Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

HAZAI TÜKÖR Ő már gazdára lelt fotó: kovács Erzsébet Állatok világnapja, 1992 iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Többen — magasabb színvonalon Tanácskoztak a megye tantárgyi szakértői Magyarország ez évben csat­lakozik először az állatok vé­delméért, megbecsüléséért, megmentéséért indított álla­tok világnapja nemzetközi mozgalomhoz. Az állatok hozzátartoznak mindennapi életünkhöz. Sok­szor egyetlen társuk magányos öregeknek, segítőtársai az em­bernek, hűségükkel, ragaszko­dásukkal, csínytevéseikkel sok örömöt adnak gyermek és felnőtt gazdiknak, a természet kedvelőinek, természetbúvá­roknak. Sajnos az ember által oko­zott környezeti ártalmak nap­jainkban egyre több vadonélő állatfajt kihalással fenyeget­nek. Egyre több elhagyott, ki­dobott, korábban kedvencként tartott kutyával, macskával ta­lálkozunk a városok utcáin éppúgy, mint a határban. Nemegyszer a kiöregedett vagy csak megunt állatot ki­dobják az autóból, sokan ki is kötik lassú kínhalálra kárhoz­tatva őket. Talán nincs olyan ember, aki ne találkozott volna még szomorú szemű, régi gaz­dáját visszaváró vagy új gazdit kereső kóborló, éhező állattal. Szerencsére egyre többen van­nak, akik felismerve a termé­szet — benne az állatvilág — védelmének fontosságát, tevé­kenyen részt vállalnak az ilyen irányú tevékenységben. A Debrecen-Bánkon létrehozott állatotthonban jelenleg közel 40, állatorvos által rendszere­sen ellenőrzött, egészséges kutya vár gazdára, ahonnan az állatot kiválasztás után beolt­va, egy-két hét után ingyen el lehet vinni. Aki csatlakozni szeretne eh­hez a nemes mozgalomhoz, kérjük, egy állat befogadásá­val járuljon hozzá annak sike­réhez. Az állatotthon szomba­tonként 8-tól 16 óráig látogat­ható. Azok az állatbarátok, akik­nek nem áll módjukban állatok befogadása, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület Hajdú-Bihar megyei szerve­zete által kiírt pályázaton való részvétellel csatlakozhatnak a mozgalomhoz. Pályázat A Heraian Ottó Magyar Orszá­gos Állat- és Természetvédő Egyesület Hajdú-Bihar me­gyei szervezete csatlakozva az Állatok Világnapja, 1992. nemzetközi mozgalomhoz pá­lyázatot ír ki az állatvilágot, természetet ábrázoló alkotá­sokra ifjúsági és felnőtt kate­góriában: 1. Képzőművészeti alkotá­sok (rajz, festmény, szobor, fa­faragás stb.). 2. Fotók: diák, színes és fe­kete-fehér papírképek. 3. Prózai alkotások (maxi­mum 5 oldal). A beküldött pályaműveket — melyeket jeligésen kérünk — szakemberekből álló zsűri fogja elbírálni. Várjuk amatőrök és hivatá­sos művészek pályázatait. Mi­vel a pályázat jeligés, a pontos nevet és címet zárt borítékban kérjük mellékelni. Beküldési határidő': 1992. október 31. Cím: Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természet- védő Egyesület Hajdú-Bihar Megyei Szervezete, 4034 Debrecen, Gáspár Endre u. 11. A narancsszüret elmarad Egy hirdetés áldozatai A 24 Óra című Komárom-Esz- tergom megyei napilap szerdai számában egy olyan pécsi hírt közöl, amelynek megyei,,áldo- zatai” is vannak. A 24 Órában — és más megyei lapokban is — nemrégiben megjelent egy fizetett hirdetés, amelyben Franciaországba és Olaszor­szágba kerestek női és férfi munkaerőt narancs-, valamint mandarinszürethez. A hirdető — a pécsi Atlasz Kereskedelmi Kft.—jó fizetést, napi 100-150 márkát ígért. A jelentkezés vég­ső határidejét október 10-ére, az első turnus indítását október 15- ére jelezték. Az egyetlen köve­telmény az volt, hogy az utazás­ra 2800 forintot csekken előre el kellett küldeni a kft. pécsi címére. Kiderült azonban, hogy a narancsszürét elmarad. A pé­csi rendőrség alezredese el­mondta, hogy csúnyán rászed­ték a hirdetésre jelentkezőket, mert szó sincs külföldi munka- lehetőségről. A gyanúsítottat már előállították, a csekkek a rendőrség tulajdonában van­nak, azokat lefoglalták. A nyo­mozás érdekében azonban a részletekről csak később ad tá­jékoztatást a pécsi rendőrség. MTI Drágul a PB-gáz A Primagáz-Hungária Rt. októ­ber 1-től módosítja a propán­bután gázkeverék fogyasztói árát. A PB-gáz termelői ára ha­vonta követi a világpiaci ár­változásokat. A fogyasztói árak emelését ez a tény, vala­mint a közelgő téli időszak ko­rábbinál jóval magasabb be­szerzési árai tették indokolttá. A Primagáz-Hungária Rt. területén — vagyis a korábbi TIGÁZ, DÉGAZ, DDGÁZ területén — az életbe lépő új árak a következők: kilogram­monként 33 forint, ezen belül 11,5 kilogrammos töltősúlyú palackba töltve 379 forint, 23 kilogrammos palackban 759 fórint palackonként. Tankau­tóban a vevő telephelyére bér­mentve leszállítva, lefejtve maximálisan 29 ezer forint tonnánként, míg a motorikus célra használt gázkeverék fo­gyasztói ára 69 ezer forint, amelyből 31 ezer forint az adó. A Békés Megyei Pedagógiai Intézet tovább építi a szakmai munka segítésére létrehozott szakértői rendszerét. Ez derült ki azon a tanácskozáson, ame­lyet a megbízott szakértők szá­mára rendeztek. Dr. Kincses László igazgató tájékoztatójá­ban elmondta, hogy jelenleg 24 tanár lát el szakértői felada­tokat. E tanévben 8 új szakértő kapott megbízatást. A jelenlegi szakértők heti egy napon, 4 óra kedvez­ménnyel látják el feladatukat. Az elmúlt évi tapasztalatokat összefoglalva az igazgató el­mondta, hogy az intézetnek jó kapcsolatai vannak az iskolák igazgatóival, akik megértők az intézményükben dolgozó szakértői feladatokat is ellátó pedagógusokkal. Kevésnek tartja a heti egy napot a szakér­tői feladatok ellátására, de többre nincs anyagi fedezet, s gondot okoz a szakértők úti­költségének előteremtése is. Az intézet elégedett a szak­értők tevékenységével. Az igazgató név szerint értékelte munkájukat (ez új jelenség!), kiemelve az országosan is te­kintélyt szerzett szakértő pe­dagógusokat. Az anyagi kérdésekről szól­va dr. Kincses László elmond­ta, hogy a pedagógiai intézet­nek nem profitjellegű intéz­ménynek kell lennie. így tud ingyenes szolgáltatásokat biz­tosítani az iskolák számára. Je­lenleg a következő szolgálta­tások ingyenesek: alapvető fontoságú pedagógiai kérdé­sek megoldásának segítése, aktuális információk nyújtása,- pályaválasztási információk, tanulmányi versenyek, a szak­értői szolgálatok nem anyagi és időigényes szakmai része, a szakmához kapcsolódó tech­nikai szolgáltatások, innová­ciós programok ismertetése, menedzselése. A szakmai tanácsadó szol­gálat hatékonyságát leginkább gátló tényező: a pénzhiány. Az iskoláknak nincs pénzük a szolgáltatások megfizetésére. A pedagógiai intézetek nem kapnak anyagi támogatást. Dr. Simon Imre, a megyei közgyű­lés elnöke kifejezte azt a remé­nyét, hogy — bár a szakmai irányítás rendszere megcson­kult —; a jelenlegi rendszert távlatokban is működtetni, esetleg fejleszteni is tudják. Kutas Ferenc • • / Ötéves a MEV majorette csoportja A MÁV Nevelő'- és Diákotthon majorette csoportja szeptem­berben ünnepli megalakulásának ötödik évfordulóját. A 16 középiskolás lányból álló együttes sok városi, megyei kultu­rális és sporteseménynek volt már szereplője az elmúlt évek alatt. A felvétel a Schweppes—Politerm nemzetközi gyalog- lóverseny megnyitója után készült James A. Michener: . Híd Andauná I 8. Budapest lerombolása értel­metlen és szükségtelen volt. Vak bosszúvágy vezérelte a megszálló hadsereget, egysze­rűen azért, mert a város népe megelégelte a szovjet hazug­ságokat, a szovjet terrort, a szovjet elnyomást. A kommunisták budapesti katonai győzelmüket követő­en igyekeztek bebizonyítani a világnak, a forradalmat az Egyesült Államok robbantotta ki, és résztvevői csupán reak­ciósok voltak, egykori fasisz­ták, felfegyverzett németor­szági menekültek és a munkás- osztály ellenségei. Egyetemis­ták, írók, munkások, fiatal lá­nyok áldozták életüket, ám a budapesti szovjet apologéták- nak volt merszük ezt állítani: „Az ellenforradalmi erők elle­ni gyors győzelem bizonyítja, hogy ezeket az erőket csupán a nemzet söpredéke alkotta. Bi­zonyítja továbbá, hogy a töme­gek nem álltak mögöttük.” Azonban őszintébb és tisz­tességesebb rekviem is el­hangzott a magyar népért. Egy szabad rádióállomásról isme­retlen harcos kiáltott a világ lelkiismeretéhez: „Kihunyó- ban a fény az ezeréves Ma­gyarország világítótornyán. A szovjet hadsereg eltiporni készül bennünket. Asszonya­ink, anyáink, leányaink resz­ketnek. Még él bennük az 1945-ös megszállás iszonyú emléke. Segítsetek! Segítse­tek! Világ népei, halljátok meg hívó szavunkat! Segítsetek — ne tanáccsal, ne szavakkal, ha­nem tettekkel, katonákkal és fegyverekkel. Ne feledjétek, hogy a bolsevizmusnak ez a vad támadása nem áll meg. Talán ti lesztek a következő áldozat. Segítsetek! Segítse­tek! Európa népei, akiket egy­szer már megvédtünk az ázsiai barbároktól, figyeljetek a Ma­gyarországon félrevert vész­harangra. Világ civilizált népei, a sza­badság és a szolidaritás nevé­ben kérünk: segítsetek! Világ népei, segítsetek! Isten legyen veletek és velünk.” A többi — néma csend. Hősök sztrájkja A SZOVJETEK voltak a város urai, a bábkormány révén ők döntöttek életről és halálról. Kommunista ellenőrzés alatt álltak az élelmiszerkészletek. A rendőrséget is a szovjetek irányították, nemkülönben az egészségügyi szolgáltatáso­kat, sőt a város teljes működé­sét. Aki ellenkezni mert, a bör­tön vagy a kivégzés kockáza­tát vállalta. És a kommunistáknak volt még egy fegyverük. Még tar­tott a csepeli csata, amikor a szovjetek magyar férfiakat te­reltek össze, bevagonírozták és elvitték őket Szibéria irá­nyába. A magyarok legtöbbjé­nek az effajta deportálás rosszabb volt a halálnál, és so­kan mindhalálig ellenálltak. Kétségbeejtő volt a helyzet, ám ami ezután történt, ismét hősi fejezete a budapesti csatá­nak. Á magyar kormány és szovjet uraik rimánkodtak a nehézipari munkásoknak: kezdjék újra a termelést. A kommunista vezetők hízelgés­sel igyekeztek rávenni a bá­nyászokat és az ipari munká­sokat, hogy teljesítsék ismét a forradalom előtti normákat, és ezért élelmet és teljes bért ígértek nekik. Szabó György csepeli szak­munkás, aki szaktársaival együtt harcolt a szovjetek el­len, azzal válaszolt a kormány csábítgatására, hogy munkás­társaival általános sztrájkot szervezett. Tudta, hogy az ávós besúgók fel fogják jelen­teni, de már nem törődött ezzel sem. Más üzemekben is hason­ló magatartást tanúsítottak a bátor emberek, még ha a halál­lal kellett is szembenézniük. A sztrájk meglepően sike­resnek bizonyult. Leálltak a vonatok; a válságos órákban nem termeltek egy szikra ipari áramot sem. A teherautó-sofő­rök nem voltak hajlandók élel­miszert szállítani a városokba, az asszonyok nem takarították az épületeket. Elnémultak a gyárak, egész Magyarországra átterjedt a sztrájkhullám. De sehol olyan bátor helytállást nem tanúsítottak, mint Tata­bánya szénbányáiban. A bá­nyászok, akiket pedig könnyen elérhetett a tnegtor- lás, megtagadták, hogy le- szálljanak a bányába. A sztrájk ünnepélyesen hírül adta a világnak, hogy azok az emberek, akiknek állí­tólag a legtöbbet adta a- kom­munizmus, kipróbálták a rend­szert, és megbizonyosodtak róla, hogy merő csalás az egész. Akárcsak Szabó, ennek a sztrájknak a vezetői is tagjai voltak a kommunista pártnak. A kommunizmus, itt önmagát vetette el. Páratlan volt ezek­nek a munkásembereknek a hősiessége. Tudták, hogy fel­jegyzik a nevüket, mégis nyíl­tan kiálltak és kinyilvánították megvetésüket szovjet uraik iránt. Ez az igazi bátorság. November 22-én, a sztrájk csúcspontján, Szabó György fáradtan tért haza egy kimerítő gyűlésről, ahol nyíltan kiállt a sztrájk folytatása mellett. Amint belépett szerény ottho­nába, feleségé reszkető han­gon megszólalt: — Farkasék fiát elvitték az éjszaka. » — Előbb-utóbb elvisznek mindannyiunkat — hangzott a válasz. Szabóné a kezét tördelte, azután kifakadt: — El kellene menekülnünk a gyerekekkel Ausztriába! György nem felelt. Tudta, hogy előbb-utóbb felvetődik ez a kérdés. Most csak ennyit mondott: — Én magyar va­gyok, nem osztrák. Felesége emelt hangon, he­vesen válaszolt: — Én is! De Magyarországon nem tudom felnevelni a gyerekeimet! — Nekem .ez a hazám — mondta konokul Szabó. —György—kérlelte a fele­sége —, Ausztriában szükség van a magadfajta emberekre. És a BBC ma azt mondta, Amerika is befogad menekül­teket. — Nekem nem kell Ameri­ka... — kezdte a férfi. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom