Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26-27 / 228. szám

tyEKES MEGYEI HÍRLAP LOCSI-FECSI 1992. szeptember 26-27., szombat-vasárnap pályázatot hirdet Mezőgép Rt., Orosháza, induló új profiljához az alábbi területekre mérnöki végzettséggel rendelkezők részére: — konstruktőr — gépgyártás-technológus — meós. Angol nyelvismeret előnyt jelent. A pályázat beadási határideje: 1992. október 1. Pályázattal kapcsolatos információ a vezérigazgatótól kapható a 11 -203- as telefonon, valamint személyesen. Gyermekdivat bársonyból, csipkéből A vonzó nő és a hódító férfi megjelenéséről sokszor cik­keztünk, ám az öltözködéskul­túra bölcsőjéről, a gyermek­korról még nem beszéltünk. Hajnal Éva dr. Móricz Éva pszichológussal készített be­szélgetését az Ez a divatból ollóztuk.. — Az öltözködés szempont­jából meghatározó-e életünk­ben a gyermekkor? — kérdez­tem a pszichológust. — A ruha már az egészen kis gyereknél is az öröm vagy az elkeseredés forrása, ugyan­akkor rendkívül fontos nevelé­si eszköz — mondja dr. Mó­ricz Éva. — Ám mielőtt erre rátérnék, nézzük meg, mióta beszélhetünk egyáltalán gyer­mekdivatról! Hiszen a gyer­mekruha, mint kategória, csu­pán a XVIII. századtól létezik és mint oly sok minden, ez is a francia felvilágosodás, főleg Rousseau hatására született meg. Addig az úri gyermekek éppen úgy öltöztek, ahogy a felnőttek. — Ha a felvilágosodás vív­mánya a gyermekruha, akkor feltételezem, valami elveten- dőt, rosszat láttak abban, hogy felnőttnek álcázott apróságok játszottak a porban, sétálgat­tak szüleik oldalán. — Éppen az volt a baj, hogy ezek a bíborbársony kalodába szorított csöppségek nem tud­ták a maguk természetes életét élni, játszani, szaladgálni. A társadalom alsóbb rétegeinél, ahol a ruha nem uralkodott a testen, ez persze nem okozott gondot. Érdemes viszont meg­nézni a kis infánsokat, infáns­nőket, ezeket a babaarcú, gro­teszk bábukat a Velasquez- festményeken. — A század legvégét tapos­suk, s még most is sok család­ban neuralgikus pont a gyer­mekek öltöztetése. — Mert a ruhával a társada­lom a maga szabályait is rá­húzza a gyermekre, ami bizo­nyos határig szükséges is. Már az élet első órájában így van ez, amikor a rózsaszín avagy kék színnel jelezzük: te nő vagy, te meg férfi... És hama­rosan el is várjuk, hogy ennek megfelelően viselkedjenek. Aztán később a nemi szerepen túl egy sor fontos társadalmi szabályt igyekszünk elsajátít­tatni vele a ruha segítségével. A gyerek valójában a ruhán keresztül is érzékeli a társadal­mi szokások súlyát, az embe­rek csoportba tartozását. Bár a gyermekruha alapvető funkci­ója, hogy mozogni lehessen benne, ne kelljen vigyázni rá, azért a megkülönböztetett na­pokon fontos szerepet kap az alkalomhoz illő, ünneplő ruha. A gyermekek igénylik is, hogy ilyenkor őket is kicsinosítsák. — Sok kisgyerek, főleg a lányok, már 3-4 éves korban boldogan illeged magát a tükör előtt az új ruhában. — Ez az a kor, amikor még könnyű a kedvükre vásárolni. Öt-hat évesen úgy szeretnének kinézni, mint a mama vagy a papa. Ilyenkor húzzák fel a tűsarkú cipőt, és a rúzst is elő­szeretettel próbálgatják. Ezzel az azonosulási törekvéssel tu­lajdonképpen a felnőtt szere­pét tanulgatják, de mire isko­lába kerülnek, a megjele­nésükkel kapcsolatos beállító­dás homlokegyenest megvál­tozik. A kamaszkor első jele, amikor minden akar lenni, csak olyan nem, mint az előző generáció. — Mennyire érdemes a szüleiknek hadakozni a szemükben tűrhetetlen öltözék miatt? — Ha az ifjú ember elfogad­ja szüleit az élet főbb területe­in, az öltözködésben is hajla­mos a kompromisszumra. Erő­szakot alkalmazni azonban nem okos dolog, és nem is szokott eredményt hozni, ha a fiatalban olyan nagy az ellen­állás a konformizmussal szemben. Különben is csak idő kérdése, és a szülők hódolnak be gyermekeik divatjának. A fiatalság manapság a divatok kialakulásának mozgatórugó­ja. Érdekes jelenség, hogy a mai divatban az anyák utánoz­zák bakfis lányaikat, és megfi­gyelhető ez az apa-fiú öltözkö­désében is. —Mennyire erőltetheti rá a szülő a saját puritánságát gyermekére? — Egy felnőtt beidegződé­seit azzal kapcsolatban, hogy mi fontos és mi nem, nagyon nehéz megváltoztatni. De azt érdemes szem előtt tartani, hogy a ruha a rend és a tiszta­ság szeretetére szoktat, ezen­kívül az esztétikai nevelésnek is fontos eszköze lehet; színvi­lágot, formakultúrát ad. Jó ru­hában, ami kényelmes, tetsze­tős és divatos, az ember jóban tud lenni a testével, és általa a leikével is. A harmonikus kül­ső harmonikus belsőt feltéte­lez. A hagyományos teríték: lapos tányéron a mély tányér. Ha hideg előételt adunk először, akkor az kistányérra kerül, a lapos tányérra. Ha a levest csé­szében tálaljuk, alá kistányért is teszünk. Bal kéz felől he­lyezzük el a salátás, kompótos tányért. Áz evőeszközök a használa­tuk sorrendjében kerülnek az asztalra. A tányértól jobbra, legtávolabb helyezzük a leve- ses kanalat, öblével felfelé. Utána — a tányérhoz közeled­ve — az előételhez használa­tos kiskés, majd a halkés, végül a tányér mellé a nagy­kés. Az élek a tányér felé néz­nek. A tányér bal oldalára kerülnek a villák, a késekhez hasonló sorrendben. A tányér mögé helyezzük a kis evőesz­közt (kiskanál, desszertvilla stb.). Vizespohár feltétlenül legyen az asztalon a nagykés hegyénél! Ettől balra sorako­zik a többi pohár. A szalvétát bal oldalra, a villa alá vagy a pohárba tegyük. Reklámok álomlovagjai Aki a 100 X Szép legújabb számát átlapozza, nemcsak csinos lányokkal találkozik, hanem igazi, „szívdöglesztő” férfiúkkal is. A sztármodellek ezúttal az erősebbik nem kép­viselői. Bárki kiválaszthatja magának a reklámfilmekből és ragyogó hirdetésekből is­mert arcokat, közülük is a leg- ideálisabbat. Daniel, 182 centis, 29 éves a Levis-reklám álomlovagja; Joe szupersztár a divat egén; Tony Madonna volt szerető­je... Asszonyom, a férjének (is) akarjon tetszeni! A feleség ne legyen fárasztóan unalmas Szélfútta bubi és társai A hosszú haj bizonyos koron túl csak összefogva, kontyba fésülve elegáns. A rövid frizu­ra viszont fiatalít. A jól vágott rövid tincsek 40 fölött mindig ápoltabbá, fiata­labbá teszik viselőjüket. A hullámos, enyhén dauerolt haj lágyabban keretezi az arcot a szorosan hátrafésült vagy éles vonalak mentén formára vá- gottnál. A szolid gesztenye- barnák, a lenszőkék egyaránt bodoríthatják hajukat nagyon göndörre, de elöl (főleg a ma­gas homlokúak és ívelt szem- öldökűek) hagyjanak egy nagy, lágy hullámot. A szép vonásokat nem szabad eltakar­ni! Képünk tanulsága szerint a vékony szálú hajat előnyösen dúsítja a rendezett rendezet­lenség. A fiatalok mindegyi­kének jól áll a szélfútta bubi. Tudni illik Kés, villa... Ezt a szépen terített asztalt az orosházi gazdaasszony-képző diákjai „kreálták” hanem a belső derű és kiegyensúlyozottság, a humorérzék fakasz­totta mosoly a valódi szépítőszer. A régiek azt tartották, hogy „az otthon az asszony név­jegye”, s ez ma is érvé­nyes. A mosatlan edé­nyekkel teli konyha, a vetetlen ágy, a takarí- tatlan lakás olyan kör­nyezet, amely kioltja a legszebb toalett, a leg- bódítotbb illat hatását is. Óvakodjunk az el­lenkező véglettől is. A tisztaságmániás fele­ség, a ridegen steril otthon, a mégoly hűsé­ges természetű férjet is arra készteti, hogy há­zon kívül keressen ké­nyelmet, pihentető ki- kapcsolódást nyújtó „fészket”. Aki keres, az rendszerint talál is... Általános tapasztalat, hogy a férjek körében azoknak a fe­leségeknek a legmagasabb a „tetszési indexe”, akik okos mértéktartással szervezik a közös programokat. Nem pró­bálják lekötni életük párjának minden szabad percét, sőt ese­tenként szelíden megróják a ház urát, ha elhanyagolja régi barátait vagy arra is rest, hogy hét végén kimenjen kedvenc csapata meccsére. Dr. Takács Ilona Hölgyek, a negyedik X- hez közeledve perges­sék vissza gondolatban az idő kerekét. Emlé­kezzenek, hogyan készültek a randevúkra a fiatalemberrel, aki most történetesen a férjük... Akkortájt mutatkoztak volna előtte kihízott ru­hában, fésületlenül, lomposan, ócska pon­gyolában, szakadt pa­pucsban? Azóta persze lefolyt egy kis víz a Du­nán — de ez nem indo­kolja, hogy ápoltságu- kat, külsejüket illetően engedjenek a 48-ból... Főként, ha meggondol­ják: akadhat vetélytárs, aki szemet vet férjuruk­ra, netán abból a korosz­tályból, amelynek hajá­ban még nem bujkálnak ősz szálak. Aki tehát meg akarja őrizni vezető helyét férje szívében, fogadjon meg néhány jó taná­csot — annak tudatában, hogy aki a szebbik nemhez tartozik, az nem lehet csúnya — legfel­jebb ápolatlan, tájékozatlan, önző és fárasztóan unalmas. Régi mondás, hogy az asszony fölkeléskor legyen az első, lefekvéskor az utolsó. Való igaz: megéri a párperces reggeli és esti „túlóra”, ha pél­dául ébredés után az az első teendője, hogy önmagát rend­be teszi, tiszta ruhát, pongyo­lát vesz magára, elkészíti a reggelit. Családias együttlét- tel, kellemesen kezdődhet a nap a férje számára is, ami szorosabbá teszi kötődését az otthonhoz. Ha pedig este utol­sónak kerül ágyba, jut ideje arra, hogy eltüntesse magáról a napi fáradalmak nyomait, s párja szemében vonzónak lát­tassa magát. A mosolygós női arc száz­szor kedvesebb, mint a zsém­bes-savanyú, rosszkedvű áb- rázat. Persze nem az erőltetett jókedv, a nonstop nevetgélés, A locsogásokért fele­lős: Csete Ilona, szemfüles fotósa Szűcs Lászlóné és Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom