Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

IflÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1992. november 12., csütörtök A kárpótlási jegyek átválthatok Átlagkeresetek Az átlagkereset szeptember­ben hónapban 23 ezer 270 fo­rint volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 19 ezer 025 forint, a szellemi foglalkoztatottaké pedig 33 ezer 375 forint — tette közzé a Központi Statisz­tikai Hivatal legfrissebb jelen­tését. A legtöbbet a bányászatban keresnek, az átlagos bruttó fi­zetés 50 ezer 558 forint. Ezen belül a fizikai dolgozóké 45 ezer 962, az alkalmazottaké pedig 75 ezer 003 forint. Az átlag körül alakult az élelmiszeriparban, a faipar­ban, a szállításban, raktározás­ban, a postánál, illetve a táv­közlésnél, továbbá a kohászat­ban dolgozók keresete. Jóval Amerikai Az amerikai kormány magyar gazdaságot támogató tevé­kenysége során (melyről kicsit keveset tudunk) kerültem abba a helyzetbe, hogy egy hónapig tanulmányozhatom a kisvál­lalkozásokat segítő munkáju­kat. Valószínű az a legjobb, ha más is megismeri ezeket a technikákat. Most, mikor több ezer kilométerre (vagy ahogy itt mondják: mérföldre) kez­dem ezt a sorozatot, még azt sem tudom hány cikkből áll majd, hisz amit „tanulok”, azt igyekszem egyből továbbad­ni. Szerencsére Washington­ban kezdődött a körutazás, így ez jó alkalom arra, hogy az országról kialakult benyomá­somat egy kis történelemmel fűszerezzem. A legjellemzőbb, hogy a washingtoniak leginkább a kormányhivatalok alkalma­zottai, s mint ilyenek, nem fe­lejtik el hétköznapi munkájuk során sem, hogy a hozzájuk forduló állampolgárok adóbe­fizetéséből élnek. Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy itt élő kí­sérőnk szerint biztos lehet minden állampolgár, hogy mindenben segítik ügyes-ba­jos dolgai közben. Itt ez a szo­kás... Bár Jelcinnel nem sikerült találkoznom, a szenátust és a képviselőházat is láttam „mű­ködés” közben. Itt sem jellem­ző, hogy az egész napot az ülésteremben töltik a képvise­lők, viszont a szavazást úgy szervezik meg, hogy össze­gyűjtik az ügyeket, így egy óra leforgása alatt mindenki lead­hatja szavazatát több kérdés­az átlag alatt maradt a textil, a textilruházati és a bőripari ter­melő üzemekben dolgozók jö­vedelme. Itt kiugró az eltérés a fizikai és szellemi dolgozók átlagkeresetében is, az utóbbi­aké duplája a fizikai dolgozó­kénak. Nem éri el az átlag 20 ezer forintot az építőipari dolgo­zók, valamint a hulladék­visszanyeréssel foglalkozó feldolgozó ágazatok dolgozói­nak bevétele sem. A pénzügyi tevékenységet végzők viszont átlagosan csaknem 37 ezer fo­rintot kerestek szeptember­ben. (A KSH azoknak a gaz­dálkodó szervezeteknek az adatait összegezte, amelyek 50-nél több alkalmazottat fog- lalkoztatnak).-------------------------­ú tijegyzet ben is. (A szavazógépet úgy alakították ki, hogy egymás helyett nem tudnak „nyomo­gatni”.) Maga Washington, mint fő­város, megépítése igen eredeti ötlet és mutatja az államok függetlenségének állapotát is. Mondják, hogy az északi és a déli államok határvonalára, il­letve az északi és déli kikötő­városok (Baltimore és Ale­xandria) közé ékelve politikai egyezkedés során alakult ki a legideálisabb hely, de tartja magát az a legenda is, mely szerint George Washington birtokához ez volt a legköze­lebb. De térjünk vissza a politiká-. hoz és a gazdasághoz. Az ame­rikai kormányt érte néhány szemrehányás, hogy a segítség nemigen érkezett meg Ma­gyarországra. Ilyenkor több­nyire pénzre gondoltunk és azt hiszem, mellé is fogtunk vára­kozásainkkal. Elég kemény el­lenőrzés alatt tartják a kor­mányzati pénzeket (különösen az ellenzéki párt hangoskodik, amikor csak ürügyet vél a pénzkibocsátás hátterében), és van mire költeni országon belül is. Az kifejezetten fígyelem- felkető, mennyire különböző módon, életszínvonalon élnek az emberek. Komoly tanulság számomra, hogy nincs olyan gazdag ország, ahol nincsenek szegények — meggyőződé­sem: itt is elsősorban rajtunk múlik, mely szintjén élünk a társadalomnak. A szabadság ilyen magas foka azt jelenti, hogy nem is lepődnek meg különösebben, ha valaki él is Felülvizsgált lapály Címvédő törzstenyészet Nagybánhegyesen A Nagybánhegyesi Zalka Mgtsz-ben a napokban került sor a szövetkezet magyar la­pály sertéstenyészetének felülvizsgálatára, melynek eredményeként Nagybánhe- gyes ismét megkapta a törzste­nyészeti címet. Külön kiemel­ték, hogy az országban ezen fajtájú tenyészetek közül a nagybánhegyesi vezető helyet foglal el, mivel évek óta az értékelő pontozásban az első három helyezett között szere­pel. A részletes helyszíni vizs­gálatokból figyelmet érdemel az a megállapítás, mely szerint a tenyészet szaporasági és fel- neveíési teljesítményei négy ponttal meghaladják az orszá­gos átlagot, továbbá, hogy a fajtacsoport tömeggyarapodá­sa is az átlag fölé emelkedik. A bemutatott tenyészkanok is ki­váló „formát”, illetve teljesít­ményeket mutattak. Az érté­keléskor az is elhangzott, hogy a telep felszereltsége minden­ben megfelel a tenyészállat­előállítás feltételeinek, vala­mint az állomány állategész­ségügyi szempontból beteg­ségtől mentes. Mint megtud­tuk, a tenyészet törzskönyve­zését és forgalmazását ez évtől az újjáalakult Hungapig Egye­sület végzi. A telep és állomá­nya minden tekintetben jogo­sult a törzstenyészeti cím vise­lésére — állapították meg végül a szakemberek, s ami még fontos, hogy a nagybán­hegyesi lapálytenyészetben magas az értékes húsrészek aránya, ami a legszigorúbb kö­zöspiaci elvásároknak is meg­vele. A kormány támogatásá­hoz visszakanyarodva: való­színű hamarosan megbukna, ha nem a belső gondok megol­dására koncentrálna elsősor­ban (mint ahogy most Bush elnökről egy kicsit ezt tartják). Mielőtt befejezném, hadd mondjak egy olyan dolgot, amit az amerikaiak szembeöt­lően nem tudnak: öltözködni. Nem részletezem, mert oly le­leményesen szegnek meg min­den szabályt, ha egyszer elkez­deném a felsorolást, talán soha nem érnék a végére. De hihe­tetlen stílusban használják a légkondicionálást is (képesek 17—18 °C-ra hűteni a szobá­kat) és kilószám teszik a jeget az üdítőkbe. Ennyi bemelegítés után hadd fussak át a várható témá­kon. A törvényhozás mellett működik a kisvállalkozások támogatásával foglalkozó bi­zottság; működik egy orszá­gos hálózat, mely a kisvállal­kozásokat támogatja, működ­nek az államok és a városok önkormányzata által létreho­zott, kisvállalkozásokat segítő szervezetek, a kamarának egy óriási tagozata. Hogy miért ennyi? Mert hisznek abban, hogy a kisvál­lalkozások teremtenek mun­kahelyeket, azok a leginno- ratívabbak és a legrugalma- sabbak. Az eredménye pedig az, hogy a vállalkozások 92 százaléka 100 főnél keveseb­bet foglalkoztató kisvállalko­zás. Mennyien mennek tönkre és miért? Mi az amerikai gaz­daság igazi ereje stb.? Ezekre a kérdésekre vonatkozóan Di Bacco professzor véleményét ismerjük meg a következők­ben. A nap információja Vállalkozók karácsonyi vására Moszkvában A magyar vállalkozók eddig kiszorultak a szovjet utódálla­mok piacáról, márpedig létér­dekük, hogy bekerüljenek a keleti köztársaságok kereske­delmi életébe. Ezért a Kádár Béla külgazdasági miniszter által vezetett gazdasági dele­gációban — amely november elején Oroszországban, Baskír riában és Tatárországban tár­gyalt— a vállalkozók képvi­selői is helyet kaptak. Kassai Róbert, az IP ŐSZ al- elnöke elmondta, hogy a ma­gyar—orosz kereskedelmi for­galom szinte egyik évről a má­sikra töredékére esett vissza. Öröm az ürömben, hogy a for­galomcsökkenés ellenére a kisvállalkozók részaránya 14 százalékról 20 százalékra nőtt, A kapcsolatok bővítésének ér­dekében most magyar—orosz vegyes bizottság felállítását határozták el. A tervek szerint központi ellenőrzés nélkül, de központi segítséggel valósíta­nak meg külföldi beruházási programokat a FÁK területén. Az első közös kereskedelmi akciót karácsony előtt rende­zik a moszkvai GUM és CUM Áruházban. Ezt követően, ja­nuártól a magyar vállalkozók folyamatosan tudathatják a moszkvai magyar kereskedel­mi képviselettel, milyen áru­val és szolgáltatással tudnának bekapcsolódni Oroszország kereskedelmi forgalmába. Az IPOSZ-ban a tagokon kívül természetesen bárme­lyik vállalkozó jelentkezését szívesen fogadják. A Moszk­vában dolgozó magyar üzlet­kötők a vállalkozók anyagi biztonsága érdekében minden esetben igyekeznek tisztázni a pontos fizetési feltételeket. A kereskedők csak akkor vállal­ják az áru elszállítását, ha a vevő előre kifizeti a számlát. Sor kerülhet a magyar és az orosz felek között bartell-szál- lításokra is. Elhangzott: a kapcsolatokat célszerű mielőbb megteremte­ni, hiszen más nemzetek is sze­retnének jelen lenni az egykori szovjet piacokon. A ruházati ipart máris a kínaiak uralják... (domi) Csomópont Csabán „fele-fele” alapon A szolgáltatás marad, a tulajdonos változik Ingyen sem olcsó Az 1992. évi vagyonpolitikai irányelveket októberben elfo­gadta az Országgyűlés, az 1993. évit pedig csak ezután fogja napirendjére tűzni. Mindkét dolgozat az állami vagyon lebontásának egyik módjaként az ingyenes vagyo­nátadást jelöli meg. Az így privatizálandó érték nagyságáról még nincsenek adatok. Csupán egy biztos: a társadalombiztosításnak 2 milliárd 733 millió forintot utal át az állam. (Viszonyítás­képpen érdemes megjegyezni, hogy a privatizációs bevéte­lekből a Világkiállítási Alap­nak 4, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-nek 8, az ÁVÜ által alapítandó gazdasági tár­saságoknak pedig összesen 11 milliárd forintot szán az ál­lam.) A tb-n kívül ingyen juthat­nak vagyonhoz azok az alapít­ványok, amelyek költségveté­si feladatokat vállalnak át. Az ilyen vagyonátadásról min­denkor a kormány határoz. Előnyben részesülnek a felső- oktatási intézmények, a kórhá­zak, a szociális, tudományos, oktatási, művészeti, kulturá­lis, sport- és környezetvédelmi célokat szolgáló alapítványok. Hogy ezek esetében a vagyon átadásánál milyen szempon­tok érvényesülnek, arról a par­lamentnek a közalapítványok­ról szóló új törvényben kell határoznia. Előreláthatólag azonban ez a törvény idén már nem kerül az Országgyűlés na­pirendjére. Az átalakuló állami vállala­tok jóléti-szociális vagyontár­gyai is fizetség nélkül kerül­hetnek a munkavállalók által létrehozott alapítványok tulaj­donába. Egyetlen feltétele en­nek, hogy a kezelők vállalják: továbbra is a dolgozók érdeke­it szolgálják. Ilyen értelmű döntést követően minden fel­merülő költséget természete­sen a munkavállalóknak kell vállalniuk... (DOMI) FEB A gépjárművezetők elátkozott helynek tartják évek óta a Sza­bolcs utcából a Szarvasi útra kivezető kereszteződést, aho­gyan a Kazinczy és Szarvasi úti csomópontot is. Sok bal­eset és idegeskedés jellemzi mindkét helyet. A két alsóren­dű utcából napközben szinte lehetetlenség kihajtani a Szarvasi útra. Nos, úgy látszik, ezt elégelték meg a szakembe­rek — a Békéscsabai Közúti Igazgatóság — és az önkor­mányzat, és pontot tettek a be­ruházásra. A csomópontok átépítése és a forgalomirányí­tó jelzőlámpák beszerelése nem olcsó mulatság, mert több mint 24 millió forintba kerül. A város ebből a felét állja, mégpedig úgy, hogy e hónap közepéig 7 milliót fizet az Út­alap számlára, a következő 5 milliót pedig jövő februárjá­ban utalja át. A beruházás le­bonyolítását s a költségek felét a közúti igazgatóság vállalta magára. Meglehetősen nagy munkákról van szó, mégis úgy tűnik, ez alkalommal az adófi­zető csabai polgárok helyeslik a két forgalmi csomópont kor­szerűsítésére szánt milliókat. B.S.E. Euromenedzser VÍZSZINTES: 10. Fővárosi sportklub. 15. Fed. 20. Unifor­mis. 21.... Palkó. 23. Fogság, szolgasors jelképe. 24. Édes­vízi halfaj. 25. Sértetlen. 26. Kaluga folyója. 27. Tova. 29. Bakonyi hegy. 30. Belül fejlő­dő! 31. Kicsinyítő képző. 32. Dohánybolt. 34. Az, költőie- sen. 36. Cseh férfinév. 37. Francia sziget. 39. Moszkvai utca. 41. Tüzel. 42. Udvarlás. 43. Olasz névelő (IL). 44. An­gol sör. 45. Kicsinyítő képző. 46. Hímnemű német névelő. 50. Dunaújvárosi üzemek ne­ve volt, röv. 51. Régi. 55. Oli­vér becézve. 56. Idegen Éva. 57. Szóösszetételekben: föld. 58. Tesztelő, mérő műszer. 60. Germánium. 61. Németh László Észtere. 64. Sereg. FÜGGŐLEGES: 1. A földre. 2. Közös Piac. 3. Bé­lyegkedvelő. 4. Csehszlovák magnók, lemezjátszók márká­ja. 5. Egoista. 6. Bróm. 7. Szo­morúság. 8. EHE. 9. Központi égitest. 10. Római számok. 11. Indiai király volt. 13. Román Anna. 14. Ételízesítő. 15. So­mogy megyei község. 16. Vér­csoport. 18. Aktiengesells­chaft (német rt.) röv. 19. Rádi­um. 23. Teniszütő. 28. Daloló szócska. 29. Csónakgerinc. 32. Tantál. 33. Hat hónapig. 34. „A” botor. 35. Szóösszeté­telekben jelentése: szél. 36. Magasugró technika vagy új­ságból kivágó. 37. Görög betű. 38. Feszítőeszköz. 42. Deszki születésű humoristánk nevé­nek része. 43. Zamatok. 45. Üresen tátong. 46. Nagytestű kugyafajta. 47. Megfelelt, or­vosi minősítésben. 49. IN ME­DIAS ... (a dolgok közepébe vágva). 52. A dingóhoz hason­ló vadkutyafaj. 53. Török tiszti rang volt. 54. A buddhizmus Japánban* elterjedt ága. 58. Svéd és német autójel. 59. SZEOL... 61. Kötőszó. 62. Személyes névmás. 64. Téli csapadék. 65. Saját kezűleg. Beküldendő az Euromene­dzser személyiségfejlesztő tréningjének egyik gondolata: V.:1.,48.F.:12.V.:53.,40.F.: 22. V.:63.,66. F.: 17. Beküldési határidő 1992. november 20. Cím: Békés Me­gyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom