Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-30 / 256. szám

1992. október 30.. péntek HAZAI TŰKOR áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Ünnep a Ruhaipariban A megyeszékhely napközis tá­borában október 30-án ma 11 órakor avatják a békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző tanműhe­lyét. A létesítményt Molnár György alpolgármester adja át. „Táncoló” óvodások „Nem lehet elég korán kezde­ni” — mondhatnánk arra a medgyesegyházi művelődési házban indított társastánctan­folyamra, amelynek nagycso­portos óvodások a résztvevői. A községben új kezdeménye­zésként indult tanfolyamon 26 óvodás gyermek ismerkedik a tánc elemeivel Antali Zoltán tánctanár vezetésével. E korai időszakban elsősorban a zene, a ritmus, a mozgás- és viselke­déskultúra alkotja a fő temati­kát, természetesen az életkori sajátosságokhoz igazodva. Gyerekek kapták Végegyháza önkormányzatá­nak népjóléti bizottsága dön­tése alapján minden közép- és szakmunkásképző iskolában tanuló diák ez évben 3 ezer forint, a kisegítő iskolába já­rók 5 ezer forint beiskolázási támogatást kaptak. A napközis tanulók napi 10 forint térítési díjkedvezményben és minden általános iskolás ingyen tan­könyvellátásban részesült. Házasodási kedv Mezőkovácsházán az önkor­mányzati hivatal nyilvántartá­sa szerint ez év októberéig 29- szer mondták ki a boldogító igent a házasulandó párok. Sok évi tapasztalat, hogy a há­zasságkötések zöme a nyári időszakra esik, míg ilyenkor ősszel, illetve télen alig egy­két pár szánja el magát erre a döntő lépésre. A statisztikai kimutatás arra a szomorú tény­re is felhívja a figyelmet, mi­szerint a házasságkötések szá­ma évről évre csökken. Rebreanu emlékére Hamarosan emléktáblát he­lyeznek el Liviu Rebreanu em­lékére Gyulán, a Fővárosi Szo­ciális Otthon — az egykori 2. Honvédezred laktanyája fa­lán. Emléktábla-avatás Dr. Vitéz Durkó Antal gimná­ziumi tanár, múzeumalapító és Békés város törtánetírója emléktáblájának avatására ma, pénteken délután három órakor kerül sor a Széchenyi tér 6. számú háznál (Nagy­ház), ahol dr. Szabó Ferenc megyei múzeumigazgató mond beszédet. Avatás után a békési városi könyvtárban em­lékülést rendeznek, melyen dr. Dankó Imre címzetes egyete­mi tanár, néprajzkutató és B. Szűcs Irén néprajzos muze­ológus, múzeumigazgató tart előadást dr. Vitéz Durkó Antal munkásságáról. Dr. Simon Imre kandidátus, a megyei közgyűlés elnöke a bé- késszentandrási vízlépcsőt ér­tékelő üléshez fűzött korrefe­rátumában a jelenlévők figyel­mébe ajánlotta az ez év márci­usi békéscsabai kormánymeg­beszélés egyik fő témáját, a Körösök ismételt hajózhatóvá tételét—olvashatjuk a Körös­vidéki Hírlevélben. Az ülésen résztvevő vendé­gek érdeklődését oly mérték­ben felkeltette e téma, hogy október 2-án dr. Mosonyi Emil akadémikus és a kíséretében lévő Häusler és Kozák pro­fesszorok dr. Goda Péter és Galbáts Zoltán társaságában helyszíni szemlét tartottak Bö- kényben a Körös-vidék hajóz­hatósági szempontból legneu­ralgikusabb létesítményénél. A nagy nemzetközi hírnév­nek örvendő professzorok a „beteget” megvizsgálták és a diagnózist hamar felállították. Továbbra is meg kell oldani a főmederben a duzzasztási igé­nyen kívüli hajózhatóságot és ehhez méretezett nyílású új duzzasztóművet kell építeni a jelenlegi alatt mintegy 50-60 m távolságra. A hajózsilip is könnyen átépíthető és ami a fontos: mindez úgy valósítha­tó meg, hogy a megszökött táji környezet semminemű sérülést nem szenved, s mi több, megmaradhat és alkal­manként föl is szerelhető a ma már teljesen üzemképtelenné vált ipari műemléket képvise­lő tűsgát. A műszaki megoldás tehát körvonalazódik, de nem a je­lenlévők akarnak hajózni, ön­tözni, a holtágakba friss vizet juttatni és netán energiát ter­melni, viszont az egyetlen kö­zösen értett nyelven — ango­lul — folytatott tárgylás során megegyeztek abban, hogy mérnöki kötelesség a társada­lom javára ezt a lehetőséget indításképpen kidolgozni. Hogy miként van szükség a felvázolt célokra, azt a külön­böző érdekeket képviselő szervezeteknek, önkormány­zatoknak, politikusoknak, gazdasági szakembereknek kell mérlegelniük. Mi, Körös­vidékiek az 1900-as évek ele­jén megfogalmazott és 1933- ban a Körös-völgyi Vízhasz­nosító Társaság által újra meg­erősített hajózási elképzelés­nek azért kell, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteljünk, mert a kereskede­lem fejlődésének, a mezőgaz­daság, a termékek piacra jutá­sának az egyik előfeltétele az olcsó szállítás. A Reménység (újabb) Szigete A Reformáció Emléknapján, október 31 -én dél­előtt 11 órakor nyílik meg a Reménység Szigete immár harmadik intézete: a Károli Gáspár Missziói Intézet. A diákok határon kívüli ma­gyar fiatalok, akik a következő években hazai református lelkészek segítségével készülnek az erdélyi református egyházak szolgálatára. Az egyházi munkásképzőt az amerikai református Westminster Misszió támogatja anyagilag, a diákokat erdélyi lelkipásztorok küldték. A Reménység Szigetén jelenleg már műkö­dik az erdélyi betegek átmeneti szállása, egész­ségügyi központ, valamint a Székely Népfőis­kola, amelyiknek 50 diákja kivétel nélkül haza­tér a szülőföld szolgálatára. A megnyitó alkal­mával megtekinthető az erdélyi képzőművé­szeti kiállítás és a „Kisebbségek virágai” című néprajzi kiállítás, amin — a Duna menti népek testvériségét jelképezendő — szerb, horvát, ro­mán textíliák közt virágoznak a kalotaszegi, szé­kelyföldi és moldvai magyar asszonyok művei. Pályázati felhívás A neveléstörténet írott és íratlan forrásainak, tárgyi emlékeinek feltárására, összegyűjtésére; iskolatörténeti gyűjtemények és kiállítások szervezésére; a magyar iskola nemzetközi kap­csolatainak feldolgozására nyilvános pályáza­tot hirdet az „1000 éves a magyarországi isko­la” Alapítvány. Ennek közzétételére Kelemen Elemér, a kuratórium elnöke kérte az MTI-t. A pályamunkákat 1993. január 31 -éig várják az alapítvány titkárságán: 1055 Budapest, Honvéd u. 19. Ugyanott lehet beszerezni a pályázat benyújtásához szükséges nyomtatvá­nyokat is. Kelemen Elemér tájékoztatásul elmondta: a tavaly meghirdetett hasonló pályázatra 172 anyag érkezett, amelyek közül a zsűri 54-et részesített 10 ezertől 200 ezer forintos támoga­tásban. A kiosztott pénz együttes összege elérte a 2 és fél millió forintot. A most meghirdetett pályázat legjobbjait hasonló mértékű díjazás­ban kívánják részesíteni. Kedves Jó Katám! Remélem, nem veszed rossz néven, hogy szomszédasszonyi kap­csolatunkat ezennel postai útra terelem, papírra vetve magvas mondandómat. A pádon vagy az ABC előtt is megbeszél­hetnénk a világ sorát, ahogyan szoktuk, de vala­hogy elkapott a lendület a mostani országos nagy levélhullás közepette. Aki ad magára, az most levelet ír. Vagy kap. Illetve kap, aztán ír. „Úgy kezdődött, bíró úr, hogy visszaír­tam.” Persze semmit sem ér az egész, ha nem olvashatja ország-világ. Mondhatni, szinte mellékes, hogy eljut-e a címzetthez — a fő a nyilvánosság. Kezdetben vala Göncz Árpád és Antall József levelezése, majd Hankiss és Antall kezdett írogatni egymásnak, illetve Hankiss a beosztottjai­nak, azok meg vissza, aztán Hankiss cím­zett egy borítékot Nagyváradra is Tőkés Lászlónak. Ugyanakkor a miniszterelnök úr is kitett magáért, Bős-ügyben egyszerre több borítékot is feladott államférfiaknak, ezután érkezhetett az Alkotmánybíróság levele Antalihoz, ezen a héten Maczó Ág­nes nyílt levele a bicskei éhségsztrájkotok­hoz, Réti Miklós levele Göncz Árpádhoz, Tatjana levele pedig Anyeginhez, továbbá Levél a hitveshez — jaj, ez egy másik postakönyv. Ámbár! Tényleg, gondolj bele Katám, ha ebben a nagy forgalomban össze­keverednének a levelek? Mondjuk kézhez kapná Göncz úr, hogy „Én írok levelet Magának — / Kell több? Nem mond ez ele­get? / Méltán tarthatja hát jogának, / Hogy most megvessen engemet. / De ha sorsom panaszszavának / Szívében egy csepp hely marad, / Nem fordul el, visszhangot ad....” Aláírás: na, ezt majd személyesen megsú­gom, ez ugyanis állami levél! titok. Tudod, Kedves Szomszédasszony, azért nem lehet így, levélben jól elbeszélgetni, megtár­gyalni a dolgokat—persze igazából vitat­kozni se. Inkább ugorj át hozzánk estére— szemtől szembe sokkal egyszerűbb és egye­nesebb. P. S.: Ha nem tudsz jönni, dobj fel egy táviratot, de tartsd titokban az ötletet, különben egy héten belül csapatostul röp­ködnek a táviratok „odafönn”... T.I. Olvasóink írják Egy hír margójára Olvasom az egyik országos napilapban, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet az országban meglé­vő oktatásirányítási tapasztalatok összegyűjtésére. Október 22- én a Békés Megyei Hírlapban jelent meg a következő tudósítás: ,,A méhkeréki önkormányzat október 22-én ünnepi munkata­nácskozást tart, amelyre a helyi általános iskola pedagógusait is meghívták. Az iskola igazgatója beszámol az eddigi munkájuk tapasztalatairól, az önkormányzat pedig jutalmazással értékeli az arra jogosult nevelőket.” Javaslom a méhkeréki önkormányzatnak, hogy ennek a mód­szernek a leírásával induljanak az országos pályázaton. A pedagógusok jutalmazása mellé még vegyen át az önkor­mányzat az igazgatótól más feladatokat is. Kezdetnek a tantárgy- felosztás és az órarend elkészítését ajánlom. Igazgalmas munka lehet a statisztikai jelentés összeállítása is. A képviselő-testület tagjai szabad idejükben meglátogathatnak néhány tanítási órát. Egy-két hónapos gyakorlat után nyugodtan felmondhatnak az igazgatónak, hisz nem lesz mit csinálnia. Ezzel az utóbbi felmen­tését azért fontolják meg, mert akkor jövőre kit fognak beszámol­tatni az ünnepi munkatanácskozáson. Vaszkó Tamás igazgató Jól éreztem magam a Rózsában Jól éreztem magam a Rózsában, ahol a múlt héten rendezték a Rózsa-fesztivált. Jól éreztem magam, mert jó volt az iskolában a hangulat. Az épület tele volt a diákigazgató-jelöltek érdekes választási plakátjaival. A negyedikesek folyosói büféiben megve­hettem, mi szem-, szájnak ingere, és a kiszolgálás ellen semmi kifogásom nem lehetett. Jól érezjem magam, mert érdekel a sport. Láthattam vívóbemutatót, szkanderbajnokságot, presztízsre me­nő, de sportszerű tanár—diák mérkőzéseket, ejtőernyős célbaug- rást, az Előre SC leánytornászainak bemutatóját. Jól éreztem magam, mert láttam, hogyan ünnepük az iskola diákjai azokat a tanáraikat, akik együtt játszanak velük. Azokat a tanárokat, akiket most ők „érettségizetethettek le”, akik élősakk-figurákká váltak vagy éppen üveges táncot adtak elő—fergeteges tapsvi­har közepette. Azokat a tanárokat, akiket — most ezért — szeretnek. Jól éreztem magam a Rózsában és remélem, jövőre is lesz Rózsa-fesztivál, mert akkor jövőre is elfogok ide jönni! B. G., az iskola egykori diákja Megkérdezték a logopédiát A logopédia évekig „dadogott” Békéscsabán. Huszonhárom évvel ezelőtt kezdte meg műkö­dését egy logopédussal, és évti­zedekig áldatlan körülmények között fejlődött szakmailag elismerésre méltó színvonalra. Mindez onnan derült ki, hogy a megyeszékhelyi önkormányza­ti hivatal végre megkérdezte a Jókai utcai Általános Iskola és Speciális Szakiskolához tartozó városi logopédiát, készítsen a munkájáról számvetést. Az összegzésből kiderül, hogy évek óta rendszeresen végzik a város óvodáiban az 5-6 éves gyerekek beszédvizsgála­tát. Az elmúlt 3 évben ez 1365 kisgyermek logopédiai szűrését jelentette, akikből 577-et vettek fel a logopédiai csoportokba. Az első osztálytól egészen a kö­zépiskolás korosztályig az el­múlt három évben 165 diák be­szédjavítására vállalkoztak a lo­gopédusok és emellett 102 vidé­kivel is foglalkoztak. Ez utóbbi­ak költségei máig rendezetle­nek, a nem megyeszékhelyi ön- kormányzatok erre nem különí­tettek el pénzt. Ismertté vált a békéscsabai logopédia, amely néhány éve a Szabadság téri irodaházban talán végleges helyre lelt a sok költöztetés után. Ugyancsak itt folyik az olvasás-írászavar- ral küzdő gyermekek vizsgá­lata is. A lelkes szakembergárda munkáját dicséri, hogy az el­múlt három évben a képzésben résztvevő gyerekek közül 315- öt tünetmentesen bocsájthattak el a képzésből, és lényeges javu­lást 184-nél értek el. B.S.E. Munkanélküliek figyelem! EUROQUA A „Technológia” Kft., mint az Euroqua Német—Magyar Hegesztéstechnikai Oktató és Vizsgáztató Kft. Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Központi Oktató Bázisa (Nyíregyháza, Rákóczi u. 69.) az EN 287 Európai Szabvány előírásainak megfelelően TÜV. HEGESZTŐ MINŐSÍTŐ TANFOLYAMOT SZERVEZ. A tanfolvamot a következő hegesztőeljárásokra indítjuk: — gáz — bevont elektródás kézi ív-co2 — AWI. Időtartama: 120 óra (3 hét) napi 8 órában. A tanfolyam indításának feltétele: a jelentkezők megfelelő hegesztői gyakorlata. A tanfolyam költségeit a munkaügyi központ fizeti. Érdeklődni lehet a (66) 324-177-es telefonon Gergely Zoltánnál. Jelentkezés: Békés Megyei Munkaügyi Központ illetékes kirendeltségein.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom