Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

1992. SZEPTEMBER 22., KEDD Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 224. SZÁM Világító kiállító Mint évek óta rendszeresen, ezúttal is sok Békés megyei kiállító termékeit ismerheti meg a közönség az őszi BNV-n. Felvételünkön a szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet közked­velt termékeit, lámpákat, csillárokat mutatnak be az érdek­lődőknek fotó: lehoczky péter Sikkasztásról szó nincs kesztőségünket e szavak kísé­retében: — Elkészült a jelentés ! Lássuk, mire jutott a könyv- vizsgáló szakértő! 1992. január elsejétől június 3Ö-áig vizsgálta az önkor­mányzat pénzügyi műveleteit. Megállapításai: a kifizetések, pénzátutalások megalapozot­tak. Szabálytalan gazdálko­dásra utaló jelenséget nem ta­pasztalt. A bizonylatolásra vo­natkozó előírásokat betartják. A vizsgálat tehát lezajlott. A kétkedők megnyugodhat­nak. Vagy mégsem? Ezért az ellenőrzésért az önkormány­zatnak 187 ezer 500 forintot kellett fizetnie. Szép kis sum­ma! Mi mindenre elég lett vol­na... Lehet, hogy a majd 200 ezer forint az ismeretlenség homályába burkolózó rágal­mazóik) lelkén szárad? Cs.I. Gergátz nem mond le Az MTI érdeklődésére határo­zottan cáfolták a Földműve­lésügyi Minisztériumban a Gergátz Elemér miniszter le­mondásáról, vagy lemondási szándékáról számyrakelt hí­reszteléseket. Egy magát megnevezni nem kívánó, ám a miniszterrel szoros munkakapcsolatban lé­vő hivatalnok elmondta, hogy a híreszteléseknek semmi reá­lis alapja nincsen. A földmű­velésügyi miniszter nem fog­lalkozik a lemondás gondola­tával. Közmeghallgatás a megyeházán Közmeghallgatásra hívja az ér­deklődőket Békés Megye Kép- viselő-testülete szeptember 25- ei ülésére, amelyet 9 órától tart a testület békéscsabai, Derkovits sori székházában. Mint ismeretes, az állam­polgárok és a megyeben érde­kelt szervek képviselői közér­dekű kérdéseket és javaslato­kat tehetnek a közmeghallga­táson. E fórum célja: az embe­rek, a közösségek, a társadal­mi szervezetek közvetlenül terjesszék elő indítványaikat, hogy azok ne csak az apparátus közvetítésével kerülhessenek a testület elé. Természetesen a megyei képviselő-testület és szervei csak a feladat- és ha­táskörükbe tartozó ügyekben intézkedhetnek. Döntéseikről azonnal, a testületi ülésen, vagy — ha az további előké­szítést, vizsgálódást kíván —, írásban kapnak választ az ér­deklődők. Mint megtudtuk, a közmeg­hallgatáson minden jelentke­ző szót kap. A hozzászólás csak időtartamában korláto­zott, ami legfeljebb 10 perc lehet. Ár és érték „Ha felmegy a karóra, letörjük a derekát” Szabó bácsi haragszik — Ej, ej — csóválta a fejét a szülőfalumbóli Szabó bácsi. — Hát mi az Isten csudájára jó az, hogy nyakra-főre adják el Magyarországot!? Kitörik az ember nyelve, amíg kimondja, mit is kér a boltban, mert bi­zony alig van ott már valami­nek magyar neve. (3. oldal) Négyen vettek hét hektárt — Naponta két árverést bo­nyolítunk le egy-egy csoport­tal — mondja Jámbor István osztályvezető. — A harmadik csoport mindig a soron követ­kező árverések előkészítésén dolgozik. (3. oldal) Cukrosbácsi Még mielőtt valaki félreértené a címet — remélem Kis József vállalkozó is elnézi nekem e turpisságot — gyorsan sietek megmagyarázni, miről is van szó. (5. oldal) Most rendez... „Elég erős karakter vagyok, engem nem lehet bábuként rángatni...” — mondja Gór Nagy Mária, aki jelenleg Bé­késcsabán rendez (4. oldal) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Lassan három hónapja annak, hogy lapunkban megjelent — Sikkasztás vagy rágalmazás címmel — egy cikk. Puszta­földvári röplapokról írtunk, amelyekben a polgármester lemondását követelték és különböző, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illették. A jól értesültek szerint a polgár- mester 1 millió forintot sik­kasztott. „Ezt a rágalmat határozot­tan visszautasítjuk, mi jogta­lan pénzt egyetlen alkalommal sem vettünk fel, minden kifi­zetésünkkel el tudunk számol­ni! Ha a rágalom terjesztője vagy terjesztői erről meg kí­vánnak győződi, akkor kérje­nek pénzügyi ellenőrzést, mi állunk elébe, mert a vizsgálat csak bennünket igazol” — mondta akkor az újságírónak a polgármester. Vetró László a napokban megkereste szer­A Purina-Hage Rt. Ameri­kai—Magyar Takarmányipari Vegyes Vállalat és Horváth Sándor magánvállalkozó a sertéstermelőknek szerveztek tanácskozást tápokról, takar­mánykiegészítőkről, tartási, termelési technológiákról Tótkomlóson. Koroknai Sándor a Purina- Hage értékesítési igazgatója így foglalta össze a tanácsko­zás lényegét: — A közeljövőben kezdi meg üzemelését Horváth Sán­dor magánvállalkozó tótkom- lósi takarmánykeverője. Cégünk az ő támogatására, ter­mékek bemutatására, a marke­ting segítésére vállalkozott. Korábban a szárnyasok terme­lőinek tartottunk az általunk gyártott koncentrátumokról ismertetőt, s e sorozat folytatá­saként most a sertéstartókat hívtuk össze. A koncentrátu- maink olyan magas értéket képviselnek, amelynek alkal­mazása során a tartási idő rö­vidül, a sertés hamarább eléri a leadási súlyát. Horváth Sándor a közeljö­vőben indítja el hivatalosan ta­karmánykeverő üzemét. Je­lenleg a próbaüzem folyik, a korszerű, magas műszaki szín­vonalnak megfelelő számító- gépes vezérlésű termelő egy­ségben. A keverő teljesítmé­nye négy tonna lesz óránként. A környékről vásárolják fel a koncentrátumokhoz szüksé­ges szemestakarmányt kis- és nagytermelőktől napi piaci áron. Vállalnak bértárolást is, sőt arra is van lehetőség, hogy a beadott gabona később tápra cserélhető vagy levásárolható. — Komoly minőségi köve­telményeknek fogunk megfe­lelni, azt szeretnénk, ha a gyár­tó és a termelő egyaránt meg­találná számítását. Úgy ter­vezzük, hogy az ár és az érték termékeinkben megtalálja párját — mondta befejezésül Horváth Sándor. P.J. Ha az ember bemegy a húsbolt­ba és vesz egy szelet karajt, először kifizeti, és csak utána eszi meg. Az áramszolgáltatás ettől eltérően működik. Először fogyaszt az ember, majd fizet. — Persze sajnos, nem min­denki — panaszolta Bondár Károly, a Démász sarkadi ki- rendeltségének vezetője. A 10 ezer 200 fogyasztójukból — mint mondta —.140 család az, akikkel a számlázáskor rend­szeresen fizetési gondjaik van­nak. Ezek a fogyasztók össze­sen 440 ezer forinttal tartoz­nak a kirendeltség felé. Van, aki 1987 óta nem fizet villany- számlát. Köztudott, hogy ilyen esetben az áramszolgál­tató kikapcsolja a nem fizető fogyasztót a szolgáltatásból. Történt ugyanis, hogy szorgos kezek megyeszékhelyszerte a következő szövegű levelet jut­tatták el a lakásokba: „Érte­sítjük a Tisztelt Címet, hogy — itt dátum következik — adatfelvétel céljából megbí­zott dolgozónk itt járt. Kérjük, hogy az Ön érdekében szíves­kedjen Vállalatunkat 3 napon belül felkeresni. Amennyiben a nyilatkoza­tot nem teszi meg, a maxi­mált 1860 Ft-os díjat számol­juk fel a Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 23/1992. VII. 10. sz. önkor­— Természetesen nem az a célunk — magyarázta a kiren­deltségvezető —, hogy minél több legyen a kikapcsolás, így bejelentés esetén még az átme­netileg pénzügyi zavarba kerülő állampolgároknak né­mi haladékot is tudunk adni. De egy bizonyos határon túl muszáj a kikapcsolás módsze­rével élnünk, hisz a felettes szerveink felé nekünk is el kell számolnunk. — Látszólag az elmondot­tak teljesen természetesnek tűnnek, de sajnos a valóság ennél bonyolultabb — sóhaj­totta Bondár Károly. Mint mondta, van néhány, az etni­kumhoz tartozó család, akik mányzati rendelet 2. §. (3.) bekezdése értelmében. (Kie­melés a szerzőtől.) Aláírás: Városgazdálkodási Vállalat. Az emberek elsősorban a le­vél hangnemét kifogásolták. Meg azt sem értették, hogy mivégre ez a sürgős, szemé­lyes megjelenés. Milyen infor­mációra lehet szüksége a vá­rosgazdálkodásnak, ami má­sutt nem szerezhető be, mond­juk a földhivatalnál, az IKV- nél vagy a lakásszövetkezet­nél? (Mint kiderült, ezek az Rossz szomszédság Rossz szomszédság török átok? Minden bizonnyal e mon­dás a 150 éves török uralom idején keletkezhetett, de napjainkban is megállja a Helyét. Külpolitikánk kiemelke­dő eredményének tudhatjuk be, hogy talán Ausztrián kívül hazánknak nincs is olyan határmenti szomszédja, amelyről elmondhatnánk, hogy jó barátságba vagyunk. A nagypolitika és a gyűlölködés a kisemberek minden­napjaira is rányomja bélyegét. Gondoljunk csak a pozso­nyi inzultusra, amelynek szenvedő alanyai ártatlan szur­kolók voltak. Gondolni se merek arra, hogy a vérbeli fradisták a visszavágón próbáljanak bosszút állni—szin­tén ártatlan—cseh vagy szlovák szurkolón. A gyűlölködés elvakítja az embert és olyan cselekedetekre készteti, ame­lyet más körülmények között nem tenne meg. Számomra a Csurka-tanulmánynak legnagyobb veszélye az, ha a kor­mánypolitika rangjára emeljük — a kiszorítósdit, a más véleményen lévők megsemmisítését, akár adminisztratív eszközökkel lehetetlenné tételét, akár más módszer alkal­mazását — akkor ebben az országban béke és nyugalom soha nem lesz. S mikor ezt állítom, nem a vétkesek megbün­tetése ellen szólok, de ennek is megvan a tön’ényes útja, módja. Biztosan nem mondok újat azzal, hogy az agresszió agressziót szül, és ami Pozsonyban történt, az megismét­lődhet más városban is és lehetünk szenvedő alanyai vagy okozói. De mindig a kisember veszít, ha a nagypolitika hibázik. PappJÁNOS ( Folytatás a 3. oldalon ) UJ TARSASHAZ- ÉPÍTÉS. Helye: Békéscsaba, Erkel u. 14. sz. HARGITA |PLUSZ Érdeklődni: HARGITA PLUSZ KFT., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. (Folytatás a 3. oldalon ) Kukabuli A hivatal hangja nem változik? Nem túlzunk, ha megállapítjuk: egy hivatali intéz­kedés már régen nem váltott ki akkora visszhan­got, mint most Békéscsabán a szemétszállítási díj­ról szóló értesítés. Csöngtek a telefonok, és felhábo­rodott hangvételű levelek tucatjai érkeztek szer­kesztőségünkbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom