Békés Megyei Hírlap, 1992. augusztus (47. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-13 / 191. szám

MÉ S MEGYEI HÍRÜP­. SPORT 1992. augusztus 13., csütörtök Olimpiai utóhangok Két hét feszült figyelem után olimpiai játékok nélkül élvezhetjük tovább a nyári kánikulát, ha marad, illetve visszatér a nagy meleg. Felléle­gezhetnek azok, akiknek semmit nem jelentett ez a nagyszabású sportolói megmozdulás. Felé­lénkülhet a népszaporulat — tréfálkozhat­nánk... Természetesen a sportszeretők többségét még jó ideig a nagy győzelmek, kínos veresé­gek foglalkoztatják. Nem beszélve az érintet­tekről, a nagyok nemcsak a nap, de a dicsőség fényében sütkérezhetnek. A vesztesek pedig, legalábbis egy ideig, el szeretnének tűnni az ismerősök szeme elől, amíg az idő be nem gyógyítja a fájdalmas sebeket. Ezek után következnek a szereplés részleges kiértékelései, a továbbiakban mely tényezők figyelembevételével kell folytatni a verseny­zést, az újbóli megmérettetésekre, az elkövet­kező olimpiai játékokra. Már akinek kortól, formában „levéstől” függően ez a lehetőség megadatik. Mert az tény és való, hogy igen sok versenyzővel már nem találkozhatunk az elkö­vetkező ötkarikás játékokon. Ezen fenti fejtegetések a tényszerűségen ala­pulnak. Csak egy dolog mérlegelésénél tapoga- tódzunk a sötétben. Ez pedig az olimpiai alap­szellem be-, illetve be nem tartása. Tudvalévő, hogy az olimpiai seregszemlét az amatőr spor­tolók képességösszemérőjének szentelték. Egy hosszú időszakban a profik bevonásának még csak a gondolata is hideg verejtéket váltott ki a szakemberek körében. Ez valamikor így is du­kált. Jöjjenek az amatőrök a fejlett és kevésbé fejlett országokból. A propaganda gépezetének köszönve egy ideig elhitettetett, hogy ez így szép, így jó. De különösen a közönség érezte, hogy az egyes versenyszámoknak nincs meg a sava-borsa. Ezen elgondolkodva a bizottság is mind szélesebb és szélesebb kaput nyitott a hivatásosok előtt. És ezen az olimpián az ossz kétheti küzdelmeket figyelembe véve egy nagy csillag ragyogott. Az amerikai kosárlabdacsa­pat. A nagyágyúk szinte minden megmozdulása élményszámba ment. A közönség minden igé­nyét kielégítették. A vetélytársak szempontjá­ból viszont hálátlan volt az „amik” szereplése. Hiszen mindjárt a torna lebonyolítása előtt a második hely megszerzésére koncentrálhattak. És most felvetődhet a kérdés: az olimpia érdekében ez a jó vagy a célfotós erőlködés. Ha választani lehet, akkor már az előbbi. Ezzel fel van adva a labda a többiek számára is a tökély, a lezserség kifejlesztésére. Nem pedig megelé­gedni egy olyan ország sportolójának a legyő­zésével, ahol talán nem is olyan régen még az emberevéstől sem riadtak vissza. Mindent összegezve jó versenyszámokat, küzdelmeket és sikeres magyar szereplést lát­hattunk Barcelonában. De az álmainkban Ma­gic Johnsonék tűnnek fel káprázatos megmoz­dulásaikkal. Bernáth Nándor Tenisz Colors-Coop Kupa Az elmúlt hét végén rendezte meg Békés­csabán az Előre Tenisz Klub a Colors-Coop Kupa fel­nőtt és ifjúsági teniszversenyt, amelyen az ország több pontjá­ról képviselték egyesületüket, szakosztályukat a versenyzők, sőt, a romániai Temesvárról is érkeztek teniszezők. A nagy hő­ségben parázs csaták jellemez­ték a versenyt, amelyen ranglis­tapontszámokat szerezhettek a résztvevők. A győztesek és a helyezettek a békési Colors- Coop Kft. értékes díjait vehet­ték át, s a sikerre való tekintettel úgy váltak el egymástól, hogy a viadalt évről évre megrendezik majd. Eredmények. Férfi III. osztály: 1. Ifj. Thékes István (Szeged), 2. Sziklai (Békéscsabai Előre Tenisz Klub), 3. Tomka (Szeged) és Kovács Pál (Bcs. Eló're). Újonc fiú: 1. Kovács József (Gyula), 2. Szűcs (Mezőberény), 3. Beszterczei (Gyula) és Hotorán (Orosháza). Gyermek fiú: I. Csanádi Zoltán (Temesvár), 2. Kazvau (Te­mesvár), 3. Molnár (Bcs. Eló're) és Hotorán (Orosháza). Női III. osztály: 1. Király Mariann (Debrecen), 2. Máté, 3. Nagy és Zsíros (mindhárom Bcs. Eló're). Újonc leány: I. Kerti Krisztina (Debrecen), 2. Zsíros, 3. Uhrin és Nagy (mindhárom Bcs. Eló'­re). Gyermek leány: 1. Gyarmati Ce­cília (Gyula), 2. Hete (Nyíregyháza), 3. Molnár és Paluska (mindkettő Bcs. Eló're). A játékvezetők is felkészültek Hrabovszki és Zábrák az utánpótláskeretben Az elmúlt hét végén yit Budapesten tartottak labdarúgó-ellenőri értekezletet az új sza­bályokról, s a küszöbön álló labdarúgó-bajnokság beindí­tásával kapcsolatos feladatok­ról. A labdarúgó-ellenőröknek elméleti tesztet osztottak ki, amelyet otthon, amolyan „há­zi feladatként” kell megolda­niuk, s két héten belül eljuttat­niuk a szövetséghez. A Népsta­dionban 67 utánpótlásjelölt já­tékvezetőre várt fizikai felmé­rés, valamint elméleti tesztláp. A Békés megyeiek közül kitű­nően helytállt a békéscsabai Hrabovszki András, aki 12 perc alatt 3000 métert futott és 100 százalékosan töltötte ki a tesz­tet, de a nagyszénási Zábrák Ferenc is biztosan vette az aka­dályt, mivel a 12 perces futás­ban 2900 métert teljesített, ugyanakkor az elméleti tesztje 99 százalékosnak bizonyult. Ugyancsak sípos hír még, hogy legjobb labdarúgó-játék­vezetőink —köztük a békéscsa­bai Németh Lajos és a kondorosi Hanyecz István — Tatán vesz­nek részt az MLSZ Játékvezető Testületének nemzetközi edző­táborán, amelyet mától rendez­nek, azaz augusztus 13—15. között kerül megtartásra. A programban a szokásos fizikai és elméleti teszt mellett a meg­hívott külföldi játékvezető bi­zottságok képviselői — az oszt­rák Josef Hladik, a finn Georg Krutelew, a lengyel Eugeniusz Kolator és EdmundBrezinski, a német Günter Linn, valamint a román Alexandra Jonita ■■— és hazai labdarúgó-szakemberek tartanak szakmai előadást, köztük Győri László is, az MLSZ Oktatási Bizottságának vezetője, a Békés Megyei LSZ Játékvezető Testületének elnö­ke. Nagy Miklós, a JT elnöke a játékvezetők elmúlt évi telje­sítményét értékeli, s az 1992. őszi szezon feladatairól és kö­vetelményeiről szól majd. (Gyurkó) Egykoron Győri László (elöl) is futotta a 12 perceket, ma előadások tartásával segíti az új generációs játékvezetőket. Győri mögött Harmann küzd a jobb eredmény eléréséért Perényi Béla sakk-emlékverseny Sírkövén sakkbástya áll A szarvasiak minden esztendőben rendeznek egy-két rangos sakktornát, az idén Perényi Béla emlékére e hét végétől. Felvételünk egy korábbi, nagy mezőnyt megmozgató viadalon, a XXI. Szent István király Kupán készült fotó: kovács Erzsébet A Szarvason már ré­gi hagyományokkal bíró, és az idén im­már huszonkettedik alka­lommal kiírt sakkverseny most a fiatalon elhunyt sak­kozónak állít emléket. Perényi Béla édesanyja az évenként megrendezésre ke­rülő verseny szponzorálására alapítványt hozott létre, amelyhez magánszemélyek és vállalatok támogatására is szá­míthat. A verseny névadója, Peré­nyi Béla 1953. október 20-án született Budapesten. A sakkal 1960-ban, hétéves korában kezdett ismerkedni, amikor már Szarvason élt. Jó oktatója volt édesapja, dr. Perényi Béla személyében, aki aktív ver­senyző volt és 1947-ben Szarvas bajnoka címet szer­zett. A városi úttörő-, majd ifjúsági bajnokság megnyeré­se után, 16 éves korában Békés megye felnőttbajnokságán második lett, és szerzett I. osz­tályú minősítést. Egy évvel ké­sőbb megyei harmadik helye­zést ért el. Az 1970-es eszten­dő vízválasztó volt életében, amikor Budapestre került. Édesapja féltő gonddal en­gedte el a fővárosba, ahol a Zrínyi Gimnáziumban tanult. Első csapata, a család szimpá­tiáját követve, a Ferencváros lett. Itt Flesch János és Polgár István oktatói munkájának és Béla szorgalmának köszönhe­tően egy év alatt mesterjelölti címet szerzett. Budapest ifjú­sági bajnokságán 1972-ben már első, az országoson ne­gyedik lett. Még ugyanebben az évben az országos felnőtt középdöntőn megszerezte a mesteri címet. A gratulációkat a tőle megszokott szerénység­gel fogadta, mondván, hogy „játékomon még sok a csiszol­ni való!” 1973-ban megnyerte az Országos Ifjúsági Bajnok­ságot, majd katonai szolgálat­ra vonult be és 1975 őszéig a Honvéd „Mereszjev” SE OB I-es csapatában az első táblán szerepelt. Leszerelése után visszatért a Ferencvároshoz, de 1976-tól már a Budapesti Honvéd csapatában játszott nyolc évig, ahol általában a III—V. táblán szerepelt. Csa­patával többször is megnyer­ték a magyar bajnokságot. 