Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-24 / 226. szám
ttÉS MEGYEI HÍRLAP--------------------H orgász intézőbizottsági ülés Több a gond - kevesebb a halőr HAZAI TŰKOR 1992. szeptember 24., csütörtök o BNV-kóstolgató „Hasznosak ezek a kiállítások, hiszen közvetlenebb a kapcsolat a kiskereskedőkkel, a vásárlókkal” ‘ A Magyar Országos Horgászszövetség Békés megyei intézőbizottsága soron következő ülését a napokban rendhagyó módon nem a székházukban tartotta, hanem Ecseg- falván az egyik termelő tórendszerük szomszédságában, ahol épp a telepítésre szánt ponty lehalászata folyt. Napirenden két fő téma szerepelt. Az egyik a Haltermelők -Országos Szövetsége által készített és az intézőbizottságnak véleményezésre megküldött halászatról és horgászatról szóló törvénytervezet megtárgyalása volt. A másik az átszervezett halőri tevékeny- ség eddigi tapasztalatairól szóló beszámoló és az afölötti vita. Az első témában az ib-tagok eleve sérelmesnek találták a Földművelésügyi Minisztérium hozzáállását, ugyanis egy néhány ezer tagot számláló szervezetet felkértek egy törvénytervezet kidolgozására, míg a több, mint háromezer horgászt tömörítő mozgalomról megfeledkeztek. A tervezet néhány részletével egyetértettek ugyan, de véleményük az, hogy az egész a halász- lobby taipon maradását van hivatva szolgálni. Ez már ellenérzéseket váltott ki, nem beszélve arról, hogy valószínűtlennek tartják a törvény parlamenti tárgyalását a jelenlegi kormány két éve alatt. Következésképp minden eszközt meg kell ragadni, hogy a termelő tórendszereket ezen idő alatt horgásztulajdonba vagy tartós bérleménybe vonják. Erre az ecsegfalvi- nál már konkrét lépéseket tettek, de a csökmői megtartására is jó esélyeik vannak. A második napirendi ponthoz tudni kell, hogy az intéző- bizottság egy korábbi döntésével a hivatásos halőri létszámot három főre csökkentette, holott a mai időkben az ilyenfajta tevékenység nem életbiztosítás. Igaz viszont, hogy egy státusz pénzét a kákafoki holtág környékén a HTSZ halőreinek ösztönzésére használják, és az is igaz, hogy a rendőrség igen intenzíven segíti munkájukat. De ha a meglévő halőröket gyakran más munkahelyre vezénylik, pl. lehalászathoz, takarmányozáshoz stb., akkor a területük védelem nélkül marad a ma már CB- rádiót, URH adó-vevőt és más technikai újdonságot használó orvhorgászok örömére, s természetesen a tisztességes pecások kárára. Az is furcsa, hogy a halőrök csoportvezetője egy személyben felelős az összes vízterületért, míg korábban a körzetek fel voltak osztva. Ne adj’isten, mi történne akkor, ha tömeges halpusztulás esetén elmaradna a jelzés? A milliós kár kit terhelne egyszemélyes felelősként? Végezetül az intézőbizottsági tagok megállapították, hogy a felsorolt problémák mellett a halőrök a megnövekedett minőségi őrzési igényt maximálisan kielégítették. Megfelelő munkaszervezéssel oldhatók a gondok, s komolyabb kisegítő technika vásárlásával a kis csoport munkája hatékonyabbá válhat. Szervezeti módosítást nem láttak indokoltnak, de erről majd a küldöttközgyűlés dönt. Plavecz Pál Szeptember 27-étől / Uj vasúti menetrend Idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem májusban, hanem most, szeptember 27- én, vasárnap 0 órakor lép életbe a MÁV új belföldi menetrendje. Mint ismeretes, május 31-étől csak a nemzetközi menetrend változott, amelyhez most 1. sz. pótlékot adtak ki, amely az azóta bekövetkezett változásokat tartalmazza. Ezek után lássuk, mi változott a megyében: Békéscsaba—Gyula között: pénteken, vasárnap Békéscsabáról 16.15 órás indulással új személyvonat közlekedik. (Gyulára érkezik: 16.36-kor.) À vonathoz Békéscsabán csatlakozást biztosítottak a Szegedről 16.03- kor érkező vonattól. A Körös-expressz vonatpáron Békéscsaba és Gyula viszonylatban utazók — a helyi forgalomban — helyjegyváltás nélkül utazhatnak. A jelenleg Lökösházáról 14.00 órakor induló személy- vonat vasárnaptól változatlan indulással sebesvonatként közlekedik Budapestre. (Budapest, Keletibe érkezik: 17.57-kor.) Egyes nemzetközi gyorsvonatokon engedélyezik a belföldi utazást. E vonatokról részletes információt adnak az állomásokon. Szeged—Békéscsaba között pénteken és vasárnap a Szegedről 13.50-kor induló személyvonatot Békéscsabáig közlekedtetik (érk.: 16.03kor). A V. 31-én életbe lépett változások továbbra is érvényben vannak. Ezeket, továbbá a vasárnaptól érvényes változásokat bővebben a hivatalos menetrendkönyv tartalmazza, ára 130 forint. À területi menetrendeket is kiadják, 40 forintos áron. — Óh, kedvesem, hol van a Budapesti Nemzetközi Vásár hangulata az 50-es évek Mező- gazdasági Kiállításához képest? Bográcsokban főzték kinn a birkát, a rádióban szívküldit lehetett küldeni az otthon lévőknek, koma, szomszéd, jó barát találkozott egy- egy jó pohár minőségi bor mellett... Szóval annak, akkor hangulata volt, bár, hogy szavamat ne felejtsem, a harmincat se töltöttem be, most meg örülök, hogy jó az egészségem. A nagy bajuszú Balogh Péter Orosházáról lám így emlékszik a harminc évvel ezelőtti vásárokról. Erős az érzésem, hogy ő talán az ifjúságát „nosztalgiázta” vissza. Mert az idei, a 96. BNV — ez a magánvéleményem — színvonalasabb volt a sokévi átlaghoz viszonyítva. Közel harminc ország több, mint ezer kiállítója mutatta be termékeit, csúcstechnikáját. Van itt minden, ami pár esztendővel ezelőtt még csak a legluxu- sabb nyugati fdmekben volt látható. Csak pénz kell hozzá. Mert nem tudom hányán engedhetik meg maguknak, hogy félmilliónál is többért vegyék meg a konyhabútorukat vagy a fürdőszoba-berendezést ugyanennyiért. No de kell ez is, mert biztos van kis országunkban felső tízezer, aki játszva megveheti. Rendkívül esztétikus, ízléses a szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet pavilonja. Az elnök, Kiszely Mihály láthatóan örül a dicséretnek. — Hasznosak ezek a kiállítások — szögezi le a Szirén elnöke —, hiszen közvetlenebb a kapcsolat a kiskereskedőkkel, a vásárlókkal, akik elmondják véleményüket termékeinkről. A kiskereskedők például nem is tudják, hogy a nagy- és külkereskedelmi partnerek mellé megcéloztuk a kiskereskedelem közvetlen ellátását, hiszen potenciális vásárlóként léphetnek be új piacgazdasági elképzeléseink szerint. * Nagy az érdeklődés a gyoma- endrődi Körös Bútoripari Kft. pavilonjában található termékek iránt. A 24 karátos arannyal felülkezelt bútorok tényleg mutatósak. Nem mertem megkérdezni, vajon mennyi az áruk. A bútorok mellett gyönyörű formájú márványlapos asztalok láthatók. Amit szívesen tennék be a szobámba, annak az ára 70 ezren felül van. Csak reménykedem, hogy nyerek a lottón, a totón és felkereshetem vásárlási szándékkal a gyomaendrődie- ket. b. V. Gazdaasszonyok között Orosházán Hogyan lehetne a tsz-eket megmenteni? Futaki Géza levele a földművelésügyi miniszterhez „Finom” helyre voltunk hivatalosak a minap. Ha pontosabban akarok fogalmazni, akkor nem is a hely, hanem az ott készült ez meg az volt nagyon finom, de erről majd később. Orosházán, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában tavaly szeptemberben hirdettek háztartásgazdasági szakot, népszerűbb nevén, gazdaasszony-képzést. Az ország minden tájáról érkeztek érettségizett lányok, hogy a hiányos háztartási és egyéb ismereteiket kibővítsék. A másfél éves képzésből már csak néhány hónap van hátra, azok 18-an viszont, akik az idén kezdték a tanulást, még csak most „kóstolgatják” a... — Felsorolni is nehéz azt a 17 szakterületet, ahol a lányok ismereteket szereznek majd — tájékoztat Guth Gábor, a képző vezetője. — Itt, Gyopá- rosfürdőn alakítottuk ki a konyhát, a varrodát, a mosodát és azokat a helyiségeket, ahol a lányok elsajátíthatják a sütést, főzést, takarítást, mosást, vasalást, gépírást stb. Megtanulják a babaápolást, szociális gondozást, számítógépek kezelését; idegenforgalmi ismereteket szereznek. Beszélgetés közben a lányok a konyhában és az ebédlőben sürögnek-forognak. Pillantásokból értik egymást oktatójukkal, Vámos Józsefné- val. Rózsika tanítja „szákcs- művészetre” diákjait, nem beszélve a terítés rafinériájáról. Ottjártunkkor—miután bevásároltak a lányok — csontlevest, csirkepörköltet főztek galuskával és uborkasalátával. Desszertnek túrótortát sütöttek. Üdítőnek nem kóla, de nem is tonik, hanem saját készítésű ivóié került az asztalra. A lelkemre kötötték, hogy ki ne hagyjam: a kenyeret is maguk sütötték. Vámosné és tanítványai Vasárnap óta megnőtt a csoportlétszám, hiszen megérkeztek Németországból a schöndorfi gazdaasszonyok, akik Orosházán szereznek tapasztalatokat a magyar konyhaművészetről és népművészetről. Csete Ilona FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A közelmúltban megyénk SZDSZ-es országgyűlési képviselője, dr. Futaki Géza levélben fordult a földművelésügyi miniszterhez, Gergátz Elemérhez, hogy felhívja a figyelmet Békés megye mezőgazdaságának súlyos problémáira, és néhány javaslatot is tett a megoldáshoz. A képviselő abból indult ki, hogy megyénk hosszú időn át az ország mező- gazdasági termelésének 10 százalékát adta (az összes szántóterület 7,3 százalékán). Az aszály miatt idén 3,85 ton- na/hektár őszi búza termett az 1991. évi 5,6 tonna/hektárral szemben. A megyét az országos átlagnál jobban sújtotta az aszály, ezért az őszi betakarí- tású növények hozamával együtt a terméskiesés elérheti az 5 milliárd forintot. Az aszály ezzel betetézte az egyébként is meglévő gondokat. Melyek is ezek? A képviselő első helyen kiemeli, hogy az elmúlt évben a túltermelés és a termények (termékek) rossz értékesítési pozíciója miatt 2,6 milliárd forint veszteség keletkezett ebben az ágazatban. Főleg emiatt (és a 8 éve tartó aszály következtében) az év elején 23 termelő- szövetkezet kénytelen volt csődöt jelenteni. Ezek csak egy jó termés és értékesítés mellett tudtak volna újra talpra állni. így nagy részüket felszámolják (6 tsz-ben már megkezdődött az eljárás), és újabb 20—25 termelőszövetkezetnél várható a csődbejelentés. Ily módon a szövetkezetek 50 százaléka kerül olyan helyzetbe, hogy munkabért sem igen tud fizetni és az őszi vetések elvégzéséhez sem marad pénze. A megmenthető tsz-ek több ezer embernek tudnának munkát biztosítani. A tömeges felszámolás óriási veszteséggel járna. A vagyon körülbelül 50 százalékos áron sem értékesíthető. így a bankok is csődhelyzetbe kerülhetnek. A területen nem marad eszköz és pénz a talajok megművelésére. Futaki Géza a javaslatai között említi, hogy az őszi vetésekhez (búza, árpa) meghatározott keretig (15 ezer forint/ hektár) kedvezményes (10 százalékos) hiteleket lehessen felvenni, állami garanciával. Ezt csak a rendbe hozott termelőszövetkezetek tudják igénybe venni — véli a képviselő, s hozzáteszi: — Az időközbeni kormányintézkedés részben segítséget jelent. Indítványozza továbbá, hogy a bankok által hitelképtelennek minősített üzemeknél mód legyen más partnereknek hitelt adni, így a termelést fenntartani kívánó integrátoroknak, kereskedelmi szervezeteknek, szomszéd szövetkezeteknek. Természetesen ezeknél a hiteleknél meg kell jelölni, milyen célra használhatják fel az adott hitelt, s azzal utólag el kell számolni. A kormánygarancia terjedjen ki azokra is, akiknek van terve és szándéka a termelést folytatni hitelképes területeken. A képviselő azt is kívánatosnak tartja, hogy a földadót az aszály sújtotta térségekben intézményesen elengedjék, s a reorganizációs, egzisztenciahiteleket tegyék hozzáférhetővé. Mint ismeretes, aszálykár akkor állapítható meg, ha a termények mennyisége az elmúlt 3 év átlagánál 30 százalékkal kevesebb — folytatja Futaki Géza. — Mivel az elmúlt három évben volt két aszályos esztendő (1989 és 1990), javasolja kihagyni a megelőző aszályos éveket. A képviselő befejezésül hangsúlyozza, Gergátz Elemérhez írt levelével ahhoz kíván hozzájárulni, hogy megelőzhető legyen az összeomlás, mert az újraindulás mindannyiunknak sokba kerülne.
