Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

1992. OKTÓBER 20., KEDD Ára: 13,80 forint XLVII. ÉVFOLYAM 248. SZÁM Trencséniek Békéscsabán Trencséni városvezetői dele­gáció érkezett baráti kapcso­latfelvételre Békéscsabára. Találkoztak vállalkozókkal, ismerkedtek a megyeszékhely gazdálkodásával. (3. oldal) Anarchia után... Adtunk már hírt arról, hogy a hunyai általános iskola milyen nehéz helyzetbe került, ami­kor sorozatos vezetési vissza­élések után új igazgató válasz­tására került sor. A világ válto­zott azóta a helyi oktatási in­tézményben. (5. oldal) Látványos programok - közönségsiker Halottak napja előtt avatják „Az egész környék szögletes formákkal van tele: a derékszögeket, a függőleges, vízszintes vonalakat oldja a környező növényzet és a szoborral is ezt a kontrasztot szerettem volna megteremteni” — mondta Széri Varga Géza szobrászművész (képünkön jobbról). írásunk a 3. oldalon fotó: kovács Erzsébet Képzési profil - gazdasági jövőkép Kanadai vélemény az átképzésről A Békéscsabai Lakótelepi Tö- mesport Egyesület 10 éves ju­bileuma alkalmából rendez­vénnyel ünnepelt az elmúlt hét végén Békéscsabán a városi sportcsarnokban. A kilátogató spörtbarátokat show-jellegű műsorral és „villámbajnok- sággal” szórakoztatták a ren­dezők. (8. oldal) Parázs vita napirend előtt A szeghalmi képviselő-testület hétfői ülése a város megyei köz­gyűlési küldöttének, dr. Kin­cses Sándornak napirend előtti felszólalásával kezdődött. Észrevételezte, hogy a régió mindeddig nem foglalkozott a kistérségi fejlesztési program kidolgozásával, noha ehhez jelentős központi forrást lehet igényelni. A képviselők egyet­értettek a felvetéssel és a pol­gármester és a hivatal felada­tává tették a programhoz való csatlakozást rövid időn belül. Ezután kezdődött az érdemi munka, melyre holnapi szá­munkban visszatérünk. A Békés Megyei Munkaügyi Központ sajtótájékoztatót szervezett tegnap Békéscsa­bán. A téma a létesítendő Bé­késcsabai Regionális Munka­erő-fejlesztési és -képzési Központ alapítása volt. Első­ként Kiss Imre, a Munkaügyi Minisztérium szakképzési fő­osztályának tanácsosa vázolta fel az új képzési központ fela­datrendszerét. Mint mondotta, az országban tizenegy ilyen központ fog működni, amely­ben nemcsak a munkanélküli­ek átképzése folyik majd, ha­nem mindazoké, akiknek a munkavállaláshoz, vállalko­zásindításhoz újfajta szakmai és egyéb ismeretekre van szüksége. Az iskolarendszerű, illetve a különböző vállalko­zások által indított képzési for­máktól ez abban fog különböz­ni, hogy a résztvevőkkel sze­mélyre szabottan foglalkoz­nak, függetlenül korábbi elő­képzettségüktől, munkájuk­tól. A békéscsabai regionális központ Csongrád megyét, valamint Jász-Nagykun-Szol- nok és Hajdú megye déli területeit látja el Békés megye mellett. A csabai központ a békéscsabai önkormányzat volt költségvetési üzemének épületében fog működni — természetesen megfelelő át­alakítások után — a Munkaü­gyi Minisztérium üzemelteté­sében. A leendő igazgató meg­bízásához a pályázatot kiírták. Az előzetes felmérések szerint 4—600 millió forintos beruhá­zásról van szó, amelynek ered­ményeként 400—450 ember képzése, átképzése folyhat ru­galmas képzési rendszerben. Ahhoz, hogy ennek a képző- központnak a profilja kiala­kuljon és hogy meg tudjon fel­elni a regionális követelmé­nyeknek, külföldi szakértő mérte fel: milyen szektorok­ban milyen kurzusokat kell in­dítani a gazdaság igényeinek megfelelően. Mindezt az Em­beri Erőforrás-fejlesztés Vi­lágbanki Programja keretében valósíthatják meg világbanki hitelből finanszírozva e köz­pontok szakirányú felszerelé­sét. Kérdésünkre, miszerint csak e térség gazdasági fejlő­désének ismeretébén lehet a képzési központ profilját ki­alakítani, Kiss Imre a követke­zőt válaszolta: — Ezt mi is sarokkőnek tartjuk, és Vincent Cunningham, a Világbank megbízásából éppen ezt a fel­mérő, elemző munkát végezte el. — Sok vállalatot, állami gazdaságot, termelőszövetke­zetet, kis- és nagyvállalatot, magánvállakozást kerestem fel az elmúlt hónapban — ( Folytatás a 3. oldalon ) Példabeszéd Hölgyeim és uraim! Ha kíváncsiak az élet legvégső lénye­gére, a földi s égi dolgok ez idáig ismeretlen mozgatóira, akkor nagyon figyelmesen olvassák a következő — igaz — példabeszédet. Volt még öt perce, hát beugrott egy sörre a sarki kocsmába. A korsó aljáig minden terv szerint ment, de akkor az ajtón belépett a szomszédja, aki kérés nélkül rendelt neki még egyet. Szó szót, ital italt követett, elrepült az idő. Az asszony hiába várta odahaza. De aztán hősünk észbe kapott (a maradékba), és hazaindult. Hogy rövidít­sen az úton, átvágott a vasúti pályaudvaron. Az egyik magasított oldalú tehervagonból furcsa neszt hallott. Fel­kapaszkodott és látta, hogy egy gömbölyded tyúkocska próbálja leküzdeni a magas oldalfalat. „Megfogom” — gondolta, biztos kiengesztelődik az asszony az ajándék láttán. Az elhatározást tett követte, lendült a láb, feszült a karizom, s máris bent kergette a madarat a vagonban. De jaj! A teherszerel vény elindult, s amilyen gyorsak ezek a mai vonatok, már nem tudott leugrani. „Sebaj, leszállók a következő állomáson”—hitegette magát, de a sors ezúttal is hű maradt közismert kegyetlenségéhez. A szerelvény legközelebb jó száz kilométerre, Szolnokon állt meg. Még ezzel sincs vége a tragédiának, hiszen már a kezében volt a tyúk, amikor egy rossz mozdulat után kirepült a madár a szabad életbe! Lovász Sándor Osztrák szakember Gyulán Lecke idegenforgalomból Nem halat, hanem egy csinos kis „horgászfelszerelést” — igen hasznos tudnivalókat — hozott a Gyulai Idegenforgal­mi Kamara tegnapi ülésére Kapus György, az osztrák ide­genforgalmi iroda magyaror­szági igazgatója. Elmondta, hogy a jelenlegi osztrák kancellár beiktatása utáni első nyilatkozatában ki­jelentette: az idegenforgalom Ausztria első számú gazdasági ágazata. Az idegenforgalom ott a bruttó nemzeti termék 10 százalékát adja, ha a kiszolgá­lóipart is hozzávesszük: 23— 25 százalékát. Ausztriában — ahol a világ hatodik legnagyobb idegen- forgalmi bevételét kasszíroz­zák évente — az idegenforgal­mi kamara szerepe meghatá­rozó gazdasági és szakmai té­ren egyaránt. A kamarai tag­ság kötelező náluk, az idegen- forgalmi koncessziót is e köz­jogi egyesület osztja el. S ke­ményen ellenőriz, ha kell, kö­nyörtelenül büntet. A Park Szállóban megtar­tott tanácskozáson Nánási Já­nos tűzoltó főhadnagy, a jövő évi nemzetközi tűzoltó csil­lagtúra — a megye kiemelke­dő idegenforgalmi eseménye — operatív szervezője el­mondta, hogy a gyulai vállal­kozókkal közvetlen kapcsola­tot kívánnak kiépíteni. Ezért is ajánlják fel nekik, amennyi­ben részesedni kívánnak a Ka­pus György által is figyelemre méltónak ítélt üzletből, be akarnak kerülni a külföldiek­nek küldendő üzleti ajánlásba, keressék meg őket. K. A.J. Tovább nőtt a munkanélküliek száma Szeptember végére az előzetes adatok szerint 616 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, s ezzel az állástalanok aránya 11,4 száza­lékra emelkedett — értesült az MTI a Munkaügyi Minisztérium­ban. Munkanélküli ellátásban mintegy 440 ezren részesültek. Az elmúlt két hónapban valamelyest lelassult a munkanélküli­ek számának növekedési üteme, így remény van arra, hogy számuk az év végére nem lépi túl a 700 ezret. Egy évvel ezelőtt, 1991 szeptemberének végén 294 ezren voltak állás nélkül, ami 5,4 százalékos rátát jelentett. Ellátásban akkor 213 ezren részesültek. Tanácskoznak a technika tanárai Háromnapos tanácskozás kez­dődött Békéscsabán a tanító­képző főiskolán. A szakmai összejövetelen szó lesz — töb­bek között — a technikaoktatás nemzetközi helyzetéről, a ház- tartás-ökonóm—életvitel sza­kos tanárképzés beindításáról. Előadás hangzik el bajai tapasz­talatok alapján a háztartástech- nika-oktatás helyzetéről. Meg­tudhatják a jelenlévők, hogyan alakul az informatika oktatása Békéscsabán. Az országos ta­nácskozás szerdán a kora dél­utáni órákban zárul. Ejha, Fidesz! Hűha, Szabó Tamás! A Fiatal Demokraták Szövetsé­ge úgy véli, hogy Szabó Tamás­nak, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek le kellene mondania, mivel bank­titoknak minősülő adatokat kért be a bankoktól. Az Országgyű­lés tegnapi ülésén is terítékre került a téma. A miniszter kifej­tette, hogy az állam egyelőre tulajdonosa vagy résztulajdo­nosa a bankoknak, s mint tulaj­donosnak joga van információ­kat kérni, sőt, a bankok reális helyzetének pontos ismerete elengedhetetlen a bankprivati­záció előkészítése során. Ha azonban a tulajdonos az ügyfe­lekre vonatkozó információk­hoz jut, őt is kötik a banktitok szabályai. Érvekre érvekkel válaszolt a miniszter, s ez így is van rend­jén. De itt nem állt meg, hanem politikai síkra terelte a válaszát. Mi lehet az oka, hogy a Fidesz minimum elnagyoltan kezelte a banktitok kérdését? Az — vála­szolt Szabó T amás magának —, hogy a Fidesz megkezdte a vá­lasztási kampányát. Ennek a po­litikai stílusnak fő jellemzője az, hogy állandó akciózásaik féligazságokra épített, bom­basztikus bejelentésekből áll­nak. Ez a politikai kampány az ellenfél dühös, agresszív és ar­rogáns támadására, lejáratására épül. A nem is minősíthető megjegyzéseket Szabó Tamás a kormány nevében visszautasí­totta. Mire gondolhatott az, aki végighallgatta ezt a miniszteri kirohanást? Két dologra. Vagy: legjobb védekezés a támadás, vagyis van miért védekezni. Vagy: az MDF megkezdte a választási kampányát, s ez a kampány az ellenfél dühös, ag­resszív és arrogáns támadására, lejáratására épül. Simonffy Ágnes *** Az Országgyűlés hétfői ülés­napján folytatódott a magzati élet védelméről szóló törvény- javaslat tárgyalása. Ezúttal a terhességmegszakítás elbírálá­sának szempontjai álltak a vita középpontjában. A magzati élet védelméről szóló törvényjavas­lat általános vitáját az Ország- gyűlés elnapolta. MTI ,.:i ■ ■■■ \\ ■■ ■% ■■■ ■ ■■ \\ ■ ■■ ■■■ ■■■ ■■■ ■■■ ■■■ i% ■■ ■■ «y ■ y ■ % 17^ ÜZLET — IRODA ELADÓ Békéscsaba, Gyóni G. u. 14—16. sz. alatt — 27 m2 — 47 m2 területű — szerkezetkész állapot — 45 000 Ft/m2. Érdeklődni: Hargita plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 327-971. í: HARGITA (PLUSZ ■■ ■■■ *■■ *■* ■■* ■■■ *«* *■■ *.• *■* *■* *■* *■■ ■■* *■* *■* *.■ *■* *■* *■* *■* *■* *■* *■* *'.■ ■■* ■■* ■'■* ■'■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom