Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

1992. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Ára: 13,80 forint . XLVII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM A narancsszüret elmarad Déligyümölcs-szüretre szer­vezett egy hirdető vállalkozó kedvű embereket hihetetlenül nagy fizetségért. Az egyetlen követelmény, előre csekken 2800 forintot kellett fizetniük a jelentkezőknek. (4. oldal) Csathó tiszteletes újra aktív Battonyán jó a kapcsolat az egyház és az önkormányzat között. Csathó Kálmán refor­mátus lelkész másfél éve nyugdíjasként került Batto- nyára. Ekkor a tiszteletes úr mögött már 46 szolgálati év állott. (5. oldal) Ma: nyugdíjasünnep Sarkadon Az országos szövetség határo­zata szerint október 1-jén az idősek világnapját Sarkadon rendezik meg a Békés megyei szövetséggel és a sarkadi nyugdíjas-szervezetekkel kö­zösen. (11. oldal) Hogyan készítsünk családi költségvetést? Ezentúl csütörtökön jelent­kezünk szociálpolitikai rova­tunkkal. Családi költségvetés­készítési játékra invitáljuk olva­sóinkat. A nyeremény: kará­csonyra a szerencsés hűtőszek­rényét megtöltjük élelemmel. (13. oldal) Sérülések, halál Békéscsaba belterületén szep­tember utolsó napján három személyi sérülést okozó közúti közlekedési baleset történt. Az egyik halálos kimenetelű volt, a kerékpáros kórházba szállí­tása után meghalt. Két gyalo­gost is elütött egy teher-, illet­ve egy személygépkocsi. Egyikőjük súlyos, a másik könnyű sérülést szenvedett. A Békéscsaba és Kondoros kö­zötti úton ugyancsak haláleset történt. Nem bűncselekmény vagy közlekedési baleset okozta—hirtelen halál állt be. Kupa úr, tüzet kellene oltani! 5 milliárd forintot meghaladó az idei aszálykár becsült érté­ke Békésben! De ha ezzel az összeggel nem kellene szá­molnunk, akkor is nyomasztó- ak, helyenként kilátástalan gondok jellemzőek a mező- gazdasági termelőkre, a folya­matosan romló közgazdasági viszonyok, az átalakulás és kárpótlás együttes kihatása­ként. Mindezek enyhítésére, a kiút keresésére ültek össze szeptember első napjaiban Bé­késcsabán, a mezőgazdasági szövetség székházában a poli­tikai pártok, szakmai és érdek- védelmi szervek képviselői az első agrárkerekasztalon. A szakemberek megfogalmaz­ták a közös célt: a jövőben megyei szinten értékelik a helyzetet, havonta agrárkerek- asztalt tartanak, megpróbál­ják felvázolni a meglévő gon­dokat, megoldásokat javasol­nak a kiútra és nem utolsósor­ban felhívják a tenni tudók fi­gyelmét a teendőkre. Abban is (Folytatása3. oldalon) Remény a földhöz jutáshoz Beszélgetés Kiss Sándorral, a megyei földhivatal vezetőjével Mindenki előtt jól ismertek azok a „hadi állapotok”, amelyek még az első kárpótlási törvény végrehajtásakor a földhivata­lokban éleződtek. Hiszen az igénybejelentések dokumentálá­sához szükséges igazolások kigyűjtését, szolgáltatását a hiva­talok dolgozói végezték fáradhatatlanul. A Békés Megyei Kárrendezési Hivatalhoz benyújtott 65 ezer borítékban elhe­lyezett mintegy 230 ezer F lap mindegyike tartalmaz olyan adatot, amely a földhivataltól származik. Ezekkel a doku­mentumokkal máig is sok a tennivaló, de ez már a két hivatal együttműködésében érhető tetten, s csak elkerülhetetlen ese­tekben hívják be az érintetteket. Melyek is ezek a tenniva­lók, hogyan készítik elő a föld­árveréseket, s van-e remény gyorsan földhöz jutni? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a megyei földhivatal vezetőjé­től, Kiss Sándortól, aki minde­nekelőtt kiemelte, nagyon fon­tos az árverési hirdetmények­hez szükséges adatszolgálta­tás, amely a hivatalos közlöny­ben megjelenik—eddig közel 300-at adott át a földhivatal a kárrendezési hivatalnak. Ter­mészetesen a tévedés ilyen esetekben szóba sem jöhet. — A munka legnehezebb és legnagyobb erőfeszítést igénylő része az árverésre kerülő táblák megjelenítése a számítógépen. Ezzel a műve­lettel a képernyőn színes, digi­tális térkép formájában tekint­hető meg az érintett föld­terület, s egyidejűleg a számí­tógép szinte bármilyen kérdés­re azonnal válaszol — mondja Kiss Sándor. — Amikor a par­lament a kárpótlási törvényt megalkotta, tudtuk, hogy a földárverések csakis ilyen esz­közzel oldhatók meg elfogad­ható határidőn belül. Ennek az az oka, hogy nem terület, ha­nem aranykorona-érték sze­rint történik az árverés. Az azonos minőségű területek ha­tára azonban mindenkor egy szabálytalan görbe vonal, amelyet semmilyen egyszerű módszerrel nem lehet darabol­ni. Ez a feladat — amellett, hogy itt is minimálisra kell szorítani a tévedés lehetősé­gét, hiszen az árverés hiteles­sége múlhat rajta — nagy tö­megmunkát jelent. — Többször bírálat érte Önöket, hogy nem adtak annyi előkészített területet az árve-. (Folytatás a 3. oldalon) Ötven éve áll a Körösök mellett élők szolgálatában a békésszentandrási vízlépcső, melynek betonfalán Lampl Hugó domborműve látható, aki az 1930-as években a Magyar Királyi Öntözési Hivatal vezetőjeként irányította a nagy vállalkozást fotó: kovács Erzsébet 1942. október 15-én avatták fel a békésszentandrási vízlép­csőt. Az építkezést megelőző­en az akkori földművelésügyi miniszter, majd későbbi mi­niszterelnök, Kállay Miklós állt élére az Alföld öntözési programjának. Elképzeléseit 1937-ben a parlament törvény útján is támogatta. Ez indította meg a Tisza—Körös vízután­pótlásának kiépítését, mely­nek következtében 1938— 1942 között elkészült a bé­késszentandrási vízlépcső. A nagyközség polgármeste­ri hivatala, a Magyar Hidroló­giai Társaság Békés Megyei Szervezete, a Magyar Vízügyi Múzeum és Szaklevéltár, va­lamint a Tessedik Sámuel Ku­tatási Központ az 50 éves év­forduló alkalmából em­lékülést tartott. Bencsik Imre, Békésszentandrás polgármes­tere köszöntötte a vendégeket, közöttük Siklós Csaba közle­kedési, hírközlési és vízügyi minisztert, Vörös Vincét, az Országgyűlés elnökhelyette­sét, Nagy Ferenc József tárca nélküli minisztert, dr. Farkas László köztársasági megbízot­tat, dr. Simon Imrét, a megye­gyűlés elnökét, Tóth Imre or­szággyűlési képviselőt, vala­mint számos szakembert, épí­tészt és közreműködőt, aki an­nak idején valamilyen módon hozzájárult a duzzasztó meg­építéséhez. Siklós Csaba miniszter a Lampl Hugó-emléktáblát ava­tó beszédében a múltra utalt, s elmondta, hogy a honfoglalás idején kedvezett a vizes terület a vadászatnak, halászatnak, ám később életteret vett el a mezőgazdaságtól és a Körö­sök mentén élőktől. A duz­zasztó megépítése újabb hon­foglalást jelentett végre a ma­gyar népnek, mert jobbá tette az itt élők életét, megteremtet­te a gazdasági, kereskedelmi és ezen belül a szállítási felté­teleket. — A békésszentandrási víz­lépcső megépítésével 110 ki­lométer hosszúságban vált ha­józhatóvá a Körös és 20 ezer hektár öntözéses területhez ju- (Folytatás a 3. oldalon ) Barbárok Majd szétvetett a méreg, amikor Tótkomlóson egy rendez­vényről jövet a parkolóban álló autóm emblémáinak leté- pését felfedeztem. Nem az bosszantott fel, hogy pár száz forintért a Renault feliratot és a céget jelképező emblémát meg kell majd vennem. Képtelen vagyok felfogni mire kellenek ezek a kellékek. Ki a bánat gyűjt ilyen, egyébként semmire sem használható apróságokat? Divat lett napjainkban a károkozás, rongálás csak azért, mert úgy érzi az elkövető, ilyen módon tud valamiért bosszút állni a világon. Nem lehetetlen, hogy túllövök a célon és csak ártatlan, gyermeki csínytevésről van szó, s ha így van, talán majd az elkövetők kinövik. Ha nem, akkor belőlük is olyan felnőttek lesznek, akik saját sikertelen­ségüket másokon, mások anyagi javain bosszulják majd meg. Kár lenne, ha a társadalmunk ilyen irányba fordulna és nem a munkában, a tanulásban mutatnánk meg, amire képesek vagyunk. Addig is bízom abban, hogy autós társaim nem járnak úgy mint én, és nem kell őrt állítaniuk már világos nappal is a leparkolt gépkocsijuk mellé. Papp János Meztelen lányok a „Blahán” Néha kifejezetten jól jön, ha az ember a vállán tudhatja az Euroton Kft mobiltelefon­ját. Tegnap délután például, de... már diktálom is, mit láttam Pesten: Hadnagy László, a Kacsa Magazin egykori munkatársa szervezett különös demonstrá­ciót tegnap délután 2 órakor Bu- • dapesten, a Blaha Lujza téren. Tüntetése a pletykalap-írás, a bulvársajtó megtisztítására irá­nyult. Hogy célját a valóságban is érzékletesen ábrázolja, két lengén öltözött hölgyet hozott magával a Harlem Peep-show- ból. A melltartók és a bugyik pántjait a több száz érdeklődő férfiszem örömére elvágta, így a hölgyek „Éva-kosztümben” álltak a téren. Hadnagy úr — elmondása szerint — így kíván­ta felhívni a figyelmei arra, hogy a pletykalap-írás is olyan tiszta legyen, mint most a lá­nyok. Később a tüntetést szer­vező az általa írt könyvet lobog­tatta meg, melyben szerinte le­leplezi a Kacsa Magazin és az egész magyar pletykasajtó körüli visszásságokat. Az általa hirdetett sajtótájékoztatóra vi­szont Hadnagy László már nem ért oda időben, mert a rendőrök közbotrányokozásért őt és a lá­nyokat is először a kapitányság­ra szállították. Erre azért került sor, mert ugyan engedélyt ka­pott a demonstrációra a rendőr­ségtől, de hivatalos kérelmében meztelen lányok felvonultatása nem szerepelt. Nyemcsok Orosházán is (. _______társasházépítés ! J O rosháza, Gárdonyi-lakótelepen 71,5 m2-es, 1 + 3 félszobás, egyedi gázfűtésű lakások építése. — Szociálpolitikai támogatás — kedvezményes OTP-hitel — önkormányzati támogatás és kölcsönlehetőség — 150 000 Ft előleg befizetésével. HARGITA IPLUSZ f pH6*poi ét Sjo*q6í'o'ó Kft ■ S600 MkélCMbo. Hőnyi KJ 2 Pt 238 T«tofon 66/27-971 T«tofo* 66/28 638 ■■■■■■ Érdeklődni: Hargita plusz Kft., Orosháza, Szabadság tér 3. Minden kedden vagy telefonon: (66) 327-971. WÊÊKÊÊIÊSnÊÊH/SÊIÊÊÊÊÊÊÊKtKÊÊBÊtBtÊËÊRI üfc HP' 9EfjU w ™)tvenéves a Pzlépcső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom