Békés Megyei Hírlap, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
1992. szeptember 1., kedd NAGYVILÁG < t àBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÍRÍPLUSZ Megérkezett a román kiadatási kérelem Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre hétfőn délelőtt az a román kiadatási kérelem, amelyben Románia főügyésze kéri Alexandru Draghici, volt belügyminiszter kiadását Magyarországtól — közölte az MTI érdeklődésére dr. Hlavathy Attila, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője. A múlt héten a román igazságügyi minisztérium és a főügyészség közleménye alapján sajtójelentések adták hírül, hogy a „kommunizmus pere” elnevezéssel folyó tényfeltárás napvilágra hozta az 1949—1954 közötti időszak néhány konkrét gyilkossági ügyét. Ennek alapján büntetőeljárás indult Alexandru Draghici tartalékos vezérezredes, volt belügyminiszterrel szemben, aki ellen letar- tóztatási parancsot adtak ki. Románia főügyésze magyar kollégájától Draghici kiadását kérte a két ország közötti jogsegélyegyezmény alapján. Román értesülések szerint ugyanis a volt belügyminiszter a közelmúltban Magyarországra menekült, s feleségével Budapesten tartózkodik. A kiadatási kérelem rendes postai úton érkezett a Legfőbb Ügyészségre. A kérelmet soron kívül továbbította a kiadatási eljárás intézésére jogosult Igazságügyi Minisztériumnak. Nem tudom mi a szokás a diplomáciai érintkezésben, de nekem furcsa, hogy egy ilyen kérelem sima postai úton jusson el a címzetthez. Tegyük fel, hogy elveszik. Akkor sose tudjuk meg, hogy Pesten dek- kol a volt szeku főnök, aki ellen a román igazságszolgáltatás harcot hirdetett. S akkor kiderülhetne, hogy a magyarok akadályozzák az igazság felderítését Romániában. Na- ugye... L.S. Vegyipari áldozat Románia egyik jelentős vegyipari vállalata is áldozatául esett a Belgrád elleni ENSZ- szankcióknak — írta hétfőn az egyik bukaresti gazdasági lap. A Meridian című újság cikke szerint a Temesvárhoz közeli, kétezer főt alkalmazó Solven- tul SA, amely ahatár jugoszláv oldalán lévő partnervállalattal közösen termelt, a kereskedelmi embargó miatt kénytelen volt bezárni kapuit. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. MTI-TELEFOTÓ A béke még messze van A nyugati világ árulása A nyugati világ elárulta saját elveit, amikor nem volt hajlandó tudomást venni a jugoszláviai problémáról—jelentette ki 'a Newsweek című amerikai hetilapnak adott, s az újság hétfői számában megjelenő interjújában Alija Izetbegovic boszniai elnök. — Bennünket kellemetlenül meglep a Nyugat politikai akaratának hiánya — mondta a Reuter szerint a politikus, hozzátéve: még szerencse, hogy a második világháború kezdetekor ezek az országok nem haboztak ennyit, mert máskülönben most a nácik uralnák a világot Izetbegovic szerint térségük nem tartozik az Egyesült Államok prioritásai közé, s ez magyarázza a mostani tragédiát. — Ezt meg lehetett volna előzni, ha Washington már korábban bekapcsolódik — mondta. Európát is felelőssé tette a Boszniában végrehajtott bűnökért, mert—mint állította — az a szörnyűség, amelynek most ők áldozatai, a kontinensen született fasizmus és szocializmus keveréke. Gorazdébe csak szerdán indítják el az ENSZ-segélyszállít- mányt, mert a kelet-boszniai város körzetéből ismét riasztó hírek érkeztek, noha vasárnap már voltak olyan jelentések, amelyek szerint befejeződött a csaknem négy hónapig tartó ostrom. Hova tunt ötvenmilliard Az orosz kormány az ismert amerikai magánnyomozó céget, a Krollt bízta meg titokban azzal, hogy felderítse: hová tűnt a gorbacsovi években az akkori szovjet nemzeti bankból 50 milliárd dollárnyi deviza és több száz tonna arany, ezüst, illetve platina. A Kroll cég korábban sikeresen kutatott a Ferdinand Marcos egykori Fülöp-szigeteki elnök, Duvalier, Haiti diktátora és Szaddám Húszéin iraki elnök által elsikkasztott, illetve elrejtett vagyonok után. A gorbacsovi években a Szovjetunió külső adóssága csaknem megnégyszereződött, s elérte a 67 milliárd dollárt, míg az aranytartalékok, amelyek az ötvenes évek óta állandóan több, mint kétezer tonnát tettek ki, a múlt év végére 240 tonnára csökkentek. A kérdés: Gorbacsov a lakosság élelmezésére és az átalakításra használta-e fel a vagyont — vagy pedig annak nagy része a volt kommunista vezetők zsebébe, illetve nyugati bankokba került? Jelcin tanácsadói az utóbbit mondják, s azt gyanítják, hogy több, mint 50 milliárd dollárt elloptak. Eddig mindössze 50 millió dollárt találtak meg abból, amit orosz pártfunkcionáriusok illegálisan hazai és külföldi bankokban tartottak. A gyanú szerint e pénzek nagy részét a volt funkcionáriusok által vezetett és részben birtokolt nyugati közös vállalatokban „mostak tisztára”. A Mazda Iába A Mazda japán autóipari vállalat Ausztriában épít ki gyártótelepet, hogy megvesse a lábát az európai piacon — írja a Nihon Keizai Simbun című lap hétfői számában. Ezzel az ötödik nagy japán autógyár is megjelenik Európában, rendelkezik majd összeszerelő üzemmel. A Mazda a Steyer-Daimler Puch AG- val szerződik: a tervek szerint 2600 köbcentiméteres, négyke- rékmeghajtású autók gyártását indítják el 1995-ben. Orosz nyomor Oroszországban jelenleg 5600 rubel a havi átlagbér, amely 27 dollárnak felel meg. Az építőiparban dolgozók havi keresete 8-10 ezer rubelt tesz ki. Az árrobbanások előtt 300rubel volt az átlagos havibér Oroszországban. Kérdőjelek Észak felé A válás a család életében sem könnyű; ha pedig vagyonmegosztási vitákkal, netán gyermekelhelyezési ügyekkel súlyosbodik, igazi pokoljárássá fajulhat a dolog. Ha a „boldogító nemet” kimondó két fél nem férj és feleség, hanem két állam, amely évtizedekig együvé tartozott, nyilvánvalóan még sokkal bonyolultabb a helyzet. Mégis, a jelek szerint északi szomszédunknál megszületett a végleges döntés: Csehszlovákia, jelenlegi formájában január 1-jétől megszűnik. Létrejöhet-e „politikai vákuum"? Mennyiben kell átrendezni a mindeddig inkább Prágára koncentráló magyar külpolitikát? Létfontosságú kérdések ezek, hisz közvetlen szomszédról van szó, méghozzá olyan országról, ahol több százezres magyar kisebbség él. Világos, hogy a -csillagászatban használt „fekete lyuk” kifejezés a politikában nem alkalmazható: a továbbiakban a nemzeti öntudatot vélhetőleg fennen hirdető Szlovákiával az eddiginél mélyebben és szélesebb körben kell számolnunk, hiszen nem lehet más célunk, minthogy a lehető legjobb viszonyok között éljünk egymás mellett. Meg kell találnunk azt az összhangot, amely az ottani magyaroknak optimális közérzetet biztosítana, akárcsak a hazánkban élő szlovákoknak emitt. Prága helyett Pozsony kerül előtérbe? Természetesen nem ilyen merev a sorrend, mégis örvendetes, hogy gyors egymásutánban — még a héten — Pozsonyba látogat Jeszenszky Géza, jövő szerdán pedig Vladimír Meciar, az első számú szlovák vezető lesz Budapest vendége. Külügyminiszterünk a napokban a londoni Jugoszlávia- konferencián a nyitottabb határok és a bizalomerősítés útját említette helyes irányként. Ez az alapelv észak felé fokozottan érvényesülhet. Szegő Gábor, Ferenczy Europress Mindennap feladhatja Jk&Mmmmm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173. BÁRMINEMŰ személy-, vagyonvédelmi és biztonsági szolgálati munkát azonnal vállalunk. Adósfelkutatás, kutyák képzése, városok, falvak közbiztonságának megszervezése stb. Érdeklődni: Gyula, Esze T. u. 2. Telefon: (66) 61-028, 8—16 óráig. SPECIÁLIS alapfokú testőrtanfolyam indul szeptember 5-én. A tanfolyam után azonnali munkaviszony. Középfokú testőrtanfolyam szeptember 15-étől indul, német, angol, olasz nyelv előny. A tanfolyam elvégzése után 2 héten belül külföldi munkalehetőség. Jelentkezni: Gyula, Esze T. u. 2. Telefon: (66) 61-028, 8—16 óráig. PAFF háromszálas összevarró gép reális áron eladó. Magyarbánhegyes, Jókai u. 33. Kit véd Moszkva a Balkánon? Szolidaritás évforduló A hét végén egész Lengyelországban ünnepségeket tartottak a Szolidaritás győzelmének, az augusztusi megállapodások aláírásának 12. évfordulója alkalmából. Lech Walesa államfő a Szent Brigitta bazilikában tartott ünnepi mise után kíséretével az elesett hajógyári munkások emlékművéhez vonult, ahol beszédében méltatta a Szolidaritás győzelmének jelentőségét, és figyelmeztette ellenfeleit, hogy a vezetés hibáit és tévedéseit kihasználó taktikájuk sem áshatja alá az elért eredményeket. Â nagygyűlés résztvevőinek egy része az ünnepség után a gdanski hajógyár kettes kapujához vonult, ahol szitokpárbajba keveredett a bejáratot megszállva tartó, sztrájkoló hajógyári munkásokkal. Eközben tovább élesedett a helyzet a sztrájkoló üzemekben. A kormány megkeményítette álláspontját, és nem hajlandó a vállalatvezetőségek feje felett ígéreteket tenni. Ezért a bytomi Rozbark szénbánya tizennégy bányásza vasárnap éhségsztrájkot kezdett. A tychi FSM autógyár vezetése kiküldte a felmondólevelet az első 400 dolgozónak abból a több mint kétezerből, akik az utolsó felszólítás dacára nem voltak hajlandók felvenni a munkát. A lemeradását pótolni igyekvő orosz diplomácia balkáni ténykedése élénk téma manapság az orosz politikai közéletben. A konzervatív parlament szerint kiváló lehetőség nyílik a nagyhatalmi státusz helyreállítására, a kormányt liberális megközelítésből bírálók viszont azt vetik a kabinet szemére, hogy nem elég következetes, nem elég rugalmas és gyors. A sajtó az utóbbi hetekben mind nagyobb teret szentel a dél-szláv válság megoldásában vállalt orosz szerepnek. Moszkva balkáni jelenlétének történelmi hátterét azonban csak a Nyezaviszi- maja Gazeta egyik legutóbbi számában megjelent írás rajzolja fel, egyben megragadva az alkalmat, hogy felrójon bizonyos elhibázott kormányzati lépéseket. A két történész tollából származó terjedelmes cikk elöljáróban leszögezi: Oroszország mindig is Szerbiát támogatta a törökök és a Habsburgok ellen, s valójában ebben a térségben is orosz—német szembenállás volt, hiszen Berlin Horvátországot segítette. Elismeri ugyanakkor, hogy a szerb nacionalizmus már a századelőn sok veszélyt rejtett magában. A Tito-korszakról sommásan azt írja: a nagy partizánve- zémek sem sikerült elfolyta- nia a nacionalista törekvéseket. A nyolcvanas évek végén végképp csődöt mondott a rendszer, a szerb, a horvát és a szlovén kommunista pártoknak azonban még időben sikerült átnyergelniük és zászlóikra immár nacionalista jelszavakat aggattak. Jugoszlávia felbomlásának kezdetét a szélsőséges, alkura képtelen Szlobodan Milosevic szerb vezető számlájára írják a szerzők (először Szerbiában volt szabad elnökválasztás, majd Szlovénia és Horvátország ezen felbuzdulva követelte az önállóságot), ám a horvátországi és különösen a boszniai öldöklésért a többi érintettet is felelőssé teszik. Az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyát elemezve kifejtik: már a húszas években fasisztának kiáltották ki a jugoszláv vezetést, mert menedéket adtak több tízezer orosznak, akik a fehérek elől menekültek délnyugatra. A kapcsolatok csak 1941 -ben javultak, amikor a belgrádi tisztek hatalomra kerültek. Rövid ténykedésüknek azonban véget vetettek a németek, az országot pedig feldarabolták. A nyomban meginduló partizánharc végül is —jelentős szovjet segítséggel — sikerre vezetett. Jött a sztálini „láncos kutya-korszak”, s csak a peresztrojka hozott igazi enyhülést. Gorbacsov már-már megrögzötten a területi egységért szállt síkra, az orosz diplomácia viszont 1991 nyarán, a horvátországi háború kezdetekor fel akart hagyni ezzel a maradi gondolkodással, de az elnökfőtitkár akkor még nem engedett teret a köztársaságok elismerésének. Erre csak később került sor, először Szlovéniát és Horvátországot, majd legutóbb Macedóniát ismerték el, nagy felzúdulás közepette. Az orosz diplomácia sebezhetősége azonban immár tény: most is területi egységet akarnak Szerbiában, miközben a napnál világosabb, hogy a Vajdaság és Koszovo is önállóságot akar. Lord Carrington nemrégen fel is vetette egy Koszo- vo-konferencia szükségességét, a Vajdaság esetében pedig Magyarországot támogatná a világ — vélekednek. Ezzel összefüggésben a szerzők bírálják a nyugati kormányokat, amelyek az emberi jogok lábbal tiprásával vádolják Szerbiát, holott az általuk — és most már Oroszország által is — támogatott Horvátország sokkal rosszabbul áll ezen a téren. Az orosz diplomácia rövidlátó módon teljesen elkötelezi magát a Nyugat, elsősorban Németország mellett. A nyugatiak ugyanis Oroszországgal szemben is alkalmazhatják a Balkánon szerzett tapasztalataikat. Ez a tényező pedig kiváló ütőkártya lehet az Oroszországban egyre népszerűbb szélsőséges nacionalista körök számára — fejezik be értékelésüket a történészek. MTI Panoráma