületen belül. Az egyre bá­gyadtabb őszi napsütésből kel­lemes meleget csinál, de házi­gazdánktól megtudom, a téli hidegben sem hűl soha nulla fok alá a hőmérséklet. Am a csodáknak még koránt sincs vége. Az egész lakásban hiába keresnénk a fűtésre utaló cső­rendszert vagy fűtőtestet. A gravitációs rendszer azon az egyszerű elven működik, amit már a régi rómaiak is ismertek, de azóta kissé megfeled­keztünk róla. Lényege, hogy a meleg levegő mindig felfelé, a hideg lefelé száll. A bejárat mellett lévő kis kazánházban két gázkonvektor melegíti fel a cirkuláló levegőt, amely a falakon lévő, szabályozható nyílásokon keresztül jut el mindenhová. A praktikum az egész épületre jellemző, nincs holt tér sehol. Mindez dicséri elsősorban a tervező, dr. Kubát Gellért szakértelmét, aki egy önhordó vázra álmodta meg az öttagú család otthonát. A két éve elkészült ház 250 négyzetméter hasznos alap­területű, a bekerülési költsége körülbelül kétmillió forint. Csökkentette az árát, hogy az anyagok nagy részét termelő­től vásárolta a gazda, aki egyébként az építés műveze­tője is volt. Mint elmondta, sokat vállaltak magukra, de a megvalósult épület igazolja, megérte. Gila Károly Csillagos ég, 1992. november Korán delel a Nap Közeleg a tél, a nappalok tarta­ma rohamosan csökken, míg az éjszakák megnyúlnak. Hó elején még 10 órát, hó végén pedig alig több mint 8 és fél órát tartózkodik a Nap a hori­zont felett, miközben delelési magassága 29°-ról 22°-ra csökken. Békéscsabán a Nap november 3-án delel legkoráb­ban, ekkor óráink 11.19-et mu­tatnak. A Hold fényváltozása egy hónap alatt végigkövethető. Földünket átlag 380 ezer km távolságban járja körbe. A ke­ringés eredményeként hol a vi­lágos, hol a sötét oldalát fi­gyelhetjük meg. 2-án este első negyedet láthatunk a Bak csil­lagképben. 10-én már telehold ragyog egész éjszaka a Kos­ban. Egy hét múlva 17-én haj­nalban utolsó negyed fázisban figyelhető meg az Oroszlán­ban. 24-én pedig eltűnik a szemünk elől az újhold. 17-én óránként több tucat hullócsillagot láthatunk az Oroszlán csillagkép irányá­ból. Ezen a napion találkozik Földünk és a Leonidák mete­orraj pályája és a néhány grammnyi darabkák a légkör­ben felizzanak és fényjelenség mellett teljesen elégnek. 33 évenként egyszer akár tízezer felvillanást is produkálhatnak. November eleji estéken 20 órakor déli irányban látszik a Halak csillagkép, a horizont felett 50° magasságban. A Cassiopeia csillagkép a Ce­pheus helyét foglalja el 21 óra­kor. W vagy M alakja szembe­tűnő, melyet másodrendű csil­lagok rajzolnak ki. Legfénye­sebb csillaga, a Schedar rózsa­színes fénnyel pompázik. A W alak középső változó fényű csillagát Konkoly-Thege Mik­lós (1842—1916) a múlt szá­zad végén kolosszális fizikai és kémiai folyamatokkal illet­te. Az Androméda csillagkép a Cassiopieia alatt helyezkedik el. 21 órakor 80° magasságban delel. Az Androméda közepe felett egy puszta szemmel is látszó ködös foltra bukkanha­tunk. Ez nem más, mint a mi galaxisunkhoz hasonló két­millió fényévre lévő spirális csillagváros. Zajácz György Isten, kit a bölcs lángesze föl nem ér... hát hogy is érhetné fel a mi balga eszünk? De a szívünkkel érezzük, a hitünkkel hisszük! Mert lehet-e hit nélkül él­ni? Lehet, de nem ér­demes. A földi élet oly rövid és oly küz­delmes, hogy ezért kár a világra jönnünk. A szellem, a lélek örök életének reménysége ad erőt a testi éleihez; ez szítja a szerelmet, fokozza az örömöt, csökkenti a fájdalmat, élteti a reményt. Isten kiterjeszti felénk óvó karját, de nem véd meg a bűntől, s szenvedésekkel is próbára teszi türelmünket, hitünket. Mégis: Istent magunk mögött érez­ve sikeresebben maradunk meg az erény útján, s könnyebben viseljük el a sors csapá­sait. Erős vár a mi Istenünk... *** Haza. Arany kalásszal ékes rónaság... csör­gedezőpatakok, méltósággal hömpölygőfo­lyók; zöldellő domboldalak, szelíd hegyek... Katedrálisok, paloták... nádfedeles tanyák; fecskefészkes ereszaljak, békára vadászó gólyák... magyar szótól hangos utcák... sze­retteink sírja... a szülői ház melege... sokféle gyümölcs párját ritkító zamata... a balatoni rianás... szivárványos égbolt, a Hortobágy délibábja. A trikolor, a címer a hármasha­lommal és a kettős­kereszttel... Arany, Petőfi, Tompa, Ma­dách... Kodály, Bar­tók... Munkácsy, Szi- nyei, Vidovszky... Jókai, Eötvös, Mikszáth... Szentgyörgyi, Ru­bik... Légy híve, rendületlenül! * * * Család. Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek... Nem jó az embernek egyedül len­ni... Családi fészek... szeretet, boldogság; küzdelem, siker; közös teherviselés. A meg­osztott gondfelényi, a megosztott öröm két­szeres! Egykor a nagyszülők alapoztak, a szülők megtartottak és az unokák elherdál­tak... Hass, alkoss, gyarapíts! Ha az unoká­ink is ezt teszik: a haza fényre derül. Éne kell a családi nevelésnek törekednie! Amilyen a család -— olyan a társadalom. Kellenek a nagycsaládok! A fogamzást követően ne te­herbeesésről, hanem áldott állapotról be­széljünk. Hajtsunk fejet az édesanyák és édesapák előtt... Isten, haza, család... Olvasóink írják „Ha nincs, majd lössz!” Mondotta-Rózsa Sándor, a híres betyár. Vajon gondolkodha- tunk-e napjainkban hasonlóan? Talán ha optimisták vagyunk, igen. Sajnos azonban úgy néz ki a helyzet, hogy a legtöbb család már most anyagi gondokkal küzd. Igazi nagytakarítás a pénztár­cánk körül, amiben lassacskán csak a pénzről ottragadt kosz marad. Igazi helybenjárás következik, majd hátra arc. Kiszál­lunk az autóból és biciklizünk, hogy megmaradjon a benzin ára, mert az OTP-t kell fizetni. A többi kell a gázszámlára, de már arra sem igen telik, mert még ott van a villany- és a vízszámla. Nem nagyon tüzelünk, hisz a nagy meleg amúgy is egészségtelen. Villanyt sem igen használunk, igaz már minden égőt kicse­réltünk, minek a nagy világosság, egymást úgy is meglátjuk. Vizet sem használunk annyit, hisz’ a fazékba már nem igen jut, így inni sem kell annyit. Húst sem eszünk csak a hét végén, de ha váratlan kiadás jön közbe, lemondunk a hétvégi húsról is. Idáig minden rendben ment, csakhogy még hónap közepe van. Miről lehet még lemon­dani? A megromlott anyagi helyzet miatt a családi béke is veszélyben van, mert ha elfogy a pénz, vele együttfogy a türelem is. Ingerültebbek leszünk, egymást vádoljuk, míg nem győz a nincstelenség. Igazi betyán’ilág következik. Reméljük Rózsa Sándor mondása nemcsak pusztába kiáltott szó marad. Ha nincs, majd lössz! De mikor? Karsai Istvánné, Békéscsaba A szobrokat nem lövik le, ugye? Tudjuk, hogy az előző rendszer szocialista-kommunista köreinek állított emléktáblák, szobrok közszereplésének, mutogatásának ideje lejárt. Am új, demokratikus életnormánkra nem a vandaliz­mus a jellemző... Nem célunk szobrokat döntögetni, összetörni, a múlt rendszer relikviáit megsemmisíteni. Hiszen hallottunk szo­borparkok létesítéséről, gyűjtőhelyekről, amely mindig nyitva áll az érdeklődők előtt. Szomorú, még ma is előfordul, hogy egyes helyeken nem tudnak mit kezdeni a szobrokkal, ez esetben Petőfi szobrával... Már számára sincs megfelelő hely? Annak a lánglelkűfélfiúnak, aki hasonló szabadságról áhítozott, mint az '56-os forradalom és szabadságharc fiai vagy a második világháború elesettjei. A következő talán Ady lesz vagy József Attila, netán Sinka István, a huszadik századi szegényemberek sorsának megéneklői? * * * A karcagi múzeum Először állt módomban megismerkedni a karcagi Győrjfy István Nagykun Múzeum gazdag anyagával. Nemcsak a kunsági élet­formát mutatja be, hanem a hajdani sárréti világ sok-sok apró színes tárgyát. Szűcs Sándor neves néprajzkutató, a „Három Föld tudósa” —- ahogyan Illyés Gyula nevezte — tíz éven keresztül szolgálta hűséggel a karcagi múzeumot, s ezen idő alatt számos értékes anyaggal gazdagította. A földművelés, a pásztorkodás, rétgazdálkodás és a halászát, az egykori életforma, a sárréti világ elevenedik meg az érdeklődő e^(’,L Kép, szöveg: Oláh Ferenc A Győrffy István Nagykun Múzeum épülete Karcagon A Békés Megyei Hírlap támogatásával folytatódik a Fotolux-Szilágyi Fotolabor szenzációs szolgáltatása. Színes filmek hívása, nagyítása és utánrendelése 13 Ft-ért. Érvényes: november 7-éig! Fotolux-Szilágyi, Gyula, Vásárhelyi Pál u. 6. szám. Békés Megyei Hírlap hirdetésfelvétele Békéscsaba. Munkácsy utca 4. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom