Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-20 / 274. szám
1992. november 20., péntek HAZAI TÜKÖR iRÉKÉS megyei hIrlap Kerék(pár) alá való Nagyszénáson a község központjából a Tüzép-telepig kerékpárút épül. A földmunkálatok már elkezdődtek, várhatóan e hónap végéig elkészülnek a munkával. Az építkezés költségének egyik felét az önkormányzat, a másik részét az útalap fedezi. Jövőre a község északi részén, a Szarvasi út mentén folytatják a kerékpár- útépítést. Pávakörösök fellépése A Csorvási Nyugdíjasok Szervezete november 21 -én, szombaton Madarasra látogat, ahol egy népzenei találkozón vesz részt. A citerazenekar és a 15 pávakörös külföldi együttesekkel méri össze tudását. Segítség a Lungo Dromnak Ebben az évben már kétszer kapott anyagi támogatást a Lungo Drom (Út Előre) Országos Cigányérdekvédelmi Egyesület sarkadi szervezete az MDF városi tagszervezetétől. Először akkor, amikor a máriapócsi nagybúcsún vettek részt az egyesület tagjai, másodszor pedig néhány nappal ezelőtt, amikor a gyerekek Mikulás-csomagjainak összeállításához kértek pénzt a Lungo Drom vezetői. Minicsoport Mezőkovácsházán két évvel ezelőtt, a bölcsőde megszüntetése után az óvodai minicsoport bevezetésével próbálták megoldani a kisgyermekek elhelyezésével kapcsolatos gondokat. Mint azt Hemző József- né vezető óvónőtől megtudtuk, a férőhely-kihasználtság az elmúlt időszakban közel optimális volt, januártól pedig 23-an jelezték, hogy igénybe szeretnék venni az intézmény ezen szolgáltatását. Igazolványok A képviselő-testület a legutóbbi ülésén 48 medgyesbodzási lakosnak állapította meg a közgyógyellátási igazolványok méltányosságból történő kiadását. Az igazolványok felhasználási jogcíme már a következő évre, azaz 1993-ra érvényes. Fénymásolót kaptak A battonyai városi könyvtár a közelmúltban egy több mint 400 ezer forint értékű Rank Xerox típusú fénymásoló gépet kapott a Soros Alapítványtól. Az új szolgáltatást (könyvtári és hozott anyagok másolása) önköltségi áron vehetik igénybe a diák és felnőtt olvasók, valamint a helyi intézmények. „Family” Idősek Háza Gyulán Az ízlésesen berendezett társalgó már csak a lakókra vár FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A város egyik legszebb helyén, a Várfürdő tőszomszédságában, a Kossuth Lajos utca 13. szám alatt „Family” Idősek Háza nyílik az Őré család magánvállalkozásában. Őré András, a család egyik tagja a következőket mondja az újszerű kezdeményezésről: — Szeretném hangsúlyozni, hogy intézményünk nem szociális otthon, hanem családi vállalkozás, amelyben saját érdekünk, hogy nyugodt, békés körülmények között, megelégedéssel teljenek a bent lakók napjai. Ennek a feltételei adottak. Arra törekszünk, hogy az idősek házában kialakuljon egy olyan közösség, amely szebbé tudja tenni a lakók hétköznapjait. Az épület nyolcszobás, mindegyik szobában van hideg-meleg víz, a fürdőszobák és a WC-k a folyosókon találhatók. Berendezett szobáink nagysága lehetővé teszi, hogy igény szerint változtathassuk a benne lakók számát egytől négyig. Van tágas nappalink és külön tv-szo- bánk is. Az étkezőt és a konyhát a legújabb előírások szerint alakítottuk ki a pincében. — Mikorra tervezik a „Family” Idősek Háza megnyitását? — Akkor, ha legalább tíz jelentkező lesz. De nemcsak Gyulán szeretnénk meghonosítani az idősek házát. Akik inkább „falusi levegőre” és életmódra vágynak, számukra a Gyulaváriban lévő épületünket ajánljuk, amely szintén összkomfortos. Tágas udvar és konyhakert áll az ott lakók rendelkezésére a pihenéshez vagy az esetleges kerti munkálkodáshoz. — Vállalkozásról lévén szó, természetes, hogy mindez pénzbe kerül. — Az egyszeri beugró 400 ezer forint. Ezért vállaljuk, hogy az idős embereket életük végéig gondozzuk, biztosítjuk az egészségügyi ellátásukat, s ha kell, a szakápolást is. Havonta 6 ezer forint gondozási díjat kérünk. Lovász Környezetvédelmi egyeztető Kunágotán Rögtönzött kerekasztal-meg- beszélésre gyűltek össze Kunágotán a Bercsényi Termelő- szövetkezet irodájában az érdekelt felek, hogy a repülőtérrel határos földek környezeti ártalmainak valódiságáról tanácskozzanak. — A kárpótlással kapcsolatos földterületek körül kirobbantott botránnyal feltehetően vélt vagy valós sérelmeket akarnak számon kérni a szövetkezeten, amelybe a környezetvédőket is bevonták — kezdte a beszélgetést Pócsik Gábor téeszelnök, majd önkritikusan bevallotta, hogy valóban akadnak problémák a házuk táján, de túlzottnak tartja azt, ami a kimérendő föld körül felmerült. Az pedig, hogy a téesz szándékosan akar mérgezett földet kimérni, az egyszerűen nem igaz — hangsúlyozta. A megbeszélésen részt vevők megtekintették a földrendezési térképet és a beadott igénylések fénymásolatát, amelyből világosan kitűnt, hogy a reklamált terület jóval messzebb esik az állítólagosán veszélyes helytől. Sokkal inkább félnivalója lenne a már művelésbe vett, a repülőtérrel határos parcellák részarány-tulajdonosainak, akik nevében Egri József nyilatkozott. Többek között elmondta, hogy régóta ismeri a téesz földjeit, hisz sok évet ledolgozott a szövetkezetben. Nem lát a föld szennyezettségében reális veszélyt. Sőt kihangsúlyozta, hogy a téesz a lehető legkorrektebben teljesítette eddigi kéréseiket. A témával kapcsolatban Szelekovszki László, a megyei önkormányzati hivatal környezetvédelmi felügyelője rámutatott arra, hogy a felügyelőség szabályszerűen járt el, amikor az illetékes szegedi hivatalt kérték fel a vizsgálatok elvégzésére, bár a 30 napos ügyintézési határidőt ez esetben célszerű lenne lerövidíteni. Maga is kint járt a területen és észlelt szabálytalanságot (zsákégetés), de ezt tisztázni lehet. Igaz nem mérvadó — tette még hozzá —, de jelenleg egy gyors vizsgálatot végeztetnek a Békéscsabai Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomáson is. A szegedi hivatalos eredmény után reméli, hogy egyezségre jutnak a felek. Végül a résztvevők megállapították, hogy a Bercsényi Tsz-ben sincs nagyobb esélye egy lehetséges talajszennyezésnek, mint más műtrágyát tároló raktár esetén (melynek környezetvédelmére a téesz eddig is tetemes összeget költött!) —, s csak a földkimérést ellenzők részvételét hiányolták. H.M. Kafka-siker Szegeden A Szegedi Nemzeti Színház balett-társulata az elmúlt héten nagy sikert aratott a kamaraszínházban a Kafka világát idéző három balettjével. Az Alom Kafkáról című balett koreográfusa, Imre Zoltán az író körüli világot idézte meg a prágai gettó környezetébe helyezve a zsidó gyökereket, múltat kereső Kafkát. Alban Berg zenéje fájdalmasan hát- borzongatóvá tette a fegyelmezett, mégis többsíkú, érzelem-, és gondolatgazdag koreográfiát, amit nagyszerűen valósítottak meg a táncosok. A várakozás című táncjáték a Josef K. szerelmei alcímet viseli, ám Bozsik Yvette ennél jóval többet fogalmazott meg lírai, s mégis humorral, groteszk felhangokkal tűzdelt koreográfiájában. A Kafka-mű- vekben fellelhető figurák mellett általában szólt a szerelemről, az ehhez az érzéshez tapadó szépségről és fájdalomról. A reménytelen, a vívódó, a szép és fájdalmas, a pénzért kapható szerelem ezer arca mutatkozott meg táncjátékában, amelyet elismerésre méltóan valósítottak meg a fiatal táncosok. A mi cellánk-ban Juronics Tamás koreográfus egy kafkai gondolatra építette táncjátékát, amelynek lényegét el is mondatta szóban is. A nagy kérdés, hogy érdemes-e hinni az életben, az élet céljában, ugyanolyan gyötrődéssel és kételyekkel teli választ adott, mint az író. A díszletet és jelmezt tervező Dávid Attila érdekes világot varázsolt a színpadra, de a gondolatban is nehezen megfogható kétségeket J uronics T amásnak nem sikerülhetett eléggé érthetően megjelenítenie a tánc nyelvén. A fergeteges tempót diktáló koreográfiát a népes balett-társulat tagjai magas szinten oldották meg. B.S.E. Falu végén Vándor csárda Új vendéglátó egység várja az okányiakat Két évvel ezelőtt, 1990 nyarán nyílt meg Okányban a Hudák Sándor tulajdonában lévő Vándor csárda, amely ma már jó hímévre tett szert a környéken. A negyed osztályon működő, ízlésesen berendezett csárdában kulturált körülmények között, kedves, figyelmes kiszolgálás mellett olcsón lehet enni, inni és szórakozni. A csárda híressége még, hogy gyakran zajlanak benne szép események, mint például: eljegyzés, lakodalom. Oláh Ferenc Külkereskedelem? Hát igen. Az elmúlt héten is nyilvánosságra kerültek az ország nagyobb gazdasági bűntettei között a soros disznóságok. Menetrend szerint. Eltalálták, uraim! A röszkei ki-be fuvarozó fiatalemberre gondolok, meg a magyar—orosz „vegyes vállalat” kft.-jének ügyvezető igazgatójára — vodkaügyben. Nem lepődöm meg már semmin sem. De azért itt.és most, halkan bár, mégis az ügyekhez illő határozottsággal kérdezem a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától: tessék mondani, hol voltak a fináncok? Nem lehetett volna ezt az átjárható határainkon rendszeresen közlekedő jómadarat, no meg az áfavisszaigénylő, 600 milliós csalást elkövető úriembert valamivel hamarabb észrevenni? Mondjuk úgy egykét héttel a beindulásuk után? Hát ebből az országból minden értéket ilyen könnyen ki lehet hordani — hol biciklin, hol kamionban — és ebbe az országba a világ szemetjét akadálytalanul be lehet fuvarozni? A pestist is? (Még jó, hogy „időben” lefülelték őket, mert ha nem teszik, akkor a hivatalos becslés szerint is négymilli- árddal többet kellett volna nekünk — szegény állampolgároknak — fizetnünk az államháztartásunk deficitjének enyhítésére. Hát nem édes? Most kezdem csak gyanítani, hová folydogál el a pénzünk. Ezt eddig semmilyen közgazdász és politikus meg nem magyarázta.) Ennél sokkal kisebb (magyarul: piti) ügyek miatt más országokban veszi a kalapját az illetékes főnök. És még örülhet neki, ha azt veheti. Nem egyszer a kormány is belebukik. Nálunk — megjelenik előttem a kép — egy sor ember tiszteleg a határon is, meg itt benn az országban is a leleményes munka- nélküli „vállalkozó” előtt, és tán még kitüntetést is kap az, aki a magyar külgazdaság erőteljes fellendítése érdekében sikeresen tevékenykedeti az elhanyagolt keleti piacokon a kapcsolataink helyreállításán. És hol van ilyenkor az APEH? A láthatatlan jövedelmek konzekvensen buzgó felkutatója? És hová, miféle csatornákba töltögetik a nagystílű csempészek a tengernyi Cézárt és vodkát? Meg hová tűnnek el a hajdan volt állami monopolcikkek a mostani szabadpiacaink dzsungelében? (De hogy tudják magyarázni az illetékes urak a rossz bizonyítványaikat; és hogy tudnak a honatyák és -anyák holmi bolhákból jókora elefántokat gyártani unos-un- talan.) Kilenc és fél millió tisztességes, ám szegény állampolgár zsebében kotorász, keres, kutat konok kitartással a pénzügy. De ott jószerint csupán a sokszor devalvált krajcár cincog. A honi „vállalkozók” takarékbetétkönyveiben és a külhoni titkos számláikon viszont röhög a dollár, a márka, talán még a forint is: oda nem nyúl értük a kutya sem, onnan elő nem csalogathatja száz kupa vodka sem. Bizonyára nem tudja a tanult magyar pénzügy azt, amit apám minden közgazdasági tudomány nélkül is nagyon jól tudott: ritkán, jobb kedvében imigyen hajtogatván a régi népi közhelyet: ,Ahol nincs, ott ne keress, mondta báró Szekeres” . Én pedig most részben kíváncsian — és nem tagadom —, részben némi malíciával várom az efféle „vállalkozóink” bírósági tárgyalásait, miközben nem remélek attól arányos büntetést. Biztos vagyok ugyanis abban, hogy nem fogok csalódni a törvényeinkben és az azokat alkalmazók humánus gondolkodásában, a jó védőügyvédekben, a joghézagokban, az abszolút bizonyítás lehetetlenségében. És bízom abban is, hogy jól érzik majd magukat a színestévés, összkomfortos büntetés-végrehajtási intézményeinkben. Nemkülönben drukkolok a benti jó magaviseletért kijáró eltávozások gyakori engedélyezéséért. Bár számukra — tetteikért — talán az lenne az igazi, jó! megérdemelt büntetés, ha az ő kezükbe adnák az adóztatások, a költségvetés és a külgazdaság eleddig sikertelen próbálgatásainak menedzselését, irányítását. Hátha nagyobb sikerük lenne nekik, mint van a jelenlegieknek. Mivelhogy a zsivány- ból válik a legjobb pandúr. Petőcz Károly
