Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-29 / 230. szám

1992. SZEPTEMBER 29., KEDD Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 230. SZÁM Kapavágások gyertyafényben Tegnap este Békéscsabán ben­sőséges ünnepségen jelölték ki az erzsébethelyiek a felépíten­dő templomuk alapjait. (3. ol­dal) Közlekedés, ó... „Tudom, erről a témáról már számtalanszor írtak mások, mégis úgy gondolom, a nyil­vánosság elé kell tárnom a vé­leményemet. Napról napra lá­tom a szabálytalanul közleke­dőket, annál is inkább, mert hét éve kerekezem Békéscsa­ba utcáin.” Olvasónk levelét közöljük. (4. oldal) Ház-tájiból farm-tájiba Sokszor meditáltam már, mi­közben kapáltunk, gyomlál­tunk, cirkot fejeltünk vagy ép­pen hagymát pucoltunk a ház­tájiban, hogy vajon miért ne­vezik ezt a tevékenységet ház- tájinak.(5.oldal) Szent Mihály napja A zsidó—keresztény égi pant­heon különös figurája Szent Mihály. Az Ószövetségben Dániel próféta könyve szól ar­ról, hogy az igazakat végső pusztulással fenyegető hatal­mak ellen „Mihály, a nagy fe­jedelem” jelent majd oltalmat. Már itt felbukkan, mint a ha­lottak életre támasztója. Az Újszövetségben a Jelenések könyve írja le, hogyan vetette ki a Sátánt a mennyből. így érthető, hogy a zsidóság szá­mára a zsinagóga, a kereszté­nyek felfogásában pedig az Egyház oltalmazója. Szent Mihály alakját kétfé­leképpen is tiszteli a magyar­ság. Egyrészt, mint a halottak pártfogóját, akinek emlékére sokszor szentelnek templomo­kat, harangokat. Hordozható ravatalokra nem véletlenül mondják, hogy Szent Mihály lova, a halottra pedig, hogy megrúgta a Szent Mihály lova. Tiszteletének másik alkalma a jószág téli betakarodása: a le­gelőkről beszoruló pásztorok tavaszig gazdáik gondjára bíz­zák az állatokat, e napot pedig víg lakomával ünnepük meg. Megerősítik a határt A Határőrség szerdára, a Ferencváros— Slovan-Bratislava kupamérkőzés visszavágó­jának napjára megerősíti a rajkai, a vámossza­badi és a komáromi határátkelőt. Az MTI érdeklődésére Krisán Attila szóvivő hétfőn elmondta, hogy kivételesen rendőröket is vezényelnek a határállomásokra, az esetle­ges atrocitások megelőzése érdekében. A Határőrség a vámosokkal együttműködve gyorsan kívánja az átléptetést elvégezni, de a hazánkba érkező szlovák szurkolóknak arra számítaniuk kell, hogy alapos vizsgálat alá vetik őket. A támadásra, verekedésre alkalmas eszközöket — ha esetleg lesz ilyen náluk — elkobozzák. Felmentették a főszerkesztőt Felmentették Pálfy G. Istvánt, a TV-Híradó fő- szerkesztőjét. Hankiss Elemér, a Magyar Televí­zió elnöke hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be: Pálfy G. Istvánt a Híradó és A Hét főszerkesztői, valamint a főszerkesztőség vezetői teendőinek ellátása alól is felmentette. A Híradó főszerkesztő­ségének vezetésével helyettesként Csák Elemért bízta meg. A Hét szerkesztősége vezetői teendői­nek ellátására továbbra is Gyulai Zoltánt kérte fel. A tévé-elnök döntését az indokolta, hogy Pálfy G. István szeptember 13-án keltezett nyílt levelé­ben közölte: nem kíván vele együttműködni, nem „áll vele szóba” és ellenségének tekinti. Hankiss Elemér szerint a világ minden civilizált országá­ban és intézményében elfogadhatatlanok az ilyen kijelentések. „Nahát, a gróf úr unokája!” A szabadkígyósi kastély egy­kori birtokosának unokája: Frederich Wenckheim FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Az útlevél tulajdonosa jogo­sult a határt egyszer kifelé át­lépni” — ma is tisztán olvas­ható az 1944 decemberében kelt bejegyzés a kemény fede­lű könyvecskében. Alatta újabb írás és pecsét, miszerint az útlevél tulajdonosa hamar élt az engedéllyel: 1945. janu­ár 5-én Oroszvárnál családos­tól átlépte a határt. Kifelé, egy­szer — mindörökre. Az utas, akinek útlevelét forgatom: gróf Wenckheim József, született 1877. IX. 24-én Újkí­gyóson. Aki pedig velem szemben ül a kígyósi plébánia egyik kis szobájában, felesé­ge, Karin társaságában: Frede­rich Wenckheim, a gróf uno­kája — negyven év körüli, markáns arcú, keménykötésű férfi. Körülöttük röpköd lá- nyuk-fiuk, a hatéves Denise és a négyéves Taszilo. Mielőtt elkezdenénk a be­szélgetést, tisztázzuk: a sza­badkígyósi kastélyt építtető Wenckheim Frigyes a déd- nagyapja volt. A nagyapa, Jó­zsef kényszerült elhagyni az országot 1945-ben feleségével és kisebbik fiával, az akkor tizenhat éves Krisztiánnal, aki beszélgetőtársam édesapja volt. Sigfridet, az idősebbik fi­út, aki pilóta volt a háborúban, lelőtték. — Visszatérve az útlevél­hez; merre, hová került akkor, 1945-ben a család? — Németországon ke­resztül Nizzába, ott éltek egy évet, azután Algériába, én ott születtem. A nagyapa ott halt meg 1952-ben, ott van elte­metve. Denise nagymamára viszont jól emlékszem, 18 éves voltam, amikor ő meg­halt. Az algíri háború idején visszatért a család Franciaor­szágba, majd 1964 óta Bonn­ban élünk. Édesapám fiatalon meghalt, édesanyám él, és van egy nővérem. A fiatal Frederich Wenck­heim a család kényszerű uta­zásain is messze túltett: tizen­egy esztendeig tengerészként járta a világot, mígnem hét éve feleségül vette a német Karint, (Folytatás a 3. oldalon) A gyulai urna titkai Megbízható forrásból szerzett értesüléseink szerint a románi­ai választások gyulai szavazó­helyén leadott 526 voks a kö­vetkezők szerint oszlott meg: Az elnöki címért folyó küz­delemben — 517 érvényes szavazat volt — Constantines- cura 475-en, Iliescura 19-en szavaztak (A többi vokson más jelöltek osztoztak.) A sze­nátusi helyekre pályázó pártok közül a 493 érvényes szavazat­ból 340-en az RMDSZ-t, 91- en a demokratikus konvenciót, 15-en a nemzeti megmentési frontot támogatták. (A többi szavazaton 83 más pártnak kellett osztoznia.) A parla­menti (alsóházi) képviselői mandátumok sorsának eldön­téséhez 482 gyulai szavazat já­rult hozzá: 343-an az RMDSZ- t „futtatták be”, 77-en a kon­venció, 8-an a front mellett álltak ki. Az RMDSZ-re sokan itt is érvénytelenül szavaztak, volt, aki mind a 86 párthoz beütötte az érvényesítő bélyegzőt. Bőseink Megvallom, azon kevesek közé tartozom, akit nem öntött el a pulykaméreg arra a hírre, hogy az UEFA fegyelmi bizottsága elutasította a Ferencváros Slovan Bratislava elleni óvását. S hogy miért pont most kell nekem ezzel előhozakodnom '? Azért, mert tudat alatt idáig rágódtam a történteken. Azért, mert idáig tartott, amíg úgy döntöttem, hogy megírom az UEFA-döntés egyik lehetséges, de talán legfontosabb üzene­tét. Elfogadva azt a sokak által vitatott állítást, hogy a kommandósok akciója elsősorban a szlovákiai magyarság­nak szólt, megkérdezem: teljesen tévúton járnánk-e akkor, ha a mindkét csapatot egyenlő mértékben sújtó pénzbüntetésnek is „nevelő szándékot” tulajdonítanánk. Mert a döntéshozók szépen ránk pirítottak: az ő szemükben mi sem vagyunk másoknál különbek. Mint ismeretes, egyszerre jött a hír az óvás elutasításáról és a pénzbüntetés kiszabásáról. Talán még a fradisták is megbocsátják nekem, hogy az immár végleges 4:1-et különö­sebb érzelmi kitörések nélkül tudomásul vettem. A másik vereségünk (az a 15-15 ezer fi-ankos) ugyanis sokkal súlyo­sabb. Sebaj? Hogy Bős (és Bőseink) ügyében nem az UEFA dönt!? Boldogok, akik még nem tudják a majdani ered­ményi eke)t. Ménesi György Kitüntetéseket alapított Szeghalom önkormányzata Hétfőn délután tartotta soron következő ülését Szeghalmon a helyi képviselő-testület. A némi késéssel döntésképessé váló ülésen jóváhagyták az el­ső félévi pénzügyi beszámo­lót. Volt olyan testületi tag, aki külön érdemként említette meg, hogy az önkormányzat mindvégig megőrizte fizető- képességét. Ezután a polgár- mesteri hivatal dolgozóinak béremeléséről tárgyaltak. Ta­lán jellemző a bérek nagyságá­ra, hogy az egyik képviselő „gyalázatos” béreknek nevez­te a jelenlegi bérhelyzetet. így a 15 százalékos emelést min­denképpen indokoltnak talál­ták. Az önkormányzat — vita és a félreértések tisztázása után — rendeletet alkotott a dísz­polgári címről és a Pro Űrbe kitüntetésről. A helyi ASZ klub működésének költségeit 1992 végéig az önkormányzat magára vállalta. Váratlan közjáték volt, hogy az október 23-ai városi ünnepségen ki mondja az ün­nepi beszédet. Pártvillongá­sok után a kulturális bizottsá­got bízták meg a feladattal. A testületi ülés végén dr. Kincses Sándor képviselő be­jelentette, hogy lemond man­dátumáról. Gila Babérkoszorú az erőszak homlokára?(!) Sütő András szuzai menyegzője Békéscsabán Parmenion hatalmi kiutalásra fegyvert és ruhát vesz, de asszonyt nem. A görög fiú és a perzsa lány szerelme Szuzában halálra ítéltetett. (Nádasy Erika és Sztarenki Pál) FOTÓ: FAZEKAS FERENC Legszemélyesebb ügyükben alázzák meg a győztes hódítók a veszteseket: a lányokat, asszonyokat szerelmükben, a férfiakat szabadságukban, büszkeségükban. A nagy had­vezér, a ravasz, könyörtelen zsarnok nem éri be azzal, hogy területeket, kincseket rabol, leigázza a kis népeket, tőlük önkéntes hódolatot is akar, és azt, hogy feladják saját nem­zeti értékeiket, nyelvüket, kul­túrájukat. Sütő András drámája, A szu­zai menyegző Nagy Sándor az Adriától Indiáig terjeszkedő hellén birodalmában játszó­dik, s mint minden múltidézés a Kossuth-díjas író tollából, ez is „kegyelmi kérvény a jelen­hez”, sőt: „vádirat a mához”! 1979-ben íródott; és Sütő And­rás gyönyörűszép nyelve nem hogy megkopott volna, hanem ragyogóbb, fajsúlyos mondan­dója semmit sem veszített je­lentőségéből, szívbemarko- lóbb, mint valaha. Mára ugyanis a történelem elsöpört (Folytatás a 4. oldalon) Orosházán is társasházépítés! Orosháza, Gárdonyi-lakótelepen 71,5 m2-es, 1 + 3 félszobás, egyedi gázfűtésű lakások építése. — Szociálpolitikai támogatás — kedvezményes OTP-hitel — önkormányzati támogatás és kölcsönlehetőség — 150 000 Ft előleg befizetésével. HARGITA IPLUSZ fpUólpoi él S/otgöncnö Kft ■ bôOO&ékéiciobo. Hőnyi u 2 Pf 238 '•Won 66/27-971 T*Mfa* 66/28 638 Érdeklődni: Hargita plusz Kft., Orosháza, Szabadság tér 3. Minden kedden vagy telefonon: (66) 327-971.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom