Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

O------------------------------------------------- SARKAD ÉS KÖRNYÉKE -----------­S zékelyeknél a hegyekben Sarkadkeresztúr, vasútállo­más Az oldalt írta és szerkesz­tette: Magyar Mária A fotókat Fazekas Ferenc készítette. Zöld utat kapott a benzinkút Sarkad. — Nem kis vitát váltott ki a legutóbbi testületi ülésen Murok Ferenc képvi­selő azon kérése, hogy az ál­tala benzinkút-telepítésre megvásárolt földterület el­idegenítési tilalmát véglege­sen feloldja-e a testület avagy sem. Az elidegenítési tilalom ugyanis — mint a ké­relemben szerepel — akadá­lyozza a vállalkozó és a kivi­telezésben is részt vevő Avanti Rt. társasággá alaku­lását. A testület többsége ko­rábbi elhatározásával ellen­tétben most az elidegenítési tilalom végleges feloldása mellett döntött, bízva a vál­lalkozó szavában, miszerint az adott területen csakugyan benzinkút épül majd. Az Avanti ígérete szerint az építkezés a jövő év tavaszán kezdődik. Az eltűntek emlékére Újszalonta. — November 1- jén délután 14 órakor a II. világháborúban eltűnt vagy elesett 10 újszalontai katoná­ra emlékeznek a falubeliek. Tiszteletükre emlékművet állíttatott az önkormányzat, amelyet Sárközi Sándor és Barcsy Károly sarkadi kőmű­vesek készítettek. Tisza-kastély mint mentőöv Nagygyanté. — A Mező- gyánhoz tartozó kistelepülé­sen népszavazás döntött ar­ról, hogy a község önállóvá kíván válni. A legoptimistáb­bak szerint ennek már ez év elején be kellett volna követ­kezni, ám mint megtudtuk, a Belügyminisztérium szigorú feltételekhez kötötte az önál­lósodást. Nagygyanté azon­ban még mindig reményked­het, hiszen ha a budapesti Szellőző Művek átadná a Ti- sza-kastélyt a falunak, máris javulnának a törvényben elő­írt feltételek, s a Belügymi­nisztérium is „engedéke­nyebb” lenne. Jelenleg csak azt tudjuk, a Szellőző Művek nem zárkózott el a tárgyalá­sok elől. Közgyűlés Sarkad. — Október 30-án délelőtt 9 órakor vagyoncso­portosító közgyűlést tart a Lenin Téesz a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban. Mezőgyán.—A község veze­tői a közelmúltban látogatást tettek a romániai Kovászna megyében. Ott is az 1300 la­kosú Magyarhermányt és a 600-800 lelket számláló Kis­bacont keresték fel, Mező- gyán két testvérközségét. A kapcsolatfelvétel két évvel ezelőtt kezdődött dr. Farkad Dénes Romániából áttelepült, Okányban élő körzeti orvos közreműködésével — emlé­kezett vissza Szabó István, Mezőgyán polgármestere. A mostani látogatás alkal­mával a magyar községet képviselők néhány mesés- és tankönyvet vittek a két ma­gyarlakta romániai hegyi fa­luba. Mint Szabó István el­Sarkad. — Hat sarkadi fiatal hosszú nekifutás után az el­múlt hetekben aláírta a Fi­desz sarkadi szervezetének alapító nyilatkozatát. A „hosszú nekifutás” egy hóna­pokon át tartó szándékot ta­kar. A valóra váltáshoz októ­ber 23-a szolgált indítékul, amelyen már mint hivatalos párt akartak koszorúzni. Megálmodták és megcsinál­ták. Lelkesedésüket még az sem törte meg, hogy egy ko­rábbi Fidesz-próbálkozás már füstbe ment Sarkadon. — Akkor is úgy számol­juk, hogy mi vagyunk az el­sők. A korábbi Fidesz volt a mínusz-kezdeményezés — mondta tréfálkozva Nagy Er­zsébet Ildikó, az egyik alapí­tó tag, aki egyébként a me­gyei Fidesszel való kapcso­lattartást vállalta az alapszer­vezeten belül. Beszélge­tésünkkor Zsóka (merthogy így szólítják) mellett még há­rom alapító tag ült. Vári La­Diák-önsegélyezés Sarkad. — Október közepén ülésezett az Ady Endre Kísérleti Középiskola Szülők Szövetsé­gének intéző bizottsága. A résztvevők megvitatták a diák­önsegélyezési alap létrehozásá­nak lehetőségeit. Úgy gondol­ták, az alap legfontosabb forrása a tanulók által befizetett pénz­összeg lenne, amit azok a szülők mondta, a hermányiak és. a kisbaconbeliek nagyon ke­ményen megküzdenek azért, hogy a magyar nyelvet meg­őrizzék. A gyerekek reggel 8-tól délután 3^ig szinte szünet nélkül iskolában van­nak. Azért ilyen sokáig, hogy a román oktatási törvény ál­tal előírtakon túl még a ma­gyar nyelvvel is kellő ideig foglalkozzanak. Sajnos azon­ban kevés magyar nyelvű tankönyvük, szemléltetőesz­közük van, és a legújabb ma­gyar pedagógiai módszerek­től is elzártan élnek. Kérdé­semre a polgármester el­mondta, hogy bár nagyon lel­kes, fiatal pedagógusaik van­nak, csupán az igazgatónő­jos hivatásos katona, az alap­szervezet gazdasági felelőse, Soós Mihály Attila városi „összekötő” és Békési And­rea Rita „közlegény”. Mind­egyikük mondott egy-egy mondatot, így lassanként összeállt a kép, mit is akar­nak a sarkadi fideszesek. Mindenekelőtt azt, hogy te­vékenységük a város fiatalja­inak érdekeit szolgálja. Azt, hogy közreműködésükkel minél több kulturált elfog­laltságot biztosítsanak az if­júságnak. Legyenek sport- programok, kirándulások, politikai vitafórumok. Sza­badidejükkel, energiájukkal szeretnének a város rendel­kezésére állni. — Szívesen részt veszünk bármilyen városrendező ak­cióban. Szeretnénk példát mutatni, szeretnénk, ha az idősebb generáció komolyan venne bennünket — mondta Zsóka. — Konkrét terveink között szerepel, hogy se­egészíthetnének ki, akik ezt megtehetik. Ezen kívül meg­próbálkozhatnának külső forrá­sok felkutatásával is. S hogy a segélyezésre szociálisan ki a legrászorultabb, arról egy ötta­gú bizottság döntene. Az ülésen szó esett a november 23-ától 27- éig tartó Ady-hétről is, amely­hez szponzorok keresésében kért segítséget az iskola a szülőktől. nek és a református lelkész­nek van képesítése a saját te­vékenységéről, ezen kívül csak néhány fiatal pedagógus végez magánegyetemet Sep- siszentgyörgyön. — Éppen ezért a legfonto­sabb, amit ezekért az embere­kért tehetünk, a kapcsolattar­tás — folytatta Szabó István. — Pedagógusaink tapasztala­tokat, új ismereteket tudnak átadni az ottani kollegáiknak, amire azok nagyon fogéko­nyak. Az iskolák kapcsolata azért is fontos, mert se Magyarher- mányban, se Kisbaconban nincs polgármesteri hivatal, ott az iskola és az egyház az egyetlen szellemi centrum. gítünk a zsidótemető helyre- állításában és a városgazdál­kodásnak a fásításban. A következő hónapokat ar­ra fogják használni — mond­ták —, hogy megismerkedje­nek a Fidesz általános irány­elveivel, és ezzel párhuza­mosan megismertessék ma­gukat a város lakosságával. Főként az Ady Endre Kísér­leti Középiskola diákjaira és a Neumann János Innovátor- képző Egyetem helyi hallga­tóira számítanak, mint poten­ciális Fidesz-tagokra. A vá­ros vezetőinek már bemutat­koztak, következnek a pár­tok, amelyeknek szintén hírt szeretnének adni magukról. Mindezeken kívül persze van egy végső célja is a „Na- rancshéj-plussz” alapszerve­zetnek (merthogy így nevez­ték el magukat), nevezetesen az, hogy az 1994-es választá­sokon szeretnének Fidesz-je- lölteket indítani a képviselő- testületbe. Közmeghallgatás Kötegyán. — Október 30-án (pénteken) 16 óra 30-tól testületi ülést tartanak a köz­ség képviselői. A házipénz­tár-kezelési szabályzattal összefüggő rendeletük módo­sítása és a bejelentések után a község művelődési házában közmeghallgatást tartanak a falu lakosai részére. Startol(t) a „Narancshéj-plussz” Mivel a városban (a rendezetlen jogszabályok miatt!) nincs pártház, ezért a Fidesz hol itt, hol ott tartja az összejöveteleit. Legtöbbet mindenesetre a városi könyvtárnak köszönhetnek, ahol a leggyakrabban üléseznek. Képünkön négyen az alapítók közül (balról jobbra): Zsóka, Lajos, Andrea és Misi 1992. október 29., csütörtök Cherchez la femme! Méhkerék 200 éven ke­resztül zárt település volt — hallhattuk a napokban Bóka Mihály iskolaigazga­tótól, aki a Békés megyei nemzeti és etnikai kisebb­ségi bizottság kihelyezett ülésén Méhkerék történe­téről szólt a résztvevőknek. Ennek egyik pozitív ered­ménye, hogy a 200 eszten­dős nyelv és kultúra szinte érintetlenül megmaradt napjainkra. Ahogy dr. Rú­zsa György polgármester mondta, a Mariska nénik sok­szor még a polgármester szót se tudják kimondani ma­gyarul, így a hivatalban ma is főként román nyelvű az ügyfélfogadás. A képviselő-testület 100 százalékosan ro­mán anyanyelvű, a község lakossága pedig 98 százalék­ban román nemzetiségű. Az óvodában, az iskolában mégis majdnem a szülők fele kérte, kéri, hogy ott az oktatás, nevelés magyarul is folyjék a román mellett. És nem csak a továbbtanulás, az elhelyezkedés miatt, hanem azért is, mert egyre több a vegyes házasság a községben. Statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy ezekben a házasságokban többnyire a höl­gyek a magyarok, így még inkább érthető, hogy vannak gyerekek, akik csak magyarul beszélnek, mielőtt óvodá­ba kerülnének. ,,Hiába — jegyezte meg az egyik részt­vevő—, mindenütt ott vannak. Cherchez la femme, azaz keresd a nőt!" , „Vizes” kérdés Sarkad. — A legutóbbi ön- kormányzati ülésen a képvise­lőknek dönteniük kellett ar­ról, hogy 1993. január 1-jétóí a most már sarkadi tulajdont képező vízbázisokkal be kí- vánnak-e lépni a Békés Me­gyei Vízművek Részvénytár­saságba, ami azt jelentené, hogy a működtetést az rt. vé­gezné. Volt képviselő, aki úgy vélte, mind a vízszolgáltatást, mind a szennyvízhálózat üze­meltetését a városnak vállal­kozás formájában kellene megoldani. Többen azonban nem adták a voksukat „ekkora vagyonérték” kockázatos mű­ködtetéséhez. A vita azzal zá­rult, ha az rt. igazgatóságában képviseltetheti magát Sar­kad, akkor belépnek a társa­ságba. Halottak napi megemlékezések Sarkad. — Hétvégén a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ két településen is tart halottak napi megemlékezést. Október 31 -én (szombaton) 14 órakor a sarkadkeresztúri ön- kormányzat megbízásából a keresztúri köztemetőben, Sar­kadon pedig november 1-jén (vasárnap) 14 órától a Körös­háti temetőben, majd 15 órától a Szigeti temetőben. Átalakulás ’92 Kötegyán. — November 12- én 9 órától a község művelődé­si házában közgyűlést tart a Petőfi Téesz. A napirenden az átalakulás és a szövetkezeti vezetőségválasztás szerepel. Emberből vagyunk Mezőgyán. — Sorozatunk lényege, hogy egyetlen tréfás kérdésen keresztül emberkö­zelbe hozzunk egy-egy köz­ismert Sarkad térségi szemé­lyiséget. Interjúalanyunk ezúttal Mezőgyán polgár- mestere, Szabó István. Kér­désünk pedig a következő: — Képzelje el a következő szituációt: Ünnepi beszédet mond egy félezres tömeg előtt, s az egyik legpatetiku- sabb pillanatban beszakad Ön alatt a pódium. Derékig eltűnik benne, mire többen is a segítségére sietnek. Mit mondana a közönségnek, mi­vel hidalná át ezt a kínos je­lenetet, miután újra a desz­kákon áll? —,Úgy látszik, nem csak az egekbe lehet szárnyalni, hanem a mélységekbe is. Aki ezzel nincs tisztában, az tart­sa magát távol a politikától és a közélettől! — így a vá­lasz. — Abban biztos va­gyok, hogy a népnek nem ha­zudtam még (a kegyes ha­zugságokat kivéve), így tel­jességgel lehetetlen, hogy szégyenemben megnyíljon alattam a föld. De ha mégis megtörténne velem ez az eset (hogy a pódium beszakad), azt jelentené, hogy az nem a véletlen műve volt, hanem jelzés arra, hogy egyesek a pokolba kívánnak. Az ellen­feleim csak azt nem kalkulál­ták be, hogy egy bűntelen ember a pokol tüzében sem ég el, és visszatérve a földre a köz színe elé, újra szólhat a néphez, és az igazságok ki­mondásával, hirdetésével a demegóg hazug embereket eltávolíthatja az istenadta igaz néptől, s az a kivetettség fájdalmasabb, mint egy „me­rénylet” áldozatának lenni. De ha mégis teljességgel véletlen lenne ez a zuhanás, akkor csak annyit mondanék: Úgy jártam, mint a magyar életszínvonal az elmúlt há­rom esztendőben, és remény­kednék, hogy mindketten fel­emelkednénk a padlószint alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom