Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
<D A klasszikusokkal szólva: „Öntözni pedig muszáj” — ha nem is szó szerint, de ezen végkövetkeztetésre jutottak eleink a húszas-harmincas években itt, a Körösök völgyében. A múlt század hatvanas éveiben ugyanis szinte teljesen kiszáradtak a Körösök, majd 1928—35 között ismét aszály pusztított e tájon. A szakemberek és a politikusok egyaránt felismerték: vízhiányos időikben a Tiszából kell átvezetni vizet öntözés, vízfrissítés céljából. 1900-ban született meg az első törvény ennek érdekében, s hogy ugyanakkor hajózható is legyen a folyó, megkezdődött a Körösökön a csatornázása. A Hármas-Körösön a század legelején valósult meg az első nagy víziobjektum, a Bökényi vízlépcső, ám a következő években jobb idők jártak a mezőgazdaságra, és egy újabb aszályos időszakig háttérbe szorult az öntözés ügye. Az elképzelések nyomán végül is az 1930-as években formálódott mozgalommá, majd határozott programmá az Alföld öntözése. Az első komoly előrelépés 1933 nyarán történt, amikor is megalakult a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság, mely szorgalmazta a tervek elkészítését és a szükséges pénz előteremtését. A vízgazdálkodó szakemberek terveit a parlament 1937-ben erősítette meg a törvény erejével. A terv lényege: a természetes lefolyás szabályozása duzzasztóművek építésével és a Tisza—Körös vízutánpótlás kiépítésével. Nos, ennek az alapműve a békésszentandrási vízlépcső, amely 1936—42 között épült meg. Ami a végeredményt illeti, a duzzasztó az öntözéshez fűzött reményeket beváltotta, ám a több mint 110 kilométeren hajózhatóvá tett Körösökön a víziközlekedés a megváltozott történelmi viszonyok miatt nem indult fejlődésnek. Ötven évvel ezelőtt, 1942. október 15-én avatták a szentandrási duzzasztót. Az évforduló alkalmából emlékülést tartanak ma Békésszentandráson, illetve Szarvason, amelyen jelen lesz és előadást tarta vízlépcső statikus tervezője, Mosonyi Emil professzor. Emléktáblát is avatnak majd és megvitatják többek között a tiszántúli vízrendszer előnyeit és 50 éves tapasztalatait. Az évforduló alkalmából korabeli fotók, dokumentumok alapján készült eme összeállításunk. ÉVFORDULÓ 1992. szeptember 30., szerda ,A jelen törvény célja az öntözéses gazdálkodás lehetővé tétele érdekében szükséges munkálatok végrehajtása, még pedig elsősorban a Tisza és Hármas-Körös folyókon egy-egy duzzasztómű létesítése, a Tisza mentén két szivattyútelep, továbbá a mindezekkel kapcsolatos öntözőcsatorna-rendszerek megépítése, valamint az említett munkálatokkal létrehozott öntözőművek megfelelő kihasználásának előmozdítása..." (Az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló 1937. évi június hó 5. napján kelt törvényjavaslat első paragrafusa.) Részletek az indoklásból: „...Hazánk csapadékviszonyai miatt az évi termések az átlag körül nagymértékben ingadoznak és a termelés nélkülözi azt a biztonságot, ami nélkül a gazda nem készíthet reális előzetes számvetést. ..Az öntözés veleje az, hogy a növényzet fejlődéséhez szükséges vízmennyiséget mindig a megfelelő időpontban adjuk meg a talajnak... Nálunk az öntözés nem a termelés lehetővétételére kell, hanem a hiányzó nyári csapadék pótlására szolgál...” A törvénytervezet és az indoklás aláírója: Darányi Kálmán, „a m. kir. földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök”. A vízlépcső költségei kereken 6 millió pengőre rúgtak. A duzzasztómű az üzembe helyezésről szóló emlékeztető szerint átlagosan 2 méter vastag vasbetonalap lemezen nyugszik. Vasbetonból épült a kétnyílású duzzasztómű három pillére, mindkét nyílása 22 méter széles. A hajózsilip nyílása 12 méter. A duzzasztómű elkészülte után a Körös völgyében 20 ezer katasztrális hold öntözése vált lehetségessé. A nagy munka hat év alatt, összesen 1000, munkára alkalmas nap alatt készült el, a vízlépcső építéséhez 2150 tonna vasat, 4000 tonna cementet, 20 ezer köbméter követ 17 ezer köbméter kavicsot használtak fel. Kiemeltek 720 ezer köbméter földet, a munkálatokhoz felhasználtak 320 ezer napszámot, amelyért átlagosan napi 5 pengőt űzettek. lAV, évfolyam 411. nái Vanárnap Uyala, I98S Janim* 25. Befizetési árak : Negyedévre : Helyben . . 1 P 60 fill. Vidékre . . 3 P 20 fill. Hirdetési díj eiïrr flieteadd. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztüség, kiadóhivatal Gyulán, Városház-utca 7. »a. Pobay Jánes könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 fillér. Felelős szerkesztő : JDOBAY FERENC. Megjelenik csütörtökön és vasárnap. A tanítás az iskolákban befejeződött, az olajszagú tanMegalakult a Körösvölgyi Vizhasznositó TP r 1 n HA ftAftw „Lapunk számolt be legelsőnek arról a lelkes és nagyszabású mozgalomról, amelyet Márky Barna dr. alispán és Sebők Elek dr. békési ügyvéd indítottak a Körösök vízszintjének felemelése, illetve a folyók hajózhatóvá tételének és a tervszerű öntözés megvalósításának érdekében... A mozgalom megszervezése a napokban annyira jutott, hogy folyó hó 22-én délelőtt már meg is lehetett tartani a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság alakuló gyűlését... Érdekes, hogy a Társaság alapszabályai értelmében vagyont nem gyűjt, pénzt nem kezel, s ügyeit minden bürokratikus szerv nélkül egy, az elnökök által egybehívott ad hoc bizottság intézi...” (A Békés című lap 1933. június 25-ei számából) flbtózés mogvolialtáaüank érdeké lyokat, miket 1, éÆlôt ^^T^ik^edés. ben. A mnzgalnmnofr marrinrlnUno----cJ^S______________.1. _____n.:_r__n. ,_________________________ j uhi uufjunn h mg hm a "3 a ház körül a kertskhen__a_méhflgektmn A Körösökön a következő duzzasztóművek és vízlépcsők épültek: Gyulai duzzasztómű (a Fehér-Körösön) — épült 1895— 96-ban, az Élővíz-csatorna vízellátására. Keretes tűsgát. Bökényi vízlépcső (a Hármas-Körösön) — épült az 1905—1906-os években. Tűsgát, hajózsilippel. Békésszentandrási vízlépcső (a Hármas-Körösön) — épült 1936—42-ig. Kettős-kam- pós táblás gát, hajózsilippel. Békési duzzasztómű (a Kettős-Körösön) — épült 1967— 69-ben. Billenőtáblás gát. A tervezett hajózsilip nem készült el. Körösladányi duzzasztómű (a Sebes-Körösön) — épült 1975—77-ben. Billenőtáblás gát. A tervezett hajózsilip nem épült meg. Dr. Mosonyi Emil profesz- szor, a szentandrási duzzasztó statikus tervezője 1938. június 2. Az alapgödröt és az alaplemezt körülzáró vasszádfal leverése Az avatóünnepség A máról Benedek Mihály a vízbe vetette magát „A duzzasztóművet és a hajózózsilipet a Kormányzó Úr O Főméltósága 1942. évi október hó 15-én ünnepélyes keretek között helyezte üzembe... Innen a Kormányzó Úr és a meghívott résztvevők a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. Megyer nevű motoros hajóján szép napsugaras őszi időben tették meg az utat a Körösön Békésszentandrásig... Az első, 1906-ban épült bökényi vízlépcsőnél a résztvevők megtekintették a régi rendszer szerint épített duzzasztóművet. A hajó átzsilipelésénél váratlan és előre nem látható zavart okozott egy kődarab, amelyet a víz a zsilipkapu küszöbéhez sodort és megakadályozta az alsó kapu egyik szárnyának bezáródását. A már kritikussá váló helyzetben a zsilipelés körül foglalatoskodó kisszámú kezelő- személyzet közül akadt egy derék magyar ember, Benedek Mihály, aki gyors elhatározással, igaz magyar virtussal vízbe vetette magát s a másfél méteres mélységből felhozta az odaszorult, bajt okozó kődarabot. Bátor és megörökítésre méltó példaadó tettéért a jelenlevő földmívelésügyi miniszter megdicsérte és pénzjutalomban részesítette...” (Egy korabeli kiadványból.) A szentandrási duzzasztómű kiállta az idők próbáját, zavartalanul üzemel ötven esztendeje. Évente március— november között van duzzasztás, kivéve, ha jelentős árhullám vonul le a Hármas-Körösön. A mű a vízkészletek legoptimálisabb szétosztásának teremtette meg a feltételeit, lokálisan mérsékelte a térségben az elmúlt évtized nagy aszályait. Ugyanakkor a hajózás csak terv maradt, mivel a legelsőként épült Bökényi vízlépcső tönkrement, illetve Békésnél és Körösladánynál két tervezett hajózsilip nem épült meg. Szentandrási vízlépcső Ötven éve koptatja a Körös vize Sebők Elek dr., békési ügyvéd, aki a Körösvölgyi Vízhasznosíté Társaság ügyvezető elnöke volt Ezer nap munkája
