Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12-13 / 216. szám

1992. szeptember 12-13., szombat-vasárnap CSALÁD - OTTHON Gazdaképzés a Obérés megyei hírlap -han 10. Lapunkban hétről hétre közöljük a televízió 2-es csatornáján vasárnap dél­utánonként (a jövőbben ismétlés szombaton reggel) jelentkező gazdaképző sorozat anyagának állattenyésztési részét, melynek előadója és szakmai felelő­se dr. Böő István Békés megyei állatorvos. A 9. rész múlt szombati számunk­ban jelent meg. Jobb varrni, mint forgatni... Köpeny kisiskolásoknak - házi kivitelben N&ftWASOi Egészségcsökkent termelőképesség — betegség Az egészség és a betegség kö­zötti különbséget jól érezzük, de ezt általánosságban megfo­galmazni nehéz. Mind a szak­ágak, mind a szakirodalom másképpen közelítik meg, másképpen csoportosítanak, sokan az egészséget és a beteg­séget a kettő ellentétére egy­szerűsítik le, s azt mondják, hogy a betegség a szervezet működésének a normálistól való eltérése. Igen ám, de mi a normális? Hiszen például az állat belső hőmérséklete, lég­zésszáma a normális érték fölé emelkedik, ha az istállólevegő hőmérséklete és páratartalma magas, akkor is, ha egyébként az állat teljesen egészséges. Nem véletlenül foglalkoz­tunk annyit a környezettel! A gyakorlati állattartás szem­pontjából ugyanis az alábbi megközelítés a legcélszerűbb: a) Az egészség a szervezet és a környezet egyensúlyi állapo­ta, amelyben az állat növeke­dése, fejlődése, szaporodása, termelése képességeinek meg­felelő. A képesség elsősorban fajtához kötött, öröklött tulaj­donság: például az egészséges magyar tarka tehén egy év alatt 3200—3400 liter tejet ad, a holstein-fríz ennek több mint a dupláját is megtermeli, a fehér hússertés-fajták szaporábbak, hústermelésük jobb,»mint pig­mentált bőrű társaiké, rögtön hozzáteszem, csak akkor, ha igényeiket is kielégítjük, vagyis a meglevő képessége­ket az ember le is ronthatja. Az egészség megítélése szempontjából az egyedi ter­melés fontos: például, ha egy tehén napi 12 liter tejet ad, nem jelenti azt, hogy beteg, mert társa 18 litert adott. Ha azon­ban ez a „megszokott” 12 liter hirtelen lecsökken 8 literre, akkor már vagy vele, vagy velünk (a takarmányozással) baj lehet. b) A csökkent termelőképes­ség a szervezet és a környezet egyensúlyi állapotának átme­neti megbomlása. A káros ha­tásokat a szervezet még ki tud­ja védeni, betegség még nincs, de a szaporodási képesség és a termelés csökken. Ennek az állapotnak a gazdasági kárté­tele nagyobb, mint a betegsé­geké (drága a termelés). c) A betegség a szervezet és a környezet egyensúlyi állapotá­nak tartós megbomlása, vagyis a környezeti hatások olyanok, amelyeket a szervezet védeke­zőerői már nem képesek le­győzni. A betegség nem állandó állapot, hanem életjelenség, történések láncolata, amelyek egymással összefüggenek. Itt környezeten a betegségeket ki­váltó összes tényezőt értjük. Ezek lehetnek élettelenek és élők, az előbbiek lehetnek fizi­kai tényezők (főként tartással összefüggők: hőmérséklet, pá­ratartalom, padozat, lég­szennyeződés stb.), kémiai té­nyezők (főként takarmányozás­sal összefüggők: takarmányo­zási ártalmak, mérgek stb.), utóbbiak szabad szemmel lát­hatók (rovarok, élősködők) vagy leggyakrabban nem látha­tók (baktériumok, vírusok, egyéb kórokozók). Összefoglalva: az egészség, illetve a betegség az alkati tu­lajdonságok, az ezeket segítő vagy gyengítő környezeti té­nyezők, valamint a különféle élettelen és élő kórokozók egymásra való hatásának a kö­vetkezménye. Az egészség és a betegség közötti állapotban rendszerint csak az állat viselkedése, ma­gatartása változik meg és a mérhető termékek csökken­nek, betegség esetén rendelle­nes jelenségek, kóros szerv­működések mutatkoznak, amelyek különféle tünetekben nyilvánulnak meg. E tünetek lehetnek az illető betegségre kevésbé jellemző, vagyis a legtöbb betegséget bevezető általános tünetek: a testhőmér­séklet megváltozása, bágyadt- ság, étvágytalanság stb. A tünetek ezután lehetnek olya­nok, amelyek valamelyik szervrendszer vagy szerv be­tegségére utalnak: például az orrfolyás, a köhögés, a nehezí­tett légzés légzőszervi beteg­ségre; . a hányás, hasmenés, bélsárrekedés emésztőszervi rendellenességre stb. A különböző tünetek termé­szetesen csak nagyon ritkán jelentkeznek egyszerre, sú­lyosságuk is különböző lehet. Mikor forduljunk állator­voshoz? A legjobb az lenne, ha visel­kedésváltozáskor, a termelés csökkenésekor, vagyis a be­tegséget megelőző állapotban, az egészség és a betegség kö­zött már felkeresnénk. Ilyen­kor közös elemzéssel, egy-két szaktanáccsal sokszor helyre­állíthatnánk az egyensúlyt. A jellegtelen, általános tünetek jelentkezésekor még mindig nem késő (láz, bá- gyadtság, étvágytalanság). Az állatorvosnak nehezebb ugyan a dolga ilyenkor, mint amikor esetleg már egy-egy szerv be­tegségére utaló határozott tünetekkel találkozik, de ezzel ne törődjünk! Az idő nagy úr, a mielőbbi beavatkozás döntő fontosságú! A gyakorlat sajnos más. Nemegyszer az állat több nap- , ja beteg már, társai közül el­hullások is történtek, nem rit­kák a különböző „házi” keze­lések, s amikor végképp nem bírnak az esettel, akkor fordul­nak állatorvoshoz. Ne csodál­kozzunk, ha ez a „spórolás” igencsak drága lesz, ha a leg­gondosabb, legszakszerűbb gyógykezelés is sokszor ered­ménytelen ilyenkor. Venni vagy nem venni — ez itt a kérdés, legalábbis a most is­kolába kerülő gyerekek szülei számára. Mert az iskolakö­peny viselésének kötelező vagy fakultatív voltáról ugyan éveken át szenvedélyes viták zajlottak — azt azonban senki nem vitatta, hogy ruhadarab­ként praktikus és nem is drága. Ez utóbbi állítást persze ma már sok család megkérdőjele­zi — ezért jó szívvel ajánlhat­juk: aki tud varrni, sajátkezű- lég készítsen gyerekének isko­laköpenyt; nem túl nehéz és munkaigényes feladat. 1. Kisfiúknak (1. illusztrá­ció) egyenes vonalú, rövid fa­zon illik. Színes pamutvászon­ból csináljuk, például narancs- sárgából vagy pirosból — kis csíkos pántdíszítéssel, illetve csukással. A modell érdekes­sége a tépőzárcsukás: a méter­ben kapható, körülbelül 10 cm-es tépőzárra gépeljünk rá keskeny csíkos vásznat. Ezzel díszítsük a ceruzazsebet és az ujjak végét is. A kis köpenyhez nincs szükség beruházásra, ha van otthon egy nélkülözhető színes férfiing. Ha viszont új anyagból készül, duplaszéles­ből egyszer a hossza és egyszer az ujj ahossza szükséges hoz­zá. Emellett kitelik belőle egy tomazsák és egy uzsonnata­risznya is. 2. Kislányoknak (2. illuszt­ráció) az alul bővülő, babaruha formájú a divatos. Ez szintén megoldható kiadás nélkül, ha van a szekrény mélyén egy ré­gi „levetett” színes vászonru­ha és egy kis pöttyös vagy ap­róvirágos maradék, amiből ki­telik a zseb és az uzsonnata­risznya. A köpenyt csukhatjuk bontós cipzárral vagy nyomógombbal — ezt is, azt is könnyen tudják kezelni a gyerekek. Ügyesebb kezűek kikandikáló macit is „varázsolhatnak” — a rajz sze­rint —a zsebre, amit legegysze­rűbb és legmutatósabb rátétes kézimunka-technikával csinál­ni, még a zseb fölvarrása előtt. Ha az iskolaköpenyt új anyag­ból készítjük, duplaszélesből egyszer a hossza szükséges; eb­ből is lesz annyi maradék, amennyiből futja tomazsákra is. Záhonyi Lujza Ön kinek a pecsenyéje? Növényvédelem mindenkinek — Úgy érti, hogyha egyáltalán elrontottnak tartom az élete­met, kit okolok érte? — Valahogy így, hiszen semmi sincs ok nélkül. — Persze, persze. Nade, az is kérdés, mit, miként fog fel az ember. Jövőre leszek negy­venéves. Értelmiségi pályá­mon nevem van, anyagilag sem panaszkodhatom. Szóval kutya bajom se lenne, ha nem volnék egyedül. Bár ez sem teljesen igaz, mert jó baráti társaságom van. Csak a házas­társ hiányzik. —És a szerelem? — Azt sem nélkülözöm iga­zából, mert kellemes szerelmi kapcsolataim voltak. Sokkal inkább a testi-lelki egybetarto- zás hiánya, s főleg a gyermek- telenség sújt, s teszi céltalanná az életem, ha borongós ked­vemben vagyok. — Hogy nem ment férjhez egyetemista korában, mint a lányok többsége? — Ó, akkor én félénk és megközelíthetetlen voltam, olyan, akit a szülei jól elriasz­tottak a szerelemtől. Tényleg, belém annyi gátlást építettek be, főleg az anyám. Hogy mára kiverekedtem magam belőle, az szinte csoda. De a legszebb éveim mentek tönkre, és olyan fiúkat riasztottam el...! — Biztos jót akartak a szülei... — Persze, csak arra nem gondoltak, mit tesznek vele, s arra se, hogy egyszer vélet­lenül megtudom, hogy én már majdnem rugdalódzó magzat voltam, amikor az anyakönyv­vezetőhöz és a templomba mentek. Ehhez mit szól? Tra­gikomikus, nem?! ** * — Manapság nem számít, hogy valaki férjezett-e vagy sem. Az, hogy én hivatalosan lány vagyok, az az én magán­ügyem.-—Természetesen. Ettől még úgy rendezi be az éleiét, ahogy akarja. Talán furcsa is, hogy a nők annyira ragaszkodnak a házassághoz. Vagy nem? — Szerintem ezeregy dolog indokolja ezt a sokszor áldott és átkozott intézményt, amelyről az anekdota azt mondja, olyan, mint az ost­romlott vár. Aki bent van, ki akar jönni, aki meg kívül, az mindenáron befelé törekszik. — Az utóbbi vonatkozhat magára is? — Csak részben, Mert ha mindenképp férjhez akartam volna menni, már régen meg­tehettem volna. A baj az, hogy míg telt az idő, több szép, nagy szerelem is megfuccsant köz­ben. — Nem értem miért, hisz nem gyereklány, hanem önálló nő, akinek senki se parancsol. — Ez csak féligazság, mert ha már nem is parancsol a szülő, mégis akadályozó lehet, mint nálunk az apám. Kihasz­nálva a gyermeki szeretetet. — Beszéljen kérem világo­sabban. — Hát tessék: apu még min­den komoly udvarlómat elriasz­totta, ha elvittem hozzájuk be­mutatni. Senki nem volt elég jó neki és ezt ki is mutatta, majd nekem hozott föl millió kifogást velük kapcsolatban. És ez egy felvilágosult, pesti apa?! — Mért nem dacol vele, mért hagyja elrontani az éle­tét? — Mert az a szakításhoz vezetne a szüleimmel és így nem bírnám ki. * * * — Ha az ember élete nem pont a megálmodottak szerint si­kerül mindenben, hajlamos bűnbakot keresni. És aki keres, az talál. —Ön is? — Csak nagyon ritkán te­szem anyámat felelőssé, hogy­ha ő ezt, meg azt, így és úgy csinálta volna... Akkor az én karrierem másként alakult volna. De aztán előveszem a józan eszem, s belátom, hogy sokaknál sokkal jobban jár­tam. — Pedig mióta világ a világ szokás a szülőket okolni. — Sokszor nem is indok nélkül, mert bűnöket követ­hetnek el a gyermekük ellen, még puszta jóindulatból is. Igaz, a szándék nem változtat a káros végeredményen. De ná­lam szerencsére ilyenről szó sincs! Nagyjából mindig elégedett voltam. —Ezért toleráns? — Talán, de nem biztos. Nézze, abból indulok ki, nincs ember, aki hibát ne követne el. Mért pont a szülő volna kivé­tel? A másik meg, hogy az én szüleim nagy nevelési tettet hajtottak végre: nem nyomtak agyon, nem ijesztgettek sem­mivel, bűntudattal sem. — Tehát nem voltak zsarno­kok? — Még távolról sem! Szere­tet, jó szó, emberség vezérelte őket, ahogy visszanézve lá­tom. Akkor csak azt éreztem, hogy jó otthon és velük együtt lenni. Vass Márta Szőlő: a szürkerothadás (bot- ritisz) csapadékos ősz esetén, későn érő fajtáknál okozhat még kellemetlenségeket. Ro­ndán, Rovral, Sumilex vagy Polyoxin készítményekkel léphetünk fel ellene, ügyelve arra, hogy évente csak kétszer (nagyon indokolt esetben leg­feljebb háromszor) juttassuk ki azokat a helyenként már ta­pasztalható hatáscsökkenés miatt. Birs: „kukacosodás” ellen úgy védekezzünk, hogy a sze­rek (Dimilin, Nomolt, Zolone, Unifosz, Fendona, Sherpa stb.) élelmezés-egészségügyi várakozási ideje a szüret előtti héten járjon le. Őszi kalászosok: az idén gazdaságosan csávázni és biz­tonságosan vetni csakis a mag­vak fuzáriumfertőzöttségének ismeretében lehet. Amerikai fehér szövőlep­ke: egyes körzetekben erős a kártétele, ezért ismételten fel­hívjuk minden termelő és területhasználó figyelmét a kötelező védekezésre (Thuri- cid, Dipel, Risecticid, Nomolt, Dimilin, Unifosz, Zolone, Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa stb.) Őszi- és kajszibarack: az őszibarack tafrinás levélfod- rosodása, baktériumos beteg­ségek, levéllikacsosodás és monília ellen a tavaszi védeke­zések hatékonysága fokozható a késő ősszel, lombhullás után (!) végzett rezes (Bordódé FW, Bordóipor, Bordódé ala­panyag vagy házi készítésű bordódé 2 százalékos dózis­ban) lemosó permetezéssel. Őszi mélyszántás: a talaj termőképességének növelé­sén túl egyes talajlakó kárte­vők (mezei pocok, gabonafut­rinka stb.) és különösen a nö­vényi maradványokon telelő gombabetegségek (peronosz- pórafélék, varasodások, szkle- rotinia meggyblumeriella, kajszignomónia, tafrina stb.) gyérítésének szempontjából is hasznos eljárás. Talajfertőtlenítés: zöldsé­geskertekben az általános ta­lajfertőtlenítő szereket (Basa­mid G, Dazomet 90 G, Ipám, Ipám 40) ősszel, a betakarítás után rizikómentesen ki lehet juttatni, nem úgy, mint ta­vasszal a vetés, ültetés előtt. Fűzi István TM-i Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom