Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPSPORT 1992. november 12., csütörtök £ \ Lovastorna-világbaj nokság Békéscsabán? Beszélgetés T. Laurencz Eszter szövetségi kapitánnyal A közelmúltban „villámlátogatást” tett Békéscsabán Tatámé Laurencz Eszter, a BLK edzője, a lovastorna szakág szövetségi kapitánya. Találkozott tisztségviselőkkel, s meetekinföldbe nőtt óriás vagyok” — Mintegy nekirugaszkodásként — rövid bemutatkozást kérünk! — Akkor talán úgy rugaszkodok neki és azt mondom el először, hogy a Tatár Andris édesanyja vagyok. O mint ae- robik magyar bajnok ugyanis az idén szerepelt már bemutatón az itteni sportcsarnokban. A sportban hozzám inkább a lovastorna szálai kötik, mivel többszörös magyar bajnok és válogatott ebben a sportágban. Testvérem, Laurencz László szintén szövetségi kapitány, de ő a kézilabda megszállottja. Magamról — nem túl szálas termetem miatt — viccelődve azt szoktam mondani, hogy sportágammal együtt afféle földbe nőtt óriás vagyok. Országosan sem túl nagy mezőnyű sportágunk legjobb nemzetközi eredményei: csapatban világbajnokságon 4. hely, fiú egyéniben pedig világbajnoki 6. helyezés. „...jóleső érzéssel állhattam fel...” — Miért látogatott Békéscsabára. s miért kellett ezt olyan gyorsasáéval megszervezni? — Valóban szinte egyik napról a másikra történt. Nagy súlyú kérdésekben esetenként végzetes hiba lehet a késedelem. Ez az igen-igen nagy súlyú kérdés pedig nem más, mint az 1996-os lovastoma- világbajnokság Békéscsabán történő megrendezésének a kérdése. Ez ugyanis ma még nyitott kérdés. Elsősorban a létesítményi feltételekről, s azok megteremthetőségéről igyekeztem tájékozódni. Ezzel együtt érdeklődtem a megye, a város — hogy is fejezzem ki? — lehetséges fogadó- készségéről. —Milyen létesítményi feltételekre gondolt? Melyeket tekintett meg? — Ugye ezt a sportágat mintegy 13 méter átmérőjű körben vágtázó lovon „adják elő” a versenyzők. Fontos, hogy fedett, megfelelő színvonalú infrastruktúrával ellátott és a rangos verseny nézőit befogadni képes legyen. Megnéztem a város korszerű, szép sportcsarnokát és azt optimálisnak találtam a világbajnokság megrendezésére. A speciális talaj behordása könnyen megoldható, s a közvetlen közelben elhelyezhetők a kiegészítő létesítmények is. —Mi kell még? ■— Sétáltam és kocsikáztam a színhelyet övező városrészben. Számba vettem a szállodai elhelyezési lehetőségeket. A versenyzők lehetséges elhelyezésének ügyében bejártam az általános iskolai diákotthont. Megcsodáltam a főiskolát s annak tornacsarnokát is. Az egyes színhelyeken szerzett tapasztalataim valósággal fellelkesítettek. — Kinek sikerült körvonalaznia egy leendőviláebainokPozsonyban, a Világkupán. Balról: Tatár András, T. Laurencz Eszter és Németi István sás várható eseményeit, felvállalandó terheit és kalkulálható nyereségeit? — Igen, megközelítőleg ennyit. Először dr. Petróczy Gáborral, a megyei sportigazgatóság igazgatójával volt alkalmam találkozni, majd együtt elmentünk Molnár György békéscsabai alpolgármesterhez. — Hogyan összegezné tapasztalatait? — Elöljáróban megemlítem, hogy személyükben rendkívül nyitott, tettre kész vezetőkkel tárgyalhattam, még pontosabban: beszélgethettem. Kölcsönösen tájékozottak voltunk több olyan helyi, megyei, területi és országos elképzelésről, amelyek a világkiállítás időszakának látványos lovasprogramokkal való gazdagítását célozzák. Ilyen értelemben ajánlatunk talán nem is volt annyira meglepő. Mindenképpen jó kezdet, hogy mindketten megoldhatónak tartották az adott jó feltételek kiegészítését, s a helyi közreműködőkre (is) háruló feladatok ellátását. A szakmai rendezést ugyanis szövetségünk és szakágunk biztosítaná. Egyébként több olyan kiváló ötlet máris elhangzott, amelyek a későbbiekben hasznosíthatók lennének. Azzal a jóleső érzéssel és meggyőződéssel állhattam fel az asztaltól, hogy ide érdemes lesz újra visszatérni. „Megfelelő nemzetközi fórumon már felvetettük...” — Hol tartunk a világbajnokság helyszínéről való döntést előkészítő fölvamatban ? — Az már eldőlt, hogy 1994-ben Hágában fogják megrendezni a következő világbajnokságot. Megfelelő nemzetközi fórumon már felvetettük az 1996-os vb megrendezésének lehetőségét. Egyébként azért is vethettük fel, mert megfelelünk az eredményességi és egyéb előírásoknak. Felvetésünk fogadtatása — egyrészt szakágunk kedvező nemzetközi megítélése, másrészt a világkiállítással egybeeső időpont miatt is — nagyon jó volt. Ezért vált szükségessé a megfelelő, konkrét helyszín keresése. A végső döntést a FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) 1993 első félévében fogja meghozni. Minden esélyünk megvan arra, hogy megkapjuk a vb rendezési jogát. Igazán örülnék, ha a helyszín Békéscsaba lenne. A mieink dicsérete —A korábban elhangzottakon túl bizonyára más oka is van annak, hogy e kitüntetőajánlat címzettje: városunk, megyénk, régiónk! — Igen. A lovastorna sport helyzete, színvonala is az okok között szerepel. Az októberi országos bajnokságon a füzesgyarmati csapat 3., a gyulai pedig 6. helyezést ért el. Igen tehetségesek a legjobb egyéni versenyzők is: Károlyi Júlia, Sári Márta, Homoki Mónika, Petroly Pálma. Nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy Békésben a sportág 1984-es beindulását követően sokat tettek megismertetése, megszerettetése érdekében. További nem jelentéktelen ok: a terület neves lótenyésztése, más lovas sportágakban elismert élvonalbeli szerepe is. Mindezek alapján úgy gondolom, a megye lovas társadalma is sokat segíthetne. Bőke Gyula Nebiolo fenyegetőzik Az olimpiai sportvezetők elmúlt heti acapulcói tanácskozásán az afrikai országok képviselői furcsa javaslattal álltak elő: szerintük úgy is lehetne enyhíteni a nyári olimpia létszámgondján, ha az egyéni versenyeken, így atlétikában is egy-egy nemzet számonként legfeljebb csak két sportoló indítására kapna lehetőséget a jelenlegi hárommal szemben. Primo Nebiolo, a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) olasz elnöke ez ügyben nyilatkozatot tett közzé: —A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint országonként és számonként egy atléta minden további nélkül indítható, a másik két hely viszont csak azokat illeti meg, akik teljesítik az előírt teljesítmény szintet. A sport krónikája Az Officina Nova kiadó számos míves kivitelű kiadványa között különösen nagy sikerrel jelentette meg krónikasorozatának eddigi könyveit. A sorban ezúttal a sport következett: amint az a kiadó sajtótájékoztatóján elhangzott, az idei újdonságok egyik legnagyobb érdeklődéssel várt köteteként napvilágot látott az „A sport krónikája”. Elmondták azt is, hogy jó esztendeje fogtak hozzá a szerkesztéshez. A súlyra is tekintélyes — majd ötkilós —, ezemegyven oldalas, hangsúlyozottan a kultúrtörténetet és a sport históriáját ötvöző mű több ezer év történetét öleli — a világét, s benne külön a magyarét. Az olimpiák története is a magyar vonatkozások részletezésével vonul végig a különleges epizódokat, kuriózumokat is tartalmazó kötetben, s az alkotók egyik fő szándékának megfelelően — hogy naprakészek legyenek — még a barcelonai olimpia is, benne a magyarok remeklésével, bőséges helyet kapott. A mintegy háromezer fotóval, szárflos archív, idehaza eddig sosem látott felvétellel illusztrált vaskos művet rendkívül adatgazdag statisztikai melléklet egészíti ki. A sport krónikája jószívvel ajánlható — 2750 forintos áron — elsősorban, de korántsem kizárólagosan a sport kedvelőinek. A gyönyörű tavasz öröksége... Ng Műi kínai apáca találta fel, neve: Wing Tsun Nem kevesebbet állít Salánki Tibor szentesi karateedző — vagy ahogy ő inkább szívesen aposztrofálja —-, instruktor, mint hogy a Wing Tsun, vagyis a gyönyörű tavasz öröksége költözik azoknak a fiataloknak a szívébe, akit a három fő stílus, a Karate-do, a Más harci művészete és a Kung-fun belüli Wing Tsunt választják sportolási formának, hetente legalább kétszer. A közelmúltban Békéscsabán és Orosházán megszervezett képzés mozgatója maga a fiatal, 24 esztendős instruktor. Talán nem egészen véletlen, hogy a beszélgetést ő maga kezdeményezte. — Kezdjük a már nagyvonalakban jelzett szervezeti felépítés részleteivel. — Van egy országos központi iskola, amely Kecskeméten működik, vezetője Mádat Róbert főinstruktor, aki mellesleg a Wing Tsün szakág elnöke is és az iskolát önerőből hozta létre. Itt hetente egyszer összegyűlnek az instruktorok edzeni, hogy aztán továbbadhassák tudásukat. De szabad legyen megemlítenem a Kung-fu iskola többi, a szakághoz tartozó alkotóelemét is, melyek ugyancsak önálló szervezetet alkotnak saját elnökkel. Tehát: Imádkozó Sáska, Hai-Chuan-Mne, Chow Family és Yin-Yang. Ezekről az Országos Testnevelési és Sporthivatal által is elismert és engedélyezett stílusirányzatokról bővebben is olvashatnak a most megjelent országos magazinunkban, amely a Fighter nevet viseli. Csak érdekességként mondom, hogy ennek a félévenként megjelenő harcművészeti magazinnak a szerkesztője és fő kiadója éppen a mi szakágunk főnöke, Mádai Róbert, de olyan kiváló karatések segítik, mint Adámy István ötdanos, Kelemen István és Patakfalvy Miklós négydanos mesterek. — Térjünk vissza a Wing Tsünhöz. — Ez a harcművészeti ág a középkori Kínából ered. Csaknem 250 éves múltja azzal kezdődött, hogy egy Shaolin kolostorbeli apáca, bizonyos Ng Műi — ejtsd: Gin Moj — elvetette a hagyományosan merev és széles mozdulatokat tartalmazó stílust és egy olyan rendszert alkotott, amely jobban alkalmazható az egyén testfelépítéséhez, főleg a nőkéhez. Lévén, hogy az egyetlen stílus a világon, amit hölgy talált fel, hozzá illően olyan szeszélyes, mint a kínai nők (is). A „WT” előnyben részesíti a gondolkodni tudást, a loA si-fu mester, Mádai Norbert (balról) a Lap-sun sorozatból mutat be egy mozdulatot segítőjével gikai készséget, a technikai felkészültséget. Ráadásul különösebb testi erőt sem igényel, ami szintén a női eredetéből fakad. Ng Műi a későbbi névadóval, Jim Wing Tsunnal tökéletesítette a stílust — apáról fiúra szállóan, de csak az ötvenes években kezdett ismertebbé válni, főleg Bruce Lee révén. — Hogyan válhat valaki mesterré? — Tanítási programunk nagyon szisztematikusan épül fel. Először az első formagyakorlatot kell megtanulni, majd gyakorlati alkalmazásukat kell elsajátítani, hogy mit jelent például a levegőbeni mozdulat — egy vagy több ellenféllel szemben. A második forma hasonlóan fontos a tanulásban, amelynek van egy specialitása: a chi-sau, az úgynevezett „ragadós kéz” technika. Ez az érintési refléxek kifejlesztésére szolgál, ti. ez sokkal gyorsabb, mint a vizuális reakció. Utcai támadáskor ezért nem látni, hanem csak érezni fogja az illető az ütést. Lényege, hogy a támadónak nem kell mereven ellenállni, hanem el kell vezetni az energiát és saját erővel visszaütni az ellenfélnek. Ennek hét sorozata van s kiterjed a közelharc minden formájára. Gyakorlóeszköznek egy különleges fabábut használunk. — Női instruktorok is vannak? — Természetesen, tízen vizsgáztak eddig. Nem szabad elfelejteni, hogy tulajdonképpen mi is női stílust űzünk. — Elérkeztünk a tanulás gyakorlatiasabb tudnivalóihoz. — Először is olyan mestert válasszanak, aki valóban az. Sajnos nálunk mostanában elég sokan nevezik ki saját magukat szakembernek. Ne kerteljünk, vannak szélhámosok is, szép számmal. • — Ön természetesen nem közülük való. Ki a példaképe? — A nagymester, Leung Ting, valamint Bruce Lee, akit sokan — helytelenül — karatekirálynak hívnak, holott „WT”-mester volt. — Hol tanít? — Békéscsabán az 1. sz. általános iskolában, Orosházán a szakmunkásképzőben, hétfőn és szerdán koraesténként. Ide várjuk a jelentkezőket, elsősorban 10—14 éveseket, akik kedvet éreznek az egyébként 365 stílust magába foglaló Kung-fu iránt. F.T. tett néhány létesítményt. Rendkívül figyelemre érdemes ajánlatot is tett a varosnak, melyről programjának befejeztével készségesen beszélt a lapunknak adott interjúban is.
