Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-16 / 219. szám
STATISZTIKA 1992. szeptember 16., szerda Békés megyei diplomások és továbbtanulók Szeptember lévén az oktatási rendszer minden szintjén benépesülnek az iskolák, s megkezdődik az új, az 1992/93. évi tanév. Az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák már korábban lezajlottak, s a közvetlenül érintettek mellett a megyénk sorsát szívükön viselő széles tömegek számára sem közömbös, hogy szűkebb környezetünkből mennyien folytatják tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben, mennyien szereztek lehetőséget ahhoz, hogy tanulmányaik végeztével, diplomával a zsebükben — remélhetőleg mind nagyobb számban — visszatérjenek a megyébe és képességeikkel, valamint megszerzett ismereteikkel hozzájáruljanak megyénk elmaradottságának mérsékléséhez. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a megye országos átlaghoz való felzárkózási esélyei nem kis mértékben függnek attól, hogy a „kiművelt emberfők” száma és népességen belüli aránya miként alakul. A legfrissebb felvételi és beiskolázási adatok — értelemszerűen — még nem ismertek, de a téma mintegy apropót ad ahhoz, hogy áttekintsük, miként alakult az elmúlt évtizedekben a felsőfokú tanintézetekben tanuló Békés megyei hallgatók száma és összetétele. Hasonlóan igen sok más mutatóhoz, Békés megye lakosságának iskolázottsági szintje is kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint mind a 15 évesnél idősebb népességből a legalább általános iskola 8 osztályát végzettek aránya (72,6%), mind a 18 évnél idősebb népességből a legalább befejezett középiskolai végzettségűek aránya (23,4%), mind pedig a 25 évesnél idősebb népességből a befejezett felsőfokú iskolai végzettségűek aránya (6,6%) jóval kedvezőtlenebb az országosnál, s például az utóbbi mutató tekintetében Békés megye az utolsó helyet foglalja el az ország megyéinek rangsorában. 1990. január 1-jén a megyében összesen 19 354 fő rendelkezett befejezett felsőfokú iskolai végzettséggel, a 20 év feletti népesség 6,5 %-a. Ezen arány — a Szabolcs megyeit alig meghaladva — utolsó előtti a megyék között és több mint 1 százalékponttal alacsonyabb a vidéki, 3%-kal pedig az országos átlagnál. A következő táblázatból elég egyértelműen kitűnik, hogy az alföldi megyékben jellemző módon (a nagy hagyományú egyetemi központtal rendelkező Csongrád és Hajdú-Bihar kivételével) a vidéki átlagnál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A felsőfokú végzettségűek száma és aránya megyénként 1990.1.1. Terület A befejezett felsőfokú végzettségűek A 25 éves és idősebb befejezett felsőfokú végzettségűek száma aránya a 20 éves és idősebb népességen belül, % száma a megfelelő korú népesség %-ában Baranya 25 169 8,31 23914 8,7 Bács-Kiskun 26954 6,86 25 170 7,0 Békés 19354 6,45 18 202 6,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 40550 7,57 38230 7,9 Csongrád 28 661 8,97 27 081 9,4 Fejér 24485 8,32 23 155 8,7 Győr-Sopron 26626 8,87 25 066 9,2 Hajdú-Bihar 31 819 8,32 29 974 8,7 Heves 18467 7,58 17388 7,8 Jász-Nagykun-Szolnok 21436 7,06 20106 7,2 Komárom-Esztergom 17 070 7,61 16058 7,9 Nógrád 10797 6,51 10188 6,7 Pest 47 745 7,04 45 205 7,4 Somogy 18312 7,30 17207 7,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 24903 6,42 23 358 6,7 Tolna 12917 7,08 12198 7,3 Vas 15 959 8,03 14989 8,3 Veszprém 22068 8,18 20605 8,4 Zala 17 070 7,70 16004 7,9 Megyék összesen: 450362 7,56 424098 7,8 Budapest 272 674 17,91 263 522 19,1 Mindösszesen: 723 036 9,67 687 620 10,1 Településtípusonként vizsgálva a diplomá- Érdekes viszont, hogy a megye városai jobban sok arányát nyilvánvaló, hogy az a városokban le vannak maradva az országos átlagtól, mint a jóval magasabb, mint a községekben, községek. A 25 éves és idősebb befejezett felsőfokú iskolai végzettségűek a megfelelő korú népesség % -ában, településtípusonként 1980 1990 Megnevezés Békés megyében Országosan Békés megyében Országosan BudapestVárosok 5,2 Községek 2,1 Összesen 3,9 Az utóbbi évtized során összességében és a városokban valamelyest mérséklődött az országos átlagtól való relatív lemaradás, a községeknél viszont némileg nőtt. Természetesen hosszabb időszakot tekintve még látványosabb a felsőfokú végzettségűek számának és arányának az emelkedése. Amíg 1930-ban a megye 25 év feletti népességéből mindössze 2098 fő rendelkezett diplomával, addig 60 évvel később már 18 202, ami 8,7- szeres növekedést jelent (országosan 8,5-sze- res volt a növekedés). 1930-ban a megye 25 évnél idősebb népessége minden 1000 főjéből még mindössze 9, 1990-ben viszont már 66 rendelkezett felsőfokú végzettséggel. (Országosan 18, illetve 101.) A 60 év során gyökeresen megváltozott a diplomások nemek szerinti összetétele. A nők részaránya az 1930. évi 7,8%-ról 48,7%-ra emelkedett a megyében. Előbbi 1,7 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi viszont már 2,6-del magasabb az országosnál. Egyébként 1960-ban haladta meg először a nők megyei arányszáma az országost, azelőtt rendre alacsonyabb, azóta viszont rendre magasabb annál. Békés megyében tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma egészen megközelítette a férfiakét, s az utóbbi évtizedek tendenciája egyértelműen arra utal, hogy már a közeljövőben meg is haladja azt. 13,119,1 7,2 8,8 11,5 2,3 3,5 4,0 6,5 6,6 10,1 A 25 éves és idősebb befejezett felsőfokú végzettségűek a megfelelő korú népesség %-ában A felsőfokú iskolai végzettségűek megfelelő korú és nemű népességhez viszonyított aránya a megyében (a vizsgált 60 év során végig) mind a nők, mind a férfiak tekintetében alacsonyabb az országosnál, sőt az utóbbi évtizedben a 25 év feletti diplomás nők országos arányszáma meghaladta a férfiak megyei szintű azonos mutatóját. A 25 éves és idősebb befejezett felsőfokú végzettségűek a megfelelő korú népesség %-ában nemenként Az eddigi rövid áttekintés alapján levonható legfontosabb következtetés elég egyértelműen az, hogy —- egyébként más jelenségekhez és mutatókhoz hasonlóan — a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma és aránya tekintetében továbbra is fennáll a megye, e szempontból is megalapozottan történelminek minősíthető elmaradottsága. Ennek okai igen sokrétűek, és nyilvánvaló, hogy alapvetően mélyen gyökerező gazdasági, infrastrukturális és nagyrészt ezeken alapuló társadalmi, szociális, életmódbeli stb. tényezőkre vezethetők vissza. A megye felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosai számának alakulását közvetlenül három tényező határozza meg. Egyrészt az, hogy a Békés megyeiek milyen arányban tanulnak tovább (majd végeznek) valamely felsőoktatási intézményben. Másrészt a végzett diplomások milyen arányban jönnek vissza a megyébe, harmadrészt pedig, hogy esetleg más megyéből (netán külföldről) származó felsőfokú végzettségűek mennyien telepednek le Békésben. Nagyságrendileg e három tényező közül meghatározó az első, és azon belül is az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain tanulmányokat folytatók számának és összetételének alakulása. Békés megyeiek a felsőoktatásban A legutóbbi, 1991/92. tanévben összesen 77 349 magyar állampolgárságú hallgató tanult az ország felsőoktatási intézményeiben. Ebből 2467-en voltak állandó lakhelyük szerint Békés megyeiek, amely 3,2%-os részarányt jelent. Visszatekintve az 1969/70-es tanévig, az utóbbi 23 évben bizonyos „hullámzással” ugyan, de egyértelműen megfigyelhető tendencia, hogy csökken a Békés megyeiek részaránya az ország nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgatóin belül (az 1969/70-es tanévben még 3,8% volt). Természetesen ez nem jelenti a hallgatók számának a csökkenését, hanem abból adódik, hogy amíg országosan közel 50%-kal nőtt a vizsgált 23 év alatt a számuk, addig a Békés megyeieké csupán 25%-kal emelkedett. Az időszak során egyébként—részben a demográfiai hatásokkal is összefüggésben — nem egyenletesen növekedett a felsőfokú iskolákban tanulók száma. Országosan 1969 és 1977 között folyamatos növekedés (51 665-ről 62 083-ra), majd 6 éven keresztül kismértékű, de folyamatos csökkenés (60 415 fő volt az 1983/84. évi „mélypont”) következett be, amit azóta is tartó, jelentős mértékű emelkedés követett. A nappali tagozatos hallgatók számának alakulása a felsőoktatási intézményekben Időszak A Békés megyei állandó lakhelyű hallgatók száma aránya az országban tanuló magyar állampolgár hallgatókból, % Az 1969/1970—1979/1980 közötti 2128 3,64 Az 1980/1981-1991/1992 tanévekben 2254 3,47 Az 1969/1970—1991/1992 átlagosan 2194 3,55 Az 1969/1970 fa névben 1974 3,82 Az 1991/1992 2467 3,19 A Békés megyei lakhelyű hallgatók számának alakulása, esetenként egy-két éves késéssel ugyan, de jellegében az országoshoz hasonlóan változott. Amint a diplomások népességen belüli arányának bemutatásakor kiderült az, hogy a számottevő felsőoktatási hagyományokkal, illetve központtal rendelkező megyékben az átlagosnál kedvezőbb a helyzet, úgy a nappali tagozatos hallgatók intézménytípusonkénti, valamint tanulmányi ágan- kénli összetételét is jelentős mértékben meghatározza, hogy az egyes megyékben milyen jellegű és szakmai struktúrájú felsőoktatási intézmények működnek. A Békés megyei adatok igen szemléletesen támasztják alá az előbbi megállapítást Közismert, hogy a megyében hosszú ideig mindössze két felsőoktatási intézmény működött (Mezőgazdasági Főiskola és Óvónőképző, mindkettő Szarvason), ami jelentős mértékben befolyásolta a Békés megyei lakhelyű nappali tagozatos hallgatók összetételét, illetve annak eltérését az országos arányszámoktól. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak összetétele összevont tanulmányi ágankénta) Megnevezés 1970/1971 1980/1981 1990/1991 1991/1992 Bm. Orsz. Bm. Orsz. Bm. Orsz. Bm. Orsz. Mezőgazdasági I egyetemek 21,9 27,8 15,3 21.4 15,1 18,8 14,6 18,4 és műszaki | főiskolák 21,6 18,9 17,0 15,1 14,0 11,5 15,4 11,7 T udományegyetemek 16,2 19,6 14,7 18,6 18,6 22,2 19,1 24,3 Orvostudományi egyetemek 11,7 13,7 9,8 12,2 8,9 10,0 9.4 11,9 Tanár- és tanítóképző főiskolák 16,1 12,0 29,2 20,7 25,2 20,2 22,9 18,9 Egyéb felsőoktatási intézmények 12,5 8,0 14,0 12,0 18,2 17,3 18,6 14,8 Ebből: óvónőképzők 3,7 1,5 4,7 1,8 4,9 2,1 4,4 1,0 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Bm. = a Békés megyei állandó lakhelyűek Orsz. = az ország felsőoktatási intézményeiben tanulók. Az utóbbi két évtizedben jellemzőnek mondható, hogy a Békés megyei hallgatók az átlagosnál nagyobb arányban vesznek részt főiskolai szintű oktatásban. A megfigyelt időszak során országosan rendre alacsonyabb a főiskolai és ezzel szinkronban rendre magasabb az egyetemi hallgatók összes hallgatókon belüli részaránya, mint a Békés megyei lakhelyűek esetében. A főbb tanulmányi ágak közül egyértelmű tendencia a műszaki és agrár jellegű felsőoktatási intézményekben tanulók arányának számottevő visszaesése, és ugyanakkor a tudományegyetemek és különösen az „egyéb” főiskolák, egyetemek irányába történt arányeltolódás. Utóbbin belül a megyében főként a közgazdasági, kereskedelmi és művészeti főiskolák iránt fokozódott az érdeklődés. Régóta tartósan az országos átlagot meghaladó arányban tanulnak tovább Békés megyeiek a tanár- és tanítóképző főiskolákban és kiugróan magas az óvónőképzőben tanulmányokat folytatók részaránya. A legutóbbi ( 1991 /1992-es) tanévben például az ország óvónőképző főiskoláinak 845 magyar állampolgárságú hallgatójából 108 volt Békés megyei állandó lakhelyű, ami mt jelenti, hogy közel minden nyolcadik idevalósi. E magas arány évtizedek óta megfigyelhető és érzékletesen példázza a megyében meglevő felső- oktatási intézmények hatását a továbbtanulás szakmai összetételére. Kevésbé látványosan ugyan, de hasonló helyzet figyelhető meg az általános iskolai pedagógusképzés terén is. Összességében az országoshoz hasonlóan, a megyéből továbbtanulók körében is mérséklődést mutat a korábbi időszak egyértelmű műszaki-agrár dominanciája és a továbbtanulók főbb tanulmányi ágak szerinti összetétele — igaz, bizonyos továbbra is meglevő arányeltolódások mellett — a kiegyenlítődés jeleit mutatja, ami feltehetően közelít a diplomás munkaerő iránti foglalkoztatási igények (és lehetőségek) struktúrájához. Békéscsaba, 1992. szeptember 1. Végh Zoltán igazgató, Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága
