Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

KÖRKÉP 1992. november 12., csütörtök Tilos a sertésvásár A Békés Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőr­ző Állomás közleménye sze­rint a megyében kialakult ked­vezőtlen sertésegészségügyi helyzetre tekintettel Békés­csabán, Gyulán, Békésen, Sar­kadon, Mezőberényben, Vésztőn, Medgyesegyházán meghatározatlan időre a ser­tésvásár tilos. Kulturális érdekszövetség Tegnap, a békéscsabai Kultu­rális Érdekszövetség tagjai — intézményvezetők, egyesületi képviselők — megbeszélést tartottak a Békéscsabai Ifjúsá­gi Házban. Az összejövetel a készülő művelődési törvény kapcsán jött létre, amelyet tár­sadalmi vitára bocsátanak. Szlovén—magyar üzleti találkozó Békéscsabán A Dél-Magyarországi Gazda­sági Kamara Békéscsabán no­vember 12-én, ma 10 órai kez­dettel a Fenyves Szállóban szlovén és magyar üzletembe­rek részvételével találkozót szervez. A rendezvényre elő­reláthatóan tucatnyi szlovén üzletember érkezik. A vendég delegáció tagja lesz a Ljublja­nai Kereskedelmi Kamara igazgatója, illetve a ljubljanai magyar kereskedelmi taná­csos. Drágul a casco Az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. az Extra-Casco biztosítás díját — az Állami Biztosításfelügyelet engedé­lye alapján—január 1-jétől 40 százalékkal emeli. Költségvetési tárgyalás Gyomaendrőd város képvise- lő-testülete ma, november 12- én délután 13 órakor tartja so­ron következő ülését, melynek helye a városháza nagyterme. A napirendek között az önkor­mányzat tulajdonairól és a va­gyonnal való gazdálkodás sza­bályairól szóló rendeletet vi­tatják meg, majd az 1993. évi költségvetés előkészítő vitáját folytatja le a testület. A ülésre várják az érdeklődőket. Tűz Csorváson és Szarvason Tegnap Csorvás 46-os számú tanyáján leégett egy 40x8 mé­teres fóliasátor. 4300 darab, másfél kilogrammos csirke pusztult el. A kár mintegy 500 ezer forint. Szarvason az Al­máskert vendéglő kazánházá­ban keletkezett kisebb tűz — a kár nem jelentős. LET „NEM AZ A SZEGÉNY, AKINEK CSAK KÉVÉ­SÉ VAN, HANEM AKI TÖBBRE VÁGYIK.” (Senecá) Menesztették a teljes vezetőséget (Folytatás az 1. oldalról) azonban azonnali intézkedést kívánt. Szó van itt hivatali ha­talommal való visszaélésről, hűtlen kezelésről, csalásról, vesztegetésről, meg nem en­gedett módon történő akarat­érvényesítésről, a dolgozók megfélemlítéséről és egye­bekről. Summázva: a bejelen­tés tartalma és a belső vizsgá­lat eredménye egyértelművé tette, hogy a négy úr (Szűcs Ferenc, Varga József, Hege­dűs Gábor, Nagy József) alkal­matlan vezetői feladatok ellá­tására, ezért a mai napon mun­kaviszonyukat rendkívüli fel­mondással megszüntetjük, el­lenük rendőrségi feljelentést teszünk. Ugyancsak eljárást kezdeményezünk Rácz Zoltán és Rácz Zoltánná békéscsabai illetőségű kisiparosok ellen, akik csalással, el nem végzett munka leszámlázásával, kör­nyezetvédelmi feladatok jog­talan vállalásával jutottak nagy pénzhez, természetesen a battonyai vezetők jóvoltából. Olyan pénz ez, arrjßlyböl bér- fejlesztést lehetett volna vég­rehajtani, illetve prémiumot fizetni a dolgozóknak. —Konkrétan miről van szó ? — A veszélyes hulladékok ártalmatlanítására az Állatife­hérje Takarmányokat Előállító Vállalatnak van jogosítványa. Ezbh jogosítványt — a gyoma- endrődi nyúlvágóhíd hulladé­kainak megsemmisítésére — Szűcs Ferencék törvénytelenül átengedték Ráczéknak. A tör­téntekből az itt maradó dolgo­zóknak is, és a vállalat központi vezetőségének is le kell vonnia a konzekvenciákat. A feltárt va­gyon elleni vétségeket azonban már nem tartjuk vállalati szin­ten elbírálhatónak, ezért teszünk rendőrségi feljelentést a volt vezetők és Ráczék ellen — fejezte be lapunknak adott nyilatkozatát Sós János vezér- igazgató. Ménesi György A szakszervezet 12 pontja « Az MSZOSZ által szervezett hat regionális tanácskozás után kedden a főváros és Pest megye is megtartotta regioná­lis bizalmi tanácskozását, amely később kibővített szö­vetségi tanácsülésben végző­dött. A 2060 résztvevő a kor­mány jövő évi gazdasági, szo­ciális koncepciójával kapcso­latban fejezte ki álláspontját. Az eddig megfogalmazott nyolcpontos szakszervezeti követelések ekkor bővültek 12-re. A követelések a munka- nélküliség mérséklését, a mi­nimálbérek emelését, a női nyugdíjkorhatár emelésének elvetését, a kétkulcsos áfa ter­vezett módon történő beveze­tésének elutasítását, a nyugdí­jaknak az infláció mértékével megegyező emelését, az okta­tás és egészségügy területén az esélyegyenlőséget, az abortusz jelenlegi szabályainak megtar­tását, a költségvetési intézmé­nyek működőképességének biztosítását és az érdekegyezte­tés rangjának visszaállítását fo­galmazták meg. A tanácskozás résztvevői Budapesten is úgy döntöttek, tárgyalni kell a kormánnyal, de ha nem vezet sikerre, akkor az érdekérvényesítés kemé­nyebb eszközével fognak élni. A kérdés az, mikor és mi le­gyen ennek a formája. A több­ség úgy foglalt állást, hogy el­ső lépcsőben figyelmeztető sztrájk, második lépcsőben demonstráció, a harmadikban pedig egy általános sztrájk le­het az érdekérvényesítés esz­köze. Addig viszont tárgyalni kell, mégpedig a hat szakszer­vezet által közösen kimunkált javaslat alapján, amelyet a kormány tárgyalási alapnak elfogadott. A tárgyalások vég­ső határideje: november 22. Közben a különböző szak- szervezetek között is folyik az egyeztetés egy esetleges közös fellépés érdekében. Békés me­gyében ma kerül sor a szak- szervezetek közötti kerekasz- tal-megbeszélésre, amelyen a szakszervezetek képviselői is­mertetik tagságuk álláspontját a kormány 1993-as gazdasági, szociális terveivel kapcsolat­ban. B.S.E. Vállalkozni? Mire? Már az előadók személye is igazi csemegét ígért az SZDSZ Polgári Demokrata Körének tegnapi, a gyulai Ag- ro Hotelban megtartott konfe­renciáján. Vállalkozni? Mire? — hangzott a program címe, egyszerre kérdezve és állítva. Mindenesetre lehetőséget kí­náltak a vállalkozások hazai feltételeinek áttekintésére. A kör egyik vezetője, Kádár Pé­ter országgyűlési képviselő megnyitójában azt mondta, hogy a jövőben ne a politika határozza meg a gazdaságot, hanem fordítva. Szűcs György, az IPOSZ el­nöke leszögezte: aminek el kellett dőlnie, az az elmúlt két évben eldőlhetett. Ha eddig el is mulasztotta a hatalom, ideje lenne hozzálátni a gazdasági törvénykezéshez. A kis, egyé­ni cégek stabilizálására alapo­zott fejlődést jelölte kívána­tosnak. A KISOSZ részéről — dr, Baradlai György betegsége miatt — Czibula Zoltán me­gyei elnök tartott előadást. A kormány pénzelvonási „trükkjeit” bírálta, melyek le­hetetlen helyzetbe hozzák a vállalkozókat, s adócsalásra kényszeríti őket. Az állam pa­zarol, két marékkai szórja az adófizetők pénzét, hivatalokat hoz létre — szólt ostorozóan. A KISZÖV nevében dr. Ugrál András megyei elnök beszélt. Dr. Sárközy Tamás pro­fesszor kijelentette: a privati­záció olyan, gyakorlatilag megoldatlan feladat, melyet ennek ellenére teljesítenünk kell. A privatizációban a jogi, a politikai, az erkölcsi szem­pontok objektíve „ütik” egy­mást — hívta fel a figyelmet. Szenzációsan szellemes elő­adásában a privatizációt és a vállalkozásélénkítést szemlé­letes példákkal hozta „ember­közelbe”. Komoly elvi kifogá­sait jelentette be a privatizáci­ós törvénykezés megoldásai­val szemben, de sietve hozzá­tette: „Ezek is törik az utat”. K.A.J. A kicsik nagy örömére Barátságos, tágas, jól berende­zett csoportszobát, igazi gyer­mekparadicsomot alakítottak ki a szülők, felnőttek támogató segítségével a békéscsabai Köl­csey utcai óvoda egyik kiscso­portjában. A terem felújítását és berendezését a csabai Her­ma Kft. végezte: festettek, má­zoltak, egyedi térelválasztó­kat, asztalokat, variálható já­tékpadokat, polcokat, paravá­nokat készítettek — ingyen, ajándékképpen a gyerekek­nek. Az egyik szülő, Szécsi Im­re fonott gyermek ülőgarnitú­rát és fonott kosarakat aj ánlott fel. A Napsugár bábegyüttes jótékony célú előadásával, a szülői munkaközösség anyagi­akkal, a Csabatáj Tsz kedvező árakkal támogatta az óvodát abban, hogy az udvart fajáté­kokkal rendezhessék be, a ki­csik óriási örömére FOTÓ: FAZEKAS FERENC Költségvetés és adótörvények Az Országgyűlés szerdai ple­náris ülésén folytatta az 1993. vényjavaslata feletti vitát hoz­zászóló híján nyomban le is zárták. A részletes vitára a mó­dosító indítványok megtár­gyalása után kerül sor. Az Országgyűlés ezután le­zárta a magánszemélyek jöve­Fehérek közt egy európai Ugye ismerik azt a várakozásteljes zsongást, ami a függöny felgördülése előtt tölti el a színházi nézőteret? A közönség ünnepi lélekkel lesi az óráját és valami katartikus élmény befogadására hangolódik rá. így gyülekez­tek tegnap délután a képviselők is. Megjött Jelcin, aki szemtől szembe egyáltalán nem tűnt orosz medvé­nek, ahogy a nyugati sajtó szokta őt jellemezni. Elegáns volt, mosolygós, európai. A képviselők nem lihegős vastapssal, nem kommunistából de­mokratává változott apparatcsiknak kijáró fanyalgással, hanem őszinte, meleg, baráti tisztelettel fogadták őt. Jelcin beszéde valóban korszakos jelentőségű volt. Keményen elhatá­rolódott a diktatúrától és hitet tett a szabad demokratikus, modern piacgazdaságra épülő rendszer mellett. Tudjuk, mondta, hogy az úgyne­vezett megbonthatatlan barátság célra tartott géppisztolyok között volt megbonthatatlan. S elhangzott az is, amit kevesen hittek, hogy még életükben elhangzik: az orosz államfő fejet hajtott az 1956-os áldozatok emléke előtt. A szimpátiát keltő és baráti jobbot nyújtó beszéd hatását jelentősen rontotta, hogy Jelcin „gorillái” megszállták az Országházat. Négy körbe­állta a szónoki emelvényt, miután a főnök testét szorosan fedezve odáig kísérték, a többiek a karzatról pásztázták a terepet, s gaz merénylőt vizslató, ellenséges tekintetüket le nem vették a jelenlévőkről. Hiába no, a kulturált biztosítás elsajátítása nem könnyű feladat, még ha Jelcin hangsúlyozta is: elsősorban európaiak vagyunk. SlMONFFY Ágnes évi költségvetés általános vitá­ját. A felszólalók főként az ok­tatás, a kultúra, a környezetvé­delem és a szociálpolitika kér­déseit érintették. Délután az adótörvény-ja­vaslatok korábban megkezdett általános vitáját folytatták. Az általános forgalmi adó tör­delemadójáról és a társasági adóról szóló törvény módosí­tását kezdeményező törvény- javaslat általános vitáját. A T. Ház végezetül folytatta az adózás rendjéről szóló tör­vény módosítását kezdemé­nyező törvényjavaslat általá­nos vitáját. Tanácskoznak a belső elválasztású mirigyek tudósai (Folytatás az 1. oldalról) csolatáról beszél a saját bete­geinken tapasztaltak alapján. Balázs György professzor a (debreceni sebészeti klinika igazgatója) a pajzsmirigyse- bészetről, Péter Ferenc pro­fesszor (a budai területi gyer­mekkórház igazgatója) a pu­bertáskori endokrinbetegsé­gekről, Szarvas Ferenc pro­fesszor (szegedi klinika en­dokrin osztályvezető főorvo­sa) az alkohol belső elválasz­tású mirigyeket károsító hatá­sáról, Szilágyi Géza pro­fesszor (Orvostovábbképző Intézet tanszékvezetője) az endokrin betegségek egyik speciális területéről tart elő­adást. A hipofízis világszerte elismert tudósa, a Torontóban élő Kovács Kálmán professzor az agyalapi mirigy tumorkuta­tásairól szól. — Az érthetőség kedvéért Safükiw sz&rífva Piaci kesergő Minden héten szerdán van Gyomaendrődön a nagypiac. Ekkor a polgármesteri hivatal és a sportcsarnok előtti tér megtelik alkalmi árusokkal és a portékák között válogató vevőkkel. Erzsiké Orosházáról jött ide árulni, megkopott, 14 éves, 1200-as Ladájával. A régi kofák közé tartozik, szinte minden mozgóárust ismer. —Rossz világ jön ránk ezután—panaszkodik a mellette lévő trafikosnak. —Már a kocsimat sem tudom fenntarta­ni, annyi pénzem meg még nem gyűlt össze, hogy újat vásároljak. Valamikor 50 ezer forinttal indítottam a vál­lalkozást, amikor az nagy pénznek számított. Ma már ennél jóval több forog, legalább a hatszorosa, de képtelen vagyok pénzt kivenni belőle. Csákánnyá tudok forgalmaz­ni, hogy éppen megéljek. Nincs esélye ma a vállalkozásnak —summázza Erzsiké pályafutásának legutolsó szakaszát. Az új törvények minden bizonnyal megnehezítik majd a piacosoknak és a vevőknek a helyzetét egyaránt. Az önkor­mányzat helypénzt szed, hisz neki is kell a bevétel, az állam adóval, s nem is akármilyennel csap le a vállalkozókra. A vevőpedig ugyanolyan helyzetben van mint mindenki más: megkeresett pénze egyre kevesebbre lesz elég. De feladni nem lehet, mert a piaci folyamat egy köiforgás: termelni, eladni és vásárolni... Papp János hallhatnánk néhány endokrin­betegségről? — Az alapellátás orvosai irá­nyítják hozzánk vizsgálatokra a betegeket. A hormonális elválto­zások okait is kutatjuk. A pajzs- mirigy-túlműködés gyógysze­rekkel jól befolyásolható, tünete lehet a fogyás, a melegségérzés, az ingerlékenység. A pajzsmi­rigy csökkent működése az idő­seknél vérellátási zavarokban, fiataloknál pajzsmirigy-gyulla- dásban nyilvánulhat meg. Hor­monadagolással látványosan ja­vítható a betegek állapota. Igen kellemetlen, főként a nőknél a testük egyes területeinek túlzott szőrösödése. Főként a változás kora után elég sok hölgynek pa­nasza ez. Ritkán előfordulhat olyan speciális agydaganat, amely az agyfüggelékben ta­pasztalható, évente 10-15 ilyen beteget küldünk műtétre Debre­cenbe. Bede Zsóka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom