Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

àRÉKÉS MEGYEI HlRLAP­gazdaság 1992. szeptember 30., szerda néztünk, melynek beruházási költsége 310 millió dollár. Ez az összeg több pénz, mint a magyar útalap egyéves bevé­tele, s ez az egyetlen munka nekünk, pillanatnyi fel- készültségünket figyelembe véve, ^45—50 évre felelne meg. Ok három év alatt végez­nek vele. Vendéglátóink el­mondták: mindenhol nagy gondot fordítanak arra, hogy az építés alatt a forgalom zök­kenőmentesen folyjon. Csak példaként említették, hogy a látott csomópont korszerűsíté­sénél 5 millió dollárért egy provizórikus hidat építettek. A kisajátítás módjáról is szól­tak. Elmondták, hogy nem gara­soskodnak, az igénybe veendő területért sokszor eleve többet kínálnak fel, mint amennyi an­nak forgalmi értéke. — Egy magyar útépítő, útüzemeltető, útfenntartó tud profitálni az ott látottakból? — Természetesen. A gon­dok megközelítésének módja és megszüntetésének módsze­re szemléletbeli különbség. Nem azt nézik, hogy mit ho­gyan nem lehet megoldani, ha­nem azt, hogy mit hogyan le­het minél előbb megcsinálni. Az ottani utastársadalom mun­kájában dominál a lobbizás, az, hogy a célok megvalósítá­sához minél több pénzt teremt­senek elő, minél több pénzt szerezzenek, s minél nagyobb összeggel gazdálkodjanak. Nálunk a lobbizás még hátsó gondolatokat ébreszt — mon­dotta Máté András. Szekeres András Autópálya-korszerűsítésre 310 millió dollár Az elmúlt héten érkezett haza kéthetes amerikai tanulmányút- járól Máté András, a Békéscsai Közúti Igazgatóság vezetője. Hat közúti igazgatóság direkto­rával, valamint néhány útépítő és úttervező mérnök társaságá­ban a földrésznyi USA keleti és nyugati partja között, Washing­tontól San Franciscóig jó né­A hangelnyelő fal a helyszí­nen készül hány városban, államban meg­fordultak, több mint 26 ezer ki­lométert tettek meg, döntően repülőgéppel. — A vendéglátók gazdag szakmai programot állítottak össze számunkra, lépten-nyo- mon újdonságokba botlottunk. Óriási szakmai élményt jelen­tett New York, ahol az ország- nyi város forgalomirányító központjába látogattunk, majd megnéztük a környéken folyó autópálya-bővítéseket. A két­szer kétnyomú pályákat két­szer három nyomra szélesítik, s ami ott is még újdonságszám­ba megy: az autópályák men­tén gyorsforgalmú utakat épí­tenek, ahol csak olyan sze­mélygépkocsik közlekedhet­nek óránként 55 mérföldes se­bességgel, melyekben leg­alább három utas ül. Ennek az útnak az a lényege, hogy minél nagyobb tömegeket tudjon szállítani, a mi buszmegálló­inkhoz hasonlóan egy gyüle­kező helyen állnak az embe­rek, s az oda érkező személy- gépkocsik — ismeretlenül is — felveszik őket. Ezt ösztön­zik is, például úgy, hogy a hí­don való áthaladás díját, 3 dol­lárt nem kell fizetniük. Arra is alkalmunk volt, hogy megismerkedjünk New York elővárosi forgalmával. Reggel, a városba irányuló csúcsforgalom időszakában, majd délután a hazafelé igyek­vők útját gyorsítják úgy, hogy egyirányúsítják a forgalmat. — Jártak Washingtonban is... —A Szövetségi Minisztéri­umban fogadtak bennünket. Az útszövétség az idén ünnepli fennállásának 90. évforduló­ját, mely összefogja a kivitele­zőket, a szállítókat, az üzemel­tetőket és a mérnököket. Érde­kes tájékoztatást tartottak, különösen tetszett, amit az építések finanszírozásáról mondtak. Az ottani beruházá­sokat három forrásból — szö­vetségi támogatásból, az adott állam és a helyi települések pénzéből — finanszírozzák. — Útépítésen is jártak? — Igen, egy autópálya épí­tésének folyamatait mutatták meg. Érdekes, látványos volt, szinte mindent másodpercre programoztak, a legmoder­nebb, lézervezérléses gépso­rokat láttunk munka közben, melyek igen magas technoló­giai szinten építik a burkolat- szerkezeteket. Megnéztük egy völgyi híd építését is, ami a magyarok szemével giganti­kus méretű, s pazar műszaki megoldásokkal készül. Érde­kességként említem: azon a szakaszon, ahol mi jártunk, sok a sziklamunka a nyomvo­nal kialakításánál. A robban­tással kitermelt követ az oda szállított speciális gépekkel megfelelő méretűekre törik, majd drótfonatból készült ka­lodába teszik, s ezt rakják össze hangelnyelő fallá, ami azon túl, hogy olcsó, környe­zetbarát, jól mutat és tökélete­sen megfelel a célnak. S még valami: az USA-ban igen ma­gasszintű a munkásvédelem, a védőruha és sisak használata kötelező, minden gépen ott láttuk a hideg üdítőitalos ter­moszt, mellette a műanyag po­harakkal. — Hasonló cégnél mint az önöké, jártak? — Igen, San Franciscóban az ottani közúti igazgatóság munkáját néztük meg, szak­mai ágazataival, tevékenysé­gével ismerkedtünk. Az igaz­gatóság felépítése hasonló' a miénkéhez, üzemeltetésre, fejlesztésre és forgalomszabá­lyozásra tagozódik, de több­szörösen nagyobb léptékek­ben. Az igazgatóság több autó­pálya-csomópont korszerűsí­tését végzi, ebből egyet meg­Korszerű, nagy teljesítményű útépítő gépek dolgoznak Vállalkozni akar? Jegyezze meg! Mentőöv: a csődeljárás A nehéz pénzügyi helyzetbe került és így nemcsak önmagu­kat, hanem hitelezőiket is ve­szélyeztető vállalkozások szá­mára ez évtől a csődeljárás ad­hat némi reményt a problémák megoldására. A tavasszal életbe lépett csődtörvény értelmében kilencven nap haladékot kap­nak tartozásaik rendezésére. Éz az idő elegendő lehet valami­féle kilábalási stratégia kidol­gozására, a hitelezőkkel való két- vagy többoldalú megálla­podásra. Ez alatt az idő alatt kell lebonyolítani az egyezségi tár­gyalásokat, amelyen vala­mennyi hitelezővel meg kell ál­lapodni a tartozások rendezésé­ről, s ha ez akár eggyel is ku­darcba fullad, a bíróság hivatal­ból megindítja a vállalkozás fel­számolását. Amint azt a vállalkozók többsége megtanulta, a csőd­eljárás elindítása önmagában még nem megoldás, csupán lé­legzetvételnyi időt ad a gon­dolkodásra, az összpontosítás­ra. A korábbi években fel­gyülemlett adósságok, a domi­nóelven kialakult körbetarto­zások bonyolult szálainak ki- gubancolásához azonban a csődeljárás csak akkor nyújt­hat segítséget, ha a vállalkozó maga is tisztában van azzal, miként kezdjen hozzá az egyezkedő tárgyalásokhoz. A hitelezők között a törvény különbséget tesz, mindenki mással szemben előnyt élvez a társadalombiztosítás, az adó- és a vámhivatal. A nyár közepén nyilvános­ságra hozott adatokból ki­derül, hogy a bajba került 1337 gazdasági szervezet fele kft., harmada szövetkezet volt, net­tó adósságuk mintegy kétszer akkora, mint a másokkal szembeni követeléseik. De en­nél jóval nagyobb a száma azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ha még nem is jelen­tettek csődöt, de nagyon közel kerültek a szakadék széléhez. A közelmúltban életbe lépett szigorúbb vámeljárás tovább nehezítette a helyzetüket, s bi­zony nem sok jót remélhetnek a jövőben a tb-vel és az adók­kal tartozók sem. Mit tehetnek ebben a szoron­gatott helyzetben a felszámolás ellen küzdő vállalkozók? Min­denekelőtt célszerű gyorsan számot vetni azzal, egyáltalán helyesen választották-e meg a cég profilját? S ha nem ez a hi ba, talán a költségeken, a vesztesé­geken lehet spórolni. Segíthet a működési feltételek átgondolá­sa is, hiszen ezernyi apró, rejtett hiba súlyos pénzügyi gondok forrása lehet. S ami talán még fontosabb: az igazi segítséget a vállalkozás kintlévőségeinek behajtása jelentheti. Az adóssá­got, a tartozást abból a pénzből lehet legkönnyebben megtérí­teni, amit már megkerestünk. Ny. V. Ferenczy Europress KSH-hírek Háztartás Grillező készülékek A kalászos gabonák 1992. évi terméseredményei A grillezés az ételek — első­sorban húsféleségek — rövid időtartamú, nagy intenzitású hőkezelését jelenti. Grillezés történhet hősugárzás vagy közvetlen (kontakt) hőátadás útján. A grillezés során fellépő nagy intenzitású hő (700— 800 C-fok) hatására az étel felületén védőréteg keletke­zik, a húsok pórusai bezárul­nak, az értékes íz- és tápanya­gok az ételben maradnak. A háztartási grillek a hőköz­lés módja szerint lehetnek su­gárzó hőátadásúak és kontakt- grillek. Fontos használati tudniva­ló, hogy grillezni csak előme­legített, vörösen izzó fűtőtest alatt lehet, s hogy grillezéshez a húst minden felületi sérülés­től óvni kell, mert a jellemző védőréteg akkor nem tud ki­alakulni. A sugárzó hőátadással mű­ködő grillek nagy felületi hő­mérsékletű (700—800 C-fok), fémburkolatú csőfűtőtestet vagy kvarcüvegcső fűtőtestet tartalmaznak, melyek az infra­vörös sugárzók úgynevezett sötéten sugárzó csoportjába tartoznak. Ebbe a készülék- csoportba tartoznak a grill- készülékek hagyományos tí­pusai: a forgónyársas, szekré­nyes grillek, valamint a toas­ter- (szendvics) grillek, a ke­nyérpirítók és a raclette-grill készülékek. A forgónyársas, szekrényes grillkészüléknek lemezburko­latú grilltere van. Készülhet egyik vagy mindkét oldalon nyitható kivitelben, egy vagy két csirke , sütésére alkalmas hasznos tér méretben, öntisztí­tó zománcbevonattal, időkap­csoló órával, és a készenléti állapotot jelző szerkezettel. A csőfűtőtest teljesítménye 900—1700 W. A toaster-grill a szekrényes grill kisméretű — forgónyárs nélküli — változata. Szelethú­sok, melegszendvicsek készí­tésére alkalmas. Elterjedten alkalmazott változata a hőálló üvegedényből és leemelhető fedéllel készült típus. Az üvegtálban helyezkedik el a sütőrács, s az üvegtál zomán­cozott fémedénybe süllyeszt­hető. A toaster-grillek átlagos teljesítménye 900 W. Nálunk party-grill néven hoznak for­galomba ilyen készülékeket, ez az elnevezés azonban hibás, mert party-grillen más rend­szerű készüléket értünk. A raclette-grill a sugárzó- grill speciális változata, a társas étkezés egyik újszerű készülé­ke. Mind a készülék, mind a nyersanyag az étkezőasztalon helyezhető el. Mindenkinek van egy tálcája, és a nyers­anyagokból (tojás, sajt, húsfé­lék stb.) ki-ki ízlésének megfe­lelően készít magának grill- ételeket. Kerek és szögletes ki­vitelben, 4—6 személy szá­mára készülnek az egyes típu­sok. Szokásos teljesítményük 600— 1000 W. A fűtőtest fém­burkolatú csőfűtőtest nagy su­gárzó teljesítménnyel. A kontakt hőátadással mű­ködő grillkészülékekben az étellel érintkező forró fém­felület adja azt a hatást, amely az étel felületén a védőréteget kialakítja. Egyik készülékcso­portban az étellel mindkét ol­dalon érintkezik a fűtött fém­felület: ezek a kontakt-grillek, míg a készülékek más típusai­nál az egy oldalról történő konduktív hőátadás jellemző: e készülékek a party-grillek. A kontakt-grill egyik változata az ostyasütő, a party-grillel azonos szerkezetű készülék pedig a palacsintasütő. A kontakt hőátadással mű­ködő grillkészülékek fűtött fémfelületének az étellel érintkező részét védőbevonat­tal (PTFE: politetrafluor-eti- lén; teflon) látják el, hogy az ételek ráégését csökkentsék, a tisztítást megkönnyítsék. A sütőfelület hőmérséklete hő­mérsékletszabályozóval foko­zatmentesen szabályozható, öntött alumíniumból készült fémfelület esetén 250 C-fok, öntöttvas esetén 300 C-fok fel­ső határig. A kontakt-grill készülékek fűtési rendszere cserélhető sütőlapok esetén csőfűtőtest, egyéb esetekben beágyazómasszás fűtőtest. A kontakt-grillek szokásos telje­sítménye 1400—1600 W, a party-grill, az ostyasütő és a palacsintasütő általában 800—1000 W-os. Török Miklós Kalászos gabonából 1992-ben 5,4 millió tonna termett. Ez a mennyiség az előző évinél 2,4 millió tonnával (31 százalék­kal), az 1986—1990. évek át­lagánál pedig 2,2 millió tonná­val (29 százalékkal) kevesebb, a 12, illetve 13 százalékkal kisebb vetésterület, és a jóval szerényebb termésátlagok kö­vetkeztében. Búzából — amely a kalá­szos gabonatermés 63 százalé­kát adta — 3444 ezer tonnát takarítottak be, a tavalyinál 2537 ezer tonnával (42 száza­lékkal) kevesebbet, a 26 száza­lékkal kisebb vetésterület és a 22 százalékkal alacsonyabb termésátlag miatt. A gazdasá­gok az előző évi 1152 ezer hektárral szemben 847 ezer hektáron (305 ezer hektárral kisebb területen) termeltek búzát. A termésátlag hektá­ronként 4060 kilogramm, a múlt évitől 1130 kilogrammal kevesebb és 820 kilogrammal elmaradtaz 1986—1990. évek átlagos hozamától is. Ilyen alacsony termésátlag 1981 óta nem volt. Megyénként a ter­mésátlag ingadozó volt, mert míg Baranya, Győr-Moson- Sopron és Tolna megyében 5000 kilogramm felett takarí­tottak be hektáronként, addig az alföldi és északi megyék termésátlaga 4000 kilogramm alatt maradt. A rozs termésmennyisége 134 ezer tonna, az előző évinél 87 ezer tonnával (39 százalék­kal) kevesebb. Ezt a 23 ezer hektárral (25 százalékkal) ki­sebb vetésterület és a 450 kilo­grammal (19 százalékkal) ala­csonyabb termésátlag ( 1920 ki­logramm) okozta. Őszi árpából 834 ezer tonna termett, az 1991. évi terméstől 145 ezer tonnával kevesebb. A hektáronkénti 3780 kilogram­mos terméshozam 820 kilo­grammal (18 százalékkal) ala­csonyabb mint a tavalyi, amit a 8 ezer hektárral (4 százalék­kal) nagyobb vetésterület nem tudott ellensúlyozni. A beta­karított termésmennyiség vi­szont az 1986—1990. évek át­lagát — a 40 százalékkal na­gyobb vetésterület miatt — 21 százalékkal felülmúlja. A tavaszi árpa termés- mennyisége 887 ezer tonna volt, amely az 1991. évitől 319 ezer tonnával (56 százalék­kal), az 1986—1990. évek át­lagánál pedig 483 ezer tonná­val ( 120 százalékkal) több. Ezt a vetésterület növekedése okozta, mert az egy évvel ko­rábbinál 117 ezer hektárral (82 százalékkal), az 1986—1990. évek átlagánál pedig 157 ezer hektárral (154 százalékkal) nagyobb területen termelték a tavaszi árpát. A hektáronkénti 3430 kilogrammos termésho­zam ugyanakkor az 1991. évi­től és az 1986—1990. évek átlagánál is 14 százalékkal ala­csonyabb. Grillező mikrohullámú sütő. Képünk az Univerzál Kft műszaki osztályán készült fotó: lehoczky péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom