Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-03-04 / 234. szám
k 1992. október 3-4„ szombat-vasárnap CSALÁD OTTHON f-------------------------------------------------------------------------------------------------ftS1 Gazdaképzés a limp-ban 13. Hogyan válasszunk sertéstenyészanyagot? Ha céljaink és körülményeink ismeretében döntöttünk arról, hogy milyen fajtát tartunk, a következő lépés a tenyészegyedek gondos kiválasztása. 1. Aki saját kocájával minden szempontból elégedett, s annak malacaiból akar tenyészko- cát nevelni, annak a következőkre kellfigyelnie: a) A koca legelső Hálásából lehetőleg ne válasszon, mert az első alom értékéből még nem lehet következtetéseket levonni. Egyrészt azért, mert a koca sem termel képességei szerint. Ebből az is következik, ha a kocánk először keveset fial, ezen a címen még ne selejtezzük ki (gyakori hiba!). b) Egy jó alom átlagos egyede a tenyészkivá- lasztás szempontjából többet ér, mintegy gyengébb alom kiugró tagja. Vagyis ha egy alom választásakor mondjuk 12 darab, egyenként 10 kilós malacból áll, ebből válasszunk és ne abból, amely 6—7 malacból áll, s közöttük van 6 és 12 kilogrammos is. Az előző alom 10 kilósa értékesebb, mint az utóbbi 12 kilósa. c) Az utódok megfigyeléséből (hogy néz ki a malac, milyen a testalakulása, milyen a fejlődése, mekkora az alomnagyság, egyöntetűek-e a malacok, van-e a családban fejlődési rendellenesség stb.) elsősorban a szülőkre következtethetünk. Tudnunk kell, hogy a szaporaság, a malacnevelő képesség, a születési testtömeg rosszul öröklődő tulajdonságok; a fejlődési erély, a takarmányértékesítő képesség közepesen; a húsipari jellemzők (például az izmoltság, a szalonnavastagság, a sonka alakja, nagysága, a karajkeresztmetszet) pedig jól öröklődnek. Biztosabbak lehetünk tehát, hogy jól választottunk leendő kocasüldőt, ha küllemét és saját teljesítményét vesszük figyelembe, mert ezek a tulajdonságok jó örökölhetőségük miatt az utódokban is valószínűbben érvényesülnek. Legbiztosabbak azonban akkor lehetünk, ha egyaránt figyelembe vesszük az ősök (legalábbis az anya) teljesítményét, vagyis a származását, valamint a küllemet és a saját teljesítményt is (fejlődés, testtömeg-gyarapodás). 2. Aki nem saját kocájától választ magának tenyészanyagot. hanem idegen helyről vásárol, a következőket vegye figyelembe: a) Lehetőleg megbízható és olyan helyről vásároljon, melynek adottságai hasonlóak az övéhez. b) Ha van rá lehetősége, nézze meg, hogy annak a süldőnek a testvérei, amelyet kiválasztott, milyenek, életkoruknak megfelelően fejlettek-e, egyöntetűek vagy „szétnőttek”. Természetes, hogy gyengén fejlett, úgynevezett „csökön” malacot nem veszünk meg. Vigyázzunk, mert a leendő tenyészanyag szempontjából ugyanilyen rossz az is, ha a testtömeg az életkorhoz képest túl nagy. Az ilyen „felfújt” süldő szaporodási szervei fejletlenek. Ehhez tudni kell, hogy milyen a fehér hússertésfajták különböző életkorban kívánatos élő tömege: 2 hónapos korban 15—20 kg 3 hónapos korban 20—30 kg 4 hónapos korban 30—40 kg 5 hónapos korban 40—60 kg 6 hónapos korban 60—70 kg 7 hónapos korban 70—90 kg 8 hónapos korban 90— 110 kg c) A 4 hónapos kort és 30—40 kilogrammos határt azért választottuk el a többitől, mert a hústermelő fajták nemi szerveinek működése körülbelül az 5. hónapban indul meg. Ha azt akarjuk, hogy a süldő jó tenyészkoca legyen, ez időtől kezdve másképpen kell tartani, de főleg másképpen kell takarmányozni, mint a hízót: minél több mozgás, változatos, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, de visszafogott (adagolt) takarmányozás! d) 5 hónapos korban újra bíráljuk el a már kiválasztott tenyészkoca-jelölteket. A kiválasztást kizáró okok zöme ugyanis malackorban nem jelentkezik. A leggyakoribb ilyen okok: — túl finom szervezet (hiányos szőrzet, vékony bőr, petyhüdt izomzat, túl hosszú orr, felhúzott has stb.); — túl durva szervezet (az előbbi ellentéte); —ferde orr; — vékony, lapos „hegedűnyak”; — rövid, „tokás” nyak; — hajlott hát; — „pontyháf ’ (előbbi ellentéte); — csapott far; — „lógó” has; — rossz lábállás (minden olyan lábhiba, amikor a sertés nem a körmein, hanem a talpán áll = „papucstalp”); — rendellenes külső nemi szerv (fejletlen, nem részarányos, nem szabályos állású péra); — fejletlen, nem egyenlő nagyságú, a has alján nem arányosan elhelyezkedő, hibás vagy kevés csecsbimbó (kívánatos a 8-8, vagyis a 16 csecsbimbó); — nem kiegyensúlyozott viselkedés (túlzott idegesség vagy ellenkezőleg, túl nyugodt, nehézkes, „flegmatikus”). e) A kiválasztott tenyészanyag egészséges legyen, különösen ügyeljünk a rejtett hibákra (például kezdődő rühösség). Szex és pornó: kényes kérdés? —Ön tisztes nagymama, igazán kíváncsi lennék a véleményére, tényleg kényes kérdés ez? — Mért lenne az. beszélni mindenről lehet. De a szex és pornó nem ugyanaz. —Attól még lehet együtt szó róluk. — Nézze, én felvilágosult ember vagyok, mégis erős túlzásnak tartom, hogy ez az örök téma, örökké téma legyen szóban. nyomtatásban és képileg a maga pőreségében. —Node, beszélni, nézni vagy cselekedni az két dolog. — Persze. Azok beszélnek, édelegnek leginkább a pornón, akik a szex hiányával küzdenek. —Pótcselekvésként? — Valószínűleg. Akinek ugyanis rendbe van a nemi élete, az kiegyensúlyozott, mondhatni boldog. Nem kukucskál, nem a meztelen képeket bújja, s nem pomófilmekkel, s hasonló miegymással izgatja magát. —Mert ez nem természetes? — A kíváncsi kamaszkor után már nem. A hálószobatitok mára kiment ugyan a divatból, mégis ízléstelennek tartom a szexuális élet fenntartás nélküli kiteregetését. Ha baj van vele. ott a szakorvos vagy a pszichológus. * * * —Én csak annyit mondok : végre, hogy vége a képmutatásnak! —Hogy érti ezt? —Úgy, hogy az elmúlt rendszerben is folyt a prostitúció, csak suba alatt. Titokban árulták magukat olykor még tekintélyes emberek feleségei is, meg diáklányok a nem kis pénzekért. Csabán is volt ilyen eset. —És a titokzatosság növelte a szóbeszédet és a pletykát, hisz már beszélni is jó róla a nagyközönségnek? .— Igen. Ma viszont masz- százsszalonok vannak. Fogja magát az ürge, befizet és élvez- kedik. A különféle éjszakai mulatók se rosszak, ha pénzzelgyő- zi valaki. Majd végül ott az utca. —Nem csábító ez a középkorúférfiaknak? — Megmondom őszintén: nem. — Honnan tudja ilyen biztosan? — Igaza van, csak a saját nevemben szólhatok, de gondolom még sok másnak sem érdekes a piaci szex, melynek még, mint mondják, az ordenáré fajtája is igen drága. — Talán ezért nem kóstol bele? — Is. Tudja én azt szoktam mondani, megette már a fene, ha nekem fizetni kell a szerelemért. A puszta szex meg nem érdekel. *** — Föltehet a riportalany is kényes kérdést? — Hogyne! Tessék, parancsoljon... — Remélem, nem sértődik meg, ha az érdekel, hogy kerül a csizma az asztalra? — Megmagyaráznál ezt a találóskérdést? — Úgy értem, hogy miként kerülhetnek egy közéleti napilapba a Playboyba való képek? Merthogy az Önök lapja közéletinek tartja magát, az nem vitás, ugyanis rá van írva! S közben, mint a szeptember 16—17.e-i számban 5 „erotikus” képet közöltek a balatoni szexpiac illusztrálására. — Az egy általános helyzetkép volt, hogy mik is folynak a szórakoztatás címszava alatt a forgalmas üdülőhelyeken. — Sajátos „ismeretterjesztés”, amiből megtudni, hogy a főstrici nyugodt, továbbá, milyen a siófoki erotika kicsiben és nagyban, és hasonló „jók” képekkel alátámasztva. Nem inkább egy bulvármagazinba illik? —Hát nem is tudom,hogy ez az illik, nem illik kérdés az igazi- e? Hisz oly sokféle az olvasók ízlése. — De én nem az övékéről, hanem az Önökéről beszélek. Amely szerint ugyanazon szám egyik oldalán a jaminai templom és az adakozók névsora látható, a másikon meg a pénzért mindent áruló szexüzlet és képei. Amiken az újságot már kézbe vevő 5-6 éves gyerek is legeltetheti a szemét. Ennél többet nem is akarok mondani. Vass Márta Október 4.: az állatok világnapja A házi kedvenc mint terápia Már régről ismert, hogy a megbetegedett ember kezelésében milyen nagy jelentősége lehet a házi kedvencek segítő szerepének. Angliában 1792- től, Németországban pedig a XIX. század végétől kiterjedt kutatások figyelik a betegek otthonaiban tartott állatok hozzájárulását az állapot javulásához, illetve a teljes gyógyuláshoz. Az ÜSA-ban Boris Levinson volt úttörő annak bizonyításában, hogy milyen hasznos segédeszközök lehetnek a háziállatok a gyógyításban. A terület legújabb kutatási eredményeiről nemzetközi szimpózium keretében számoltak be Bécsben 1985-ben a tudósok. Ekkor Konrad Lorenz, a híres etológus születésének 80. évfordulója kínálta a témához az apropót, ám azóta is számos új eredményről szerezhetett tudomást az érdeklődő világ. Segítség pszichésen megbetegedetteknek Az állatok „katalizátor szerepét” vizsgálták Sam és Elizabeth Çorson egy Ohio állambeli gondozó- intézetben. Úgy találták, hogy az intézet meglehetősen kevés teret biztosít a gondozottak privát szférájának, individualitásának. A beutaltaknak alig akad célorientált tevékenység és nincsen semmiféle megerősítése a pozitív indulatoknak. Ebből csak fizikai és szellemi ingerszegénység, valamint szociális elszigeteltség következhet. Kutyák terápiás célú bevetése viszont azt okozta, hogy a páciensek fokozatosan közeledtek a négylábú jövevényekhez, aztán a terapeutákhoz, majd végül betegtársaikhoz és gondozó személyzetükhöz is. Az egyik legmeggyőzőbb eredménynek bizonyult, amikor egy agysérült öregember húsz év hallgatás után első szavait egy kutyához intézte, majd a későbbiekben is figyelme nagy részét ennek az állatnak szentelte. Dr. Aaron Katcher 1981-ben felfedezte, hogy az ember vérnyomását lecsökkenti, ha egy kutyát simogat. A következőkben kidolgozott és leírt a doktor hét funkciót, amelyeken keresztül egy állat az ember egészségi állapotára befolyást gyakorolhat. A program során a kísérlet alanyai úgy tekintettek az állatokra, mint: 1. veszélyeztetettre, 2. valamire, ami gondozást igényel, 3. valamire, ami megnyugtatást kíván, 4. valamire, ami mozgásban tart, 5. figyelmességük középpontjára, 6. alkalom a napi rendszeres mozgásra, 7. valamire, ami biztonságot nyújt. Az elsajátított gyámoltalanság Az „elsajátított gyámoltalanság” egy lelkiállapot megnevezése. Ezt 1975-ben Seligman írta le. Tanulmányozta az apátia jelenségét, amelyben a személy nem képes egy kilátástalannak tűnő szituációból menekülni, kiutat találni. A gyámoltalanság és reménytelenség lenyűgöző érzéséből származtatja a rossz életvezetés és nagyobb egészségi problémák, súlyos veszteség vagy természetes hanyatlás keletkezését az öregkorban. Az így létrejött depresszió gyakran a teljes tehetetlenség érzésétől kísért jelenség. Mindez vonatkozhat bármely krónikus betegre, akiben kifejlődik az a nagyon negatív alapállás, hogy „nem vagyok képes”. A háziállatok igen pozitív befolyással lehetnek az ilyen és ehhez hasonló szituációkban. Hiszen a házi kedvencekhez kötődő tevékenység már önmagában felcsigáz, újra éled a humorérzék miközben a páciens az állatok révén A gazdájára számít, a tisztaság életeleme elnyeri a feltétlen elismerést, a feltételek nélküli érzelmi kötődést. A személyes jelentőség érzése, a vágy az elismerés iránt, az érzés, hogy az életnek értelme és célja van, új pozitív egyensúlyt teremthet a kibillent személyiségű egyéneknél is. Amennyiben rendelkezésre áll egy kedves négylábú barát, ő segíthet a napirend megtervezésében, hiszen a rendszeres etetési és sétáltatási vagy játékidők kötik a gazdit. A hasznosság érzése így törhet felszínre. Ezeken a gondoskodási tevékenységeken keresztül válik magától értetődővé a személyes fontosság érzése. Egy háziállat birtoklása személyiségmegtartó erő lehet, amely mellett nem is képes kialakulni és felerősödni az egyéni gyengeségtudat, ha még csak éppen rossz irányba fordulna valakinek a lelki élete. Kevesebb agresszió és erőszak Az egyik leglátványosabb példa az állatok terapi- kus felhasználására a büntetésvégrehajtás területéről vált ismertté. David Lee szociális gondozó és pszichiáter 1975-ben kezdett állatterápiás programot az Ohio állambeli Lima állami kórházában alkoholista bűnözőkkel. Kidolgozta a módszert, amely a csábítást csitítja. A pácienseknek saját állataikról kell gondoskodniuk. Pénzt kell előteremteniük az élelemre. A katalizátor szerepet mindaddig figyelemmel kell kísérni, amíg a páciensek elkezdenek egymás között és az alkalmazottakkal kooperálni. Egy későbbi összehasonlításban az állatterápiával és anélkül kezeltek között markáns különbség mutatkozott az öngyilkossági hajlamban, illetve a gyógyszerfüggőség tekintetében. Ez a program a büntetésvégrehajtás területén világszerte nagy érdeklődést keltett és folytatókra is lelt. Mindezen ismeretek birtokában érdemes elgondolkodni a hétköznapi, orvosi esetnek még egyáltlán nem tekinthető, ám a civilizációs ártalmaktól kikezdett idegrendszerű embereknek vajon a saját életükben milyen szerepet tölthetne vagy tölt be a kedves négylábúak, kutyák és macskák jelenléte. A megtakarítás kulcsa a konyhában van Drágább gázzal is lehet olcsóbban A mérgelődés nem segít: tetszik, nem tetszik, drágább a gáz, mélyebbre kell nyúlnunk a pénztárcába, amikor a számlát kiegyenlítjük. Azaz talán mégsem: ha megszívlelünk és alkalmazunk néhány praktikus tanácsot, többé-kevésbé ellensúlyozhatjuk a mágasabb tarifát, anélkül, hogy a gázfelhasználás előnyeitől megfosztanánk magunkat. A háziasszonyok „nagy fogyasztók”, a sütés-főzés racionalizálásával tehát számottevő megtakarítás érhető el. Érdemes például megfogadni a tanácsot: a főzéshez mindent — a megmosott és felszeletelt húst, a zöldséget, a fűszereket stb. — készítsük elő és csak amikor már minden „fazékkész”, akkor gyújtsuk meg a gázt. Kukta ugyan van majd’ minden háztartásban, de sokan csak olykor-olykor használják. Pedig érdemes „reaktiválni”, s mindig abban főzni a különféle pörköltöket, az előzetesen beáztatott szárazhüvelyeseket — jóval kevesebb energia felhasználásával fő, puhul meg az étel, mint a hagyományos konyhai edényekben. Sok kicsi sokra megy alapon arra is érdemes ügyelni, hogy ha felforrt az étel, nyomban tegyük takarékra a gázlángot. Fölöslegesen fogyasztjuk az energiát akkor is, ha fedő nélkül dinsz- telünk és főzünk. Ha lábos- és fazékkészletünk ejigedi, lehetőleg mindig a lángelosztóval azonos nagyságú edényekben főzzük, melegítsük az ételt — így hasznosul legjobban a hőenergia. Az edény oldalát nyaldosó láng jobbára a konyhát melegíti, nem a tál tartalmát, a legmagasabb hőfok ugyanis mindig a gázláng csúcsában van. Sütéskor úgy is csökkenthetjük a gázfogyasztást, ha a gázsütőt 15—20 percig nagy lánggal előmelegítjük. Amikor betesszük a tepsit, már takarékra állíthatjuk a lángot; a tészta vagy a hús így is szépen, gyorsan megsül. A gondozott, tisztán tartott gáztűzhelyek a szakemberek szerint 5— 10 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint elhanyagolt társaik. (Főként a kifutó ételektől bekoszolódó, eltömődő égőnyílások növelik a gázszámlát.) Hasznos, ha a fűtési szezon előtt szerelőt hívunk, s átnézetünk vele konvektort, gáztűzhelyet és minden egyéb gázfogyasztóberendezést. A befektetés ha előbb nem, a fűtési idény végére egész biztosan kamatosán megtérül.- szóma - Ferenczy Europress
