Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-17 / 220. szám
] GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1992. szeptember 17., csütörtök Szerkesztő Szőke Margit Telefon: 27-844 és 62-110 Raktárt kap a könyvtár Elek. — A könyvtár 1987 óta kérte, oldják meg raktározási gondjait. Az idén 600 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület új raktár felépítésére. A munkálatok javában folynak az intézmény udvarán. ígéret szerint ősz folyamán a könyvtár birtokba veheti az épületet. Ezzel megoldódik az olvasótermi zsúfoltság is, hisz az új raktár még egyszer annyi kötetet fogad be. Arról nem is beszélve, hogy a könyvtárosoknak nem kell majd a szomszéd utcába menni egy-egy raktárból kért műért. A finn-magyar barátságért Gyula. — Finn—Magyar Baráti Társaság alakul az Erkel Hotel Gyógyüdülőben szeptember 18-án. pénteken 19 órakor. A megyéből és a városból többen jelezték belépési szándékukat az alakuló társaságba. A szervezők minden érdeklődőt várnak a fenti időpontban. Kulturális érvágás? Gyula. — A képviselő-testület támogatja a Békés Megyei Természetvédelmi Igazgatóság (adott esetben a Körös—Maros Vidéki Nemzeti Park Igazgatóság) Gyulára telepítését. Az intézmény elhelyezésére elsősorban a Béke sugárút 35. számú volt könyvtárépületet javasolták. A kulturális osztály tiltakozott. mivel itt a művelődési ház sok csoportja dolgozik- másutt elhelyezésüket nem tudják megoldani. Kérték, a Béke sugárút 67-es számú épület ahol a népfőiskola működik és a Grúza park 1., az OMVH szervezetét és a várszínház igazgatóságát befogadó épület se legyen tárgyalási alap. Segítség diákoknak Lökösháza. —: Az önkormányzat az idei tanévben is támogatja a diákokat Az általános iskolások 1500, a közép- iskolások 2000. a felsőfokú tanintézetek hallgatói 2500forint beiskolázási segélyt kapnak. A képviselő-testület által megszavazott 300 ezer forintos alapból az általános iskolások díjmentes tankönyv- és tízórai ellátását támogatják. Orvosi tanácsok Lökösháza. — A sertéspestis járványveszély megelőzésére állatorvosok járják sorra a község állattartóit, hogy megakadályozzák a betegséggócok létrejöttét és szaktanácsaikkal segítsenek az állategészségügyi előírások betartásában. Az oldalt írta még Kerekes Nándor. A fotókat Lehoczky Péter készítette Emlékpénz aranyból Jövőre, június 15-én lesz Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója. A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság készül az országos ünnepségsorozatra. Pénteken, a városházán Erkel Emlékbizottság alakult, amely feladatának tekinti annak előkészítését, hogy a szülőváros is méltóképpen bekapcsolódjon az Erkel-ünnep- ségek sorába. Hangversenyeket terveznek, a belvárosi római katolikus templom orgonájának felújítását, találkozót az Erkel nevét viselő intézményeknek, tudományos konferenciát, Ki mit tud?-ot iskolásoknak, sakkbajnokságot, kórusfesztivált. Szeretnék addigra az Erkel Emlékház udvarát hangversenyek megtartására alkalmassá tenni és a gyűjteményt is felújítják. Az évfordulóra— úgy tűnik, már bizonyosan — Erkel-bélyeget adnak ki és megjelenik 10 ezer forintot érő, 24 karátos aranyból készülő Erkel-emlékpénz is. A Százévest egyelőre nem... Épül a szövetkezeti nagykerlánc Békés megyében szeptember elsején 17 áfész megalakította a szövetkezeti nagykerláncot. Egyik ügyvezető igazgatónak Liker Jánost, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetőjét választották. — A folyamat most indult Magyarországon — mondta a miértre Liker János —, például Svédországban, Dániában a szövetkezeti mozgalom önálló nagykereskedelmi beszerző, értékesítő tevékenységet folytat. Nálunk több megyében már él a kezdeményezés. A Pro-coop név, amelyet mi is átvettünk, Hajdú-Bihar megyéből származik, elképzelhető, országszerte így nevezik majd... A szövetkezeti nagykereskedelmi láncolat megyei központokkal és kisebb elosztási központokkal működik, ha teljesen kialakul. A szövetkezetek a Coopholdíng által kezelt vagyonukat erre kívánják fordítani. A feladat az, hogy a láncolat a szövetkezeti boltokba olcsóbban szerezzen be árut, közvetlenül a termelőktől, esetenként a Füszért nagykereskedelem elhagyásával is versenyképesebbek lesznek az árak. Az olcsóbb árut a szövetkezetek is olcsóbban tudják adni a lakosságnak. A láncolat a szövetkezetek létét, megerősödését biztosítják hosszú távon. —A kisebb boltjaiktól való megszabadulás kivonulást jelentő községekből? — A gyulai áfész nem vonul ki. hisz nem válik meg az épületektől. A bérbeadás—szeptember végéig 14 boltunkat hirdettük meg — azért van. mert a kisebb boltok veszteségesek voltak, a nagyobbak kompenzálták ezt. A bérbe vevő másként adózik, nyereséges letet. Profilt nem változtathat, de olykor, pénzét beforgatva nagyobb készletet tart. Gyakran a nyitva tartás is rugalmasabb, nem csak nyolc óra. Több boltot egyébként nem adunk ki, a meghirdetetteket sem erőltetjük. A községekben mindenütt van legalább egy nagyboltunk is, az elképzelhető, hogy a gazdaságosság érdekében onnan, készlet-átcsoportosítással látjuk el a kisebbeket, ha nem találnak gazdára. Elmondanám még, néhány helyen, például Lököshá- zán, Mezőgyánban, Dobozon összevontunk élelmiszer- és iparcikkboltokaL Költségeket takarítunk meg a személyek foglalkoztatásával, a pozíciónkat és az ellátást pedig erősítjük ezzel, mert az ídényjellegnek megfelelően ugyanazzal a pénzzel hol a ruházatot, hol az élelmiszert gyarapítjuk. — Gyulán beszélik, hogy a Százéves Cukrászdát is bérbe akarják adni.-— Egyelőre nem igaz, de valóban foglalkozunk a gondolattal. Tanfolyamok az Erkelben Gyulán, az Erkel Vlűvetödési és Közösségi Ház. az idén is több tanfolyamra várja az érdeklődőket- \yelvtanfolyamokal indítanak 50 órás időtartamban gyerekeknek és felnőtteknek angol, német, olasz és francia nyelvekből. A szabás-varrás tanfolyam hat hónapon át tart, heti egy alkatommal, két órában, kezdő és haladó szinten. A gy erekeknek szervezett számítástechnika nyolchónapos, míg a felnőtteké. kezdő és haladó szinten 32 órás. A grafológiai kurzus 45 órás. a jógatanfolyam bárom szinten 10 foglalkozásból áll. Videózást középiskolásoknak tanítanak, karatét gyerekeknek és felnőtteknek. A'é/mínr-óvodába és -iskolába a középsos óvodás kortól várják a jelentkezőket. a jazzbalettre már 8 évesek is jöhetnek, a klasszikus balett alapjainak elsajátítására kezdő és haladó csoportokat szerveznek. A társastánc szakkörbe másodikos, harmadikos és negyedikes fink. lányok jelentkezését várják. A határidő szeptember vége. Konfliktusos felújítás = csúszás Az idei tanévnyitón elhangzott bejelentés, miszerint a Gyulai 3. Számú Általános Iskola három osztálya a művelődési házban — bár rendes körülmények között, de mégiscsak szükségtanteremben — tanuíhat. ismerősen köszönt vissza. Nem ez az első eset az iskola történetében. Ezúttal a Jókai utcai épület hibádzott. Nem készült el a nyáron a felújítás. Gedeon Józsefkulturéiis osztályvezető nem lelkesedik a téma hallatán — igaz, ez az ügy nem. vagy nemcsak az osztályra tartozik... Elmondja, az épület felújítása régóta folyik és húzódik. Tavaly' nyáron, az első ütemben aláfalaztak, padlót, pincefödémet cseréltek. Most fejeződött volna be az építkezés. októberre, ha... nincs „joghézag". A felújításra pályázatot út ki az önkormányzat, a terveket Nemes Roland készítette. Konzultált Sisa Bélával, az OMVH szakemberével, mert a kérdéses épület műemlék. Közben jött egy rendelet íébruár- ban. hogy a műemléképületekre az OMVH adhatja ki az építési engedélyeket, a végrehajtási utasítás azonban csak a nyáron jelent meg. így történt, hogy májusban, még a régi rendelet szerint a városfejlesztési osztály adta ki az engedélyt Az OMVH ezt vitatta. Közben az OMVH- nái is átszervezés volt, a szegedi igazgatóság gyulai területére Csegez Mónikát nevezték ki. A terveket átnézve leállította a júniusban megkezdett munkálatokat. — Mit kifogásolt a terveken? — Mondhatnám mindent... A leállítás után a polgármester úr és magam Budapestre mentünk, beszéltünk az OMVH alelnökével. aki ígérte. folytatódhat az építkezés. Dr. Lúczi József jegyző is erre kapott ígéretet Szegeden. Augusztus végén — a szabadságok miatt—Csegez Mónika kérésünkre találkozott a tervezővel és megbeszélték a változtatásokat. Nemes Roland kétszeri egyeztetés után most készíti a módosított terveket. Az OMVH ígérte, a legrövidebb idő alatt engedélyezi... Az építkezés lebonyolítója a vagyonigazgatóság, mi csak a megrendelők vagyunk, az ügy sürgetői, mert minél hamarabb iskolát akarunk. — Hogy néz ki majd az épület? — A területi vezető szerette volna visszaállítani az eredeti állapotot. A saroképület, az egykori Napkocsma fogadónak épüit, a húszas években bővítették. Igazából nem is nagyon letet megmondani, milyen volt... Az eredendő kocsma csak kis része az épületnek... A testületi vezető arra kérte a tervezőt, lehetőleg a régi állapot kerüljön vissza, az ajtók, ablakok formájával együtt úgy. hogy az iskolai oktatásnak megfeleljen. A két szempontot kell összehozni. —Túlzottak a területi vezető követelései? — Nem, csak mások voltak az elképzelései, ezért kell újracsinálni a terveket. Arra a kérdésre pedig, mikor költözhet be az iskola, csak a terv . az engedély birtokában fogalmazódhat meg a megközelítő válasz. Talán még az idén. talán jövőre... A város szeretné az esőzések beállta előtt lefedni az épületet Kié a színház? A gyulai képviselő-testület legutóbbi ülése elé a Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testületének kérése is odakerült: a színház legyen a gyulai és a megyei önkormányzat közös irányítású intézménye. Pontosan mit jelent ez?—kerestük meg Havasi Istvánt, a várszínház igazgatóját. — A Gyulai Várszínházát 1964-ben a város hívta életre — kezdte a kérés történeti hátterét az igazgató —, akkor egy kulturális rendezvénysorozat volt a nyári programok közé illeszkedve. Amikor az évente visszatérő, kiszélesedő rendezvénysorozat nem tudott tovább így működni, 1978-ban, a megyei tanács önálló rendezési jogú szabadtéri színpaddá nyilvánította. (Színházat csak megyei tanács alapíthatott.) 1984-ben, a décentrai izá- lási törekvés kapcsán a megyei tanács határozati javaslatot hozott, a színházat átadják a városnak. A minisztérium nem ment bele, mert színházat csak megyei tanács tarthatott fenn. A gazdasági lebonyolítás viszont 1985-ben visszakerült a városhoz, a pénzzel együtt adta le a megye. A rendszerváltás során az intézmény teljesen a városhoz került, lévén, hogy a közigazgatási szintek elkülönültek. A költségvetés itt jelentkezik, a város színháza. 1990 decemberében megkérdezte tőlem az önkormányzat, hogy látom a kérdést. Leírtam: olyan irányítási rendszert kellene létrehozni — mivel az intézmény túlmutat a város, sőt a megye határain, a költségvetés ezt az állami támogatással el is ismeri —, hogy közös fenntartású, irányítású legyen. —Az irányítás pusztán gazdasági természetű lenne? — A mögöttes gondolat az volt, hogy érezze magáénak a város is, a megye is. A közös irányításban a legfontosabb, rendben menjenek a dolgok, nem jelenti a műsorpolitikába való beleszólást Az irányítás elsősorban gazdasági, de mint a régió vállalkozásának útját egyengetheti a megyei önkormányzat. Az önkormányzati törvényt később értelmezve, a 43. paragrafus intézményirányító társulást mond ki. A művészeti tanácsadó testület most ezt javasolta a gyulai önkormányzatnak. Tudomásom szerint a megyei kulturális bizottság előtt is szerepelt már a kérdés. Mindkét testület pártolóan állt hozzá. —Kié lesz ez a színház? Érdekes kérdés... A színház az országé, fenntartására keresünk jó megoldást. Itt klasszikus értelemben vett tulajdonviszonyok nincsenek. A vár állami tulajdon. A megyei önkormányzat használója a megyei múzeumok igazgatósága révén, a városi önkormányzat is a színház által. A lényeg azonban a fenntartás: az intézmény egyik önkormányzatnak is túl nagy falat lenne egyedül. Brit menedzser Gyulán Harry A. Codd magyar származású brit menedzser tart előadást szeptember 18-án 15 órakor Gyulán, a polgármesteri hivatal ovális termében menedzsereknek, vállalkozóknak. Szó lesz a brit— magyar kereskedelmi kapcsolatok bővítési lehetőségeiről és a Beso Alapítványról. A Beso brit szervezet magyarországi vállalatoknak, intézményeknek, vállalkozásoknak nyújt — ingyenes — szakmai tanácsokat. Este 18 órakor Harry A. Codd a Magyar—Brit Baráti Társaság vendégeként tart előadást Egy magyar vállalkozó élete Angliában címmel az Erkel Művelődési és Közösségi Házban. A szervezők mindkét rendezvényre várják az érdeklődőket. ß Óvodai öröm Szeptember 7-én vették újra birtokukba Gyulán, a Pálffy úti óvodások az intézményt. Az önkormányzat 3 millió forintjából, a Siva Kft. kivitelezésében három hónap alatt készült el a vizesblokk, a konyha felújítása. Az óvodát bekapcsolták az utcában épülő szennyvízvezeték-rendszerbe is. A Cimborák sikere Susában Az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház Cimborák gyermek néptáncegyüttese Olaszországban vendégszerepeit, s a felnőtteket is megszégyenítve méltán képviselte Gyula városát a Susai Nemzetközi Folklór Fesztiválon. A 30 ifjú gyulai táncos kiérdemelte az alpesi kirándulást, városnézést Torinóban, Milánóban, Velencében. A programot egy rövid tengeri hajókirándulás tetézte. A susai fesztivál hangulata, a bemutatott produkció, az elismerő taps további támogatást, segítséget jelent, hiszen az intézmény, az alapítvány Gyulán közösséget, népi kultúrát, hasznos időtöltést biztosít. A fesztiválok sikerélményt, baráti kapcsolatokat, remek programokat jelentenek. Az olasz szervezőkkel, a helyi táncegyüttes képviselőivel, az idegenforgalmi szakemberekkel eredményes tárgyalást folytattam a további szakmai együttműködés lehetőségeiről. Megegyeztünk, hogy 1993-ban ismét Susában találkozunk. Bagyinszki Zoltán; az Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház igazgatója
