Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-24 / 277. szám

Gyula város címere Az oldalt írta és szerkesztette: Kiss A. János Telefon: (66)327-844 A föld azé, aki megműveli Lökösháza. — November 20- án ülésezett a földrendező bi­zottság. Azok földhöz jutásá­nak elősegítéséről tárgyaltak, akik egyénileg kívánják meg­művelni leendő birtokukat. Csak felnőtteknek! Elek. — A művelődési ház de­cember 3—4—5—6—án Mi­kulás-szolgálatot működtet. A gyerekeknek, unokáknak szánt örömszerző akció részesei azok hozzátartozói lehetnek, akik november 27-ig leadják igényüket — az ott meghatáro­zott feltételek szerint — a mű­velődési házban. Mikulásra tanterem Lökösháza. — November 30- ára tűzték ki az új tornaterem műszaki átadását és üzembe he­lyezési eljárását. Amint lehet, a gyerekek birtokba veszik a csar­nokot, de ide tervezik a köz­meghallgatást szolgáló falu­gyűlést is. Rendőrhely Kétegyháza. — Ha rendőrőrs nem is alakul, a község által a rendőrségnek átadott volt párt­házban 7 rendőr teljesít szolgá­latot a jövőben. A község idén 440 ezer forintot, jövőre újabb 400 ezret fordít a „rendőrhely” kialakítására. Remélik, hogy ja­nuár 1-jétől megindulhat az élet az épületben. Kupa et vita Gyula. — Kupa Mihály pénzügyminiszter november 27-én a városba látogat Este 6- kor a művelődési központban politikai fórumon találkozik a közönséggel. Belekötnek a bekötőkbe? Lökösháza. — Megtörtént az új telefonközpont átadása. Az állomásokat folyamatosan kap­csolják rá. A még várakozóknak kérik a — imitt-amott fogytán lévő—türelmét, hamarosan ők is sorra kerülnek. Elúszott a tető Kétegy háza. — A magyar is­kola udvarán — kőhajításnyira a román iskolától — rövidesen tornaszobát adnak át. Egy ame­rikai cégtől vásárolták meg az épületet. A felállítást néhány hétig az késleltette, hogy az At­lanti-óceán átszelésekor a tető- szerkezet — átmenetileg — el­kallódott. A beruházás értéke eléri a 6 és fél milliót. A fotókat Lehoczky Péter és Kovács Erzsébet készítette GYULA ÉS KÖRNYÉKE~f 1992. november 24., kedd Omnia vincit Suzuki? A gyulai AFIT Autójavító és Kereskedelmi Kft. a megye egyedüli Suzuki márkaszervi­ze. A „mi autónk” ügyében ve­zetőjéhez, Szalay György igaz­gatóhoz fordultunk. Tavaly alakítottuk ki a vállal - kozás dolgozókkal egyeztetett stratégiáját — mondta. — Tí­pusprofilt alakítottunk ki, mely élén a Suzuki áll. Erre alapoztuk értékesítési és javítási elképze­léseinket. — Miért a Suzukit választot­ták? — Bíztunk abban, hogy ma­gyar gyártmányú autóként bi­zalmat kelt, s megfelelő alkat­részgyártással jó javítási hátte­ret biztosíthatunk. Tetszik a gyulai szalon a Suzukinak is: a forgalmas 44-es út mellett található, s igazán szemrevaló — Voltak feltételei a Suzuki­nak? — Átfogó jelentkezési anya­got kértek a telephelyről, az épületekről, műszaki felszerelt­ségünkről, a létszámról. Számí­tott a telefonvonalak, szerelőál­lások mennyisége is. Személye­sen itt járt a kereskedelmi osz­tály vezetője és a Suzuki urak egyike. Az üzleti szerződésben minden olyan feltétel szerepel, melyet az ügyfél érdekében tar­tanunk kell. Ha nem tennénk: megszüntetnék a kapcsolatot. —A mintaterem október végi megnyitása óta mit tapasztal­nak: van érdeklődés? — Meglehetősen nagy, még­pedig valamennyi típus iránt. A magyar Swift mellett—melyre néhány hónapot várakozni kell — 1-2 héten belül szállítunk Marutit, Sedant. Hamarosan a terepjáró Vitara is megrendel­hető lesz. Részletre is árusítunk, s lízingelésre is van mód. Min­denféle Suzukihoz van alkat­részünk, az átmenetileg hiány­zót 24 órán belül pótoljuk. A boltunkban más márkákhoz is árusítunk alkatrészt, olajat és felszereléseket. Nemsokára ri­asztókészülékeink is lesznek. Dzsúdósok, karatésok egy „gyékényen” Vidám kis est, amolyan sport­baráti, a gyulai polgármesteri hivatal vendégházában. Né­met és magyar szavak keve­rednek. Egyelőre maradjunk az utóbbinál. — Tavaly egy ditzingeni delegációval itt járt Peter Kmitta úr, az ottani dzsúdó- szakosztály vezetője — mond­ja Horváth László, a gyulai ka­ratésok irányítója. — Kapcso­latot keresett velünk, s ennek hatására most júniusban néhá- nyan elutaztunk Ditzingenbe. Ezt a látogatást viszonozzák most ők, öten. Az a legszebb ebben, hogy a hivatalos városi kapcsolatból kiscsoportok ba- rátkozása lett. A gyulai művelődési köz­pont szabadidős karate klubjá­nak — a shotokan karate klub­nak — vezetőjétől Peter Kmit- tához fordulunk. — A perspektívát abban lá­tom, hogy két, sokat dolgozó klub együttműködésére van lehetőség. Közösen keressük meg a két sportág — a dzsúdó és a karate — közös gyökereit. Azon már túl vagyunk, hogy „feladat” legyen a két klub ba- rátkozása: kötetlenné vált a kapcsolatunk. —Hány versenyzőjük van? — Két korcsoportban 7-7. Egyikük, Sven Brandt a német nemzetközi ifjúsági bajnoksá­gon alig egy hete ötödik lett. Ralph Werntz a 95 kg-os súly­csoportban a tartományi baj­nokság harmadik legjobbja volt. — Mondana valamit magá­ról? — Civilben elektrotechni­kus vagyok. Az aktív verseny­zést 20 éve hagytam abba. Edzői képesítésem van, jelen­leg szakosztályvezető vagyok. Az edzőnk Florinel Chiuchiu, az egykori neves román ver­senyző. Gazdag gyulai programjuk egyik fontos mozzanataként a német sportolókat dr. Pocsay Gábor polgármester is fogad­Peter Kmitta ma már ritkáb­ban ölti magára a „szerelést” ta. Aztán közös edzést tartot­tak. A gyerekek németül, an­golul és kézzel-lábbal igye­keztek megértetni magukat. Dr. Hutter Károly — aktív ka­ratés — személyében szakava­tott tolmácsuk is akadt. Egy biztos: ezek az emberek meg­értik egymást. Széljegyzet Ez itt a jegyzet helye. Most éppen egy szél- ' jegyzeté. Azé is csak épp annyiban, hogy az őszi szél lesodorta a csörgőssé száradt leve­leket Gyulafáiról. Ez jó, mert eltűnt az élő és a kiszáradt fák közötti hátrányos megkülönböztetés. Nem jó, mert a legtöbb helyről nincs, aki elszállítsa a fák levedlett ruhá­ját. Tavaszig ki kellene találni valamit. Tűnjenek el a kiszáradt fák, ültessenek helyettük újakat, valami hozzáér­tő céggel csináltassák meg a ... által szép summáért elfuserált csónakázó tavat, s vegyük már észre, hogy a várost átszelő Élővíz-csatorna érték. Az idegenforgalmi kamara ülésén valaki felsóhajtott: mikor lesz Gyula ismét a virágok városa? Akkor—súgta valaki a szomszédjának —, ha kiültetik a virágokat..., no meg a székeikből a romlást tehetetlenül szemlélőket. -, I Déli ízek Gyula eddig is szívesen adott „állandó lakhelyet” más népek konyháinak. Most a szerb ízek költöztek be a Béke sugárútra Új színt, s főként új ízeket hozott Gyulára a Kaiser söröző. De nevezhetjük jugó vendéglőnek is Czifra György és a magyar— montenegrói Drágán Szekulity Béke sugárúti, a művelődési központtal átellenben lévő vál­lalkozását. A szakács, Pintér László is „eredeti”: Szabadká­ról jött, s garantáltan szerb íze­ket hozott magával. Tallózzunk az ételek között: töltött káposzta (szarma), töltött paprika, gyuvecs, pjleskavicá, razsnics, hajducski csevap, dzsigerica, mesano meso. Ko­ronaként: az Adria gyöngyei (olajban sült hal, homár, cápa, tintahal). A vendéglátók a sül­tekhez legillőbbnek a kelleme­sen hideg, csapolt Kaiser sört találták. Egészségükre! Himiiiiimur Információink szerint a gyulai képviselő-testület nem dr. tag­jai rövidesen hivatalos formában is elnézést kérnek polgár- mesterüktől, Pocsay dr.-tól azért, mert slendriánságuk miatt eleddig nem szerezték meg a doktori címet. Márpedig ezzel alaposan megnehezítik Pocsay doktor dolgát, mivel az ülése­ken az egyszerű, praktikus, már-már plebejus ,,doktor" meg­szólítás helyett esetükben kénytelen a cikornyás, hivalkodó ,,képviselő asszony”, ,,képviselő úr”, „képviselő társam" ti­tulussal bajlódni. Úgy tudjuk, a képviselők fel kívánják hatal­mazni Pocsay doktort arra, hogy a jövőben bátran doktorozza le őket. Kerray nyuszi esete a magyar nyuszikkal A történetre egy Gyula környéki faluban buk­kantam rá. Megeshetett volna máshol is. A vállalkozó házaspár bő esztendeje egy apróhirdetésben amerikai bérmunka lehetősé­gével találkozott. A pécsi ötletgazda 250 forintért elárulta, mi lenne az, s adott né­hány USA-beli címet. (Gondolom. külföldi hirdetésekből ollózta.) Papírra vetették szán­dékukat — csak ango­lul ért a Kerray Ridge- woodban. Gyorsan jött a válasz a feltételekkel. Neki is láttak a vál­lalkozói, külkereskedelmi engedély beszer­zésének, bankszámlát nyitottak, intézték a vám- és postaügyeket. No meg feladták a „beugrónak” megjelölt 62 dollárt. Mindeddig — komoly vállalkozókhoz illően — a partne­rek sűrűn leveleztek egymással. Ekkoriban kéthetente kopogtattak Kerrayék. A 62 dollár megérkezésekor megsértődhettek, mert egy álló évig hírt sem adtak magukról. Nemrégen a házaspár levelet írt a budapesti USA nagy- követségnek. Ez után befutott a Kerray nyil­vántartásba vételi lapja. Ám az üzletből még­sem lesz semmi. Ha felsorolom a „buli” fel­tételeit, megértik, miért. Az amerikaiak já­téknak, dísznek használható textilnyuszik összerakását, kitömését ajánlják. Minden 10 nyuszi után 60 dollár bért fizetnek. (Nem az ő bűnük, hogy a magya­rok ennek csak forint- árnyékát látnák.) Igen- ám, de az ittenieknek — 20 nyuszi tömését vállalva — előzetesen 120 dollár kauciót át kellene utalniuk a Ker- raynek, megelőlegez­nék saját bérüket. A nyuszik Amerikába ér­kezésekor ezt a pénzt visszakapnák, esetleg újabb 20 nyúl rendelésére fordíthatnák. Nyu- lam-bulamék Európába hajókázását a Kerray, az amerikázást a házaspár fizetné. Ahhoz, hogy lássák, mit is kell csinálniuk, előbb meg kellene vásárolniuk 17 dollárért egy kész nyuszit. További kockázat: ha az átvevő selejtesnek találja a nyulat, akkor nem fizet érte, hanem a házaspár költségén visszahajóztatja Magyarországra. (A nyuszijegy 15 dollár.) Tíz kicsi nyúl elkészítésére 130. százéra 190 napot adnak. Határidőcsúszás nincs. Meg kommentár se. (Ha valaki továbbjutott a nyúlügyben. sza­porítsa tovább velünk—a szót.) Kerek ötven Házhelyet kaptak Lökösházán 1945-ben, azóta is ott élnek Bognárék Ötven éve esküdött egymás­nak örök hűséget a ma Lökös­házán élő Venczel Anna és Bognár János. Ezt erősítették meg szombaton esküvőjük színhelyén, a kevermesi római katolikus templomban. — Egy lányunk van és egy vejünk. akit fiunkként sze­retünk — mondta Anna néni. — Lányunokánk 18, a fiú 16 éves. A gyerekek akarták ezt a megemlékezést. Azt mondták: majd ők sütnek-főznek, én csak menjek el a fodrászhoz. Nem kérdeztem, jól kijöt­tek-e egymással férj-feleség­ként az ötven év alatt. Végtére is: van az embernek két sze­me...

Next

/
Oldalképek
Tartalom