1984—88 között a szintén OB I-es Szolnoki Mezőgép éljáté­kosa volt. Sok egyéni versenyen is részt vett idehaza és külföldön. Egészséges, bátor támadó já­tékával mindenütt nagy sikert aratott. A magyar lapokban, sőt a nemzetközileg elismert szaklapban, az Informátorban is találkozhattunk játszmái­val. A Szarvas és Vidéke 1990. november 2-i számában is­mertették azt a játszmáját, amelyben legyőzte a sokszo­ros magyar bajnokot, Portisch Lajost is. A magyar bajnokság döntő­jébe ötször került be, és 1985- ben, majd 1988-ban Magyar- ország bajnoka lett! A nemzetközi mesteri címet 1981-ben kapta meg, majd ha­lála után, 1988 decemberében a „magyar nagymesteri” okle­velet. Élő-pontjainak a száma a második magyar bajnoki cím elnyerésével 2480 volt. Ekkor kapta meg a meghívást az 1989. májusi Szuper Bajnok­ságra, amelynek nagyon örült. Ez már nem sikerülhetett neki, mert 1988. november 13-án, 35 évesen egy autókarambol következtében meghalt, ami­kor sakkozótársaival Szaloni- kibe, a sakkolimpiára igyekez­tek. Ezzel rövid, de sikerekben gazdag pályafutása szakadt meg véglegesen. Hamvai Szarvason nyug­szanak. Sírkövén dr. Perényi Béla, édesapja által tervezett sakkbástya emlékeztet egyé­niségére. Béla az 1971-es első, valamint az 1979-es szarvasi Alkotmány Kupa verseny győztese is volt. Az emlékverseny augusztus 15—23-ig tart az Árpád Szálló dísztermében. Az első forduló 15-én 15 órakor lesz, a további napokon 8 órától, kivéve a zá­ró fordulót, amikor 7 órakor indítják az órákat. Csabai Pál Ötvenmillió dollár mínusz A várt bombaüzlet helyett nagy ráfizetéssel zárult az olimpia az NBC amerikai televíziós társaság számára. A szinte csőddel felérő 50 millió dolláros deficitet az amerikai tévénézők konzervativizmusa okozta. Az újvilágban ugyanis az a szokás, hogy a különböző televíziós állomások csupán az ame­rikai sikerrel—vagy kiemelkedően nagy bukás­sal —végződött számokat közvetítik az olimpiá­ról. Az adást szinte percenként megszakítják, és reklámot sugároznak. Az NBC viszont, egy tíz­dolláros dekóder és 125 dollár előfizetési díj fejében, napi 24 órás olimpiai programot kínált — hirdetések nélkül. A közvetítés jogdíja 401 millió dollárba került, ehhez járult még mintegy 100 milliós kiadás Barcelonában és Ameriká­ban. A várt, több mint kétmillió előfizető helyett azonban mindössze 127 ezer család vásárolta meg a készüléket és a közvetítést. Az öreg kontinensen az Eurosport számára ragyogó üzletnek bizonyult a 24 órás olimpiai közvetítés. Az NBC azonban hiába csökkentette az utolsó pillanatban 161 órára az előfizetéses ötkarikás programot. A deficit elkerülhetetlen, a tévések pedig csak abban bizakodhatnak, hogy Atlanta hoz majd némi gyógyírt sebeikre. A következő olimpia azonban csak négy év múlva lesz, és addig is élni kell. A labdarúgó-bajnokság elé Még jóformán meg sem emésztettük az olimpián látottakat, máris újabb versenyfutásnak, a labdarúgó-baj­nokságnak nézünk elébe. Szegény­ség ide, létminimum alatti életmód oda, az emberek kíváncsian várják kedvenc csapatuk bajnokságbéli megmérettetését. Persze még elevenen él bennünk az elmúlt bajnokság szürkesége, eredménytelensége. De az ember azért ember, hogy reménykedjen a szebb, tartalmasabb jövőben. Egy­szerűen képtelen elfogadni azt a tényt, hogy fából képtelenség vaska­rikát csinálni. Vagyis a fiúk a vi­szonylagos rövid szünet alatt még elméletileg sem képesek a megújho­dásra. Amit egykoron nem tudtak, azt most sem fogják tudni. De ha nem lenne hétről hétre mérkőzés, az em­berek ugyan hol vezethetnék le a na­pok során felgyülemlett indulatai­kat, mint a futballpálya tribünjein, ahol előzetes bejelentés nélkül káro­molhatnak, szidhatják a rendszert... Csak hát behelyettesített formában. Az ország vezetői helyett a játékve­zetőket, játékosokat, szakvezető­ket... Reménykedjünk mi is, hogy ezút­tal nem lesz rosszabb a legmagasabb rangfokozat focibajnoksága, mint amilyen az elmúlt idényben volt, mert hogy jobb nem lesz, arra már eló're mérget vehetünk. (bér)

Next

/
Oldalképek
Tartalom