Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-21-22 / 275. szám

ÍRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­CSALAD - OTTHON 1992. november 21-22., szombat-vasárnap 4D Az akupunktúra helye a gyógyászatban Üzenet a francia konyhából Az akupunktúra legfontosabb hatása az, hogy a megfelelő me­ridián megfelelő pontján alkal­mazva igen sok gyógyszer ki­váltható, helyettesíthető. Az akupunktúrának mellékhatása, szövődménye nincsen. A gyógyító hatás kiváltása természetesen akkor a legered­ményesebb, ha a betegség korai időszakában kezdődik az aku­punktúra alkalmazása, amikor még nincs olyan szervi elválto­zás, mely például csak műtéttel, tornával korrigálható. Az akupunktúra hatásai kö­zött olyan jelentések is rejlenek, melyeket még nem ismerünk, amelyeknek egységes, átfogó magyarázata a jövő kutatásának lehet az eredménye. Az akupunktúra alkalmazása mellett szól: gyógyító hatása számos betegségben; nincs mellékhatása, viszont veszélyei könnyen kivédhetők és el­törpülnek a gyógyszermellék­hatások mellett, gyakorlatilag veszélytelen; olcsó, rendkívül gazdaságos módszer; igénylik a betegek és sok orvos is; elfogad­ják, felhasználják már a nyugati orvoslásban is. A tűszúrásos gyógykezelés­sel szemben ellenérvet alig tu­dunk felmutatni. Igaz, még nem ismerjük eléggé a hatásmecha­nizmus kérdéseit, de e nélkül is hasznosítani tudjuk, ha még jobban megismerjük lényegét, még többet tudunk belőle beépíteni a modem orvostudo­mányba. Ezért kell vele foglal­kozni, ezért kell tovább kutatni. Arra való hivatkozás, hogy az akupunktúra nem gyógyít, csak fájdalmat csillapít, nem állja meg a helyét! Ma már számta­lan bizonyíték van az akupunk­túra gyógyító hatására, amel­lett, hogy a fájdalomcsillapítás­nak egy kiváló eszköze, mód­szere lehet. Veszélyek előfordulnak, de egyesek eltúlozzák a veszélye­ket. Valóban van AIDS-ve- szély, viszont ennek útját állják a steril tűk. Az, hogy olyan be­tegséget kezelnek tűszúrással, amelyre az nem alkalmas, s ezért elmarad vagy késik a meg­felelő más beavatkozás, nem az akupunktúra hibája. Az aku­punktúrát csak megfelelő orvo­si diagnózis alapján szabad al­kalmazni. A feltétel; hogy olyanok fog­lalkozzanak vele, akik értenek hozzá, tapasztalt orvosok és az akupunktúrához szükséges is­mereteket is elsajátították. Ma­gyarországon ma csak aku- punktúrás szakvizsgával ren­delkező orvos gyakorolhatja ezen orvoslási módot. Dr. Jakubecz Sándor Szénával az algák ellen Egy brit farmer mellbevágóan egyszerű módszert talált a víz­ben elszaporodó algák ellen: a szénát. Mint brit kutatók vizs­gálatai időközben megállapí­tották, a rothadó szénából olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek elpusztítják az al­gákat. A fékezhetetlen algaburján­zás kiváltó okai ismertek: erős napfény és túltrágyázott víz. Következménye pedig a víz oxigéntartalmának csökkené­se és halpusztulás. Az új mód­szer nagy előnye, hogy — el­lentétben a peszticidekkel — más növényeket és állatokat nem károsít. Egy köbméter vízben már tíz gramm széna elegendő az algák szaporo­dásának megfékezésére. Múlt heti számunkban az olasz konyha specialitásai­ból adtunk ízelítőt. Ezen a héten a francia receptek kö­zött tallózunk. Kezdjük elő­ször a francia asztal elma­radhatatlan fogásával, a sa­látával, melyet egyaránt fo­gyasztanak ebédhez, vacso­rához. A magyar szokásoktól eltérően nem kiegészítőként fogyasztják, hanem önálló­an, s rendszerint előételként. Színes saláta Hozzávalók: 4 szem paradi­csom, 1 cső pirosra színeződő zöldpaprika, 1 cső zöldpapri­ka, 5 fejessaláta-levél, 3 új­hagyma, lOdkgkonzervkuko- rica, 3 kemény tojás, 1 gerezd fokhagyma, 1 dl ecet, őrölt majoránna és bazsalikom, só. Salátástálba tesszük a levé- től lecsöpögtetett kukoricát, a vékonyra metélt salátalevele­ket és a paprikát, a karikára vágott tojást és vöröshagymát, a kockákra vágott paradicso­mot. Megsózzuk, s 15 percre a hűtőszekrénybe tesszük. A zú­zott fokhagymát házasítjuk az ecettel, majoránnávál, majd ráöntjük a salátára. Beszórjuk a bazsalikommal és tálaljuk. A levest a franciák vacso­rára készítik, mely kétféle le­het: krémleves vagy húsleves alapból készült zöldséges le­ves. Sajtos hagymaleves Hozzávalók: 1 közepes nagy­ságú póréhagyma, 2,5 dkg liszt, 5 dkg vaj, 1,5 1 víz, só, törött bors, 10 dkg reszelt sajt. A karikára vágott póréhagy­mát a vajban megpároljuk, majd a liszttel beszórjuk, vilá­gosbarnára pirítjuk, vízzel fel­engedjük, megsózzuk és meg­borsozzuk. Tíz percig főzzük. A levest nagyon forrón kis tűz­álló tálakba tesszük, minden személynek külön-külön. Egy tojást felverünk, belekeverjük a reszelt sajtot. Mindegyik tál­ba, a forró leves tetejére kis halmot rakunk a sajtos masszából. Rögtön ezután na­gyon forró sütőbe tesszük kb. 5 percre, hogy a keverék a leves tetején aranyszínű legyen. Nyomban tálaljuk. A különféle húsételek több­ségét valamilyen zöldségfélé­vel együtt készítik. Ez a hús­nak is, a zöldségnek is nagyon kellemes zamatot ad. Száraz húsokhoz vajban párolt zöld­séget vagy meghámozott, de egészben hagyott, sós vízben főtt burgonyát adnak. Marhahús Burgogne-i módra Hozzávalók: 70 dkg marha­comb, 10 dkg sós szalonna, 2 evőkanál olaj, 1 fej vöröshagy­ma, 10 dkg gomba, 1 evőkanál liszt, 6 dl vörös bor, 6 dl víz, 1 gerezd fokhagyma, zöldpetre­zselyem, babérlevél, kakukk­fű, egy kevés paradicsompüré, só, törött bors. A nagykockákra vágott húst a szeletekre vágott vöröshagy­mával együtt nagy lángon megsütjük az olajban. Amikor megpirult, beszórjuk a liszttel, s hagyjuk megbámulni. Bele­tesszük a zúzott fokhagymát, felengedjük a vörös borral és a vízzel. (Készíthetjük csak vö­rös borral is.) Megsózzuk, megborsozzuk, ízesítjük ka­kukkfűvel, babérlevéllel és tetszés szerint 2—3 evőkanál paradicsompürével. Nagyon lassú tűzön pároljuk. Amikor már majdnem kész, hozzáad­juk a felszeletelt gombát. Fi­nomra vágott zöldpetrezse­lyemmel díszítve tálaljuk. Kárpótlásra jogosultak figyelem! A Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1992. november 23. napjától MEGKEZDI A KÁRPÓTLÁSI JEGYEK VÁSÁRLÁSI UTALVÁNYRA TÖRTÉNŐ ÁTVÁLTÁSÁT. Az átváltás mindenkor a hivatalos napi árfolyamon történik. A kárpótlási jegy ellenében adott vásárlási utalvány a szövetkezet valamennyi kiskereskedelmi egységében áruvásárlásra felhasználható. A kárpótlási jegyek átváltásának helye (egyéb információ) 5700 Gyula, Központi Iroda, Árpád u. 2. sz. Vállalkozási Csoport. Telefon: 361-011/29-es mellék. A póréhagyma használható a vöröshagyma helyett, kellemes, enyhén hagyma ízű A gyógyító víz Az úgynevezett Kneip-terápia Sebastian Kneip (1821— 1897) nevéhez fűződik, aki a németországi Bad-Wörisho- fen plébánosa volt. Saját ta­pasztalataiból kiindulva kez­dett el orvosi feladatokkal is foglalkozni. Kúrájának lénye­ge a vízzel való kezelés, ennek segítségével a vérkeringés gyorsítása és lassítása, mely­nek következtében az egész szervezet igen jól befolyásol­ható. Bár a hydroterápia, azaz a vízzel való gyógyítás nem Kneip találmánya, igen sok jó tanácsot és javaslatot köszön­hetünk neki. Meleg és hideg fürdők. A fürdők gyógyhatása a bennük rejlő ásványi és egyéb anya­goktól függ. De minden fürdő általános nyugtató, lazító ha­tású. A fürdési idő átlagosan ne legyen hosszabb 15 perc­nél. Ugyanez vonatkozik a há­zilag vett kádfürdőzésre, me­lyet fürdősókkal és fürdőha­bokkal gyógyfürdővé vará­zsolhatunk. Részfürdőket is vehetünk, melyek különböző panaszok enyhítését szolgálják. Az ülőfürdőnek helyi hatása van. Altesti fájdalmaknál a kamil­la- vagy a citromfűkivonatos A fürdők kellemesen befolyásolhatják közérzetünket, hangú latunkat gyógysó (hab) hozzáadása ajánlott. A meleg kéz- és karfürdőket reumatikus bántalmak kezelé­sére használjuk, hideg kéz- és karfürdőnek pedig erősítő ha­tása van. A hideg vizes lábfürdő (ve­se és hólyagbántalmaknál ti­los) az egész szervezet erősíté­sét szolgálja, 12-16 fokos víz­ben körülbelül fél percig tart­suk a lábunkat. A meleg lábfürdő (fokoza­tosan emelkedő hőméréséklet- tel 30-40 fokig) régi bevált há­ziszer kezdődő meghűlésnél. Vízzel való leöntés. A hyd- roterápiának ez a fajtája az egyén szükségleteinek megfe­lelően szabályozható. A vizet nyomástól mentes sugárban engedjük a bőrünkre, a szívtől távol eső testrészeknél (kéz és lábujjak) és jobb oldalon kezd­ve. Általában hideg vizet hasz­náljunk. Átlagos időtartama 2 perc, de ez az egyéni reakciók­nak (a bőr kipirosodása, me­legérzet) megfelelően változ­tatható. A kar vízzel való leön- tése pezsdítően hat a vérkerin­gésre. A borogatás lehet forró, meleg vagy hideg. A boroga­tás mindig három rétegből áll. Az első a vízzel átitatott boro­gató kendő, erre borítjuk a len­vászonból készült úgynevezet közbülső kendőt, majd gyap­júkendővel fedjük le. A mell­kasborogatás a hónaljtól az al­só bordáig terjed. Ügyelni kell arra, hogy a bepakolással ne akadályozzuk a mellkas léleg­ző mozgását. A légzőszervek krónikus megbetegedéseinél alkalmazzuk (például bronhi- tisz, asztma, szamárköhögés). Bizonyítottan hurutoldó hatá­sú- (K.Gy.) Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: november 30. Cím: Békés Me­gyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fo­gadjuk el. A megfejtők között 5 db reklámesemyőt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. A november 5-ei rejtvény megfejtése: Az em­berek nem lusták, csupán erőtlen céljaik vannak, melyek nem ösztönzik őket. Nyertesek: Fábián Imréné, Berettyóújfalu, Kolo- zsi Bálint, Mezőhegyes, Moskovits István, Békéscsa­ba, Pete Gábomé, Gyula, Szabó Gyula, Budapest. A november 7—8-ai rejtvény megfejtése: ...az úr a háznál, hogy a vőlegény lejjebb van a tortán. Nyertesek: Feketéné Túrák Anna, Kevermes, dr. Havasi Andrásné, Orosháza, Kapucza Tünde, Sar­kad, Nagyné Sarkadi Margit, Békéscsaba, Virág Adél, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom