Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

O 1992. október 15., csütörtök NAGYVILÁG ÜEl MIMS MEGYEI HÍRLAP hirIplusz 200 éves a Fehér Ház Ünnepségeken, tudomá­nyos tanácskozásokon em­lékeztek meg arról kedden, hogy 200 éve helyezték el a világ egyik leghíresebb épületének alapkövét: ak­kor kezdődtek a Fehér Ház munkálatai. A házon az­után még hét évig dolgoz­tak — pedig jóval kisebbet építettek, mint az eredeti­leg tervezett palota, amely ötször akkora lett volna. Thomas Jefferson alelnök azonban, az amerikai kor­mányférfiak máig öröklött szemléletével úgy vélte, hogy a közpénzekkel taka­rékoskodni kell. * * * Irigylésre méltó ez a taka­rékos szemlélet, amely­nek megnyilvánulásait múltban s jelenben nagyí­tóval kellene keresni ná­lunk. Valamivel talán mi is előbbre járnánk, ha a közpénzekkel mindig a közjavára és megelégedé­sére gazdálkodnának. T. I. Kínai kompromisszum A következetes reformer híré­ben álló kínai államfő, Jang Sang-kun kedden mentegette Li Peng kormányfő előző években követett konzervatív gazdaság- politikáját a Kínai Kommunista Párt kongresszusának bizottsá­gi vitáiban. A meglepő állásfog­lalás vélhetőleg azt a kompro­misszumot tükrözi, amely hírek szerint létrejött idén augusztus­ban Teng Hsziao-ping és Csen Jün, a konzervatív tábor vezér­alakja között. Ezer áldozat? Eltérő adatok voltak forgalom­ban szerdán a hétfői nagy erejű egyiptomi földrengés áldozata­it illetően: a halottak számát hajnalra félhivatalosan immár csaknem ötszázra tették, de a humanitárius szervezetek tart­ják magukat ahhoz, hogy leg­alább ezren haltak meg és tízez­ren szenvedtek sérüléseket a Richter-skálán öt és feles erős­ségűnek mért földmozgástól. Göncz-darab Bécsben Tegnap délben magánlátoga­tásra Bécsbe érkezett Göncz Ár­pád, aki Kő a kövön című darab­jának német nyelvű ősbemuta­tóján vesz részt az Akzent Szín­házban. A bécsi magyar nagy- követségen tett látogatás után Göncz Árpád az osztrák Pen klubban írókkal találkozott. Tüntetőket vertek A csehországi Pardubicében vasárnap cseh rendőri, katonai és biztonsági alakulatok mint­egy 2000 tagja teljesen váratla­nul és indokolatlanul gumibot­tal verte szét 100 osztrák és né­met állatvédő békés tüntetését. Az eset a hagyományos ló-aka­dályversenyen történt, amelyen a nagyon nehéz pálya és akadá­lyok miatt mindig sok állat pusztul el. A verseny elleni tilta­kozásul az osztrák és német ál­latvédők a különösen nehéznek ítélt akadályok elé ültek, amikor a magukból kivetkőzött egyen­ruhások rájuk támadtak. Ma érkezik a német külügyminiszter Klaus Kinkel német szövetségi külügyminisz­ter ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A német diplomácia irányítója egyna­pos villámlátogatásával Jeszenszky Géza külügyminiszter meghívásának tesz eleget. A látogatás programjának megfelelően Klaus Kinkéit fogadja Göncz Árpád köztársasági el­nök és Antall József kormányfő. A német külügyminiszter találkozik a Fidesz vezetőivel, de a hivatalos programban nem szerepel találkozó a Szabad Demokraták Szö­vetségének képviselőivel. Szerb légierő kivonása A boszniai szerb vezetők kedden este bele­egyeztek légierejük semlegesítésébe, s repülő­gépeiket Jugoszlávia repülőtereire telepítik át — jelentette be Genfben Lord Owen, a Jugo- szlávia-konferencia egyik társelnöke. Az AFP által idézett közlemény szerint Panic jugoszláv kormányfő'már beleegyezett, hogy a gépek olyan repülőterekre kerüljenek, amelyeken az ENSZ-békefenntartók ellenőrei állomásoznak. A mostani megállapodás gyakorlati végrehajtá­sáról még további megbeszélések lesznek. Megfigyelők szerint a mostani lépéssel a szerbek nyilván az esetleges keményebb nem­zetközi akciót akarták megelőzni. 650 milliós kölcsön A dél-koreai pénzügyminisz­térium tegnap bejelentette, hogy összesen 1,1 milliárd dolláros kölcsönt helyezett ki­látásba Magyarország és Len­gyelország számára. Ebből, mint közölték, 650 millió jut Magyarországnak, aminek ki­sebb részét, 150 millió dollárt már folyósítottak is. Jelenleg — teszi hozzá a minisztérium közleménye —, további 50 millió dollárról folytatnak tár­gyalásokat Budapesttel. A katyni mészárlás igaz története Feltárult végre egy fél évszá­zados titok, amely 50 éve mér­gezi a lengyel—orosz kapcso­latokat: az igazság a katyni tömeggyilkosságról. Az összes eddigi szovjet vezetés azt állította, hogy a hadifo­goly lengyel tiszteken 1940 tavaszán elkövetett tö­meggyilkosság a német SS műve volt, s csupán Mihail Gorbacsov vezetése idején került sor az ügy kivizsgálásán nak elkezdésére. Szerdán Varsóban Borisz Jelcin orosz elnök személyes küldötte ad­ta át Lech Walesa lengyel ál­lamfőnek azokat a doku­mentumokat, amelyek szo­morú bizonyítékai, hogy a mészárlásra az SZKP vezeté­se adott utasítást. E határozat­ra szavazott többek között Sztálin, Vorosilov, Molotov, Mikojan, Kalinyin és Kagano- vics. A díj neve: Nobel Georges Charpak francia pro­fesszornak ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat —jelentet­te be tegnap Stockholmban a Svéd Királyi Akadémia. Az indoklás szerint a 68 éves pro­fesszor „a részecskedetekto­rok feltalálásáért és azok to­vábbfejlesztéséért, különös­képpen a sokhuzalos proporci­onális kamra kifejlesztéséért” kapta meg az 1992. évi fizikai Nobel-díjat. * ¥ Á A norvég fővárosban, Oslóban 1992. október 16-án teszik közzé az idei Nobel-békedíj kitüntetettjének nevét. A ka­landos életű svéd robbanóa- nyag-gyáros mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapoz­ta meg, de még 300 találmány fűződik nevéhez. Több lap 1889-ben, bátyja halálakor a dinamit feltalálóját búcsúztat­ta, nem túl hízelgő szavakkal. Nobel ekkor úgy döntött, va­gyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutaü mazására fordítja. A Nobel-díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudo­mány, az irodalom és a béke terén kiemelkedő tudósok, írók, közéleti személyiségek kapták. 1969 óta az eredeti Nobel- díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam áltál alapított „Alfred Nobel- emlékdíjat” osztanak a köz­gazdaságtudomány legjele­sebbjeinek. tk * ¥ A kémiai Nobel-díjat egy ka­nadai születésű amerikai pro­fesszornak, Rudolph Marcus- nak ítélték. Az akadémia in­doklása szerint Marcus elmé­lete olyan jelenségeket írt le mint például a korrózió vagy a zöld növények fényenergia­felhasználása. Ketten a Nobel-békedíjasok közül. Willy Brandt volt nyugatnémet kancellár — 1971, Lech Walesa lengyel elnök —1983. Az idei 115 jelölt között szerepel Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke Kérdőjelek Magyar veszély? Létezik-e magyar veszély? Természetesen nem. Ezt aligha szükséges hosszan bizonygatni annak, aki józanul mérle­geli Kelet- és Közép-Európa történéseit. Nincs ilyen ve­szély és senki sem érezheti magát fenyegetve az alapjai­ban valamennyi parlamenti erő által támogatott hivatalos magyar külpolitika részéről. Kicsi, s a katonai szakértők kifejezésével élve, átlátható ország lévén könnyen megál­lapítható: nemhogy nagyratörő terveket kovácsolnának, de még a védelmi tárca költségvetésének szintentartása is sokszor megoldhatatlan feladatnak tűnik. Békét, jószom­szédságot, nyugalmat kíván hazánk lakossága is, elhatá­rolva magát az elvétve jelentkező szélsőséges megnyilvá­nulásoktól. A román elnökjelöltek televíziós vitájában Emil Constantinescu egyenesen nevetségesnek mondta a magyar veszélyre való hivatkozást. Ha mindez így van, miért kell mégis említést tenni róla? Mert időről időre, különböző hangsúlyokkal, mégis terí­tékre kerül. S jóllehet a „bizonyítékok”, az állítólagos magyar csapatösszevonásoktól a mozgósításon át a titkos katonai tervekig s légtérsértésekig, léggömbként pukkan­nak szét, rossz érzések maradhatnak. Reméljük, hogy a tájékozottság hiánya, félreértések és félreértelmezések sorozata jelenti az. okot s nem egy tudatos ellenségkép kialakítására történő igyekezet... Miként reagáljunk? Az áldatlan szóósatáknak nem len­ne sok értelme,- annál inkább helye van a másik érveit , meghalló és meghallgató párbeszédnek. Hiszen évtizede­ken át szőnyeg alá sepert problémák, majd á hirtelen átalakulás zavarai alapos kibeszélést igényelnek, Jó lenne, ha ebben a régió minden országa példát mutatna a saját portáján. Mert, ha van igazi veszély, lehet-e nagyobb annál, mint az eltérő' nézetek türelmes megvitatásának semmibe vétele? Réti Ervin, Ferenczy Europress Mindennap feladhatja Jttmmnnm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173. AZONNALI fizetéssel vásárolunk magyartarka nagy bikákat 500 kg feletti súlyban. Ár: 84 Ft/kg. Súlylevonás: 6%. AGRO­PROFIT, Csanádapáca, Alkotmány u. 3., telex: 83-846. A SZABADSÁG Tsz területén lévő tagi tulajdonban lévő földet vásárolnék. Ajánlatokat a 325-190-es telefonra kérek. HÁROMSZÖG rendszámra vizsgáztatott, Ifa-motoros, önra­kodós, hosszú platós, billenős ZIL eladó vagy dízel személyautó­ra cserélhető. Érdeklődni lehet Gyula, Kígyósi út, 9-es km-kőnél. KITŰNŐ állapotban lévő ZSUK-ponyva eladó. Érdeklődni a Battonya 272-es telefonon vagy Bajcsy-Zs. u. 12. szám alatt. A hamburgi Der Spiegelben olvastuk: A fenegyerek 2. Zsidó egyházi vezetők véle­ménye szerint Magyarorszá­gon az antiszemitizmusnak kétféle irányzata létezik. Az egyik a csőcselék szintje, ide­sorolják a skinheadeket, a mocskolódókat, a temetők sír- gyalázóit; a másik az intellek­tuális irányzat, amely nagy­részt féltékenységből és társa­dalmi irigységből táplálkozik. S hogy a két irányzat között kapcsolatot teremtsen, erre ál­lították be Csurkát — véleke­dik egy zsidó ellenzéki. „A jobboldalnak bűnbakra van szüksége, hiszen semmi sem működik — mondja Ta­más Gáspár Miklós, az SZDSZ parlamenti képviselője, a Ma­gyar Tudományos Akadémia filozófiai intézetének igazga­tója —, és mindig is a zsidóság volt a bűnbak”. Elégedetlen­ségre persze bőven van ok: az állami ipar privatizációja nem halad, az infláció mértéke túl­lépte a 20 százalékot, a mun­kanélküliség majdnem eléri a 20 százalékot. A szociális jut­tatásokat egyre csökkentik, a kormány népszerűsége gyor­san zuhan lefelé. Ellenségképeket kereső igyekezetében Csurka a nacio­nalista kormányzónál, annál a Horthy Miklósnál lyukadt ki, aki hivatalát a szövetséges hit­leri Németország nyomására 1944-ben átadta a gyilkos nyi­lasoknak. Már Horthy idejé­ben a magyar antiszemitizmus politikailag végérvényesen szalonképessé vált. A tenger­nagy — a zsidó Kun Béla rö­vidéletű, 1919-es tanácsköz­társasága után — összekap­csolta az antikommunizmust az antiszemitizmussal. Pedig az elmúlt évszázad­ban szinte arany életet élt a magyarországi zsidóság. Sem Németországban, sem Auszt­riában nem volt olyan tökéle­tes és zavartalan a zsidóság külső asszimilációja a 19. szá­zadban, mint Magyarorszá­gon. „Mózes arcú magyarok vagyunk” — írta akkoriban egy egyházi vezető körülbelül 700 ezer hittársáról. Az évszázad elején zsidó polgármestere volt Budapest­nek. zsidó volt a honvédelmi és pénzügyminiszter, vala­mint az első világháborúban elesett magyar tisztek egy har­mada. Bécs keresztényszocia­lista városfőnöke, a keményen antiszemita Karl Lueger a test­vérvárost „Judapest”-ként emlegette. A Horthy-rezsim már 1920- ban zsidóellenes törvényeket hozott. Attól kezdve, hogy Magyarország a második vi­lágháborúban szövetségre lé­pett Németországgal, a zsi­dókra ugyanaz a sors várt, mint Európában általában: gettó, zsidócsillag, deportálás, halál a koncentrációs táborban. Adolf Eichmann, aki azért sietett még 1944-ben Buda­pestre, hogy segítsen végérvé­nyes megoldást találni a zsidó­kérdésben, nem tudta küldeté­sét teljesíteni. A szovjet hadse­reg bekerítette a várost, és a svéd diplomata, Raoul Wal­lenberg és svájci kollégája, Carl Lutz zsidók tízezreinek adták át a védelmet jelentő ok­mányokat. S így Budapest, ahol minden negyedik lakos zsidó volt, az egyetlen olyan közép-kelet-európai város, amely több mint 140 ezer zsi­dót megőrzött. A Csurkához hasonló ma­gyarok szívesen emlegetik, hogy négyen a „Nagy Hetek”, az Oroszországból visszatért kommunista káderek közül zsidók voltak: a későbbi mi­niszterelnök, Rákosi Mátyás (kereskedő fia, Roth), Gerő Ernő (Singer), Rajk László (Reich), Vas Zoltán (Weinber­ger). Ezek a gyakori hivatko­zások, például a Magyar Fó­rumban, nyilván azt a célt szolgálják, hogy a közvéle­ményt rádöbbentsék: a kom­munizmus zsidó találmány. Szívesen hallgatnak eközben a magyarországi sztálinizmus zsidó áldozatairól. A már 1949-ben méltatlanul mellő­zött zsidó filozófusra, Lukács Györgyre — akinek 1923-ban megjelent műve, A történelem és a szociális osztályöntudat a nyugati marxistákat is nagy­ban befolyásolta — szintén rá­aggatták a vörös jelzőt. Bár a zsidók 1956-ban ott álltak a magyarokkal együtt a barrikádokon, sokan a Kádár­korszak idején az ország elha­gyására kényszerültek, a zsidó szó — amely a kommunista intemacionálé alatt tabu volt — most mégis pejoratív jelző, szitok. (Folytatjuk.) Fordította: Niedzielsky Katalin Megfojtotta az oroszlánt Puszta kézzel fojtotta meg a csordájára támadó oroszlánt egy tanzániai földműves. Amikor a férfi meglátta, hogy a vadállat a békésen legelésző tehénre támad, azonnal ráve­tette magát az állatok királyá­ra, torkát megragadva lerán­totta a földre, s addig szorítot­ta, míg ki nem adta páráját. A falu lakói a közelből figyelték a hőstettet, majd hatalmas la­komát csaptak a bátor férfi tiszteletére — jelentette ked­den az AFP nyomán az ITAR- TASZSZ. A megfojtott orosz­lánról kiderült, hogy a környék rettegett emberevője. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Cukorbetegek figyelem! Árengedményes diabetikus édességáru-vásár Békéscsaba, Kinizsi u. 2. szám alatt (APEH-hal szemben). Nyitva: 7—18 óráig. Amíg a készlet tart!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom