Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
HÁLÓ 1992. október 8., csütörtök A szociális törvény tervezetéről Nemzetközi jogi és belső alkotmányos kötelezettségeink mellett a társadalmi változások, a piacgazdaságra való átállás, a nagyarányú társadalmi jövedelmek ellenére a növekvő méretű elszegényedés is sürgetően igényli egy új elosztási és önálló, korszerű szociális ellátó- rendszer kialakítását. Az átdolgozott törvénytervezet célja, hogy meghatározza az állam által biztosított szociális ellátások egyes formáit, az ellátásra való jogosultság feltételeit, az ellátás szervezeti kereteit, valamint a szociális jogok gyakorlásának garanciáit. A törvény rendelkezéseiben kifejezésre jut a társadalmi szolidaritás és a közteherviselés elve. A törvény hatálya kiterjed a Magyar- országon élű magyar állampolgárokon kívül mindazon személyekre, akik szociális védelmére nemzetközi szerződésekben kötelezettséget vállaltunk. E személyek közé tartoznak a bevándorolt, a menekült — bizonyos ellátások tekintetében —, a kétoldalú nemzetközi egyezményekben meghatározott feltételekkel itt tartózkodó külföldiek. A szociális ellátások új alapokra helyezett teljes körű rendszere csak fokozatosan, a jövedelemelosztás nagy rendszereinek korszerűsítésével párhuzamosan építhető ki. 1993-tól új ellátásként kell bevezetni a gyermeknevelési és lakásfenntartási támogatást, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, korszerűsíteni kell a krízishelyzetben adható átmeneti segély rendszerét. A szociális ellátásra jogosult számára szintén garanciális kérdés, hogy személyiségi jogait, emberi méltóságát megóvják és a szociális támogatás hatékony legyen. Ezt szolgálja az eljárási határidők rövidítése, az igazgatási és a bírói szervek ideiglenes intézkedése, az adatkezelés és adatvédelem meghatározása. A jövőben folytatásokban közöljük a szociális támogatások rendszerét az új törvénytervezet alapján. Az összeállítást a Népjóléti Minisztérium bocsátotta rendelkezésünkre. A szociális támogatások rendszere az új törvénytervezet alapján 1. Jogosultság Ki ítéli meg? Forrás Forma/összeg Típus I. Pénzbeli ellátások a) normatív 1. gyermeknevelési támogatás b) rászorultságtól függő' 1. munkanélküliek jövedelempótló támogatása 2. lakásfenntartási támogatás 3. ápolási díj 4. átmeneti segély 5. temetési segély az az anya, aki ket- tó'nél több kiskorú gyermeket nevel, a legkisebb gyerek 3 és 10 év közötti, és a család egy főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg az a munkanélküli, aki a munkanélküli-ellátásra már nem jogosult és családjában az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át nem haladja meg a településen az önkormányzat által elismert minimális lakásnagyságot és -minőséget meg nem haladó lakásban lakók, akik a lakás hasznosításából jövedelemmel nem rendelkeznek, a támogatás odaítélése különösen indokolt akkor, ha a lakásfenntartás költségei elérik az összjövedelem 35%-át a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállalók a) azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe (krízisbe) kerültek, önmaguk, illetve családjuk fönnmaradásáról másféle módon nem képesek gondoskodni; b) alkalmanként egy-egy nagyobb kiadás, például: betegség, elemi kár esetén akinek a temetés költségei létfenntartását veszélyezteti az önkormányzat jegyzője, a népjóléti miniszter különleges elbírálással odaítélheti helyi önkormányzat képviselő-tes- tülete helyi önkormányzat helyi önkormányzat a háziorvos szakvéleménye alapján helyi önkormányzat helyi önkormányzat állami költségvetés önkormányzati költségvetés, amelyhez az állami költségvetés a szociális célokra fizetett normatív támogatáson keresztül hozzájárul, kiegészíthet önkormányzati költségvetés + állami normatív támogatás önkormányzati költségvetés + állami normatív támogatás önkormányzati költségvetés + állami normatív támogatás önkormányzati költségvetés + állami normatív támogatás mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (tartama a szolgálati időbe beszámít) havonta a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 80%-a biztosítania kell a lakhatás feltételeinek megőrzését 10—18 év közötti személyek ápolásáért az öregségi nyugdíj 100%-a; a 18 év felettieknél az öregségi nyugdíj 60%-a (tartama a szolgálati időbe beszámít) változó pénzösszeg (eseti vagy folyamatos) változó pénzösszeg A pszichológus naplójából Az első osztály: nem suli-buli, hanem új életforma Nem suli-buli, életforma Aktuális gyerekszáj: „Nagyapa, cseréljünk. Te menj iskolába, én megyek nyugdíjba...” Megmosolyogtató, de elgondolkodtató is a hatéves kisle- gény „ajánlata”. Előzménye ugyanis az volt, hogy a 60 éves nagyszülő az idő mindent megszépítő távlatából igencsak idilli képet festett unokájának az iskoláról, a kisdiákéletről, s elejtett szavaiból kitűnt, hogy szorongva készül a nyugdíjasévekre. Az unoka repesve várta a „nagy kalandot”, a tanévkezdést — de hamar rá kellett ébrednie, hogy az iskolai élet a maga rendjével, követelményeivel, előírásaival nem az a csodavilág, amiről nagyapó mesélt... A túlzott várakozás fölkeltése ugyanolyan rossz pedagógiai módszer, mint ellenkező előjelű „testvére”, az elriasztás. Amikor tehát a gyermek előtt úgy állítják be az iskolát, mint a szigor, a számonkérés, a kemény munka megtestesítője. „Majd ott móresre tanítanak” — szokás a csintalan kölyköket jó előre az „iskolamumussal” riogatni, s bizony sok kis ebadta annyi félsszel, gátlással ül be az iskolapadba, hogy évekig nem tud szabadulni tőle. A szülők gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az iskoláskor kezdete a gyermek életében új életforma kezdete is, amely még a család belső helyzetében is jelentős változásokat hoz. A kislány vagy kisfiú addigi — jórészt szabadon választott — tevékenységét nagy részben kötelességszerű, akarattal irányított elfoglaltság, a tanulás váltja föl. A tanulás eredményessége vagy sikertelensége mindenképp kihat a gyereknek a családban és az osztályközösségben elfoglalt helyére, kihat tehát önértékelésére, énképének alakulására is. Már csak ezért sem mellékes, hogy milyenek az iskoláskor első hetei, pozitív vagy negatív élmények jellemzik a start időszakát. Az iskolai teljesítményt és a tanuláshoz fűződő viszonyt feltétlenül kedvezően befolyásolja, ha a szülők tudatosan igyekeznek megfelelő arányt kialakítani gyermekük életrendjében a tanulás és a játék között. Ahogy a költő mondja: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd...” A helyes arány természetesen esetenként változó — függvénye egyebek közt a gyermek érettségi fokának, az iskolai követelmények alakulásának —, nem stopperrel kell tehát megosztani a kisiskolás idejét munka és szórakozás között. De arra mindenképp ügyelni kell, hogy egyik se menjen a másik rovására. Az elsősök szüleinek ugyanakkor számolniuk kell azzal, hogy — kivált a tanévkezdés első heteiben — gyermeküket meg kell tanítaniuk tanulni; erre a kicsik maguktól csak nagy időveszteséggel vagy egyáltalán nem jönnek rá. Meg kell mutatni a módszereket a lecke tiszta, szép leírására, a tanulnivalók elsajátítására és felmondására stb. Általános tapasztalat, hogy az első időben a házi feladat elvégzésére. szóló buzdítás, figyelmeztetés nem elég; az apukának vagy anyukának bizony ott kell lennie a gyerek mellett, s vele — de nem helyette! — kell megtenni az első lépéseket a tudás birodalmába vezető úton. Hiba viszont, ha a szülő minden megnyilvánulását, még a szeretet kifejezését is az szabja meg, mit produkál a kisdiák az iskolában, milyen jegyeket hoz haza. Ne mondjuk hát, még tréfás-durcásan se, hogy „nem szeretlek, mert nem hoztál ötöst...” — mert az apróságok esetleg elhiszik. S ha netán egy-egy dacit is kapnak, olyan kudarcként élik meg, hogy alig tudják kiheverni. Dr. Takács Ilona, Válságköltségvetés, „feudális” szegénypolitika Szakmailag is elfogadhatatlan a jövő évi költségvetés tervezetének az a mondata, amely a következőt tűzi ki célul: az egészségügy reformját úgy kell folytatni, hogy a költségvetésnek ne plusz kiadást, hanem megtakarítást jelentsen — hangoztatta Csehák Judit szocialista párti parlamenti képviselő legutóbbi sajtótájékoztatóján. Az év utolsó negyedéve az utóbbi két évben „hagyományos módon” a „sürgős törvénykezés” időszaka — mondta. Most a költségvetési törvény mellett a szociális és a magzatvédő törvény elfogadtatása lenne a legfontosabb. A ’93-as költségvetés válságköltségvetés lesz, amelynek irányszámait az Országgyűlés minden bizonnyal elfogadja, holott a tervezet tartalmában erősen kifogásolható. A képviselőnő nem a 180 milliárdos költségvetési és 40 milliárdos társadalombiztosítási hiányt tartja a legdrámaibbnak, hanem azt, hogy egy rendkívül erőteljes állami centralizáció, magasabb adók, új adónemek bevezetése mellett a szociális ellátás színvonala csökken, és költségvetési területre a kormány nullaszázalékos bér- és fejlesztési automatizmust tervez. Ez egyértelműen az ellátás romlásához, az ellátottak számának szűkítéséhez vagy a térítési díjak emeléséhez vezet. A nehéz helyzetbe kerülő intézmények önkormányzati támogatásra nem igazán számíthatnak, hiszen az elképzelések szerint az önkormányzatok a jövőben bevételüknek csak 30 százalékát tarthatják meg az eddigi 50-nel szemben, csökkenő forrásból kellene tehát megoldaniuk az egyre növekvő feladatokat. A szociális törvénytervezet nem rendezi megnyugtatóan a szociálisan rászorulók problémáit, nem teszi nyilvánvalóvá, hogy kinek milyen ellátás jár és milyen feltételekkel. Ugyanakkor — amint azt megfogalmazták — ezeket az ellátásokat a kormány nem tudja finanszírozni, ezért a törvény hatályba lépésének időpontja 1997. lesz. Ezzel bizonyos állampolgári jogokat deklarálnak ugyan, de ezek a jogok nem érvényesíthetők. Félő, hogy a kormány szociálpolitikája, amelyre eddig sem volt jellemző a megelőző szemlélet, a széles bázisú ellátás és a középrétegek lecsúszásának megakadályozása, a jövőben is megreked a „feudális” szegénypolitika szintjén. A szocialisták a parlamenti vita során módosító javaslatokkal igyekeznek majd az egészségügy és a szociálisan kiszolgáltatott rétegek érdekeit érvényesíteni, megnevezve azokat a forrásokat is, amelyek átcsoportosításával a szükséges anyagi fedezet megteremthető — közölte Csehák Judit.
