Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-23 / 225. szám

ÿKÉS MEGYEI HiRLAP­KÖRKÉP 1992. szeptember 23., szerda o Családi jogvédelem A békéscsabai családsegítő szolgálat (Szent István tér 9.) ingyenes jogi tanácsadást tart. Hétfőn 8.30-tól 10.30-ig és szerdán 14.30-tól 16.30-ig dr. Domoki Irén várja a hozzá for­dulókat. Csütörtökön és pénte­ken 8.30-tól 12 óráig dr. Luko- vics Éva fogadja az ügyfeleket. Falugyűlés Kétegyházán Szeptember 25-én, pénteken 18.30 órakor falugyűlést tarta­nak Kétegyházán Hága Antó­nia (SZDSZ) és Ómolnár Mik­lós (FKGP) országgyűlési képviselők. A gyűlés témája a magyarok és a cigányság kap­csolata. . Szlovák-cigány-magyar egyet akar: nyugalmat Kedden Tótkomlóson tartotta soros ülését Békés megye kép­viselő-testületének nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága. A házigazdák nevében Juhász Pál polgármester számolt be az itt élő szlovák nemzetiség helyzetéről. Elmondta, hogy a majd száz évig zárt közösség­ben élő falu a mai napig meg­tartotta nemzetiségi jellegét. A felmérések szerint az itt élők 30 százaléka vallja magát szlováknak és a község lakói­nak a fele beszéli a nyelvet. A cigányság helyzetét elemezve (300 a Tótkomlóson élők szá­ma) a polgármester hangsú­lyozta: nemzetiségi kérdések­ben nincsenek gondjaink, a fa­luban jól megfér egymás mel­lett a szlovák, a cigány és a magyar ember. Gyúrás Istvánná vezető óvónő az anyanyelvi nevelés kapcsán beszámolt arról, hogy ez évtől kezdve Tótkomlóson minden óvodás tanul szlová­kul, s hetente két nemzetiségi napot is tartanak. A szlovák munkaközösség pótolja a szaktanácsadók hiányát. A szlovák iskola törekvéseiről Lehoczki Istvánné számolt be: — Mi itt magyarok és szlová­kok is vagyunk. Arra tö­rekszünk, hogy gyermekeink is így érezzenek! Igaz, magyar szón nőttek fel, de szeretnénk megőrizni a nyelvet és a néphagyományokat a kétnyel­vűség megtartásával. Ez utób­bi miatt vád is ért bennünket— mondta az igazgatónő —, de be kell látni, csak szlovák nyelvű iskolaként üresek len­nének a padok. Mi nem többet, hanem mást akarunk nyújtani tanítványainknak. Az már je­lent valamit, hogy az idén 36 diák kezdte meg tanulmányait nálunk... Beszámolóját e szavakkal zárta Lehoczki Istvánné: „Az utóbbi napok történései ag­gasztanak bennünket, de nem tehetünk róluk. A nagyok dol­ga ez, de mi, a kicsik isszuk meg a levét. Hangsúlyozom: nekünk nincs gondunk és bí­zunk abban, hogy a nyugalmat is megőrizzük.” Cs. I. Nem jó ellenőrnek lenni Ismét a médiatörvényről «/ A mai kusza piaci helyzetben ki védi a fogyasztó, az állam­polgár érdekeit, ki néz a kör­mére — a szabályokat tisztelő, korrekt vállalkozók érdeké­ben, védelmében is — a keres­kedelemnek, szolgáltatásnak, vendéglátásnak? Nos erről számolt be tegnap délelőtt Bé­késcsabán, a megyeházán megtartott sajtótájékoztatóján Hirka Mihály, az egy éve felál­lított Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség Békés Megyei Felügyelőségének vezetője. Az idei év eddig eltelt nyolc hónapjában 13 témában foly­tattak vizsgálatot központilag meghatározott irányelvek alapján. 493 ellenőrzést vé­geztek, 186 esetben folytattak le szabálysértési eljárást. Egy­re több a panasz és közérdekű bejelentés, ami azt jelzi, hogy a fogyasztók kifogásait a szol­gáltatók, a kereskedők nem mindig rendezik megnyugta­tóan. Ami a központilag megha­tározott vizsgálatok tapaszta­latait illeti, Hirka Mihály el­mondta többek között: rendre visszatérő szabálytalanság, hogy nem tüntetik fel az árun annak az árát, nem történik meg a forgalomba kerülő áru­cikk minőségi vizsgálata, hogy sok a silány importcikk, nincs magyar nyelvű leírás, ta­núsítvány az árun. Azt is megtudhattuk, hogy nem hálás munka a fogyasztó- védelmi felügyelőé: egyik-má­sik helyen—például egy video­tékában, ahol a kazetták 60 szá­zaléka nem eredeti, hanem má­solt volt — megfenyegették, fe­lelősségre vonták, minősíthe­tetlen hangon sértegették, aka­dályozni próbálták az ellenőrt, egyúttal „lazán” letegezve a kí­séretében jelenlévő rendőröket. Tervezi a felügyelőség, hogy nyilvánosságra hozza azoknak a névsorát, akiket az idén meg­bírságoltak. Csabát is meghódította a Coca-Cola Mint ismeretes, augusztus hó­napban a Coca-Cola Amatil Részvénytársaság megvásá­rolta a Békés Megyei Üdítői­tal-ipari Vállalatot. A társaság meghatározó üzleti profilja a The Coca-Cola Company ter­mékeinek a gyártása és értéke­sítése. A CCA lassan két éve vetette meg a lábát a magyar piacon, s a Dunántúl után Bé­késcsaba révén igyekszik meghódítani az ország keleti részét is. A tulajdonában lévő ma­gyarországi vállalatok első­sorban hazai piacra termelnek, így a békéscsabai is. S hogy a csabai gyárban dolgozóknak nem kell aggódnia a munka­helyük miatt, az tegnap este, a városháza nagytermében adott fogadáson is kiderült. A CCA fejleszteni kívánja a csabai gyárat, amit már meg is kez­dett egy palackozó gépsor be­állításával. A CCA vezérigazgatóját, John Cumow-t a fogadáson Békéscsaba polgármestere, Pap János a következő szavak­kal köszöntötte: — Békéscsa­bának minden befektető fon­tos, mert új munkahelyeket te­remt, s ezáltal a város fejlesz­tésében is szerepet vállal. Hogy az igazán elegáns, a CCA által rendezett fogadás­nak miért a városháza adott otthont, az nem derült ki, de az igen, hogy a jelenlévők termé­szetesen Coca-Colával (is) koccintottak. B.S.E. Sinka Istvánra emlékeznek A Hortobágy Akadémia Sinka Ist­ván Népfőiskolája kétnapos elő­adás- és rendezvénysorozattal emlékezik a Sárrét költőjére, születésének 95. évfordulóján (szeptember 24.). Az előadásokat a szeghalmi Péter András Gimná­ziumban tartják. Szeptember 25- én, pénteken 9 órakor kezdődik a program: Andrássy Kurta János szobrászművész Sinka-szobrot ajándékoz a gimnáziumnak. Czi- ne Mihály irodalomtörténész a népi írókról tart előadást, dr. Sa­lamon Konrád a magyar népi mozgalom történetéről. Délután autóbuszos kirándulás lesz a kör­nyék irodalmi emlékhelyeire (Vésztő-Mágorra, ahol a népi írók szoborpanteonjában koszorúz­nak, Vésztőn megtekintik a Sinka- emlékmúzeumot, Biharugrán a Szabó Pál-emlékházat). Másnap délelőtt Tóth Albert az Alföld-mozgalomról, dr. Szabó Fe­renc a Sárrét történelmi és kultu­rális jelentőségéről tart előadást, Miklya Jenő a Sárrét magyar iro­dalomban és tudományban elfog­lalt helyéről beszél. Balogh Ferentz beszámol a Féja- és Sinka-kutatá- sok eredményeiről, Molnár M. Eszter megemlékezik a térség jeles politikusairól és a Péter András Alapítvány példájáról. Délután a harmadik út mai értelmezéséről és az egyház szerepéről lesz szó, majd koszorúzást rendeznek Péter And­rás sírkertjénél. N. K. Az Országgyűlés ülésén ked­den délelőtt ismét napirendre került a médiatörvény általá­nos vitája. A felszólaló ellen­zéki képviselők a megegyezés szükségességét hangsúlyoz­ták. Molnár Péter (Fidesz) eh­hez hozzátette még: a vita most következő szakaszában a kormánypárti képviselőknek kell kimutatniuk tárgyalási készségüket. A késő délután és az estébe nyúlóan elfogadták a szövet­kezeti átmeneti törvényről szóló elvi állásfoglalást, vala­mint a társadalombiztosítás 1991. évi zárszámadását és a társadalombiztosítással kap­csolatos kormányzati felada­tokról szóló határozatot. A kormány a távközlési törvény- javaslathoz benyújtott szá­mos, és azt alapjaiban megvál­toztató képviselői indítvány miatt visszavonta az eredeti törvénytervezetet. A T. Ház az este folyamán megszavazta az illetéktörvény módosítását és egyhangúlag elfogadták a Há­gai Nemzetközi Bíróság jog­hatóságának elismeréséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az Országgyűlés az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját elnapolva zárta keddi munakanapját. Megpuhítható-e egy miniszter szíve? A Körösök vidékének élővilága, a Dél-Alföld természeti értékei haté­kony tájvédelmet, korszerű igazgatási és hatósági intézményrend­szert igényelnek — kezdte interpellációját Kádár Péter (SZDSZ). — Az illetékes minisztérium döntése értelmében új térségi centrum születik Békés megyében, amely nemcsak a környezetvédelem, hanem az általános térségfejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen, ezen­kívül egy nagyszabású terv, a Körös—Maros Vidéki Nemezeti Park megvalósításának is fontos állomása lehet. Milyen szempontok alap­ján kerül sor a tájvédelmi körzet központjának kijelölésére? Milyen döntés várható? Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter beszámolt az előkészítő munkálatokról. A jelzett szakigazgatási szerv elhelyezésé­re ott lesz lehetőség, ahol a legtöbb helyi támogatásra számíthatnak, az anyagi szempontból legelőnyösebb változatot fogják választani. Döntés még nincs. Kádár Péter gyulai képviselő „hűvös számítással, racionális érvek­kel” bizonyította, hogy Gyulán lenne a legjobb helye a tájvédelmi központnak. A város bizalmának jegyében elfogadta a választ. S.Á. A Gyulai Várszínházért Hétfőn este Budapesten, a Nemzeti Színházban, a Ma­gyar Dráma Napján átadták a „Várszínházért” díjakat. A Gyulai Várszínház Újjáalakult Művészeti Tanácsadó Tes­tületének javaslatait elfogad­va, a gyulai önkormányzat ál­tal felajánlott díjat három mű­vész vehette át. Gulyás Dénes operaénekes az ünnepélyes évadnyitón, a János vitéz című daljáték címszerepében és rendezőjeként nyújtott telje­sítményéért; Peremartoni Krisztina színművész több alakításáért; Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművész a Noszty-fiú esete Tóth Marival és a Machbeth című darabok­ban nyújtott alakításáért. A megyei önkormányzat által „TARTS MÉRTÉ­KET, S TÉGY MIN­DENT LEGJOBB IDEJÉBEN.” (Hésziodosz) felajánlott nívódíjat — ugyan­csak a művészeti tanácsadó testület javaslatára — meg­osztva kapták Tóth Sándor és Varga Mária színművészek, a Machbethben nyújtott játéku­kért. A díjakat dr. Jeszenszky Géza, a megyei önkormányzat alelnöke adta át. A Gyulai Vár­színház Őze Lajos-díját/7«va- si István igazgatótól Szakácsi Sándor színművész vehette át. Ugyancsak ekkor vette át — tavalyi akadályoztatása miatt — a „Várszínházért” díjat Ko­zák András színművész is. A díjátadások előtt dr. Po- csay Gábor, Gyula polgármes­tere szólt a várszínház fontos­ságáról, további együttműkö­dést várva a Nemezti Színház­tól — tájékoztatta lapunkat Gedeon József kulturális osz­tályvezető. A színház társulata az ünnepség után, a Magyar Dráma Napján Páskándi Géza Tornyot választok című darab­ját adta elő, melyet Gyulán is láthattunk. Újjászerveződik a Programplatform (Folytatás az I. oldalról) tonságban élhessen. A sok baj­jal és gonddal küszködő kor­mányzatnak eddigi legna­gyobb eredménye a stabilitás, hiszen Közép- és Kelet-Euró- pában a legstabilabb rendszer- változást tudhatjuk magunk mögött. Csurka István a szoci­álpolitikai kérdésekre nem ad választ, ugyanakkor veszé­lyezteti ezt a stabilitást. Ebben az ügyben párbeszédre kelle­ne, kell! őt késztetni, hogy vi­lágosan értsük egymás szán­dékait. Én magam tavaly két, frakción belüli csoportosulás­nak voltam tagja, az „52-ek lázadásának” és a Program­platformnak. A „lázadásban” azokat a hiányosságokat, gaz­dasági nehézségeket, műkö­dési zavarokat, amelyeket most Csurka István kitűnő éleslátással elemez, próbáltuk meg tudatosítani a kormány­zatban. Sajnos, az 52-ek cso­portosulását akkor rosszul ér­telmezett pártfegyelemből és óvatosságból igen gyorsan lo­kalizálták. A lokalizálók kö­zött volt Csurka István is. Ké­sőbb, a Kónya-dolgozat után megalakult a kisebb létszámú Programplatform, amely ele­mezte az eltéréseket az eredeti célkitűzésektől. Fontos, hogy egyik esetben sem vittük ki a nyilvánosság elé a problémá­inkat. A Programplatform most újjászerveződik, hogy megerősítsük a centrumot a kormányzati munkában. — Nyilván a novemberi or­szágos gyűlésig kell az új Programplatformnak kivirá­goznia. — Az országos gyűlésen nagy viták várhatók. Sokan la­tolgatják a pártszakadás ve­szélyét, de akiben van politi­kai felelősségtudat, az ebben a nagyon veszélyes külpolitikai helyzetben és a belpolitikai feszültségek ismeretében nem hagyhatja, hogy az MDF bár­milyen formában hasadjon vagy osztódjon. — Az újságok hírül adták, hogy egy hónapra felfüggeszti a Monopoly-tagságát. Mi en­nek az oka? — Elsősorban a felhalmo­zódottképviselői munkám. De az is meggondolásra késztet, hogy ez a konkrét feladatokra szerveződött csoport ideológi­ailag megosztottá kezd válni. Ki akartam lépni, de képvise­lőtársaim rábeszéltek, hogy te­kintsük át a dolgainkat előbb higgadtan, erre egy hónap múlva kerül sor. —Mit üzen haza? — Rendszeresen időzavar­ral küszködöm, most is éppen két hete nem tudtam hazamen­ni, de mielőbb találkozni sze­retnék a választópolgárokkal, hogy a párbeszédre lehetőség nyíljék, s világosan lássák és értsék állásfoglalásomat eb­ben a kérdésben, s beszámol­hassak a térség infrastrukturá­lis fejlődése és munkahelyte­remtő programjának minél jobb megszervezése érdeké­ben hosszú idő óta végzett munkámról. SlMONFFY ÁGNES „Problémás” orosz, fülönfogott tojásdézsmálók Razziamorzsák (Folytatás az 1. oldalról) töttek el, majd rodeóztak a vá­rosban. Az esetet követő egy órán belül az elkövetéssel gya­núsítható személyek közül kettőt elfogtak, a többiek után pedig nyomozás indult. A tár­saság szabadlábon lévő egyik tagjának vagy a lelkiismerete szólalt meg, vagy a bujkálást unta meg, mert önként jelent­kezett a rendőrségen. Hát ilyen is van... * ¥ ¥ Nehézfiúk is horogra akad­tak a razzián. Egy „álom” Mercedes kormányánál olyan sofőrt találtak, akit különböző bűncselekmények elkövetése miatt több rendőrkapitányság is körözött. Megkerült az a bű­nöző is, aki eddigi életének a felét — mintegy 20 évet — töltötte börtönben és most be­töréses lopás miatt keresték. Akadt persze arra is példa, hogy a szerv „régi ismerőse” nem éppen barátságos üdvöz­léssel fogadta a rendőröket, hanem családi kapcsolatokat, emberi testrészeket és folya­matokat foglalt köszönésébe, amit az egyenruhások hivata­los személy megsértése miatti feljelentéssel viszonoztak. (Nyemcsok) Sarokba oztrríéva Vadak Kedves Olvasónk! Tegye a szívére a kezét, s válaszoljon! Meg tudna Ón nevezni egy román költőt, egy román zeneszerzőt, egy román színészt, egy román társadalom­vagy természettudóst? És egy szerbet vagy egy horvátot? Egy szlovént vagy egy osztrákot? Egy csehet vagy egy szlovákot, ukránt? Ruszint? A kérdésekre válaszként csak egy-egy nevet kérnék Öntől, ha jól számolom, mindössze negyvenet. Nos, hány találata (legyek igazságos: hány találatunk) lenne a negyvenből? De fordítsuk meg a dolgot! Játsszunk el a gondolattal, hogy a szomszéd népek fiaiból találomra összeállítanánk egy-egy negyven fős csoportot. Nekik a magyar szellemi élet kiválóságaiból kellene néhányat megemlíteniük. Mit gondol, milyen eredményre számíthatnánk!? Hát itt tartunk. Ennyit tudunk egymásról. Szomszédok vagyunk, s mégis vadidegenek. Marosvásárhely és Po­zsony után még azok sem. Inkább csak vadak... Ménesi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom