Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

O B ÜN BE (L) ESÉS 1992. szeptember 2., szerda A gyerekeknek megért egy mosolyt Tetszik, ha az éjjeliőrt az idegbaj kerülgeti Rendőrségi ügyek kapcsán szinte természetes, ha furcsa emberek még furcsább mániá­iról hallunk. Például olyan gyerekekről, akiket felettébb szórakoztat, ha a békéscsabai kórház ablaküvegeit kővel do­bálják, betörik. Egyiküket nemrég elkapta két, a kórház építési területén dolgozó férfi. A suhanc másik két cimborájának több szeren­cséje volt. Sikerült elillanniuk a helyszínről. Lehet, hogy azért, mert ismerték a környé­ket. Régóta rendszeresen visszatérnek, és nagy igyeke­zettel belefeledkeznek kisded játékukba. Ezúttal szerencsé­re nem okoztak semmi kárt, de máskor sajnos néhány ablak nem élte túl a hívatlan látoga­tók barátságtalan „szórakozá­sait”. A pórul járt gyereket visszatartották, s rendőrt hív­tak. Volt mit a jegyzőkönyv­ben rögzíteni, mert emberünk közlékenynek bizonyult. A világ legtermészetesebb mód­ján közölte, azért jöttek a kór­házhoz, mert nagyon tetszik nekik, amikor a dobálózásuk­tól az éjjeliőrt az idegbaj kerülgeti. O ugyan új fiú a játékban, de a barátai büszkén mesélték neki, hogy egy éjje­liőrt már kikészítettek idegi­leg, és most ezt próbálják az őrületbe kergetni. Amúgy pe­dig lazán nem ismerte be, hogy akár egyetlen ablaküve­get betörtek volna. Nem úszta meg a másik két fickó sem a szembesülést. Ok sem voltak különösebben szívbajosak. Nem tagadták, hogy az építkezésen jártak, s megdobálták az éjjeliőrt, de az egészen csak egy jóízűt mosolyogtak. Vajon értik-e a történtek után, van-e mosolyognivaló az egészben? A Kawasaki hangja Csabai sorstársaimmal mostanában( ?) az idegbo­londhoz kezdünk hasonlíta­ni. Nehéz azonosulni ugyanis azzal a ténnyel, hogy éjjelenként rettene­tes, fülsiketítő motorzaj süvít végig az utcákon. A robajszerű hangra az em­ber reflexszerűen össze- rezdül, csücsüljön bár a fürdőkád langyos vizében, vagy aludja az igazak ál­mát. Először nem tudtam, mi­féle atomkori zajőrület, mígnem megkérdeztem az illetékest. A Kawasaki. Ennyi volt a válasz, tőmon­datban. No, fortyogtam ma­gamban, még mondja vala­ki, hogy a híres japán sza­kik képesek a tökéletesre. Persze lehet, hogy süketek voltak a Kawasaki konst­ruktőrei, ily módon szá­mukra tényleg hibátlan a járgány. Nem úgy a mi szá­munkra. Azt mondja az ille­tékes, a közlekedésben ez a dolog nem szabálytalan, hiszen a Kawasakik ilyen­nek lettek megálmodva. Legfeljebb akkor lehet őket fülön csípni, ha bizonyítot­tan túllépik a megengedett sebességhatárt. Belegon­dolva a csúcstechnika ké­pességeibe, a Kawasakik­nál ez nem is olyan elkép­zelhetetlen. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kétkerekű villámok csupán a pihenni térőket zavarják. Lassan megszo­kott látvány Békéscsabán a szlalomozó japán csodama­sina, amely különösebb erőlködés nélkül előzi-sor­ra a komoly nyugati autó­kat is. Ember legyen a tal­pán, aki az ilyen fürge ,,jó­szágok” mozgását kiszá­mítja. Akiket pedig nem nyug­tattak meg soraim, kérem, koncentráljanak a követke­ző hangrobbanásra. Köz­ben mondogassák maguk­ban: nem zavar a Kawasa­ki, nem zavar a Kawasaki...-T Egyetlen embernek tetszett Az óvszer, mint nyakék Engedjék meg Tisztelt Olvasók, hogy ezúttal kissé formabontók legyünk. Történetünk ugyanis úgy kerek és tökéletes, ahogyan a rendőrségi feljelentésben olvas­tuk. Ezért most egy idézet következik, olvassák figyel­mesen: „Szolgálatom teljesítése során 1992. augusztus 24- én 08 óra 10 perckor a békéscsabai autóbusz-pályaud­varon igazoltattam a fent nevezett személyt, aki Volán­autóbusszal érkezett... úgy utazott a menetrend szerinti helyközi járaton, hogy a nyakában felakasztva egy gumi óvszer volt. A gumi óvszer egy vékony madzag­gal volt a nyakába akasztva és abban tisztázatlan erede­tű és fajtájú folyadék volt. A feljelentett személy cse­lekményével a buszon utazó 40-50 utasban nagy meg­botránkozást, illetőleg undort keltett. Kérdésemre el­mondta, hogy őt nem érdekli más véleménye, neki nagyon tetszik ez a nyakék, kellemes emlékeket ébreszt benne. További kérdéseimre nem volt hajlandó vála­szolni...” Erre mondják mifelénk szép magyar kifejezéssel: ez az ember fordítva van bekötve! Az adott napon első helyen jelzett mérési helyen 5.30—14.00 óráig, a második helyszínen 14.30— 22.00 óráig végeznek méréseket. A helyszínek és az időpontok szolgálatszervezési okokból kivételesen változhatnak. Szeptember 2.: Szeptember 3.: Szeptember 4.: Szeptember 5.: Szeptember 6.: Szeptember 7.: Szeptember 8.: Békéscsaba—Szeghalom (47-es út); Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út) Békéscsaba belterület (44-es út) B.-csaba—Bszt.-andrás (44-es út) Békéscsaba—Mk.-háza (4434-es út) Békéscsaba—Orosháza (47-es út). Békéscsaba belterület (44-es út). B.-csaba—Békés—-M.-berény (47-es út). Békéscsaba belterület (44-es út). Békéscsaba—Szeghalom (47-es út). Békéscsaba—Orosháza (47-es út). Békéscsaba belterület (44-es út). Szóljon hozzá! Milyen lesz az új KRESZ? Olvasóink előtt bizonyosan ismert, hogy a kor­mány hamarosan módosítani, illetve kiegészíteni szándékozik a jelenleg érvényben levő 1975-ös jog­szabályt, amely a közúti közlekedés szabályait tar­talmazza. Néhány fontosabb változtatásról lassan kialakulnak a vélemények is, főleg a gyakran közle­kedők, a gépjárművezetők körében. Ezúttal cso­korba fogjuk a tervezet legfontosabb elemeit azzal, hogy aki szívesen közreadná hozzá a véleményét, írja meg címünkre (Békés Megyei Hírlap, 5600 Békéscsaba, pf.: 111., a borítékra írják rá: Milyen lesz az új KRESZ?). A beküldött leveleket e hasá­bokon a közeljövőben közzétesszük. Lássuk tehát a várható módo­sítások, kiegészítések lénye­gesebb részeit, amelyekre majdan figyelnünk kell. Egy­torkerékpárral legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebes­séggel haladhatunk. A koncepció fontos sza­A tervezetben szereplő ve­szélyt jelző tábla kiegészítő­vel, amely a nyomvályús út­szakaszokra hívja fel a fi­gyelmet Bizony, bizony ez is szabálytalanság. Igaz, nem a megengedett sebességhatár túllépéséről van SZÓ FOTÓ: FAZEKAS FERENC egy fontosabb változtatás után az indokolást, a várható ered­ményt is olvashatják. Amennyiben az úttesten hosszanti vályúk alakultak ki (nyomvályús útszakasz), külön tábla jelzi a veszélyt. Ilyen táblát kívánnak kihe­lyezni az utat keresztező vasú­ti pályához is, ha jelzőőrt sze­reltek a kereszteződéshez. A mozgáskorlátozottak közlekedését két új kiegészí­tés szabályozná. Az egyik: ha az úton sem járda, sem leálló­sáv, sem útpadka, sem kerék­párút nincs—vagy az a gyalo­gosközlekedésre, illetve a ke­rekes székkel való közleke­désre alkalmatlan —, a gyalo­gosok az úttesten közleked­hetnek. A másik: a segédmo­toros kerékpárt vagy kerék­párt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgás- korlátozott gyalogosok min­dig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak. A tervezet egyik legna­gyobb vitát kiváltó pontja a sebességkorlátozás, amely szerint személygépkocsival és motorkerékpárral * lakott területen legfeljebb 50 kilo- méter/óra sebességgel lehet közlekedni csakúgy, mint a nyugat-európai országokban. Ettől a szabálytól várható, hogy az elsőbbség meg nem adásából származó, illetve a gyalogos — és kerékpáros — balesetek száma csökken. Eh­hez kapcsolódik az a rendel­kezés, hogy ha a „sebesség- korlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 kilométer/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival és mo: bályt mond ki a megkülönböz­tető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjár­mű, illetve az általuk kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjár­mű részére. Az útkeresztező­désben számukra az érkezési iránytól függetlenül elsőbb­séget kell adni. Ezen kívül minden helyzetben elsőbbsé­get kell adni és az akadályta­lan továbbhaladást félrehú- zódással, illetve a szükséghez képest megállással lehetővé kell tenni. Ily módon nyílna lehetőség a kormányszintű delegációkat övező járműcso­portok akadálytalan, gyors és biztonságos mozgásának elő­segítésére. Amennyiben a rendeletter­vezet életbe lép, attól kezdve a lakott területeken a párhuza­mos közlekedésre alkalmas úttesten (amelyen a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel ellátták), a belső forgalmi sáv­ban bármilyen gépjármű ha­ladhat, feltéve, hogy a mögöt­te haladók közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon közlekedő jármű mellett fo­kozott figyelemmel jobbról el szabad hatadni. Ezzel volta­képpen egy jogszabályba még nem foglalt, kialakult gyakor­latot követnek. Tilos azonban kis távolságon belül a forgal­mi sávokat változtatni. A nagyvárosokban ismer­tek az autóbusz-forgalmi sá­vok, amelyekben a tervezet értelmében a menetrend sze­rint közlekedő autóbusz és trolibusz, illetve ezek forgal­mának zavarása nélkül a sze­mélytaxi is közlekedhet. Re­mélhetőleg ezzel csökkennek majd a veszélyes sávváltozta­tások. Amennyiben ilyen sá­vok az autóbuszok és trolibu­szok rendelkezésére állnak — a kikerülésen kívül —, csak ebben a sávban haladhatnak. Ezzel függ össze az is, hogy az autóbuszöbölben, illetve az autóbuszsávban tilos megáll­ni, kivéve a kijelölt megálló­helyen megálló autóbuszt, trolibuszt, illetve a személy­taxit. A sebességkorlátozáshoz hasonló mérvű és jelentőségű változtatás az, amely kimond­ja: az autóúton és a lakott területen kívüli főútvonalon a forgalomban részt vevőgép­kocsit — tompított fényszóró­val — nappal és jó látási vi­szonyok között is ki kell vilá­gítani. Ezzel a változtatással a szakemberek szerint csökken a gépjármű-, a gyalogos és a kerékpáros balesetek száma, mert jobban észlelhető a kö­zeledő jármű. Sokan vitatják a biztonsági övék hasznosságát. Ennek el­lenére a tervezet szerint az olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseire biztonsági övét szereltek, lakott területen kívül csak úgy lehet közleked­ni, ha ezeken az üléseken az utasok biztonsági övét becsa­tolták. Ezzel fokozottabban kívánják védeni a hátul ülő­ket. A biztonsági övvel függ össze az a rendelkezés is, hogy a taxiüzemben közlekedő gépkocsi vezetője nem köte­les becsatolni a biztonsági övét. L. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom